A külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó sajátos szabályok

25/B. § (1) A közúti forgalomban a 25/A. § a) és b) pontjában meghatározott gépjármű a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, amennyiben:
a) az üzemben tartója e törvény rendelkezései szerint belföldi üzembentartónak minősül vagy
b) vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha
a) az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi,
b) a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása során forgalomba helyezés kezdeményezésének minősül a jármű származás ellenőrzési nyilvántartásba vétele is.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a járművezető
a) szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
b) a járművet - hat hónapon belül összességében - 60 nap időtartamot meg nem haladóan használja Magyarország területén és a használathoz az üzemben tartó a jármű birtokba adása időpontjának, továbbá a használati jogosultság időtartamának megjelölését is tartalmazó okiratba foglalt nyilatkozatával hozzájárult, vagy
c) a belföldön használt járművet a külföldi üzemben tartójától rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra,
d) a regisztrációs adóról szóló törvényben meghatározott gépjárműflotta-üzemeltető külföldi rendszámú gépjárművét vezeti, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.
(4a) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a következő feltételek fennállásának ideje alatt és az azt követő 60 napig, ha a járművezető vagy az üzemben tartó
a) magyar költségvetési szerv hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévő dolgozója vagy a vele közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élő közeli hozzátartozója, illetve
b) az Európai Unió intézményeinél - vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja - tisztséget betöltő, vagy az e szervezetekkel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vagy vele közös háztartásban - a tisztség betöltésének vagy munkavégzés helyén - élő közeli hozzátartozója.
(4b) A (4a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása a kiküldő szerv által kiállított, illetve az Európai Unió intézményével vagy a nemzetközi szervezettel való kapcsolatot igazoló - eredeti nyelven kiállított - közokirattal igazolható.
(5) A (2) és (4) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az ellenőrzés során a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője magyar nyelvű, vagy magyar nyelvű hiteles fordítással vagy hiteles fordításnak nem minősülő egyszerű fordítással is ellátott közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni.
(6) Az ellenőrző hatóság az (1) bekezdésben meghatározottak megsértéséről a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is.
(7) Az ellenőrző hatóság a külföldi rendszámmal ellátott gépjármű közúti ellenőrzése során a közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzíti a 21/D. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat, ha a jármű használata a (4) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján történik.

Általános rendelkezések
1. § (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban: adó) kell fizetni a Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban: személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén.
(2) Az adóból befolyó bevétel a központi költségvetést illeti.

2. § E törvény alkalmazásában
1. forgalomba helyezés: a gépjármű
a) belföldön első ízben történő nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
b) átalakítás esetében az átalakítás tényének nyilvántartásba vétele és a forgalmi engedélybe történő bejegyzése,
c) 12. § a) pontjában meghatározott adómentességének megszűnése;
d) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott adómentesség megszűnése;
2. átalakítás: a közúti gépjármű olyan műszaki megváltoztatása, amelynek eredményeként az e törvény hatálya alá nem tartozó gépjárműből személygépkocsi vagy motorkerékpár jön létre, illetőleg a személygépkocsi vagy a motorkerékpár más adókategóriába kerül;
3. személygépkocsi: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. melléklete szerinti Kombinált Nómenklatúrában meghatározott, az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) szereplő időpont szerinti állapot alapján a 8703 vámtarifaszám alá tartozó jármű, ide nem értve a mentőautót, a halottszállító kocsit és az e törvény szerinti motorkerékpárt;
4. új gépjármű: az a személygépkocsi, illetve motorkerékpár, amely az adó alanya által történt megszerzésének időpontjában legfeljebb 6000 kilométert futott, vagy amelynek első külföldi forgalomba helyezésétől számítva legfeljebb 6 hónap telt el;
5. muzeális jellegű gépjármű: a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 18. § 14. pontjában meghatározott gépjármű;
6. nyilvántartásba vétel: a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti jármű nyilvántartásba vétele;
7.
8. import: a gépjárműnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területén kívülről belföldre történő behozatala, vagy egyéb módon való bejuttatása;
9. Közösség területe: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 227. cikke szerinti terület;
10. motorkerékpár: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) alapján motorkerékpárnak vagy segédmotoros kerékpárnak minősülő gépjármű, valamint az a személygépkocsiként forgalomba helyezett négykerekű gépjármű, amelynek saját tömege, valamint motorteljesítménye a KRESZ alapján motorkerékpárnak minősülő négykerekű gépjármű ismérveinek felel meg;
11. Közösségen belüli beszerzés: új gépjármű másik tagállamból történő behozatala, vagy egyéb módon történő bejuttatása, ahol az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) megfizetése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 154. § (2) bekezdése alapján történik;
12. importáló: az áfa-törvény szerinti importáló;
13. referencia gépjármű:
a) az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárművel azonos gyártmányú, típusú, változatú és kivitelű gépjármű, amelyet az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjármű forgalomba helyezésének időszakában új állapotban vezettek be a belföldi piacra, vagy
b) azonos gépjármű vagy arra vonatkozó adatok hiányában az adó különös szabályok szerinti megállapítása alá tartozó gépjárműhöz az a) pontban felsorolt ismérveket tekintve hasonló gépjármű;
14.
15. gépjárműflotta-üzemeltető: az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 50 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75%-a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.

Adókötelezettség
3. § (1) Adókötelezettséget keletkeztet a gépjármű forgalomba helyezése.
(2) Adókötelezettséget keletkeztet továbbá
a) a gépjármű importálása,
b) a gépjármű Közösségen belüli beszerzése,
c) a gépjármű átalakítása,
feltéve, hogy annak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik.
(3) Adókötelezettséget keletkeztet a flotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása.

Az adó alanya
4. § (1) Az adó alanya az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, akinek (amelynek) a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik.
(2) Ha a forgalomba helyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az importáló.
(3) Ha a forgalomba helyezés Közösségen belüli beszerzés közvetlen következményeként valósul meg, az adó alanya az áfa fizetésére kötelezett személy.
(4) Ha a forgalomba helyezésre átalakítás miatt kerül sor, az adó alanya a gépjármű tulajdonosa.
(5) Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanyoknak. Az adó megfizetéséért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
(6) Ha az adóalany székhelye, állandó telephelye vagy lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye Közösség területén kívül van, az adó alanya köteles az adókötelezettség teljesítése érdekében belföldön lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező üzembentartót, vagy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben (a továbbiakban: Air.) meghatározott pénzügyi képviselőt meghatalmazni (a továbbiakban: képviselő). A képviselő az adókötelezettség teljesítéséért az adóalannyal egyetemlegesen felelős.

Adóelőleg fizetésére kötelezett személy
5. §

Az adófizetési kötelezettség keletkezése
6. § (1) Az adófizetési kötelezettség a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában keletkezik.
(2) Az adófizetési kötelezettség
a) a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat közlésének napján,
b) a 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában,
c) a 3. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti esetben az átalakítás napján, de legkésőbb a forgalomba helyezés időpontjában
keletkezik.

7. § (1) Az adót - a vámhatósághoz történt bejelentést követően - a 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanynak értékesítő, vagy azt megelőző bármely értékesítő is megfizetheti, feltéve, hogy az értékesítő belföldön székhellyel, telephellyel, fiókteleppel vagy állandó lakóhellyel rendelkezik, és az általános forgalmi adó alanya. Az így megfizetett adó, mint más nevében és javára megfizetett összeg, nem tartozik bele a forgalomba helyezést megelőzően teljesített értékesítések, illetve az import áfa alapjába, feltéve, hogy az adó összegét az adót megfizető személy nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként szerepelteti. Nem része az adó az import, illetve a Közösségen belüli beszerzés áfa alapjának akkor sem, ha a 4. § (2), illetve (3) bekezdése szerinti adóalany és a forgalomba helyezést saját nevére kezdeményező ugyanaz a személy. Nem tartozik bele továbbá az adó az áfa alapjába abban az esetben, ha a gépjármű e törvény szerinti átalakítása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet.
(2)
(3) Az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg.

Az adó összege
8. § (1) A vámhatóság az adót a gépjárművek egyes kategóriájában a melléklet alapján állapítja meg. Azon gépjármű esetében, amelyre az adót a melléklet II. részének figyelembevételével kell megállapítani, az adóalany - választása szerint - indítványozhatja az adó 10/A-10/G. §-okban foglalt különös szabályok szerinti megállapítását.
(2) Átalakítás esetén az átalakított gépjármű forgalomba helyezésekor az adó összegét az átalakítás utáni és az átalakítás előtti állapot közti adó különbözeteként kell megállapítani.
(3) Ha a különbözet előjele pozitív, az adót az adóalany köteles a vámhatóságnak megfizetni.
(4) Wankel-motoros személygépkocsi esetén a mellékletben szereplő besoroláshoz szükséges műszaki tulajdonságot a gépjármű műszaki adatlapján szereplő kamratérfogatának kétszeresével kell megállapítani.

Eljárási és adó-megállapítási szabályok
9. § (1) Az adót a vámhatóság állapítja meg (kivetéses adózás).
(2)
(3) Import esetén az adót a vámhatóság a vámeljárás során állapítja meg.
(4) Ha az adókötelezettség átalakítás miatt keletkezik, az adó alanya köteles a területileg illetékes közlekedési hatósághoz benyújtott előzetes engedély iránti kérelmet benyújtani. A közlekedési hatóság az átalakítási engedély kiadásakor, annak egy példánya megküldésével haladéktalanul értesíti a vámhatóságot az adóalany átalakítási szándékáról, közölve minden, az e törvény szerinti adókötelezettség megállapításához szükséges adatot (az eredeti és az átalakított gépjármű hengerűrtartalmát, üzemanyag fajtáját és környezetvédelmi osztályba sorolását, valamint az e törvény szerinti adó alanyának beazonosításához szükséges adatokat).
(4a)
(5) A közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű alvázszámáról, gyártmányáról, típusáról és a motor egyedi azonosító jeléről, illetve kódjáról az adategyezőség ellenőrzésének céljából adatokat kérhet a vámhatóságtól.
(6) A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a tárgyhónapban forgalomba helyezett, e törvény alkalmazásában személygépkocsinak és motorkerékpárnak minősülő gépjárművekről a vámhatóság részére adatot szolgáltat a következő tartalommal:
a) a gépjármű rendszáma, alvázszáma, motorszáma;
b) a forgalomba helyezés időpontja.
(7) az e törvényben nem szabályozott, az adózással kapcsolatos egyéb eljárásban az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Adóigazgatási eljárásban képviselőként vámjogi képviselőként eljáró személy is jogosult eljárni.
(9) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vételével és nyilvántartásával kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény tartalmazza.

10. §

Az adó különös szabályok szerinti megállapítása
10/A. § (1) Az adóalany az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás kezdeményezésekor nyilatkozhat arról, hogy indítványozza az adó különös szabályok szerinti megállapítását.

(2) Az adó különös szabályok szerinti megállapítására irányuló indítvány (a továbbiakban: indítvány) írásban, az (1) bekezdésben említett nyilatkozattal egyidejűleg, de legkésőbb a nyilatkozat előterjesztésétől számított 15 napon belül nyújtható be a vámhatóságnak. Az indítvány benyújtásával egyidejűleg az adóalanynak meg kell előlegeznie az adó különös szabályok szerinti megállapításának külön jogszabályban meghatározott díját (a továbbiakban: egyedi adó-megállapítás díja). Az indítvány megtételére és a díj megfizetésére vonatkozó határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Az indítványban valószínűsíteni kell, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a melléklet II. részének táblázatában a gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma (a továbbiakban: gépjármű kora) szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét. A valószínűsítés alapjául szolgálhat különösen: a gépjármű gyártmánya, típusa, a megtett kilométerek száma, a motor típusa, a gépjármű műszaki és általános állapota, az első forgalomba helyezés idején a referencia gépjármű eredeti új belföldi árának és jelenlegi belföldi forgalmi értékének összevetése. A valószínűsítés megalapozottságát alátámasztó bizonyítékokat az indítványhoz csatolni kell.

10/B. § (1) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának, ha
a) a 10/A. § (1) bekezdésében említett nyilatkozattételre nem került sor, vagy
b) a 10/A. § (2) bekezdésében említett feltételek bármelyike nem teljesült, vagy
c) az indítvány nem tartalmazza a 10/A. § (3) bekezdése szerinti valószínűsítést arra vonatkozóan, hogy a gépjármű tényleges értékcsökkenése meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(2) Nincs helye az adó különös szabályok szerinti megállapításának akkor sem, ha az indítvány benyújtásának időpontjában a gépjármű kora elérte vagy meghaladta a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában meghatározott időtartamot.

10/C. § (1) Az indítványban valószínűsített tényállás tisztázása érdekében, ha az a gépjárműre vonatkozó műszaki, technikai ismérveket, illetőleg a kiválasztott referencia gépjárműre való hivatkozást tartalmaz, a vámhatóság megkeresi a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. A megkeresés határideje az indítvány benyújtásától számított 15 nap.
(2) A szakhatóság a megkereséstől számított 15 napon belüli időpontra a gépjármű szemléjét elrendeli, és az adóalanyt és a vámhatóságot a szemle helyéről és időpontjáról értesíti. A szakhatóság - az indítványban foglaltak, valamint a gépjárműre vonatkozóan rendelkezésére álló egyéb adatok alapján - a szemle befejezésétől számított 15 napon belül szakhatósági állásfoglalást ad az indítványban valószínűsített tényállás alátámasztására megjelölt műszaki, technikai ismérvek, illetőleg a referencia gépjármű kiválasztásának megalapozottságáról.

10/D. § (1) A vámhatóság az indítványban foglaltak, illetőleg - a 10/C. §-ban meghatározott esetben - a szakhatósági állásfoglalás, valamint a rendelkezésére álló, e területre szakosított, a referencia gépjárműre vonatkozó, összehasonlító értékadatokat tartalmazó kiadványok, statisztikák alapján - figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott korlátra - becsléssel állapítja meg a gépjármű értékcsökkenésének mértékét (a továbbiakban: egyedi mérték). Az egyedi mértéket a matematikai kerekítés szabályai szerint két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.
(2) A vámhatóság a becslés során nem állapíthat meg a melléklet II. része táblázatának utolsó sorában szereplő adótétel-csökkenés mértékénél magasabb egyedi mértéket.
(3) Az indítvány akkor megalapozott, ha az egyedi mérték meghaladja a gépjármű kora szerint meghatározott adótétel-csökkenés mértékét.
(4) Megalapozott indítvány esetében a vámhatóság a melléklet I. része alapján meghatározott adótétel, valamint ezen adótétel és az egyedi mérték szorzatának különbségeként állapítja meg az adót.

10/E. § Nem megalapozott indítvány esetében, valamint a 10/B. §-ban említett esetekben a vámhatóság az adót a 8. § (1) bekezdésének első mondatában foglalt rendelkezés (a továbbiakban: általános szabályok) szerint állapítja meg.

10/F. § (1) A vámhatóság az elsőfokú adóigazgatási eljárás keretében dönt a megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díjának viseléséről is.
(2) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját az állam viseli, és a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik, ha az adó megállapítása a 10/D. § (4) bekezdése szerint történik.
(3) A megelőlegezett egyedi adó-megállapítás díját - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - az adóalany viseli, ha a vámhatóság az adót az általános szabályok szerint állapítja meg.
(4) Ha az egyedi adó-megállapítási díj megelőlegezésére sor került, de az adó különös szabályok szerinti megállapításának a 10/B. § szerint nincs helye, a vámhatóság e díjnak az adóalany részére történő visszatérítéséről rendelkezik.
(5) Az ezen alcím alatti elsőfokú adóigazgatási eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele a 10/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilatkozat és indítvány előterjesztése közötti időtartam, illetve a 10/A. § (2) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a nyilatkozat megtételétől számított 15 nap.

10/G. § A vámhatóság adót megállapító határozata ellen a gépjármű tényleges értékcsökkenésének figyelmen kívül hagyására történő hivatkozással az az adóalany élhet jogorvoslati kérelemmel, aki (amely) az elsőfokú adóigazgatási eljárásban indítványozta az adó különös szabályok szerinti megállapítását. A 10/E. § szerinti esetben a döntésnek az adó különös szabályok szerinti megállapítása iránti indítványt elutasító és a díj viseléséről szóló rendelkezése ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

11. §

Adómentességek
12. §  Az adót nem kell megfizetni  
a) a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége, telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek vagy mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező, nem magyar állampolgárságú tagjai és családtagjaik CD betűjelű különleges rendszámmal ellátandó gépjárművének forgalomba helyezése esetén;
b)  I betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó gépjármű forgalomba helyezése esetén
ba) a belföldön vásárolt és Magyarországon forgalomba nem helyezett jármű kivitelére,
bb) a belföldön forgalomba helyezett és átmeneti időszakra a forgalomból kivont jármű kivitelére,
bc) indokolt esetben a Magyarországon már forgalomba helyezett, külföldön tartózkodó, érvényes hatósági jelzéssel nem rendelkező jármű hazaszállítására,
bd) az érvényes hatósági engedély nélkül Magyarországon tartózkodó gépjármű reexportjára,
be) a Magyarországon elvesztett, megrongálódott, vagy érvénytelen külföldi rendszámtábla ideiglenes pótlására,
bf) a Magyarországon még forgalomba nem helyezett új jármű külföldre vitelének és a 30 napon belüli visszahozatalának esetére;
c) CD betűjelű ideiglenes rendszámmal ellátandó, az a) pontban meghatározott olyan gépjármű forgalomba helyezése esetén, amelynek magyar forgalmi engedélyét és rendszámtábláját az ország területének végleges elhagyása miatt beszolgáltatják, valamint külföldi hatóság által kiadott forgalmi engedélye és rendszámtáblája nincs; valamint
d) ha az importáló nem kéri a gépjármű forgalomba helyezését. Amennyiben az adómentesen behozott gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, az e törvény szerinti adót meg kell fizetni;
e) muzeális jellegű gépjármű forgalomba helyezése esetén.

Az adó visszaigénylése és törlése
13. § (1) A forgalomba helyezés előtt megfizetett adót az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha
a) a gépjárművet - forgalomba helyezés nélkül - végleges rendeltetéssel belföldről kiszállítják vagy kiviszik;
b) a forgalomba helyezés előtt a gépjármű
ba) műszaki állapota miatt a forgalomba helyezésre igazoltan alkalmatlanná vált;
bb) megsemmisülése vagy eltulajdonítása (ellopása, elrablása) miatt a forgalomba helyezése igazoltan ellehetetlenült;
c) a gépjármű forgalomba helyezése adómentes;
d) a közlekedési igazgatási hatóság a gépjármű forgalomba helyezésére irányuló kérelmet elutasította.
(1a) A kivetett, de meg nem fizetett adót a vámhatóság
a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben az adóalany kérelmére, vagy
b) ha a gépjármű forgalomba helyezése a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti Műszaki adatlap 6 hónapos felhasználhatósági határidejéig, de legfeljebb a forgalomba helyezési engedély időbeli hatályának lejártáig nem következik be, hivatalból
törli.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a kiszállítás, kivitel tényét
a) a Közösség területén kívüli területre történő kiszállítás, kivitel esetében a kiléptetést igazoló okmánnyal,
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig
ba) saját fuvareszközzel történő kiszállításnál belső elszámolással,
bb) fuvareszköz igénybevétele nélküli kivitelnél a Z betűjelű rendszám visszajuttatásával,
bc) harmadik személy közreműködésével történő kiszállításnál nemzetközi fuvarlevéllel,
bd) a Közösség más tagállamában történő forgalomba helyezés esetén a forgalmi engedély vagy törzskönyv eredeti példányának bemutatásával
kell igazolni.
(3)
(4) Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben meghatározottakhoz képest a gépjárművet utóbb mégis forgalomba helyezik, újból adókötelezettség keletkezik.
(5) Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérleti szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megelőzően megszűnik, akkor a bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerződés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti.

14. § (1) Ha a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a különbözet előjele negatív, a gépjármű átalakítása előtti forgalomba helyezéskor megfizetett és az átalakítást követő forgalomba helyezéskor számított adó különbözetét az adóalany a vámhatósághoz benyújtott kérelemmel visszaigényelheti, ha az átalakítást követő forgalomba helyezéskor a gépjármű környezetvédelmi osztályba sorolása jobb, mint az átalakítás előtti forgalomba helyezéskori környezetvédelmi osztályba sorolása.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a kérelemhez csatolni kell az átalakítás változásait tartalmazó forgalmi engedély másolatát.

Környezetvédelmi osztályba sorolás
15. § A környezetvédelmi osztályba sorolás a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. fejezetének 2015. július 1. napján hatályos állapota szerint történik.

Módosuló jogszabály
16. §

Gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége *
16/A. § (1) A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek - 1 napon túli időtartamra - bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet szerinti adófizetési kötelezettség terheli.
(2) Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsik és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magyar fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja.
(3) Az adózó a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerződését - annak megkötésétől számított - 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerződés benyújtását követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére.
(4) A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, a bérlet időtartamát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt esetben a Kkt. 20. § (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesítő - elektronikus igazolást továbbít a rendőrség részére az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül.

Záró és átmeneti rendelkezések
17. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben és a 18. §-ban megfogalmazott eltéréssel - 2004. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően forgalomba helyezett gépjárművek esetén kell alkalmazni.
(2) A Kkt.-nek az e törvénnyel megállapított 9/B. §-ának (1) bekezdése 2004. január 1. napján lép hatályba.

18. § (1) 2004. február 1. napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget a Fat. 2004. január 31. napján hatályos előírásai szerint kell teljesíteni.
(2) A 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napja előtt keletkezett fogyasztásiadó-kötelezettséget az Art. előírásai szerint kell teljesíteni.
(3) E törvény 2. §-ának 4. pontja és 11. §-ának (3) bekezdése a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4)-(7)

19. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, aki (amely) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót megfizette, de a személygépkocsit 2004. február 1. napjáig nem helyezték forgalomba, jogosult arra, hogy a személygépkocsi 2004. február 1. napját követően történő forgalomba helyezésekor a befizetett fogyasztási adót - a forgalomba helyezés időpontja szerinti általános forgalmi adó megállapítási időszakáról készített általános forgalmi adó bevallásában - adókötelezettséget csökkentő tételként elszámolja.
(2) Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, aki az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem adóalany, és 2004. február 1. napja előtt a Fat. alapján a fogyasztási adó alanyaként a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a nevére szóló vámhatósági határozat alapján megfizette, de a személygépkocsit e törvény hatálybalépését követően helyezteti forgalomba. Mentesül az adó megfizetése alól az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet is, aki (amely) olyan, 5-nél rosszabb környezetvédelmi osztályba sorolt személygépkocsit helyeztet forgalomba, amelyről a vámhatóság - a vámeljárást kezdeményező, a fogyasztási adó alanyának kérésére - külön igazolta, hogy a személygépkocsit 2004. január 1. napja előtt hozták be belföldre, és a személygépkocsit terhelő fogyasztási adót a fogyasztási adó alanya megfizette.
(3) A 8. § (3) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a személygépkocsit 2004. február 1. napja előtt helyezték forgalomba, de 2004. február 1. napját követően alakították át. Ha az átalakítás révén különbözeti vámteher is keletkezik, a 8. § (3) bekezdésében foglaltakat akkor is alkalmazni kell azzal, hogy a különbözeti vámteher megállapítása során az e törvényben megállapított regisztrációs adót is figyelembe kell venni.
(4) A 14. § (1) bekezdése alapján az adó visszafizetése kizárólag olyan személygépkocsi átalakítása során történhet, amelynek a forgalomba helyezésekor az e törvény szerinti adót fizették meg.

20. § (1) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg az egyedi adó-megállapítás díját, valamint az annak megfizetésre vonatkozó egyéb eljárási szabályokat.
(2)

20/A. § A Mellékletnek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított II. részét a Módtv. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21. § A 2. § 3. pontjának az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított módosítását az e módosítás hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21/A. § Ha a vámhatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §

5. számú melléklet
II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása

A gépjármű(13) kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) valamint A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző
0 - katalizátor nélküli, Otto-motoros,
- a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros,
- ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
1 - katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;
2 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt
ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet]1;
3 - az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott,
Dízel-motoros;
4 - az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű - Otto-motoros1,
- az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások
(EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;
5 - tiszta gázüzemű- vagy elektromos meghajtású, illetőleg
- hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto- vagy Dízel-motorral is ellátott)
hajtású(9);
5E. - tisztán elektromos gépkocsi;
5N. - növelt hatótávolságú külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi;
5P. - külső töltésű hibrid elektromos gépkocsi (plug-in hibrid gépkocsi)
5Z. - egyéb nulla emissziós gépkocsi;
6 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje2 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III);
7 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
8 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III);
9 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje4 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);
10 - az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B)4 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
11 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás5 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);
12 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás6 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);
13 - az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás7 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)8
14 - a 692/2008/EK és a 566/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet 1. melléklet 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 5.)(10)
15 - a 692/2008/EK, a 566/2011/EU és a 459/2012/EU bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszennyezésű gépkocsi (Euro 6.)(11)
16 - az 582/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott gépkocsik (Euro-VI)(12)

1 Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni és a forgalomba helyezés engedélyezésekor, illetőleg a gépkocsi üzemben tartójának kérelmére a 4. környezetvédelmi osztályba kell besorolni/átsorolni.

2

3 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „A” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „A” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).

4

5 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B1” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B1” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).

6 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „B2” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „B2” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIII).

7 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának „C” jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) „C” jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIV).

8 EEV: fokozottan környezetkímélő jármű.

9 A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb - a belsőégésű motorja által meghatározott - környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.

Amennyiben a gépkocsi megfelel az 5E, az 5N, vagy az 5P környezetvédelmi osztályba sorolás feltételeinek, akkor a jármű üzembentartójának kérelmére
- az 5. környezetvédelmi osztályba sorolt gépkocsi átsorolható 5E, 5N, vagy 5P környezetvédelmi osztályba, és
- ha a hibrid hajtású gépkocsi az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb osztályba lett besorolva, akkor átsorolható a megfelelő 5E, 5N, vagy 5P környezetvédelmi osztályba.

(10) Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199. p130) és az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 1. táblázata határozza meg.

(11) Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL 199 p130), az 566/2011/EU bizottsági rendelettel (2011.06.08., HL 158. p1) és a 459/2012/EU rendelettel (2012.6.1., HL 142. p16-24) módosított, a könnyű személy- gépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási- és karbantartási információk elérhetőségéről szóló, 2007. június 20-i 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklet 2. táblázata határozza meg.

12 Az Euro-VI. kibocsátási határértéket az 582/2011/EU bizottsági rendelet XV. mellékletével (2011.06.25. L167/163) módosított, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro-VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete határozza meg.

(13) A tisztán elektromos meghajtású motorkerékpárt az ügyfél kérelmére környezetkímélő motorkerékpárnak kell minősíteni, a nem környezetkímélő motorkerékpárok környezetvédelmi osztályba sorolását nem kell megállapítani.