Vállalkozók és jogviszonyok

Anyagunk bemutatja, hogy a társas vállalkozásban tevékenykedő magánszemélyek, az egyéni vállalkozók tevékenységük során milyen jogviszony mellett és biztosítási jogviszonyban tevékenykedhetnek. Társaságok közül csak • Közkereseti társasággal • Betéti társasággal • Korlátolt felelősségű társasággal • Egyéni céggel foglalkozunk. Anyagunk külön pontban mutatja be a jogviszonyokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetés szabályokat.

1.1. A jogviszony elbírálásánál alkalmazott rendelkezések

1.1.1. Polgári Törvénykönyv (Ptk.)
A Ptk. szabályozza, hogy a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint milyen jogviszonyban láthatja el.

1.1.2. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (Tbj.)
A Tbj. rendezi a közreműködés különböző formáinak biztosítási elbírálását, meghatározza a tagi jogviszony, az egyéni vállalkozói jogviszony definícióját. Rögzíti, hogy mikor lesz a vállalkozó "főfoglalkozású", vagy kiegészítő tevékenységű, illetve heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti vállalkozó, rendezi ezen jogviszonyokhoz kapcsolatos járulékfizetési kötelezettséget.

1.1.3. A munka törvénykönyvéről (Mt.)
A törvény szabályozza a munkaviszony alanyait, a munkaviszony létesítésének feltételeit.

1.1.4. Törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről (Evt.)
A törvény rögzíti, hogy ki lehet egyéni vállalkozó.

1.1.5. Törvény a személyi jövedelemadóról (Szja.)
A törvényben található a definíció, mely rögzíti, kik számítanak egyéni vállalkozónak.

A csatolt jogszabályokban megtalálhatóak a fenti törvények témánkhoz szorosan kapcsolódó szakaszai.

1.1.6. A megbízási jogviszonyról
A társaság ügyvezetése megbízási jogviszonyban is ellátható. Különbséget kell tenni a megbízási jogviszony Ptk. és Tbj. szerinti elbírálásánál.

A Ptk. szerint megbízás a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására vállal kötelezettséget.

Tbj. szerint, ha a társaság valamelyik tagja az ügyvezető, társas vállalkozónak minősül, amennyiben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el (tehát nem munkaviszonyban), és személyes közreműködése jogán nem minősül eleve társas vállalkozónak..

1.2. A Betéti Társasággal kapcsolatos előírások
Az ügyvezetés a most hatályos Ptk szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el, vagyis tagi jogviszonyban nem (az ügyvezetés nem személyes közreműködés).

A társaság tagjai a társaság tevékenységében munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagi jogviszonyban tevékenykedhetnek.

Fontos azonban azonnal rögzíteni, hogy a Ptk. rendelkezésén túl a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az Mt. előírásaira is figyelemmel kell lenni (részletesen az 1.4. pont alatt).

A Bt. egyedüli beltagja az ügyvezetést munkaviszonyban nem láthatja el. Tény, hogy ezzel ellentétes szakmai vélemények is megfogalmazódtak, az ügyben bírósági döntés még nem született. A Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE számú jogegységi határozata viszont egyértelműen kifejti, miért nem lehet a Bt. egyedüli beltagja munkaviszonyban ügyvezető (nem állnak fen a munkaviszony létesítésének munkajogi feltételei).

Társadalombiztosítási szempontból a betéti társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Így ha az ügyvezetést a Bt. tagja megbízási jogviszonyban látja el, társas vállalkozónak minősül, és a társas vállalkozóra előírt járulékalap után kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Tehát a vezető tisztségviselői jogviszony társadalombiztosítási szempontból vagy munkaviszony, vagy társas vállalkozói jogviszony lehet.

Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő eleve társas vállalkozónak minősül, vagyis személyesen is közreműködik és azt nem munkaviszony, vagy megbízási jogviszonya alapján teszi. Ebben az esetben megbízási jogviszonya alapján ellátott ügyvezetési teendői kapcsán csak akkor válik biztosítottá, ha a havi megbízási díj a minimálbér 30-ad részét eléri.

Ha a Bt. beltagja az ügyvezetést munkaviszonyban látja (láthatja) el, így a munkaviszonya alapján lesz biztosított.

A Ptk. 3:156. §-a úgy fogalmaz, hogy a Bt. kültagja ügyvezetői feladatokat nem láthat el. Az Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Kodifikációs Főosztálya állásfoglalása szerint -hivatkozva a törvény diszpozitív szabályára- amennyiben a Bt. tagjai a társasági szerződésben felhatalmazhatják a kültagot is az ügyvezetői teendők ellátására. Fontos azonban az a kitétel, hogy ezzel a kültag nem válik korlátlanul felelős tagjává a társaságnak, a korlátlan felelősség továbbra is a beltagokat terheli.

Ebben az esetben a kültag társadalombiztosítás szerinti jogviszonyaira a fentiekben közöltek érvényesek.

1.3. A Közkereseti Társasággal kapcsolatos előírások
A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.

A Kkt. esetében előfordulhat, hogy valamelyik tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el, hiszen kell lennie másik tagnak, aki a munkáltatói jogokat felette gyakorolja.

A közkereseti társaság természetes személy tagja is társas vállalkozónak minősül, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el.

1.4. A Korlátolt Felelősségű társasággal kapcsolatos előírások

Az ügyvezetés a most hatályos Ptk szerint megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el, vagyis tagi jogviszonyban nem (az ügyvezetés nem személyes közreműködés).

A társaság tagjai a társaság tevékenységében munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagi jogviszonyban tevékenykedhetnek.

Fontos azonban azonnal rögzíteni, hogy a Ptk. rendelkezésén túl a munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az Mt. előírásaira is figyelemmel kell lenni.

Mik a munkaviszony jellemzői?
• alá-fölérendeltségi kapcsolat van a munkáltató és a munkavállaló között, elkülönülnek a személyek
• a munkavégzés nem önálló
• a munkáltató utasításadási és irányítási joggal rendelkezik
• a munkáltatónak ellenőrzési joga van
• a munkavállaló a munkáltató rendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát
• a munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat
• a munkavégzés kizárólag személyesen történhet
• a munkavállaló munkájáért bért kap
• a munkavállaló a munkáltató eszközeivel végzi a munkát
• a munkavállaló a munkáltató által megjelölt helyen végzi a munkát
• a munkavégzés minden költségét a munkáltató viseli

Bár a munkáltató jogi személy, szervezet is lehet, a munkáltatói jogokat kizárólag természetes személy gyakorolhatja, aki – értelemszerűen – nem lehet maga a munkavállaló.

Tehát ahhoz, hogy társaság valamely tagja a társaság tevékenységében munkaviszony alapján tevékenykedjen, kell lenni egy tőle elkülönült személynek, aki pl. a munkaszerződést aláírja.

Tény, hogy ezzel ellentétes szakmai vélemények is megfogalmazódtak, az ügyben bírósági döntés még nem született.

Így lehet olyan helyzet, amikor az ügyvezetést ellátó személlyel a társaság másik tagja munkaszerződést köt
• az ügyvezetési tevékenység elvégzésére
• az ügyvezetésen túli feladatok elvégzésére

Amennyiben a társaságban nincs olyan másik személy, aki a munkaszerződést megköthetné, a munkaviszony létesítése kizárt, így az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, az egyéb tevékenységet tagi jogviszonyban láthatja el a magánszemély.

Ez esetben tehát egy időben két jogviszony is fennáll. Lehetséges azonban, hogy a megbízási jogviszony (vagyis az ügyvezetés ellátása) díjazás nélküli. Ez esetben ezzel kapcsolatban biztosítási jogviszony nem keletkezik, így sem bejelentési, sem járulék (közteher) fizetési kötelezettség nem keletkezik. A másik – tagi – jogviszony alapján azonban mindenképp biztosított lesz.

A korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai ¬— társadalombiztosítási szempontból — társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el.

Ha a Kft. tagja megbízásos jogviszonyban látja el a vezető tisztségviselést, más tevékenységet nem végez, a vezető tisztségviselő a megbízásos jogviszonya alapján társas vállalkozóként válik biztosítottá, és a járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie.

Társas vállalkozóként (tagi jogviszony) tevékenykedik a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik.

Egy Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg a társaságban munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el, ebben az esetben a tag többes jogviszonyban állónak minősül, tehát a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködésre tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.

1.5. Az egyszemélyes Kft-vel kapcsolatos előírások
A vezető tisztségviselő e feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el. Ha a Ptk-ban megfogalmazottak szerint a vezető tisztséget az egyedüli tag munkaviszonyban látja el, nem teljesülhetnek a Mt. munkaviszonyra vonatkozó előírásai, így ezt a megoldás nem javasolt.

Társadalombiztosítási szempontból az egyszemélyes Kft. társaság természetes személy tagja társas vállalkozónak minősül, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Így ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, társas vállalkozónak minősül, és a társas vállalkozóra előírt járulékalap után kell a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő eleve társas vállalkozónak minősül.

1.6. Egyéni vállalkozóval kapcsolatos előírások
Az egyéni vállalkozónál nem merülhet fel a társas vállalkozásoknál tárgyalt jogviszony vizsgálata, az egyéni vállalkozás maga egy "jogviszony".

Az egyéni vállalkozó e jogviszonyában válik biztosítottá, és e jogviszonyában fizeti az adott évre érvényes szabályok szerint a járulékokat.

Az egyéni vállalkozó nem biztosított
• ha kiegészítő tevékenységű
• ha az EU valamely tagállamában már egyéb jogon biztosított

Nem "főfoglalkozású" az egyéni vállalkozó, ha
• egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonya van
• felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
• kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó
• ha társas vállalkozó személyesen közreműködő tagja, és nyilatkozata alapján a társas vállalkozásban fizeti meg a kötelező járulékokat

1.7. Egyéni céggel kapcsolatos előírások
Az egyéni cég társas vállalkozás, az egyéni cég tagja társas vállalkozó. Tekintettel arra, hogy az egyéni cégnek csak egy tagja (magánszemély) lehet, így a tag esetében nem beszélhetünk munkaviszonyról, megbízási jogviszonyról, a biztosítása kizárólag tagi jogviszonya alapján keletkezik.

A biztosítási kötelezettség az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig.

1.8. Járulékfizetés ügyvezetőként
Ha meghatároztuk a magánszemély társaságban betöltött jogviszonyát, fontos rögzíteni a járulékfizetési kötelezettségét is. Meg kell vizsgálni az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét is.

1.8.1. Társas vállalkozásnál ügyvezető és járulékai
1.Ügyvezető megbízási jogviszonyban, és egyben a társaság tagja is, egyéb jogviszonya nincs = társas vállalkozónak minősül
• Járulék A) jogviszony szerint
2. Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaságban közreműködik, a közreműködése tagi jogviszonyban történik
• Járulék A) jogviszony szerint a közreműködésre. F) jogviszony szerint az ügyvezetésre, ha biztosított lesz, H) jogviszony, ha nem lesz biztosított
3. Ügyvezető megbízási jogviszonyban, aki egyben tagja is a társaságnak, van mellette heti 36 órát el nem érő munkaviszonya
• Járulék R) jogviszony szerint
4. Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaságnak nem tagja, van mellette heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék F) jogviszony szerint, ha a megbízás alapján biztosított, H) jogviszony szerint, ha nem lesz biztosított
5.Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaság tagja, nyugdíjas = kiegészítő tevékenységű jogviszony
• Járulék D) jogviszony szerint
6.Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaság tagja, mellette egyéni vállalkozó is = választania kell, mely jogviszonyában fizeti meg az elvárt járulékalap után a járulékokat
• Járulék A) jogviszony szerint, ha ügyvetőként fizet a minimum járulékalap után. Ha az egyéni vállalkozásában választja a minimum járulékalap utáni fizetést, akkor a társaságában B) jogviszony szerint fizet.
7.Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaság tagja, és más társaságban is van tagi jogviszonya = választania kell, mely jogviszonyában fizeti meg az elvárt járulékalap után a járulékokat
• Járulék A) jogviszony szerint ha ebben a vállalkozásnál választotta a minimum járulékalap utáni fizetést, ebben a vállalkozásban B) szerint fizet, ha másik társaságában választja a minimum járulékalap utáni fizetést.
8. Ügyvezető munkaviszonyban, egyéb jogviszonya nincs
• Járulék B) jogviszony szerint
9. Ügyvezető munkaviszonyban, van máshol is munkaviszonya
• Járulék B) jogviszony szerint
10. Ügyvezető megbízási jogviszonyban, a társaság tagja, nappali tagozatos hallgató
• Járulék F) jogviszony szerint
11. Ügyvezető munkaviszonyban, nappali tagozatos hallgató
• Járulék B) jogviszony szerint
12. Egyszemélyes Kft ügyvezetője megbízási jogviszonyban = társas vállalkozónak minősül
• Járulék A) jogviszony szerint
13. Egyéni cég tagja
• Járulék N), ha egyéb jogviszonya nincs; G), ha heti 36 órát elérő munkaviszonya is van; E), ha nyugdíjas, és van heti 36 órát elérő munkaviszonya

1.8.2. Társas vállalkozásnál nem ügyvezető járulékai
1. A társaság tevékenységében tagi jogviszonyban tevékenykedik, egyéb jogviszonya nincs
• Járulék A) jogviszony szerint
2. A társaságban munkaviszonyban dolgozik
• Járulék B) jogviszony szerint
3. A társaságban munkaviszonyban dolgozik, nyugdíjas
• Járulék C) jogviszony szerint
4. A társaságban megbízási jogviszonyban dolgozik
• Járulék F) jogviszony szerint, ha biztosított, H) jogviszony szerint, ha nem biztosított
5. A társaságban munkaviszonyban dolgozik, nappali tagozatos hallgató
• Járulék B) jogviszony szerint

1.8.3. Egyéni vállalkozó járulékai
1. Főfoglalkozású egyéni vállalkozó, egyéb jogviszonya tehát nincs
• Járulék N) jogviszony szerint
2. Egyéni vállalkozó, van mellette heti 36 órát el nem érő munkaviszonya = főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül
• Járulék T) jogviszony szerint
3. Egyéni vállalkozó, van mellette heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék G) jogviszony szerint
4. Egyéni vállalkozó, nyugdíjas, nincs más jogviszonya
• Járulék D) jogviszony szerint
5. Egyéni vállalkozó nyugdíjas, van heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék E) jogviszony szerint
6. Egyéni vállalkozó, nappali tagozatos hallgató
• Járulék G) jogviszony szerint
7. Átalányadózó egyéni vállalkozó, egyéb jogviszonya nincs
• Járulék I) jogviszony szerint
8. Átalányadózó egyéni vállalkozó, van heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék S) jogviszony szerint
9. EVA szerint adózó egyéni vállalkozó, egyéb jogviszonya nincs
• Járulék J) jogviszony szerint
10. EVA szerint adózó egyéni vállalkozó, van heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék O) jogviszony szerint
11. EVA szerint adózó egyéni vállalkozó nyugdíjas, más jogviszonya nincs
• Járulék M) jogviszony szerint
12. EVA szerint adózó egyéni vállalkozó nyugdíjas, van heti 36 órát elérő munkaviszonya
• Járulék P) jogviszony szerint

1.8.4. Jogviszony szerinti járulékfizetés
A) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
• az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese után
1. 4 % egészségbiztosítási járulékot
2. 3 % egészségbiztosítási járulékot
3. 1,5 % munkaerő-piaci járulékot
fizet
• a társaság, az egyéni vállalkozás az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulást
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

B) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
3. 3 % egészségbiztosítási járulékot
4. 1,5 % munkaerő-piaci járulékot
fizet
• a társaság az elszámolt összeg után
1. 27 % szociális hozzájárulást
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

C) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• a társaság, az egyéni vállalkozás az elszámolt összeg után
1. 27 % szociális hozzájárulást
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

D) jogviszony
• a magánszemély a ténylegesen elszámolt kifizetésre tekintettel
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet
Az egyéni vállalkozás havonta
1. 6930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizet

E) jogviszony
• a magánszemély a ténylegesen elszámolt kifizetésre tekintettel
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet

F) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
3. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• a társaság, az egyéni vállalkozás az elszámolt összeg után
1. 27 % szociális hozzájárulást
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

G) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
3. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• az egyéni vállalkozás, az egyéni cég az elszámolt összeg után
1. 27 % egészségügyi hozzájárulást
fizet

H) jogviszony
• a társaság az elszámolt összeg után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

I) jogviszony
• A biztosított egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet
• A biztosított az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszeresére tekintettel
1. 4 % természetbeni egészségbiztosítási
2. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási
3. 1,5 % munkaerő-piaci járulékot
fizet.
• A biztosított az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5%-a után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
fizet

J) jogviszony
• A biztosított egyéni vállalkozó a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
• A biztosított a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszeresére tekintettel
1. 4 % természetbeni egészségbiztosítási
2. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási
3. 1,5 % munkaerő-piaci járulékot
fizet.
• A biztosított a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
fizet

Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a minimálbértől magasabb járulékalap után fizeti meg.

K) jogviszony
• A biztosított egyéni vállalkozó az EVA alap 4 %-a után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % természetbeni egészségbiztosítási
3. 3 % pénzbeli egészségbiztosítási
fizet.
• A biztosított az EVA alap 4 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
fizet

L) jogviszony
• A biztosított egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet
• Az egyéni vállalkozó havonta
1. 6930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizet

M) jogviszony
• Az egyéni vállalkozó az EVA alap 10 %-a után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet
• Az egyéni vállalkozó havonta
1. 6930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizet

N) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
• az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér másfélszerese után
1. 4 % egészségbiztosítási járulékot
2. 3 % egészségbiztosítási járulékot
3. 1,5 % munkaerő-piaci járulékot
fizet
• az egyéni vállalkozás, az egyéni cég az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
fizet

O) jogviszony
• Az egyéni vállalkozó az EVA alap 4 %-a után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
3. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• Az egyéni vállalkozó az EVA alap 4 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulási adót
fizet

P) jogviszony
• Az egyéni vállalkozó az EVA alap 10 %-a után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
fizet

R) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
• az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap napján érvényes minimálbér másfélszerese után
1. 4 % egészségbiztosítási járulékot
2. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• a társaság, az egyéni vállalkozás az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulást
2. 1,5 % szakképzési hozzájárulást
fizet

S) jogviszony
• a magánszemély az átalányban megállapított jövedelem után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
2. 4 % egészségbiztosítási járulékot
3. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• az egyéni vállalkozás az átalányban megállapított jövedelem után
1. 27 % egészségügyi hozzájárulást
fizet

T) jogviszony
• a magánszemély az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér után
1. 10 % nyugdíjjárulékot
• az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap napján érvényes minimálbér másfélszerese után
1. 4 % egészségbiztosítási járulékot
2. 3 % egészségbiztosítási járulékot
fizet
• az egyéni vállalkozás az elszámolt összeg, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 112,5 %-a után
1. 27 % szociális hozzájárulást
fizet

Nem érinti

A személyi jellegű juttatások az adó alapját csökkentik

A vállalkozói kivét és járulékai a vállalkozói jövedelmet csökkenti

Nem érinti

A személyi jellegű juttatások az osztalék alapját csökkentik

Nem érinti

1.9. pontban foglaltak érintik

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
17. Egyéni vállalkozó:
a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki
aa) az ingatlan-bérbeadási,
ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási
tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében;49
b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);
d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;
e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);
f) a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

4. § E törvény alkalmazásában:
c) Társas vállalkozás:
1. a közkereseti társaság
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,
13. az egyéni cég,
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
4. az egyéni cég tagja.
e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, nyugdíjban részesül,
3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel.

5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási, szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével -, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselője, vezető tisztségviselője, vagy e szervezetek felügyelőbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget.

10. § (2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

19. § (2) A biztosított, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.
(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint).

25. § A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

27. § (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.
(4) A 4. § d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
29. § (3) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese.

29/A. § (1) Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki az egyszerűsített vállalkozói adó alanya (a továbbiakban: eva adózó), a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat fizet. A nyugdíjjárulék alapja havonta a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta a minimálbér másfélszerese.
(2) Az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének megállapításánál értelemszerűen alkalmazni kell a 29. § (4)-(5) és (8) bekezdésének rendelkezéseit.
(3) Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 31. § (4) bekezdésében említett eva adózó egyéni vállalkozó a munkaviszonya, illetőleg a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követő tárgyévi időszakra is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.

31. § (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv. -ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha
a) 317 az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy
b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
(5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történő választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak.

36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.
(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.

37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a nyugdíjjárulékot - az (1) bekezdésben meghatározott járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után fizeti meg.

38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.
(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.
(3) Ha a társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

3. § (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,

3. § (1) Egyéni vállalkozó lehet:
a) a magyar állampolgár,
b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak az állampolgára, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes más állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
c) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a b) pontban nem említett olyan személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,
d) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatása céljából, családegyesítés céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan.

453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.

454. § (1) Az adó alanya:
a) a kifizető;
b) az egyéni vállalkozó;
(6) Az adónak nem alanya:
a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;
b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) 87 a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a) a munkaviszony;
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-f) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja - figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is - a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.
(2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:
a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.
(3) Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.
(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha
a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy
b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
(3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

8. § (1) A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet.
(2) A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet.
(4) A bejelentett kisadózók után a bejelentés hatálya alatt megkezdett minden naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni azzal, hogy amennyiben a kisadózó a tárgyhónap bármelyik napján főállású kisadózónak minősül, a fizetendő tételes adó mértéke 50 ezer forint.
(4a) A (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően a kisadózó vállalkozás választhatja, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adót fizet. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75 ezer forint.

32. § A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló.
33. § Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.
34. § (1) Munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez.
42. § (1) A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.
(2) A munkaszerződés alapján
a) a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása szerint munkát végezni,
b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
43. § (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet.
(2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni.
(3) A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.
44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat.

3:112. § [A vezető tisztségviselő önállósága]
(1) A társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

3:144. § [Ügyvezetés, képviselet]
(1) A közkereseti társaság ügyvezetését a tagok közül kijelölt vagy megválasztott egy vagy több ügyvezető látja el. Kijelölés vagy választás hiányában valamennyi tag ügyvezető.
(2) Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely ügyvezetővé olyan személyt jelöl ki, aki nem tagja a társaságnak, vagy lehetővé teszi ilyen személy ügyvezetővé választását.

3:155. § [A betéti társaságra alkalmazandó szabályok]
A betéti társaságra - az e címben foglalt eltérésekkel - a közkereseti társaságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

3:156. § [Ügyvezetés]
A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.

6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2015. január 1-jétől 105 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2015.január 1-jétől 122 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.

3. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2015. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(3) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állót,
c) alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(4) Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

Nincs