Szociális szövetkezet

A szociális szövetkezet egy speciális szövetkezeti forma, mely hátrányos helyzetben levő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és egyéb módon elősegíti szociális helyzetük javítását. Témánk a szociális szövetkezet sajátosságait részletezi.

A szociális szövetkezet egy speciális szövetkezeti forma, mely hátrányos helyzetben levő tagjai számára munkafeltételeket teremt, és egyéb módon elősegíti szociális helyzetük javítását.
A szociális szövetkezet létrejöttének célja gazdasági tevékenység, amely lehet: értékesítési, beszerzési, termelési és szolgáltatási, de ezen felül a tagok gazdasági és társadalmi (pl. (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet is végezhet.
A Ptk. Változásai miatt minden szociális szövetkezet alapszabályát 2015. március 15-ig módosítani kellett.

1.1 Szociális szövetkezet alapításának feltételei:

1.1.1. A szociális szövetkezet nevének tartalmazni kell a „szociális szövetkezet” megnevezést és a fő tevékenységére utaló jelölést.

1.1.2. Lehet közhasznú jogállású is amennyiben teljesíti a Közhasznúsági törvényben rögzített feltételeket, és az abban meghatározott, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló, az alapszabályban szereplő közhasznúnak minősülő tevékenységet (például családsegítés, időskorúak gondozása, nevelés és oktatás, kulturális tevékenység, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése) végez.

1.1.3. Vezető tisztségviselők

- Igazgatóság három tagból áll: elnök és a tagok (háromnál kevesebb tag nem lehet)
- Szociális szövetkezetnek 15-nél kevesebb tagja van: igazgatóság helyett igazgató elnök is választható
- Vezető tisztségviselők a képviseleti jogot önállóan is gyakorolhatják - mindegyik igazgatósági tagnak önálló aláírási jogosultsága van
- Maximum 5 évre választhatók
- Felelősség: a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a szövetkezetnek okozott kárért. Akkor mentesülnek ez alól, ha bizonyítják hogy ellenőrzési körükön kívül eső, általuk elháríthatatlan körülmény miatt következett be a kár.
A felügyelő bizottságot három vagy ennél több tag alkotja. A felügyelő bizottság is maximum öt évre válaszható.

1.2. Tagsági feltételek

Tagja lehet:

- természetes személy (Csak 14. életévét betöltött természetes személy lehet. 18 év alatt a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata kell)
- helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet (a tagok között ezekből legalább egynek kell lenni)

A nem természetes személy tagok létszáma nem lehet több a taglétszám huszonöt százalékánál.

Tagokat nem lehet nyilvános felhívás útján gyűjteni.

A karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának tagsági jogviszonya megszűnik a közhasznú jogállásának elvesztésével. A közhasznú jogállás megszűnéséről azonnal köteles értesíteni a szociális szövetkezet vezető tisztségviselőjét.


1.3. Vagyoni hozzájárulás

- alapszabály határozza meg a szövetkezetben a vagyoni hozzájárulás és a tőke nagyságát.
- egy tag vagyoni hozzájárulása nem lehet több a tőke 15 százalékánál.
- nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem lehet nagyobb a tőke harmadánál.
- formája lehet
- pénzbeli: legalább 30%-át bankszámlára kell befizetni az alapítást követő 8 napon belül, a fennmaradó részt a cégbejegyzéstől (vagy belépéstől) számított 1 éven belül kell teljesíteni házipénztárba vagy bankszámlára
- nem pénzbeli: forgalomképes, vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotás, vagyoni értékű jog, melyet alapításkor azonnal rendelkezésre kell bocsátani és a tag 5 évig felelős azért, hogy az apport ne veszítsen értékéből.
- A tagi munkavégzést folytató szövetkezeti tagnak lehetősége van arra, hogy a vagyoni hozzájárulást az alapítástól illetve belépéstől számított 1 éven belül bocsássa a szövetkezet rendelkezésére. Nem pénzbeli hozzájárulás esetén erre akkor van lehetősége, ha a munkavégzése során megtermelt és tulajdonába került javak szövetkezetnek való átadásával teljesíti azt.
- a belépő tag a kilépő tag helyére lépésével is teljesíthető a vagyoni hozzájárulás
- a tag adós által illetve jogerős bírósági ítélettel elismert követelést is bevihet vagyoni hozzájárulásként
- a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a tagot a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, melyet a szövetkezet jogutódlás nélküli megszűnése esetén kapna, melyet 3 hónapon belül ki kell fizetni.

1.4. Kisebbség védelem

Szavazati jogok legalább 5 százaléka elég:
- a közgyűlés összehívásához
- külön könyvvizsgáló kérése a közgyűlésen el nem fogadott beszámoló, más gazdasági esemény vagy kötelezettség vállalás felülvizsgálatához
- követelés kezdeményezéséhez taggal, vezető tisztségviselővel, felügyelő bizottsági taggal, könyvvizsgálóval szemben

1.5. Foglalkoztatási szövetkezet

1.5.1. Fogalma: Olyan szociális szövetkezet, melynek legalább 500 természetes személy és legalább egy országos nemzetiségi önkormányzat tagja van.

1.5.2. Tevékenysége: Tagjai számára munkaerő közvetítő tevékenységet valamint munkaerő közvetítést végez.

1.6. Szociális szövetkezet tagjának munkavégzése

A szociális szövetkezet tagjának munkavégzése a személyes közreműködés sajátos formája. Minden természetes személy tagnak személyes közreműködést kell vállalni (tagi munkavégzési jogviszony)
A tagfelvételi kérelemnek tartalmaznia kell a személyes közreműködés tartalmát.
2017.01.01-től csak azzal létesíthető tagi munkavégzésre irányuló jogviszony, aki legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

1.6.1. Tagi munkavégzés jellemzői:

- az elvégzett munka ellenértéke részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetbeni átadásával is kiegyenlíthető
- a tagi jogviszony ideje alatt a szövetkezet a taggal más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
- ilyen jogviszonyt csak az létesíthet aki legalább 3 hónapja regisztrált álláskereső vagy legalább 3 hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll
- amennyiben a tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít, annak időtartama alatt a tagi munkavégzési jogviszonya szünetel

1.6.2. Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

- teljesítendő munka feladatok meghatározását, ezek dokumentálásának módját
- megtermelendő javakból történő részesedés módját és mértékét (teljesítményarányosan, a tag teljesítményének figyelembe vételével)

1.6.3. Tagi munkavégzési jogviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos feladatok

- a tagnyilvántartásban fel kell tüntetni a jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját és szüneteltetésének időtartamát
- a jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül igazolást kell kiállítani a nyilvántartásban szereplő adattartalommal

1.6.4. Egyszerűsített foglalkoztatás

1.6.4.1. Szociális szövetkezet

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatásnál a szociális szövetkezetnek nem kell alkalmazni a napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt.

1.6.4.2. Foglalkoztatási szövetkezet

Amennyiben tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi ki, köteles alkalmazni az Efo tv. szabályait.

1.7. Tagi munkavégzési jogviszonnyal kapcsolatos adó- és járulék fizetési
kötelezettség

A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – a jogviszony szünetelésének időtartamát kivéve – egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

1.7.1. Járulékfizetési kötelezettség

1.7.1.1. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja (kivéve a szünetelés időszakát) után 2025. évben havi 11.800 Ft, illetve napi 390 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a következőképpen:
- első évben nincs kötelezettség
- második évben a járulék 25%-át
- harmadik évben a járulék 50%-át
- negyedik évben a járulék 75%-át
- ötödik évtől a járulék 100%-át
Ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet veheti igénybe a kedvezményt illetve a szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.
A kedvezmény több jogviszonyban is felhasználható, de az új jogviszonyban figyelembe kell venni az addig érvényesített kedvezmény időtartamát. A tagnak új jogviszony esetén az addig igénybe vett kedvezményről nyilatkozni kell, jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány és az ezzel összefüggő bírság a tagot terheli.

1.7.1.2. A tagi tevékenységért kapott pénzbeli juttatás után a tag 10% nyugdíjjárulékot fizet.

A fenti járulékokat közfoglalkoztatási jogviszony alatt nem kell fizetni.

1.7.1.3. Szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség nincs.

1.7.2. Adófizetési kötelezettség

A tagi munkavégzésért pénzben kifizetett összeg a tag adóköteles jövedelmének minősül.
Ha a tagi személyes közreműködés ellenértékét a tag élelmiszerben, a szövetkezet által előállított javakban vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában kapja meg, akkor ebből havonta adómentes a minimálbér összegét (2025. évben 290.800- forintot) meg nem haladó érték. Az adómentesség feltétele, hogy a juttatásból az utalvány értéke ne haladja meg a minimálbér 25%-át.

1.8. Bevallási, bejelentési kötelezettség

A szociális szövetkezet az adózás rendjéről szóló törvényben előírt adatszolgáltatást az adóhatóság felé teljesíti.
A XX08-as bevallásban szerepeltetni kell
- az NFA által átvállalt egészségügyi szolgáltatási járulék összegét
- a tag által pénzben, valamint az adómentesnek nem minősülő természetben megszerzett bevételét (ezt az összeget a tag az XX53-as bevallásban nem önálló tevékenységből származó bevételként szerepelteti)

A tagi jogviszony létrejöttét a munkavégzés megkezdése előtt, a megszűnését, szünetelését 8 napon belül elektronikus úton kell bejelenteni a NAV felé a XXT1041 nyomtatványon.

A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy
a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,
b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül
a XXT1041 nyomtatványon a NAV-nak elektronikus úton jelenti be.

Minden év január 31-ig az előző év vonatkozásában a szociális szövetkezet igazolást ad ki:
- jogviszony időtartamáról
- nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről
- egészségügyi szolgáltatási járulék összegéről, illetve a belőle érvényesített kedvezményről.
Jogviszony évközi megszűnése esetén az igazolást azonnal ki kell adni.

1.9. Az eredmény felhasználása

1.9.1. Nem közhasznú szociális szövetkezetek

A közgyűlés dönt arról, hogy az adózás utáni eredményt mire használja fel:
- a nyereség legalább 50 %-át a személyes közreműködés arányában kell kiosztani.
– a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában kifizetendő összeg (eredmény minimum 50%-a)
– a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba (a szolidaritás elvének megfelelően az alapszabályban meghatározott, a tagokat, illetve azok hozzátartozóit megillető juttatásokra, támogatásokra kell fordítani.) helyezendő összeg
– a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában kifizetendő összeg
– egyéb célra fordított összeg

1.9.2. Közhasznú szociális szövetkezetek

A közhasznú szervezeti jogállással rendelkező szociális szövetkezet az adózás utáni eredményét csak a közhasznú céljának megvalósítására használhatja fel, a vagyoni hozzájárulás nem jogosít részesedésre.

1.9.3. Elkülönített közösségi alap

A közgyűlés a szövetkezeti vagyon egy részéből közösségi alapot hozhat létre és minden évben meghatározza, hogy a tárgyévet követő évben a közösségi alap rendelkezésre álló részének hány százalékáig lehet kifizetéseket teljesíteni.
A közösségi alap felhasználása:
- tagok és közeli hozzátartozóik részére biztosított juttatások
- tagok és közeli hozzátartozóik részére biztosított támogatások (szociális, keresőképtelenek részére segély, stb.)
A juttatásokat a számviteli törvény szerinti bizonylatok alapján lehet elszámolni és ezen összegek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek számítanak.
A közösségi alapból nyújtott szolgáltatás nem vehető figyelembe nyereségből való részesedésként.
Az adóévben képzett közösségi alap 6,5 %- át adókedvezményként lehet figyelembe venni a társasági adó számításakor.
A közösségi alap felöli döntés után az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni az összeget.
A közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyont nem lehet felosztani.

A szociális szövetkezetnek alakuláskor nyilatkoznia kell arról, hogy Áfa adóalanyisággal kapcsolatban mit választ:
- alanyi mentes
- ÁFA alanya
- mentes közérdekű tevékenységeire tekintettel

A szociális szövetkezet a társasági adó alanya 

2.2.1. Nem közhasznú szociális szövetkezet

- nem kell az adót megfizetnie, ha vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének tíz százalékát 
- egyéb esetben adóalapját az általános szabályok szerint állapítja meg, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. 
- ha azonban ilyen tartozása van, akkor meg kell növelni az adózás előtti eredményt a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével. 
- a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a.

2.2.2. Közhasznú szociális szövetkezet

- nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át. 
- meghaladása esetén a kedvezményezett mérték túllépésével arányosan számított adóalap után kell az adót megállapítani. 
- e mellett a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás ugyanilyen arányával meg kell növelni a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, ha az adott adóév december 31-én az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nem áll fenn. Ha adótartozása van, úgy a kapott támogatások teljes összege növelő tétel.

Nem értelmezhető

Az 1.5.1.2 és az 1.5.2 tartalmazza.

Az 1. pont tartalmazza

Gazdasági eseményenként a számviteli törvény szerint.

Nem érinti

Nem érinti

8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről
(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

4.24. a) a szociális szövetkezet tagja által a tagi munkavégzés, a közérdekű nyugdíjas
szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja által a
személyes közreműködés ellenértékeként élelmiszer, a szociális szövetkezet és a közérdekű
nyugdíjas szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész
étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér
összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel, azzal, hogy a fogyasztásra kész étel
vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a
minimálbér 25 százalékát;
b) a közhasznú jogállású szociális szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tag természetes személynek vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által a közösségi alapból az alapszabályában rögzítettek szerint az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjának vagy közös háztartásban élő Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel, mindkét esetben azzal, hogy az élelmiszer juttatás vagy a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak értékének megállapításánál a szövetkezet értékesítési tevékenysége során alkalmazott árat, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell figyelembe venni;

A társasági adóalap megállapítása
6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.
(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.
(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.
(4) Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, az egyházi jogi személy, ha az adóév utolsó napján ilyen jogalanynak minősül, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza, feltéve, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végző szervezetnek nem minősül.

A közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a szociális szövetkezet és a vízitársulat adóalapja
13/A. § (1) A közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), i), j), n), o), p), r), t), u), v) és y) pontjaiban és a 7. § (3), (10) és (18)-(20) bekezdésében foglaltakkal, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), o), p), r) és v) pontjaiban, valamint a 8. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.
(2) A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét
a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,
b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az egyesülés, szétválás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,
c) a közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével,
d) a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.
(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást, egyesülést, szétválást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.
(4) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket
a) növelni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,
b) csökkenteni kell az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.
(5) Közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az egyesülés, szétválás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az egyesüléssel, szétválással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.
(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.
(7) A közhasznú jogállás megszűnésére előírt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az adóévben, amelyben a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezetnek minősül.
(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában - vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára - visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.

A társasági adó mértéke

19. §430 A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.


6. sz. melléklet
E)
Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége
A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:
1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;
2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;
3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

Az Országgyűlés
felismerve, hogy a szövetkezeti forma nagymértékben képes társadalmi erőforrásokat mozgásba hozni, az elkülönült gazdasági szereplők helyzetét megerősíteni, közösségi szükségleteket kielégíteni, ösztönözni kívánja a szövetkezést és állami eszközökkel támogatást kíván nyújtani a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődéséhez,
a következő törvényt alkotja.
I. Fejezet

A Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó rendelkezések
1. § * E fejezet rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyvvel (a továbbiakban: Ptk.) együtt kell alkalmazni.

2. § * A szövetkezetek másodlagos szövetkezetet hozhatnak létre és működtethetnek. A másodlagos szövetkezet olyan szövetkezet, amelyet kizárólag szövetkezetek alapíthatnak abból a célból, hogy tevékenységük előmozdítása érdekében egy másodlagos szerveződési szintet alakítsanak ki.

3. § * A szövetkezet és a tag között kötött tagsági megállapodásban határozhatóak meg – az alapszabály keretei között – a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése keretében teljesítendő feladatok és vállalások, valamint a tag által igénybe vehető szövetkezeti szolgáltatások köre.

4. § * Ha a tag a szövetkezet részére kölcsönt nyújt, a tagi kölcsönről szóló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

5. § * (1) A szövetkezetek – mind a maguk, mind a szövetkezeti tagok érdekeinek védelme érdekében – érdekképviseleti szervezeteket, szövetkezeti szövetségeket hozhatnak létre.

(2) Az érdekképviseleti szervezetek, szövetkezeti szövetségek feladata lehet különösen:

a) a szövetkezetek alapításának és működésének támogatása;

b) a szövetkezetek integrációs, területi vagy szakmai szempontok szerint történő együttműködésének előmozdítása;

c) a szövetkezetek bel- és külföldre irányuló gazdasági tevékenységének elősegítése;

d) tanácsadás és oktatás a szövetkezetek, illetve azok tagjai részére;

e) a feladataikhoz kapcsolódva oktatási létesítmények alapítása, támogatása, ismeretterjesztő tevékenység folytatása folyóiratok és egyéb kiadványok útján;

f) a szövetkezetek szociális jellegű tevékenységének támogatása;

g) kapcsolattartás, együttműködés hasonló célú bel- és külföldi szervezetekkel, illetve ezek támogatása;

h) a szövetkezeti tevékenység egyes területeinek kutatása.

3. Szociális szövetkezet *
14. § * (1) A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.

(2) * A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést, valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.

(3) A szociális szövetkezet közhasznú jogállású lehet.

15. § * (1) * A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.

(2) Szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tag kivételével – nem lehet személyes közreműködést nem vállaló tagja.

(3) A szociális szövetkezet esetében a nem természetes személy tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám huszonöt százalékát.

(4) * Egy helyi önkormányzat legfeljebb hat, egy nemzetiségi önkormányzat vagy közhasznú jogállású szervezet legfeljebb három szociális szövetkezetben tarthat fenn egyidejűleg tagsági jogviszonyt.

16. § * (1) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának tagsági jogviszonya megszűnik, ha e tag közhasznú jogállása megszűnik.

(2) A szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagja a közhasznú jogállásának megszűnéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a szociális szövetkezet vezető tisztségviselőjét.

17. § *

18. § * (1) A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés).

(2) A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat.

(2a) * A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem végezhet munkát.

(3) * Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn

a) akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy

b) aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

19. § * (1) * A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel.

(2) A szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell

a) a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját, és

b) a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen

a) a tag teljesítményének figyelembevételére és

b) a megtermelt javakból való részesedés teljesítménnyel arányos meghatározására.

III. Fejezet *
20. § * (1) Tagi munkavégzés esetén a tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját is.

(2) Tagi munkavégzési jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő öt napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.

21. § * (1) A szociális szövetkezet alapszabálya a tagi munkavégzési jogviszonyban állók számára előírhatja, hogy a tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül – az alapszabályban meghatározott időpontban és módon – köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti.

(2) Ha a szociális szövetkezet alapítói között tagi munkavégzési jogviszonyt létesítő olyan személyek is vannak, akik a vagyoni hozzájárulásukat az (1) bekezdés szerint teljesítik, e személyeket a cégbejegyzéskor a vagyoni hozzájárulás megfizetése és a vagyoni hozzájárulás teljesítésének határideje vonatkozásában figyelmen kívül kell hagyni.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a
továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett
a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.
(1a)
(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített
munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a
munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél
rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul
véve - nem haladhatja meg
a)
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá
tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a
tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel.
Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
(4) Ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a
naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló
egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített
foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
(5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató
és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

SZÖVETKEZET
XVI. CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
3:325. § [A szövetkezet fogalma és főbb tevékenységei]
(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a
nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és
társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi
személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni
hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott
személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem
köteles helytállni.
(2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és
szolgáltatásra irányulhat.
3:326. § [A szövetkezet tagságával kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) A szövetkezet nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja
meg a taglétszám húsz százalékát; a szövetkezetnek a szövetkezeti formában
működő jogi személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során
figyelmen kívül kell hagyni.
(2) A szövetkezet személyes közreműködést nem vállaló tagjainak száma nem
haladhatja meg a taglétszám negyedét.
(3) A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg
a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni
hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.
(4) Nem lehet a tagokat nyilvános felhívás útján gyűjteni.
3:327. § [A szövetkezet működésével kapcsolatos általános rendelkezések]
(1) Ha valamely tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti,
a szövetkezet e tevékenységét az engedély birtokában kezdheti meg, illetve
végezheti.
(2) Képesítéshez kötött tevékenységet szövetkezet akkor folytathat, ha e
tevékenységben személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a
szövetkezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára
tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki a jogszabályban
foglalt képesítési követelményeknek megfelel.
3:328. § [A jognyilatkozatok megtétele]
(1) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezt a
rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a szövetkezet határozatára, valamint a
jognyilatkozat és a határozat címzettel való közlésére.
(2) Ha a szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény
elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.
(3) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező
bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény
esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez
megérkezettnek kell tekinteni.
(4) A szövetkezettel kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy
közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt az alapszabály lehetővé
teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.
3:329. § [A szövetkezet nyilvántartásba vétele]
(1) A szövetkezet alapítását az alapszabály közjegyzői okiratba foglalásától
vagy ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésétől számított harminc
napon belül be kell jelenteni a nyilvántartó bíróságnak. Ha a szövetkezet
alapítása hatósági engedélyhez kötött, a bejelentést a véglegessé vált engedély
kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell teljesíteni.
(2) A szövetkezet esetében az előtársaságra vonatkozó rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
(3)
3:330. § [A választottbírósági út igénybevétele]
(1) Szövetkezeti jogvitára az alapszabályban vagy a jogvitában érintett
személyek megállapodásában választottbírósági eljárás köthető ki.
(2) Szövetkezeti jogvitának minősül
a) a szövetkezet és a tagja vagy volt tagja közti, a szövetkezeti tagsági
jogviszonyból eredő jogvita, ideértve a szövetkezeti szervek által hozott
határozatok bírósági felülvizsgálatának kezdeményezését;
b) a tagok egymás közötti jogviszonyában az alapszabállyal kapcsolatban vagy
a szövetkezet működésével összefüggésben keletkezett jogvita; és
c) a szövetkezet és a vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag közötti,
a vezető tisztségviselői vagy a felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyból eredő
jogvita.
3:331. § [A szövetkezet létesítő okirata]
(1) A szövetkezet létesítő okirata az alapszabály. Az alapszabály
elfogadásához legalább hét személy egybehangzó akaratnyilatkozata
szükséges.
(2) Az elfogadott alapszabályt minden alapító tagnak alá kell írnia. Az
alapszabályt a tag helyett közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.
(3) Az alapszabályt közjegyzői okiratba, ügyvéd vagy valamelyik alapító
kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ezt a
szabályt kell alkalmazni az alapszabály módosítása vagy a jegyzőkönyvbe foglalt
alapszabály-módosítás esetén is azzal, hogy azt a tag kamarai jogtanácsosa
vagy a szövetkezet kamarai jogtanácsosa is ellenjegyezheti.
(4) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemein túl a
szövetkezet alapszabályában meg kell határozni
a) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag
számára kötelező;
b) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
c) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
d) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
e) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó
szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;
f) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;
g) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi
okokat; és
h) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának
feltételeit és módját.
(5) A jogi személy létesítő okiratának általánosan kötelező tartalmi elemei közül
a tag által a szövetkezet részére teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékét a
szövetkezet létesítésekor kell az alapszabályban meghatározni.
3:332. § [A tagok vagyoni hozzájárulása]
(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt
az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag
munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló
kötelezettségvállalása nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem vehető
figyelembe.
(2) Minden tag köteles a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig a pénzbeli
vagyoni hozzájárulásának legalább harminc százalékát, valamint a nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulásának egészét szolgáltatni. A szövetkezet működésében
személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulásának egészét
köteles a nyilvántartásbavételi kérelem benyújtásáig szolgáltatni.
(3) A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig nem szolgáltatott pénzbeli
vagyoni hozzájárulásokat a tag a szövetkezet bejegyezésétől számított egy éven
belül köteles szolgáltatni.
(4) A tag a tagsági jogviszonyon alapuló jogokból és kötelezettségekből álló
szövetkezeti részesedését vagy annak egy hányadát a szövetkezet más tagjára
vagy a szövetkezetbe tagként belépni kívánó személyre átruházhatja. Az
átruházó szerződést írásba kell foglalni.
3:333. § [A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása]
(1) Ha a tag az alapszabályban vagy a tagfelvételi kérelemben vállalt vagyoni
hozzájárulását az előírt időpontig nem szolgáltatja, az ügyvezetés harmincnapos
határidő tűzésével és a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot a
teljesítésre.
(2) A harmincnapos határidő eredménytelen elteltével a vagyoni hozzájárulását
nem teljesítő tag tagsági jogviszonya a határidő lejáratát követő nappal
megszűnik. A tagsági jogviszony megszűnését az ügyvezetésnek a volt taggal
közölnie kell. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztásával a
szövetkezetnek okozott kárért a volt tag a szerződésszegéssel okozott károkért
való felelősség szabályai szerint felel.
(3) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a vagyoni hozzájárulás
teljesítésének elmulasztása esetére az e törvényben meghatározottnál a tagra
nézve enyhébb következményeket ír elő.
3:334. § [Közösségi alap]
(1) A közgyűlés által a tagoknak és a hozzátartozóiknak nyújtott juttatások
fedezése céljából közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon nem osztható
fel a tagok között.
(2) A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli
megszűnése esetén - a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi
alapot az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni.
(3) A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből való
részesedésként és a tagsági viszony megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás
során nem vehető figyelembe.
XVII. CÍM
A SZÖVETKEZET SZERVEZETE
XLI. Fejezet
A közgyűlés
3:335. § [A közgyűlés hatásköre]
(1) A szövetkezet tagjainak döntéshozó szerve a tagok összességéből álló
közgyűlés.
(2) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása;
b) a vezető tisztségviselőknek, valamint a felügyelőbizottság tagjainak
megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése,
valamint a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről szóló döntés
meghozatala;
e) a beszámoló elfogadása és az adózott eredmény felhasználásáról szóló
döntés meghozatala;
f) a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő
átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntés
meghozatala;
g) a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség
jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
h) a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási
eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról szóló döntés meghozatala;
i) a pótbefizetés elrendelése.
3:336. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
(1) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Az alapszabály
ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.
(2) A közgyűlési meghívó az általánosan kötelező tartalmi elemeken túl
tartalmazza
a) küldöttgyűlés vagy részközgyűlések tartása esetén az erre a körülményre
történő utalást; és
b) határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és
az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást.
(3) A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az igazgatóság a
tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni.
(4) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet
napirendre kell tűzni. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását nyolc
nappal megelőzően kell benyújtani az igazgatóságnak. Az így kiegészített
napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját legalább három nappal
megelőzően meg kell küldeni.
(5) A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és
ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő
hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított
harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
3:337. § [A tag jogai a közgyűlésen]
(1) A tag jogosult a közgyűlés napirendjére felvett ügyekkel összefüggésben
indítványt tenni és az ügyekről szavazni. A közgyűlésen a vagyoni
hozzájárulások arányától függetlenül minden tagnak egy szavazata van.
(2) Nem gyakorolhatja szavazati jogát az a tag, aki az alapszabályban előírt,
esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
(3) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az
igazgatóság és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, továbbá a könyvvizsgáló.
A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell
igazolni. A képviselő a közgyűlésen több tag képviseletére is jogosult, de az egy
képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok
tíz százalékát.
3:338. § [Határozatképesség, döntéshozatal]
(1) Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti
napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül
határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt
nappal követő időpontra hívják össze. Az alapszabály három napnál rövidebb
összehívási határidőt előíró rendelkezése semmis.
(2) Az alapszabály módosításához a jelenlévők legalább kétharmadának és
valamennyi tag felének a szavazata szükséges.
(3) A szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társassággá
történő átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához az
összes tag legalább kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető
tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és
visszahívásáról titkos szavazással dönt.
3:339. § [Megismételt, elnapolt közgyűlés]
(1) A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett kérdésekben hozhat
határozatot.
(2) Ha a közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a közgyűlés határozhat arról,
hogy a napirendre vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az
így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető napirendre.
3:340. § [Jegyzőkönyv]
(1) Az ügyvezetés köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről jegyzőkönyv
készüljön. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket,
továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a
határozatokat, valamint az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok
számát, a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket.
(2) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a jelenléti ív, valamint a képviseleti
meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
(3) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet
hitelesítő két szövetkezeti tag írja alá.
(4) Bármely tag betekinthet a közgyűlés jegyzőkönyvébe és saját költségére
kérheti az igazgatóságtól a jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a
kiadását.
3:341. § [A részközgyűlés]
(1) Ha az alapszabály közgyűlés megtartása helyett részközgyűlések tartását
írja elő, a részközgyűlési körzeteket, valamint a részközgyűlések megtartásának
helyét az alapszabályban kell megállapítani.
(2) A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani; a közgyűlés
döntéseit a részközgyűléseken leadott szavazatok összesítésével az
igazgatóság állapítja meg.
(3) A részközgyűlések által meghozott határozatokat a tagokkal az összesítést
követő tizenöt napon belül közölni kell.
(4) A részközgyűlésre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
3:342. § [A küldöttgyűlés]
(1) Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, a küldötteknek a
taglétszámhoz viszonyított arányát, megválasztásuk módját és megbízatásuk
időtartamát az alapszabályban kell megállapítani.
(2) Részközgyűlések rendszeresítése esetén a küldöttgyűlés küldötteit
részközgyűlésenként kell megválasztani.
(3) A küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a szövetkezet bármely nem küldött
tagja részt vehet.
(4) A küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a küldöttgyűlés
és a megismételt küldöttgyűlés határozatképességhez legalább a küldöttek
kétharmadának a jelenléte szükséges.
XLII. Fejezet
A szövetkezet ügyvezetése
3:343. § [Az igazgatóság]
(1) A szövetkezet ügyvezetését háromtagú igazgatóság látja el. Semmis az
alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság
felállását teszi lehetővé.
(2) Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre, ha a szövetkezet
ennél rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra választja.
3:344. § [Az igazgatóság működése]
(1) Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja.
(2) Az igazgatóság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van.
Határozatait a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Az
alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése
semmis. Az igazgatóság üléseit az elnök vagy az általa megbízott igazgatósági
tag hívja össze. Az igazgatóság ügyrendjét maga állapítja meg.
(3) Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben,
amelyeket jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a
felügyelőbizottság hatáskörébe.
(4) Az igazgatóság gondoskodik a közgyűlés összehívásáról, valamint a
közgyűlési döntések előkészítéséről és végrehajtásáról.
(5) Az igazgatóság köteles a tevékenységéről, a szövetkezet vagyoni
helyzetéről, üzletpolitikájáról legalább évente egyszer a közgyűlés, és legalább
háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készíteni. Az alapszabály
ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése semmis.
3:345. § [Igazgató elnök]
Tizenöt főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság
helyett igazgató elnöki tisztséget rendszeresíthet, aki az igazgatóság
hatáskörében jár el.
3:346. § [A szövetkezet vezető tisztségviselői; kizáró és összeférhetetlenségi
okok]
(1) A szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatóság elnöke és tagjai vagy
az igazgató elnök.
(2) A szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet tagja lehet. A
szövetkezet jogi személy tagja az ügyvezetést az általa kijelölt természetes
személy útján látja el.
(3) A jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni kizáró okokon túl nem
lehet szövetkezet vezető tisztségviselője az a személy, akinek közeli
hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy
felügyelőbizottsági tagja.
(4) A szövetkezet vezető tisztségviselője - a nyilvánosan működő
részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet részesedést, és nem
lehet vezető tisztségviselő olyan szövetkezetben és gazdasági társaságban,
amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a
szövetkezet, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új
vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított
tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a szövetkezeteket és
gazdasági társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági
tag.
(5) A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos
ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a szövetkezet
főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
(6) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével a
szövetkezetnek okozott kár megtérítésére vonatkozó igényt a szövetkezet a kár
bekövetkeztétől számított egy éven belül érvényesítheti a vezető
tisztségviselővel szemben.
3:347. § [A vezető tisztségviselő eljárása]
(1) A vezető tisztségviselő a szövetkezet ügyvezetését a szövetkezet
érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a
jogszabályoknak, az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak van
alávetve. A vezető tisztségviselőt a szövetkezet tagja nem utasíthatja, és
hatáskörét a közgyűlés nem vonhatja el.
(2) A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése után a szövetkezet vezető
tisztségviselőivel szemben e minőségükben a szövetkezetnek okozott károk
miatti kártérítési igényt - a szövetkezet nyilvántartásból való törlésétől számított
egyéves jogvesztő határidőn belül - a törlés időpontjában tagsági jogviszonyban
állók érvényesíthetik. A tag a kártérítési igényt a szövetkezet megszűnésekor
felosztott vagyonból őt megillető rész arányában érvényesítheti.
(3) Ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen
követeléseik erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a szövetkezet vezető
tisztségviselőjével szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség
s z a b á l y a i s z e r i n t , h a a v e z e t ő t i s z t s é g v i s e l ő a s z ö v e t k e z e t
fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem
vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén
nem alkalmazható
3:348. § [A vezető tisztségviselői megbízás megszűnése]
A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésének a jogi személyek
általános szabályai között meghatározott okain túl megszűnik a szövetkezet
vezető tisztségviselőjének megbízatása a tagsági jogviszony megszűnésével is.
XLIII. Fejezet
Felügyelőbizottság
3:349. § [A felügyelőbizottság]
(1) A szövetkezet felügyelőbizottsága háromtagú. Semmis az alapszabály azon
rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú felügyelőbizottság létrehozását
teszi lehetővé.
(2) A felügyelőbizottsági tag megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél
rövidebb időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól.
(3) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.
3:350. § [A felügyelőbizottság működése]
(1) A felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen
van.
(2) A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze.
(3) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) A felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol
a közgyűlésnek. Az alapszabály ennél ritkább beszámolást előíró rendelkezése
semmis.
XLIV. Fejezet
A könyvvizsgáló
3:351. § [A könyvvizsgáló feladata]
(1) A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen
elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást
arról, hogy a szövetkezet beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, és
megbízható, valós képet ad-e a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről.
(2) A szövetkezet könyvvizsgálója a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő
egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet lehet. Ha szervezet látja el a
könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot
személyében végzi.
(3) Nem lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet tagja, vezető
tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem
lehet a szövetkezet könyvvizsgálója a szövetkezet munkavállalója e jogviszonya
fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.
3:352. § [A könyvvizsgálói megbízatás keletkezése és időtartama]
(1) A szövetkezet első könyvvizsgálóját az alapszabályban kell kijelölni, ezt
követően a könyvvizsgálót a közgyűlés választja. A könyvvizsgálóval a megbízási
szerződést - a közgyűlés által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az
ügyvezetés a kijelölést vagy a választást követő kilencven napon belül köti meg.
Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a közgyűlés
köteles új könyvvizsgálót választani.
(2) A könyvvizsgáló megbízatása öt évre - ha a szövetkezet ennél rövidebb
időtartamra jött létre, erre az időtartamra - szól. A könyvvizsgáló megbízásának
időtartama nem lehet rövidebb, mint a közgyűlés által történt megválasztásától a
következő beszámolót elfogadó közgyűlési ülésig terjedő időszak; az
alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
3:353. § [A könyvvizsgálói feladatok teljesítése]
(1) A könyvvizsgáló nem nyújthat a szövetkezet részére olyan szolgáltatást, és
nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói
feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
(2) A könyvvizsgáló köteles a szövetkezet magántitkát megőrizni.
(3) A könyvvizsgálót a közgyűlésnek a szövetkezet beszámolóját tárgyaló
ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de
távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. A közgyűlés a
beszámolóról a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem hozhat
döntést.
(4) A könyvvizsgáló az ügyvezetés, valamint - ha a szövetkezetnél
felügyelőbizottság működik - a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal
részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a
felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles
napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.
XVIII. CÍM
A SZÖVETKEZETI TAGSÁGI JOGVISZONY
3:354. § [A tagsági jogviszony létrejötte]
(1) A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy kérelem
alapján, tagfelvétellel keletkezik.
(2) A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek nyilatkoznia
kell a szövetkezet alapszabályában foglaltak elfogadásáról és a vállalt vagyoni
hozzájárulásról. Személyes közreműködés vállalása esetén a tagfelvételi
kérelemben annak tartalmát is meg kell határozni.
(3) A vagyoni hozzájárulás teljesítésére a szövetkezet alapításának esetére
meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a nyilvántartásba-vételi
kérelem benyújtása és a bejegyzés alatt a tagfelvétel időpontját kell érteni.
(4) A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy nem köteles vagyoni
hozzájárulás teljesítésére annyiban, amennyiben más tag a szövetkezeti
részesedését vagy annak egy hányadát rá átruházza.
3:355. § [Tagnyilvántartás]
A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét és
lakcímét vagy - nem természetes személy tag esetén - székhelyét, a tag által
teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony
keletkezésének és megszűnésének időpontját. A tagnyilvántartást bárki
megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
3:356. § [A tag alapvető jogai]
(1) A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az
általuk szolgáltatott vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül, azonos jogok
illetik meg.
(2) A szövetkezet nyereségét a tagok között fel lehet osztani. A szövetkezet
nyereségének a felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell
felosztani; semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely a nyereség
személyes közreműködés arányában felosztandó részét a nyereség felénél
kisebb mértékben határozza meg.
3:357. § [Pótbefizetés]
(1) Ha az alapszabály feljogosítja a közgyűlést arra, hogy a szövetkezet
veszteségének fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő, a tagok
vagyoni hozzájárulásuk arányában, évente legfeljebb egy alkalommal
kötelezhetők pótbefizetésre, azzal, hogy a pótbefizetés mértéke alkalmanként
nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának harminc százalékát.
(2) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére
vissza kell fizetni; a visszafizetésre a vállalt vagyoni hozzájárulás szolgáltatása
után kerülhet sor.
(3) A pótbefizetés elmulasztására a vagyoni hozzájárulás teljesítésének
elmulasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3:358. § [A tagsági jogviszony megszűnése]
A tagsági jogviszony megszűnik, ha
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az
alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem
teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül
megszűnik.
3:359. § [A tag kilépése]
A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A kilépési
szándék bejelentése és a tagsági viszony megszűnése között három hónapnak
kell eltelnie; a három hónapnál hosszabb időtartamot előíró alapszabályi
rendelkezés a három hónapot meghaladó részében semmis.
3:360. § [A tag kizárása]
(1) A szövetkezet tagja - a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete
alapján - bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezetben
való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.
Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
(2) A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag
legalább kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az
érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.
(3) A kizárás okait megjelölő keresetet a közgyűlés határozatának
meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell
megindítani.
(4) A bíróság az érintett tag tagsági jogait - kérelemre - a bíróság jogerős
döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a szövetkezet súlyos
érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem
érinti.
(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem
módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető, és nem hozható döntés
a szövetkezet átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód
nélküli megszűnéséről.
3:361. § [Elszámolás a tagsági jogviszony megszűnésekor]
(1) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni
hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt
keletkezett, a vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke - lekötött tartalékkal
csökkentett - összege illeti meg, abban az esetben, ha az a veszteség
fedezésére nem került felhasználásra. Az összeget a tagsági jogviszony
megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni; a három hónapnál
hosszabb időtartamot előíró alapszabályi rendelkezés a nyolc évet meghaladó
részében semmis.
(2) A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt tag által a szövetkezet
használatába adott vagyontárgyat kérelemre a volt tag részére vagy tagsági
viszonyt nem létesítő jogutódja részére ki kell adni, ha a használatba adott
vagyontárgy még a szövetkezet rendelkezésére áll. A kiadásra az (1) bekezdés
szerinti elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy
elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet
ellenérték fizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony
megszűnése utáni használata esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve
tagsági jogviszonyt nem létesítő jogutódja részére díjat kell fizetni.

2017. évi CL. törvény
9. § [Adókötelezettségek]
Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása)
érdekében köteles a jogszabályban előírt:
a) bejelentésre, nyilatkozattételre,
b) adómegállapításra,
c) bevallásra,
d) adófizetésre,
e) bizonylat kiállítására és megőrzésére,
f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre),
g) adatszolgáltatásra,
h) adólevonásra, adóbeszedésre,
i) pénzforgalmi számlanyitásra és adóköteles tevékenységével összefüggő kifizetéseinek
e számlán való teljesítésére
[az a)-i) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: adókötelezettség].
10. § [Adókötelezettség alóli mentesülés]
Az adatszolgáltatási, adólevonási és adóbeszedési kötelezettség nem terjed ki a
természetes személy adózóra akkor, ha nem vállalkozó, munkáltató, kifizető vagy
adóbeszedésre kötelezett. Törvény az adózót más kötelezettség alól is mentesítheti.

16. § [Bejelentkezési kötelezettség]
(1) Az adózó adóhatósági nyilvántartásba vétele érdekében köteles az adóhatósághoz
bejelentkezni, feltéve, hogy törvény eltérően nem rendelkezik. Az állami adó- és
vámhatósághoz bejelentendő adatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Adóköteles tevékenységet - a 32. §-ban és az Áfa tv.-ben foglalt kivétellel - csak az
állami adó- és vámhatósághoz bejelentkezett, adószámmal rendelkező adózó folytathat.
Az adózó adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik
az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag
adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának
alkalmazásáról.
18. § [Bejelentkezés az önkormányzati adóhatósághoz]
Az adózó az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó esetén az
adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - az
erre a célra rendszeresített nyomtatványon - jelenti be az önkormányzati adóhatóságnak.
37. § [Az adózó nyilvántartásba vétele]
(1) Az adóhatóság a bejelentkezés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján a bejelentkezés
napjával, illetve az 1. melléklet 17.4. és 28. pontjának hatálya alá tartózó adózó késedelmes
bejelentkezése esetén az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával adószámot
állapít meg. Az állami adó- és vámhatósághoz közvetlenül bejelentkező adózó, a
törzskönyvi jogi személy, valamint a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózó
késedelmes bejelentkezése esetén az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát az
adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg. Az adószámot a
cégjegyzékbe, a törzskönyvi és a bírósági nyilvántartásba be kell jegyezni. Az állami adó-
és vámhatóság az adóazonosító számról az önkormányzati adóhatóságot annak
megkeresésére a megkeresésétől számított tizenöt napon belül tájékoztatja.
44. § [Változásbejelentés]
Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével –, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a kincstár, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bíróság jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnak, illetve az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. A 37. § (4a) bekezdés szerinti esetben a változást a munkáltató is bejelentheti.
46. § [Adómegállapítási módok]
(1) Az adót, a költségvetési támogatást
a) az adózó: önadózással,
b) a kifizető és a munkáltató: adólevonással,
c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel,
d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítás keretében
állapítja meg.
(2) Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó-, illetve a
költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell
megállapítani.
(3) A kifizető más személy adóját akkor állapítja meg, ha ezt törvény előírja. Ha a kifizető
az adót, adóelőleget levonta, az adóhatóság a továbbiakban azt csak a kifizetőtől
követelheti.
49. § [Az adóbevallás]
(1) Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a
kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához
szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról - ideértve
a közvetett vámjogi képviselőnek az importáló helyett, valamint az Áfa tv. szerinti
adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített
adóbevallását is, az eljárási illetékek kivételével -, továbbá költségvetési támogatásról
adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
adóbevallást tesz. A költségvetési támogatás előlegének, illetve gyakoribb
igénybevételének igénylése nem minősül adóbevallásnak. Az adóhatóság olyan
nyomtatványt is rendszeresíthet, amely alkalmas több jogcímen fennálló
adókötelezettség, költségvetési támogatásigénylés bevallására, illetve az adókötelezettség
bevallása mellett költségvetési támogatás igénylésére.
(2) Az állami adó- és vámhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a 2.
melléklet rendelkezik.
(3) Az adózó az adóbevallásban az azonosításához szükséges adatok között feltünteti
adóazonosító számát. Az adózó adóazonosító szám birtokában olyan időszakról is tehet
adóbevallást, amelyben adóazonosító számmal nem rendelkezett, adóvisszaigénylést,
adóvisszatérítést ezen időszakra csak a 16. § (4) bekezdésében foglalt korlátokkal
érvényesíthet.
(4) Az adóbevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által
rendszeresített elektronikus űrlapon - a bevallás benyújtására előírt határidőig -
nyilatkozik, hogy az adóbevallást azért nem nyújtotta be, mert adókötelezettsége nem
keletkezett. E rendelkezés nem alkalmazható a soron kívüli bevallási kötelezettség esetén,
továbbá felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés esetén a tevékenységet lezáró
adóbevallásra, valamint a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés befejezésekor
benyújtandó adóbevallásra.
(5) Az adó megfizetése, a költségvetési támogatás igénybevétele az adóbevallást nem
pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót
megfizette, vagy később fizetheti meg.
(6) A vizsgálat alá vont adó, költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott
bevallás az adóellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig pótolható.
(7) Az adóbevallást, illetve az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot a nyilvántartásba
vett adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyezheti. Az
ellenjegyzett hibás adóbevallás, illetve adóbevallással egyenértékű nyilatkozat esetén a
mulasztási bírságot az adóhatóság a nyilvántartásba vett adótanácsadó, adószakértő vagy
okleveles adószakértő terhére állapítja meg.
(8) Ha költségvetési támogatást megállapító törvény az igényjogosultságot a jövedelmi
viszonyok igazolásához köti, az igénylő és a vele közös háztartásban élő természetes
személyek a jövedelmi viszonyaikról, és az egy főre jutó családi jövedelemről a támogatást
megállapító szervhez az igénylőlappal együtt benyújtott - adóbevallásnak minősülő -
nyilatkozatot tesznek. Az igénylőlap egyszerűsített adóbevallási részét a természetes
személyek akkor is kötelesek kitölteni, ha egyébként adóbevallásra nem kötelezettek.
50. § [Havi adó- és járulékbevallás]
(1) Havonként, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikus úton
bevallást tesz az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező,
természetes személyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi
adóról - ide nem értve a kamatjövedelem adót -, járulékokról és/vagy a (2) bekezdésben
meghatározott adatokról
a) a munkáltató;
b) a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személy
munkáltatót is);
c) a Tbj. 56/A. § (4) bekezdése szerinti kötelezett.
(3) Az az adózó, aki vagy amely az adóév során bármely hónapban az (1) bekezdés
szerinti bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is
bevallás vagy a 49. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozat benyújtására kötelezett, ha az adott
hónapban adó- és/vagy járulék kötelezettsége - adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot
képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.
(4) A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem
kötelezett az (1) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet
megelőző évben bevétele nem volt, kivéve, ha a tevékenységét a tárgyévben kezdte, vagy
az adóévre vonatkozóan nyilatkozatban vállalta, hogy a Tbj. 30/A. § (1) és (2)
bekezdésében meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg a
járulékokat. Az egyéni vállalkozó és a foglalkoztatónak nem minősülő biztosított
mezőgazdasági őstermelő nem jogosult bevallást helyettesítő nyomtatványon
nyilatkozatot tenni.
58. § [Az adófizetési kötelezettség alanya]
(1) Az adót az e törvényben vagy más törvényben meghatározott esedékességekor az
köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell
megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg.
(2) Az adók, a költségvetési támogatások esedékességéről a 3. melléklet rendelkezik.
62. § [Az adó esedékessége]
Az adót a jogszabályban meghatározott időpontban, az adóhatóság által megállapított
adót - ha e törvény vagy fizetési kötelezettséget megállapító jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül kell
megfizetni. Ha az adóhatóság által határozattal megállapított adó törvényben előírt
esedékessége előtt a fizetésre kötelezett gazdasági társaság cégbejegyzés nélkül szűnik
meg, a megszűnés napján valamennyi, az adóév egészére fizetendő adó esedékessé válik.
63. § [Az adó megfizetésének időpontja]
Az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adózó belföldi fizetési számláját az
azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte, fizetési számlával nem rendelkező adózó
esetében pedig az a nap, amikor az adót a pénzforgalmi szolgáltató vagy - ha jogszabály
lehetővé teszi - az adóhatóság pénztárába befizették, illetve postára adták. Minden más
esetben az adó megfizetésének időpontja az a nap, amikor az adóhatóság által megjelölt
számlán a befizetést jóváírják.
1. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez
Az állami adó- és vámhatósághoz bejelentendő adatok
1. Az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó
1.1. nevét (elnevezését), rövidített cégnevét,
1.2. természetes személy adóazonosító jelét,
1.3. külföldi vállalkozás esetén az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv 284. cikk (3) bekezdésének megfelelően megállapított egyedi azonosítószámát, ha ilyennel rendelkezik,
1.4. címét, székhelyét, a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét,
telephelyét vagy telephelyeit,
1.5. - a cég honlapján való közzététel esetén - cég elektronikus elérhetőségét, honlapját,
1.6. - több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén - tényleges
üzletvezetés helyét,
1.7. - székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén - a székhelyszolgáltató elnevezését,
székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén
- megszűnésének időpontját;
1.8. létesítő okiratának (alapító okirat, társasági-társulati szerződés, alapszabály) keltét,
számát, a rá vonatkozó jogszabály szerinti képviselőjének, könyvvizsgálójának nevét,
elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű
jogviszony esetén - megszűnésének időpontját, a képviselő adóazonosító számát,
könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a
könyvvizsgálatért személyében felelős;
1.9. gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását,
1.9.1. cégek esetén a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységi köröket a
mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúrája szerint,
1.9.2. egyéni vállalkozók esetén ÖVTJ szerinti ÖVTJ-kódok szerint,
1.9.3. az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése esetén a szünetelés kezdő- és
zárónapját,
1.10. a statisztikai számjelet;
1.11. a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az
egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak cégnevét, nevét,
székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát, a zártkörűen működő
részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített
többségű befolyással rendelkező részvényesének cégnevét, nevét, székhelyét, telephelyeit,
lakóhelyét, adóazonosító számát, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen
működő részvénytársaság esetében azt a tényt, ha a tag, részvényes szavazati jogának
mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag, részvényes minősített többségű
befolyással rendelkezik;
1.12. a természetes személy adózó levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével,
telephelyével -, továbbá a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező külföldi személy
esetében magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét, székhelyét;
1.13. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai
őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha
bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi
meg, ezt a tényt;
1.14. jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát;
1.15. az önálló tevékenységet folytató természetes személy tevékenysége gyakorlását,
körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység, korhatár
előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék vagy átmeneti
bányászjáradék mellett folytatott tevékenység);
1.16. az általános forgalmi adóalanya részére előírt nyilatkozatot;
1.17. átalányadó választását;
1.18. választása szerint a naptári évtől eltérő üzleti év mérlegforduló napját;
1.19. közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét;
1.20. a 17.2. pont szerint bejelentkező adózók jegyzett tőkéjének összegét;
1.21. külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás
megnevezését, székhelyét, cégjegyzék számát, nyilvántartási számát;
1.22. magyarországi tényleges üzletvezetési helyét, ha magyar adóügyi illetőségét a
tényleges üzletvezetési hely alapozza meg;
1.23. bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósági nyilvántartási
számát, a főtevékenységet és a ténylegesen végzett tevékenységet;
1.24. a 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó külföldi pénzintézetnél vezetett valamennyi érvényes pénzforgalmi számlaszámát, a pénzforgalmi számlát vezető külföldi pénzintézet nevét, valamint a pénzforgalmi számla megnyitásának és lezárásának napját.
2. Az 1. ponttól eltérően a kezelt vagyon esetében kizárólag az 1.4.-1.8., 1.13. és 1.18.
pontok szerinti adatokat kell bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem
minősülő, a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági
őstermelőt, valamint a Tbj. 56/A. §-a szerinti kötelezettet is) - adóazonosító számának,
nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje
nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak
elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa
foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét,
biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének
időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát, a végzettségét,
szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény
nevét és az okirat számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési
családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított
állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést
3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a
foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására
utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell
teljesíteni,
3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás
megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő
8 napon belül kell teljesíteni,
3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató,
kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontja,
valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési
határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni,
azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a
jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód
megalakulása napját is.
4. Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben
(a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt az Szja tv. és a Tbj.
általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített
foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc
napon belül - a 3. pontban előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell
a 3. pont szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a
munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és
munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.
5. A több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a 3. pont szerinti
bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a
további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató)
adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató
által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való
kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a 3.1. és 3.2. pontja megfelelően
alkalmazandó.
6. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy
kifizető által elektronikusan bejelentett adatokat - a biztosított végzettsége,
szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény neve
és az okirat száma kivételével - azok beérkezését követően elektronikus úton
haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A
nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és
vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja
az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.
7. * Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és az okirat számát azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi a pályakövetési rendszer részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja a pályakövetési rendszer részére.
8. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy
kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített
munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti
munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített
munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét,
továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait,
állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás
szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek
bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi
jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat haladéktalanul, illetve a 6. pont
szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami
adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel
megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése
alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1. pontban meghatározott
adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁORnómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ-kódok szerinti
besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása
céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó
árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a
feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi
hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti
nyilvántartásának.
9. Az állami adó- és vámhatóság a közfoglalkoztatásról szóló törvény szerinti
közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése esetén a bejelentést haladéktalanul
továbbítja az állami foglalkoztatási szervnek.
10. A 3. pontban meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló törvény szerint a
kincstári körbe, valamint a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá az
államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének hatálya alá tartozó
munkáltatóknak és kifizetőknek a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.
11. Nem terheli a 3. pont szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely)
természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy
társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes
személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-
ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási
jogviszony kiterjed.
12. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában a 3.
pontban meghatározott bejelentési kötelezettségének papíralapon az adószám
feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc
napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát
is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az
általa biztosítottként foglalkoztatott 3. pont szerinti adatait.
13. Az előtársaság a cégbejegyzési kérelme benyújtása napjáig tartó időszakában az Efo.
tv.-ben meghatározott bejelentési kötelezettségének elektronikus úton adószám
feltüntetése nélkül tesz eleget. Az előtársaság az adószám megszerzésétől számított nyolc
napon belül - az adószámot és a korábban teljesített bejelentés adóhatósági iktatószámát
is feltüntetve - ismételten bejelenti a cégbejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az
Efo. tv. keretében általa foglalkoztatott természetes személy Efo. tv. 11. § (3) bekezdése
szerinti adatait.
17. Az adózó,
17.1. ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény
szerinti egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos
ügyekben eljáró hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap)
benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és
vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
17.2. ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem
benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem
(kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását,
amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési
kötelezettségét;
17.3. ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi
személyiséggel rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a
bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az
állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
17.4. ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik a 17.1-
17.3. pont hatálya alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és
vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési
kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a
tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő
időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenteni.
18. A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi
személy esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az
állami adó- és vámhatósággal azokat az 1. pontban meghatározott adatokat, amelyek a
cégbejegyzés, bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során,
valamint a vállalkozói igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre
állnak, ideértve az 1.16 és 1.17 pontban meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó
főtevékenységéről szóló nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám
megállapításához szükséges, az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve
(elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma,
valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében azok bírósági nyilvántartási
száma, illetve az 1.16. pont szerinti nyilatkozat alapján számítógépes rendszer útján közli
a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében a bírósággal, valamint
a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az ok megjelölésével
értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami adó- és
vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló véglegessé vált határozat
egy példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi
személy esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.
19. A 17.2. pont szerint bejelentkező adózó vonatkozásában nem tekinthető véglegesnek
az adóhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata, ha a bírósági
felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem
zárult le. A 18. pont alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az állami adó- és
vámhatóság adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozata akkor sem, ha
a 20. § (1) bekezdés szerint előterjesztett kimentési kérelmet elutasító határozat bírósági
felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által
kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem
zárult le.
20. A 17.1. pontban megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, a 17.2. pontban
megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. pontban
felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:
20.1. iratai, elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatai és nyilvántartásai
őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével, valamint ha
az adózó bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan
őrzi meg, ezt a tényt;
20.2. jogelődjének adóazonosító számát;
20.3. a közös vállalat tulajdonosának, tulajdonosainak adóazonosító számát, a
közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, a
közös vállalat adóazonosító jellel nem rendelkező tulajdonosa esetén az adóazonosító jel
közlése végett e törvényben meghatározott adatokat;
20.4. a természetes személy adózó levelezési címét, ha az nem azonos székhelyével,
telephelyével;
20.5. a cégbírósághoz be nem jelentett, az e törvény 7. § 47. pontjában foglaltaknak
megfelelő telephelyét;
20.6. székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését,
székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén
- megszűnésének időpontját.
21. A bíróság által nyilvántartandó jogi személy a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül az 1. pontban felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti az 1.1.-1.3., 1.8. és 1.12. pont szerinti adatait.
22. A 17.2. pont szerint bejelentkező gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától
számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti az 1.24.
pontban megjelölt adatokat.
23. Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás,
záradék szükséges, ennek megszerzését - a 17.1. pontban megjelölt adózók kivételével - a
véglegessé vált engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított tizenöt napon belül az
adóhatóságnak be kell jelenteni.
24. Az elektronikus kapcsolattartásra köteles adózó - az Air. 36. § (4) bekezdés d) pontja
szerinti adózók kivételével - az adószám megszerzését követően nyolc napon belül köteles
elektronikus azonosítási szolgáltatás létesítését kezdeményezni, és erről a létesítést követő
nyolc napon belül bejelentést tesz az állami adó- és vámhatósághoz. Amennyiben az adózó
az adószám megszerzését megelőzően már létesített elektronikus azonosítási szolgáltatást,
úgy a nyolcnapos bejelentési határidőt az adószám megszerzésétől kell számítani. Ha az
adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján
elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az állandó
meghatalmazott vagy megbízott a megbízást követő nyolc napon belül köteles az
adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát.
25. A természetes személyként adószám birtokában adóköteles tevékenységet végző
adózó tevékenységi köreit az ÖVTJ-kód szerint jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz.
26. Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren
keresztül értesíti a bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében - annak adatai
közlésével - az adószám megállapításáról a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.
27. Az adózó évente augusztus harmincegyedikéig bejelenti, hogy a Tao tv. szerint
ingatlannal rendelkező társaságnak minősül, illetve azt, hogy e minősége megszűnt. Az
ingatlannal rendelkező társaság bejelentésében - a benyújtás időpontját megelőző naptári
év vonatkozásában - nyilatkozik a társaság külföldi tagjai általi részesedés
elidegenítéséről, az elidegenítés időpontjáról, a részesedés névértékéről, illetve a tag
illetőségéről.
28. Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szerv, a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó, illetve törvény alapján a kincstár által
nyilvántartandó egyéb jogi személy (a továbbiakban együtt: törzskönyvi jogi személy)
esetében az 1. pontban meghatározott adatokon túl az állami adó- és vámhatósághoz be
kell jelenteni a törzskönyvi jogi személy
28.1. alapítójának, illetve az alapítói jogok gyakorlójának, fenntartójának nevét, címét,
székhelyét, székhely hiányában a központi ügyintézés helyét (a továbbiakban együtt:
székhely), amennyiben az alapítói jog gyakorlója rendelkezik adóazonosító számmal,
akkor annak adóazonosító számát is,
28.2. irányító vagy felügyeleti szervének nevét, székhelyét, amennyiben rendelkezik
adóazonosító számmal, adóazonosító számát is,
28.3. átalakítása, illetve átalakulása, egyesülése, szétválása esetén annak tényét,
időpontját,
28.4. jogutódjának, jogutódainak nevét, székhelyét, amennyiben a jogutód rendelkezik
adóazonosító számmal, akkor adóazonosító számát,
28.5. adókötelezettséget eredményező tevékenysége megkezdésének, illetve
befejezésének időpontját,
28.6. elszámolásának, finanszírozásának módját (nettó, bruttó), valamint az
illetményszámfejtés módját, helyét (a törzskönyvi jogi személy központosított
illetményszámfejtést alkalmaz-e).
29. * A helyi iparűzési adó alanya az állami adó- és vámhatósághoz bejelentheti

29.1. a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelyének címét,

29.2. az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottját.

2. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez
I. AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
A) Általános rendelkezések
1. * Az adózónak a bevallás adatait - az 50. § (2) bekezdésében meghatározott bevallást, a természetes személynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, a járulékáról, a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallását kivéve - ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni. Az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás adatait az adónemenként meghatározott összesített sorokban ezer forintra kerekítve, ezer forintban kell feltüntetni kivéve az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló után fizetendő összeget, amelyet kerekítés nélkül forintban kell bevallani. A kerekítésből származó különbözetet az adózó csak az adóéven belül, a következő adómegállapítási időszak ugyanazon adó vagy költségvetési támogatás összegénél a kerekítést megelőzően korrekciós tételként veszi figyelembe. Ha a megállapított adó, költségvetési támogatás összege az ezer forintot nem éri el, akkor az adózó az év elejétől vagy az előző megállapítási időszaktól számított halmozott összeget a következő bevallásában annak a megállapítási időszaknak a kötelezettségeként tünteti fel, amelyben az ezer forintot elérte. A természetes személynek a jövedelemadójáról, a különadójáról, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásáról, a járulékáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie. Az adózónak - személyétől függetlenül - a cégautó-adójáról benyújtott adóbevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie.
2. A havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett adózó valamennyi adóról a
megállapításra előírt időszakonkénti részletezésben éves bevallást tesz.
3. Az adózó valamennyi adóról - az általános forgalmi adó, a jövedéki adó, a társasági
adó (adóelőleg) és az 50. § (2) bekezdése szerinti bevallás kivételével -, ha az adóévet
megelőző második évben a nettó módon számított elszámolandó általános forgalmi adója
vagy a nettó módon számított jövedéki adója vagy a természetes személyektől általa levont
jövedelemadó-előleg vagy a természetes személyektől általa levont jövedelemadó-előleg
és jövedelemadó együttes összege
3.1. a tízmillió forintot elérte havonta,
3.2. a négymillió forintot elérte negyedévenként
bevallást tesz.
4. A 3. pont szerint kell bevallást tennie annak az adózónak is, amely az adóévet
megelőző második év utolsó napját követően szervezeti változással (átalakulással,
kiválással, szétválással, egyesüléssel, beolvadással) jött létre, és az a szervezet, amelyből
átalakult, kivált, vagy szétválás útján létrejött, illetve amellyel egyesült, vagy amelybe
beolvadt, a szervezeti változást megelőzően az adóévet megelőző második évben a 3.
pontban meghatározott feltételeknek megfelelt.
5. A 3. pont alkalmazásánál az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes
személy esetében figyelmen kívül kell hagyni az adóévet megelőző második évben - nettó
módon - számított elszámolandó általános forgalmi adóját.
6. A tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés, a
határidőt követően benyújtott bevallás, illetve az utólagos adómegállapítás nem érinti a
tárgyévi adóbevallás gyakoriságát.
7. A szociálpolitikai menetdíj-támogatásról szolgáltatáscsoportonkénti részletességgel
éves összesítő, a havi vagy évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak negyedéves
összesítő bevallást kell benyújtania.
8. Az adózó adójáról és költségvetési támogatásáról a B) pontban meghatározott
határidő utolsó napja előtt is benyújthatja bevallását. Ebben az esetben a bevallást csak
önellenőrzéssel lehet helyesbíteni, az önellenőrzési pótlékot azonban a bevallás
benyújtására előírt határidőt követő első naptól kell felszámítani.
B) Az egyes adóbevallások határideje
1. A havi és évközi bevallás határidői
1.1. A havi adóbevallást a tárgyhónapot követő hó huszadik napjáig, az évközi bevallást
a negyedévet követő hó huszadik napjáig kell az adóhatósághoz benyújtani.
1.2. Ha az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az Áfa tv. 135. § (2)
bekezdésében előírt kötelezettségét az adóév utolsó bevallásában nem teljesítette, ezt
önellenőrzési pótlékmentesen az adóévet követő február tizenötödikéig elvégzett
önellenőrzéssel korrigálhatja.
2. Az éves adóbevallás határidői
2.1. A havi, illetve évközi adóbevallásra nem kötelezett adózónak - a 2.2.-2.4. pontban
meghatározott kivételekkel - az adóévet követő év február huszonötödikéig,
2.2. a természetes személyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási
tevékenységet nem folytató természetes személynek, a mezőgazdasági őstermelőnek és az
általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek - ideértve a
vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján szüneteltető természetes személyt is -
az adóévet követő év május huszadikáig,
2.3. a társasági adóelőleg kiegészítés összegéről az adóév utolsó hónapja huszadik
napjáig,
2.4. a társasági adóról az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig
kell bevallást benyújtani.
3. Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések
3.1. Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak
3.1.1. az e mellékletben foglalt kivételekkel negyedévenként kell adóbevallást
benyújtania,
3.1.2. havonként kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második év
adómegállapítási időszak(ai)ban fizetendő adó együttes összegének és az ugyanezen vagy
korábbi adómegállapítási időszakokban keletkezett - de a tárgyévet megelőző második év
adómegállapítási időszak(ai)ban érvényesített - levonható, előzetesen felszámított adó
különbözetének (a továbbiakban: elszámolandó adó) éves szinten összesített - vagy annak
időarányosan éves szintre átszámított - összege pozitív előjelű, és az egymillió forintot
elérte, valamint a 3.1.9., 3.1.10., 3.1.11. és 3.1.13. pontban meghatározott adózónak;
3.1.3. évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben
3.1.3.1. az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves
szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a kettőszázötvenezer
forintot és
3.1.3.2. az Áfa tv. szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó
nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az ötvenmillió forintot, feltéve,
hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,
3.1.4. az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év
elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó
különbözete a 3.1.3.1. pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az Áfa tv. szerinti
termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege a 3.1.3.2.
pontban meghatározott értékhatárt meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság
számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első
napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás
benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve
amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,
3.1.5. a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített
elszámolandó adója pozitív előjelű és az egymillió forintot elérte. Az első havi bevallást
arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az
adózó az értékhatárt elérte,
3.1.6. az éves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől -
előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete
pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. A tárgyévi első bevallást a tárgyév első napjától
azon negyedév utolsó napjáig tartó időszakról kell benyújtani, amelyben az előzőekben
meghatározott különbözet a 3.1.2. pontban szereplő összeget elérte, majd ezt a negyedévet
követő hónaptól az adózó havi bevallásra köteles áttérni,
3.1.7. az adót, ha
3.1.7.1. havi adóbevallásra kötelezett, a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó
napjáig,
3.1.7.2. negyedéves adóbevallásra kötelezett, a tárgynegyedév első napjától a
tárgynegyedév utolsó napjáig,
3.1.7.3. éves adóbevallásra kötelezett, a tárgyév első napjától a tárgyév utolsó napjáig
terjedő időszakra kell megállapítania (adómegállapítási időszak),
3.1.8. a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzése, illetve az utólagos
adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallási gyakoriságát,
3.1.9. havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha a csoportos
általános forgalmi adózást választotta,
3.1.10. havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha az Áfa tv. 96. §-
ában meghatározott közvetett vámjogi képviselőnek vagy az Áfa tv. 89/A. §-ában
meghatározott adóraktár üzemeltetőjének minősül,
3.1.11. havonként kell adóbevallást benyújtania abban az esetben, ha az Áfa tv. szerinti
adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül
adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez
azzal, hogy nem kell adóbevallást benyújtani arról a hónapról, melyben az adózó az e
pontban meghatározott termékértékesítést sem végzett,
3.1.12. a 3.1.9., illetve 3.1.10. alpont szerinti havi bevallást első alkalommal arról a
hónapról kell benyújtani, amelyben az adózó az Áfa tv.-ben meghatározott nyilatkozat
vagy a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat tételére
köteles. A havi elszámolásra való évközi áttérés esetén az áttérést megelőző, bevallással le
nem fedett időszakról az adózó az első alkalommal benyújtandó havi bevallással
egyidejűleg tesz bevallást és az adót a bevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az
időponttól igényelheti vissza,
3.1.13. ha jogelőd nélkül alakult, havonként kell adóbevallást benyújtania a
bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó
kötelezettségéről.
3.2. Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános
forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a
szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással,
egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd
bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási
kötelezettségének.
3.3. * Az új közlekedési eszköznek az Európai Unió más tagállamából történő beszerzése esetén önadózással megállapítandó fizetendő általános forgalmi adót az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő természetes személy, illetve egyéb szervezet, az általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, az alanyi adómentességet választó adóalany, a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany vevő az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg az állami adó- és vámhatósághoz.

3.4. Az alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének minden esetben havi gyakorisággal tesz eleget.

3.5. * A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget. Nem kell bevallást tenni arról az időszakról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott. A közösségi adószámmal rendelkező, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő jogi személy azt a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól igénybevett szolgáltatást, amely után az adófizetési kötelezettség őt terheli, az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó huszadik napjáig vallja be, és az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adófizetési kötelezettségének a bevallás benyújtásával egyidejűleg tesz eleget.
3.6. Az egyéni vállalkozó adózó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságának
meghatározásánál a beépített ingatlan, ingatlanrész és ehhez tartozó földrészlet, illetve
építési telek, telekrész természetes személyként, sorozat jelleggel történő értékesítését
terhelő általános forgalmi adót figyelmen kívül kell hagyni.
3.7. Az egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot
és a nyugdíjjárulékot évente, a személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.
4. A költségvetési támogatás bevallása
4.1. A költségvetési támogatást a tárgyhónap első napjától a tárgyhónap utolsó napjáig
terjedő időszakra kell megállapítani.
4.2. Az adózó a feltétel teljesítéséhez kötött költségvetési támogatást a 4.1 ponttól
eltérően a támogatást megállapító jogszabály rendelkezései szerint állapíthatja meg. A
feltétel teljesítésének igazolását az igényléshez mellékelni kell.
4.3. Az adózó kérelmére az adóhatóság a költségvetési támogatás gyakoribb (öt-tíztizenöt naponkénti) igénybevételét engedélyezheti. A költségvetési támogatás gyakoribb
igénybevételére jogosult adózó a költségvetési támogatást havonta állapítja meg, és arról
a tárgyhót követő hó huszadik napjáig bevallást tesz.
5. Külön fel nem sorolt adók bevallása
Az e mellékletben nem szabályozott adóbevallási kötelezettséget a fizetési
kötelezettséget előíró törvény rendelkezései szerint kell teljesíteni. Ha adókötelezettséget
megállapító törvény a kötelezettség teljesítését az éves vagy az éves összesítő bevallásban,
illetve azzal egyidejűleg rendeli teljesíteni, ilyen bevallás hiányában azt az adózó az
adóévet követő év február huszonötödikéig teljesíti.
6. A jövedéki adóval kapcsolatban benyújtandó adóbevallás
A jövedéki adófizetésre kötelezett adóalany - függetlenül attól, hogy adóbevallási
kötelezettségét a törvény egyébként milyen időszakonként állapítja meg - a jövedéki adót
havonta, a tárgyhót követő hó huszadikáig vallja be.
II. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ BENYÚJTANDÓ
ADATBEJELENTÉS, ADÓBEVALLÁS IDŐPONTJA
A) Helyi adók
1. Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után - ha törvény másként
nem rendelkezik -
a) az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig,
b) az adóelőleg-kiegészítésről az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig
kell az adóbevallást benyújtani.
2. Az adózónak az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége utáni adóról a tevékenysége
befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.
3. Az adóbeszedésre kötelezettnek az idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő
hónap tizenötödik napjáig kell adóbevallást benyújtani.
4. Az adózónak az építményadóról, a telekadóról és a magánszemély kommunális
adójáról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon kell
adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig,
ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be
adókötelezettséget érintő változás. Az önkormányzat rendeletében mentesítheti az
építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának - vállalkozónak nem
minősülő - alanyát az adatbejelentési kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt
adófizetési kötelezettség az adott adónem vonatkozásában nem terheli.
5. Ha az építményadó, a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, egyéb szervezet,
az adóalany az építményadóról, telekadóról szóló adatbejelentés kiegészítő lapján
feltünteti - az adóév első napjának megfelelő állapot szerint - a szervezet, egyéb szervezet
tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes
tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.
B) Belföldi gépjárművek adója
1. Az adóalany adatbejelentési kötelezettségének a közúti közlekedési nyilvántartásba
való bejegyzés alapjául szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítésével tesz eleget. E
kötelezettség elmulasztása az adatbejelentés benyújtásának elmulasztásával esik egy
tekintet alá.
2. Az adóalanynak az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentést kell benyújtania,
ha
a) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ában meghatározott
mentességi feltétel teljesül vagy megszűnik,
b) a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 4. § (4) bekezdése szerinti
adófizetési kötelezettség szünetelésének feltétele beáll vagy megszűnt,
a változást követő hónap tizenötödik napjáig.


3. melléklet az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényhez
Az adók, a költségvetési támogatások esedékessége
I. AZ ÁLLAMI ADÓ- ÉS VÁMHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ
BEFIZETÉSEK
Általános rendelkezések
1. Az adókat e melléklet szerinti határidőig kell megfizetni, illetve a költségvetési
támogatásokat e melléklet szerinti időponttól lehet kiutalni. Az 52. § (1) bekezdés a)-c) és
e) pontjában meghatározott esetben az adózónak az adóbevallás benyújtásával egyidejűleg
az adót is meg kell fizetnie.
2. A felszámolás kezdő időpontját megelőzően keletkezett fizetési kötelezettséget e
mellékletben foglaltaktól eltérően a Csőd tv. rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.
A felszámolás alatt álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a tevékenységet lezáró
adóbevallással egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a tevékenységet lezáró
adóbevallásra vonatkozó rendelkezések szerint, a felszámolást lezáró adóbevallással
egyidejűleg benyújtott adóbevallás után a felszámolást lezáró adóbevallásra vonatkozó
rendelkezések szerint teljesíti adófizetési kötelezettségét. A végelszámolás alatt álló adózó
adófizetési kötelezettségét a tevékenységét lezáró bevallás és a záró adóbevallás
benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról eltérő rendelkezés
hiányában az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok
szerint köteles teljesíteni. A végelszámolás alatt álló adózó az 53. § (1) bekezdése szerint a
tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a végelszámolást lezáró adóbevallással
egyidejűleg benyújtott adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is köteles megfizetni.
3. Az adózó az 53. § (3) bekezdésében meghatározott bevallási kötelezettség
teljesítésének határidejéig az adót is köteles megfizetni.
4. Az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adót, vagy egyéb fizetési kötelezettséget – a természetes személy által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, szociális hozzájárulási adót járulékot, egészségügyi szolgáltatási járulékot, az illetéket, a cégautóadót, a belföldi gépjárművek adóját, az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben fizetendő összeget, valamint a vámhatóság által kiszabott vámokat és a vámmal együtt kiszabott nem közösségi adókat és díjakat kivéve –, és a költségvetési támogatást ezer forintra kerekítve kell megfizetni. Az adózónak – személyétől függetlenül – a cégautóadót és a belföldi gépjárművek adóját, az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot kerekítés nélkül forintban kell megfizetnie. A Tbj. és az Efo tv. alapján fizetendő közterhek kivételével az adózónak az ezer forintot el nem érő adóját nem kell megfizetnie, és az adóhatóság az ezer forintot el nem érő adó-visszatérítést, -visszaigénylést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
Határidők
1. A személyi jövedelemadó
1.1. A személyi jövedelemadó-előleg
1.1.1. A munkáltató az általa levont személyi jövedelemadó-előleget az elszámolt
hónapot követő hó tizenkettedik napjáig,
1.1.2. a kifizető az általa levont személyi jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját
követő hó tizenkettedik napjáig,
1.1.3. a természetes személy, ha nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, vagy a
kifizető bármely ok miatt nem vonta le az adóelőlegét, az egyéni vállalkozó, valamint a
mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hó
tizenkettedik napjáig fizeti meg.
1.2. A személyi jövedelemadó
1.2.1. A munkáltató az év végi elszámoláskor általa megállapított személyi jövedelemadó
és a már levont, megfizetett adóelőleg különbözetét a levonást követő hó tizenkettedik
napjáig fizeti meg. Ha az elszámolásból adódóan az adó-visszatérítési kötelezettség az
adott hónapban több, mint az adott hónapban levont személyi jövedelemadó és adóelőleg
együttes összege, a különbözetet a munkáltató a fenti időponttól visszaigényelheti. Az év
végi elszámolásnál az adókülönbözetet a munkáltató olyan időpontban igényelheti, hogy
az adó-visszatérítés összege a legközelebbi bérfizetésnél rendelkezésére álljon.
1.2.2. A kifizető az általa levont személyi jövedelemadót a levonást követő hó
tizenkettedik napjáig,
1.2.3. a vállalkozási tevékenységet nem folytató természetes személy a személyi
jövedelemadót az adóévet követő év május huszadikáig,
1.2.4. a vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy a személyi
jövedelemadót az adóévet követő év február huszonötödikéig
fizeti meg.
2. Az általános forgalmi adó
2.1. Az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett adóalany az általános forgalmi adó
nettó, elszámolandó összegét,
2.1.1. ha havonta tesz adóbevallást a tárgyhót követő hó huszadik napjáig,
2.1.2. ha negyedévente tesz adóbevallást a negyedévet követő hó huszadik napjáig,
2.1.3. ha évente tesz adóbevallást az adóévet követő év február huszonötödikéig
fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.
2.2. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként
bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az
adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben
engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított
forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó
beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha az adózó
esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül. A kérelem benyújtását megelőző két
éven belül
2.2.1. az adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték,
2.2.2. az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem
jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - véglegessé vált
határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,
2.2.3. szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,
2.2.4. huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt
végrehajtási eljárás folyt vagy folyik ellene.
2.3. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási
kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó
adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni.
2.4. Az eljáró adóhatóság vezetője az engedélyt a kizáró ok fennállása ellenére különös
méltányosságból megadhatja, ha az engedély megadását kizáró ok nincs arányban az
adózó gyakoribb elszámoláshoz fűződő méltányolható érdekével.
3. A társasági adó
3.1. A társasági adó előlege
3.1.1. Az adózó, ha a Tao tv. szerint havonta fizet adóelőleget, akkor az adóelőleget
minden hónap huszadik napjáig, ha a Tao tv. szerint negyedévenként fizet adóelőleget,
akkor az adóelőleget a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg. Az adóév utolsó
havi, negyedévi előlegét a Tao tv. szerinti előleg-kiegészítésre kötelezettek a 3.1.2. pontban
előírt előleg-kiegészítéssel egyidejűleg teljesítik.
3.1.2. Az adózónak a 2. melléklet B pont 2.3. alpontja szerint bevallott társasági
adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának huszadik napjáig kell megfizetnie.
3.2. A társasági adó
3.2.1. Az adózó a társasági adót, a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított társasági adó különbözetét az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig fizeti, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza.
3.2.2. Az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb
okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben
megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges
társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve a megszűnésről benyújtott
adóbevallásával egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően
igényelheti vissza.
3.2.3. A Számv. tv.-ben meghatározottak szerint a mérlegben megadott adatoknál
forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő vállalkozó
az adóévben megfizetett adóelőleg és az áttérés napjáig számított tényleges társasági adó
különbözetét az áttérésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az
időponttól kezdődően igényelheti vissza.
4. Járulékok
4.1. Természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
munkaerőpiaci járulék, valamint nyugdíjjárulék
4.1.1. A munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó
tizenkettedik napjáig,
4.1.2. a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó tizenkettedik
napjáig,
4.1.3. a Tbj. 4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó a járulékot havonta a tárgyhónapot
követő hónap tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.2. Egészségügyi szolgáltatási járulék és nyugdíjjárulék
4.2.1. A társas vállalkozás a járulékokat havonta az elszámolt hónapot követő hó
tizenkettedik napjáig,
4.2.2 a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a járulékokat negyedévente a
negyedévet követő hó tizenkettedik napjáig
fizeti meg.
4.3. A Tbj. 39. §-a alapján fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék
A természetes személy a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján előírt járulékfizetési
kötelezettségét első ízben a bejelentést követő hónap tizenkettedik napjáig, ezt követően
havonta, a tárgyhót követő hónap tizenkettedik napjáig teljesíti.
5. Játékadó
5.1. Az adózó - az 5.2. alpontban foglalt kivétellel - a játékadót a tárgyhót követő hó
huszadik napjáig, a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén a sorsolás napját
követő hó huszadik napjáig vallja be és fizeti meg.
5.2. A játékautomata éves adóját az adózó az erre vonatkozó bevallás benyújtásával
egyidejűleg fizeti meg.
6. Rehabilitációs hozzájárulás
6.1. Az adózó a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított
előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó huszadik napjáig fizeti meg.
6.2. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év
február huszonötödik napjáig kell megfizetni.
7. Külön fel nem sorolt befizetések
Az előzőekben fel nem sorolt adókat a jogszabályban megállapított módon és
határidőben kell megfizetni. Ennek hiányában, ha törvény előlegfizetést ír elő, azt a
tárgyhó huszonnyolcadik napjáig, az adót a tárgyhót követő hó huszadik napjáig, az
adóévre megállapított adót az éves adóbevallással egyidejűleg kell megfizetni. A hatályon
kívül helyezett jogszabályok alapján teljesítendő önellenőrzés során feltárt, helyesbített,
illetve az adóhatóság által megállapított adót egyéb befizetés címén kell megfizetni, a
költségvetési támogatást egyéb támogatás címén lehet visszaigényelni.
II. AZ ÖNKORMÁNYZATI ADÓHATÓSÁGHOZ TELJESÍTENDŐ
BEFIZETÉSEK
Általános rendelkezések
Ha a helyi adóban, a belföldi gépjárművek adójában (a nyitó szövegrészben
továbbiakban együtt: adó) az esedékes adó összege az ezer forintot nem éri el, akkor azt az
adózónak kizárólag akkor kell megfizetnie, amikor a meg nem fizetett és a jövőben
esedékessé váló adó együttes összege az ezer forintot eléri. Az ezer forintot el nem érő,
korábban esedékessé vált adó után - az adónemben ezer forintot elérő adófizetési
kötelezettség esedékességéig - késedelmi pótlék nem számítható fel.
Az önkormányzati adóhatóság az adónemben túlfizetésként fennálló, ezer forintot el
nem érő adót nem téríti vissza, azt a jövőben esedékes - az önkormányzati adóhatóságnál
nyilvántartott - adóra, egyéb közteherre számolja el.
A) Helyi adók
1. Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenység utáni adóban
a) az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint
kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg;
b) az adóelőleg-kiegészítés összegét az adóév utolsó hónapjának huszadik napjáig fizeti
meg;
c) a megfizetett adóelőleg és adóelőleg-kiegészítés, valamint az adóévre megállapított
adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg,
illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza.
2. Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység
befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
3. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett, vagy beszedni elmulasztott
idegenforgalmi adót az adóbevallás benyújtására nyitva álló határnapig fizeti meg.
4. Az adózó - az adóról szóló önkormányzati rendelet évközi hatálybalépése esetét kivéve
- az építményadót, telekadót, magánszemély kommunális adóját a naptári évben
félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap
tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
B) Belföldi gépjárművek adója
Az adózó - az évközi adókötelezettség keletkezésének (változásának) kivételével - az adót
a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március
hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
III. KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK
1. Az állami adó- és vámhatóságtól a költségvetési támogatást az adózó ezer forintra
kerekítve igényelheti.
2. Ha a támogatást megállapító jogszabály eltérően nem rendelkezik,
2.1. a havonta megállapított költségvetési támogatást az adózó havonta a tárgyhót követő
hó huszadik napjától,
2.2. a feltétel bekövetkeztéhez kötött költségvetési támogatást az előírt mellékletekkel
ellátott bevallás benyújtása időpontjától
igényelheti.
3. Gyakoribb igénybevétel, egyszeri támogatási előleg
3.1. Az adóhatóság az adózó igénylésére a költségvetési támogatásokat kiutalja,
kérelemre azt indokolt esetben gyakrabban folyósítja, illetve a költségvetési támogatásra
egyszeri támogatási előleg kiutalását engedélyezi.
3.2. Ha az adóhatóság az adózó kérelmére gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti)
igénybevételt engedélyez, a hó közben igénybe vett előleg és a tárgyhónapra igényelhető
tényleges támogatás különbözetét a tárgyhót követő hó huszadik napjától lehet igényelni,
vagy eddig kell megfizetni. Az adóhatóság a gyakoribb igénybevételt engedélyező
határozatát visszavonja, ha a határozat alapján igényelt előleg összege rendszeresen -
egymást követő hat hónapon belül legalább három hónapban - legalább tíz százalékkal
meghaladja a ténylegesen járó támogatás összegét.
3.3. Egyszeri előleg igénybevételének engedélyezése esetén az igénybevétel lehetősége a
tárgynegyedév első hónapjának huszadik napjától nyílik meg, és azt a tárgynegyedévet
követő hónap huszadik napjáig kell visszafizetni.
4. Adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés
A visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalása az igény benyújtását követő hó utolsó
napján esedékes, ha az adózó az általános forgalmi adónak nem alanya, de a beszerzéseit
terhelő általános forgalmi adót visszaigényelheti, és nem kérte az Áfa tv. szerinti
visszaigénylést. Egyebekben az adó visszaigénylésének, illetve visszatérítésének
határidejére a 64. § (1)-(2) bekezdését kell alkalmazni.

6. § (1) E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató
személynek nem minősülő
b) szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik (a személyes közreműködést megalapozó jogviszonyra irányadó szabályok szerint), kivéve
ba) az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagját - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is
bb) a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját, és
bc) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot,
22. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki
q) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát,
23. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerőpiaci célok fedezetére

a) a biztosított – a c) pontban meghatározott kivételekkel – társadalombiztosítási járulékot,

b) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy, a központi költségvetés és a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot,

c) a 37. §-ban meghatározott ellátások után az ellátásban részesülő személy, a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag, továbbá a 6. § (1) bekezdés c) és g) pontja szerinti biztosított nyugdíjjárulékot,

d) a törvényben meghatározott személy szociális hozzájárulási adót

fizet.

(2) A foglalkoztató a táppénzkiadásokhoz hozzájárul.

24. § A járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni.

25. § (1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.

(2) A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék.

(3) * Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

(4) A központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés c)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. *

(5) A foglalkoztató a 6. § szerint biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. Az ehhez kapcsolódó elszámolási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.
37.§ (4) Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet.
43. § (1) Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett
b) tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,
47. § (1) A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a szociális szövetkezetre és tagjára vonatkozó járulékfizetési rendelkezések nem alkalmazhatók.

(2) A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, harmadik évben 50 százalékának, negyedik évben 75 százalékának, az ötödik évtől 100 százalékának megfizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap negyedévente megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

(3) A (2) bekezdés szerinti kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal veheti igénybe.

(4) Négy évnél rövidebb időtartamú jogviszony esetén a (2) bekezdés szerinti kedvezmény a négy évből fennmaradó időszakra másik jogviszonyban érvényesíthető, a kedvezmény mértékének megállapításánál azonban figyelembe kell venni a korábbi tagi jogviszonyban érvényesített kedvezmény időtartamát.

(5) A (2) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez szükséges a tag nyilatkozata arról, hogy utána másik szociális szövetkezet nem érvényesít kedvezményt, vagy a megelőző négy év időtartamban mennyi időre érvényesítettek utána kedvezményt. A jogszerűtlen nyilatkozatból adódó adóhiány, bírság és pótlék a tagot terheli.
67.§ (4) A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja

a) jogviszonyának kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján, a munkavégzés megkezdése előtt,

b) jogviszonyának megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését 8 napon belül

jelenti be az egészségbiztosítási szervnek.
76. § A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja részére a tárgyévet követő év január 31-éig igazolást ad ki a jogviszony időtartamáról, a nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról és az abból érvényesített kedvezményről. A jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

74. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 11 800 forint/fő/hó.

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 290 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 66 860 forint, napibér alkalmazása esetén 13 380 forint, órabér alkalmazása esetén 1672 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2005 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint,
b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2025. január 1-jétől 348 800 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2025. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
4. § Ez a rendelet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

2025. 01.01-től a minimálbér havi összege 290.800.- Ft, az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2025. évben havi 11.800 Ft, illetve napi 390 Ft. A téma 1.7.1.1 és 1.7.2. pontja változott.