Rabatt nyújtása

A rabatt olyan mennyiségi kedvezmény mely konkrét számlához nem rendelhető, amelyet az eladó bizonyos vásárlási értékhatár elérését követően nyújt a vevő részére, általában a teljes vásárlási érték százalékában kifejezve. A rabatt utólag adott nem számlázott, kizárólag szerződésen alapuló árengedmény. A magyar gyakorlatban a rabatt az árengedményen belül mennyiségi kedvezményt jelent.

A rabatt nyújtására akkor van lehetőség, ha még az egyes ügyletek teljesülése előtt az eladó és a vevő szerződésben egyértelműen tisztázta azokat a feltételeket, melyek teljesülése esetén meghatározott mértékű engedmény jár. Ez általában egy időszak alatt a vevő részéről teljesített vásárlás (forgalom) összmennyiségéhez kötött.

A rabattnak több fajtája van, melyek a következők:

Egyszeri rabatt
egy adott vevő, aki egyszer vásárol az adott boltban, de akkor nagyobb mennyiséget, kedvezményt kap
a vásárlás meghatározott mennyisége után jár a jutalom (tíz pár zokni után egyet ingyen kap)

Halmozott rabatt
a vásárolt mennyiség meghatározott idő alatt gyűjthető össze
például a Malév ingyenjegyet ad az egy év alatt adott repült kilométernyi távolságot összegyűjtő utasainak

Diszkrét rabatt
egy ártörési pont van a listaárban
például 500 db nyakkendő vásárlásnál a listaárból x százalék engedményt ad az eladó

Lépcsős rabatt
• a vásárlandó mennyiségtől függően az eladó sávosan ad kedvezményt a vevőnek


A rabatt működése a gyakorlatban példákon keresztül

Az utólag adott, szerződésen alapuló engedmény megadása nem számlázott termék átadással valósul meg.

Mi jelent ez a gyakorlatban?

A felek szerződésben megállapodnak, ha a vevő 250 darabszámot meghaladó mennyiségben vásárol, a vásárolt mennyiség után áruféleségenként 2% mértékű rabattra jogosult.
1. példa

- év végi elszámolás eredménye 225 db vásárlás, így a vevő rabattra nem jogosult

2. példa

- elszámolás eredménye 300 db vásárlás, így a vevőt 2% rabatt illeti meg. A 300 db termékről készült alapügylet számlája a következő volt.

A termék 100 db * 550 Ft/db = 55 000,- Ft
B termék 200 db * 75 Ft/db = 15.000,- Ft
Összesen 70 000,- Ft + 27% ÁFA 18 900 = 88 900,- Ft

Az utólag adott engedmény összesen 6 db terméket jelent, ami átadható A és B termékben vagy ezeknek megfelelő összegű más termékben.


2.2 Az engedményről nem készül helyesbítő számla

Tehát az értékesítő úgy döntött, hogy az árengedményt nem számlázza, nem vezeti át az áfa rendszeren, tehát nem csökkenti utólag az áfa alapját az árengedménnyel, akkor az árengedményről nem kell az áfatörvényben szabályozott bizonylatot kiállítani, elegendő csupán egy a számviteli szabályoknak megfelelő bizonylat készítése (pl. jóváírás értesítő, stb.). Ebben az esetben egy nem számlázott utólagos árengedményről van szó. Emiatt számviteli elszámolása, könyvelése is eltérő az áfa rendszerén keresztülvezetett ún. számlázott árengedmények elszámolásától.

Így az engedmény térítés nélküli termékátadásnak minősül. Az engedményt nyújtónál az áfával növelt könyvszerinti érték rendkívüli ráfordítás, mely összeggel a társasági adóalapot meg kell emelni. Nincs társasági adófizetési kötelezettség az átadónál (kivéve, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik) ha rendelkezik az átvevő nyilatkozatával, mely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív.

Ha a terméket kapó beszámolójának elkészítését követően ezt a nyilatkozatot nem adja át az engedményt nyújtónak, úgy ott társasági adófizetési kötelezettség keletkezik. Társasági adófizetés keletkezik akkor is, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik.

Az engedményt kapónál a piaci érték alapján rendkívüli bevételt kell elszámolni, amit el kell határolni. Az elhatárolás a termék eladásáig, felhasználásáig szerepel a könyvekben.

Az utólag természetben adott, nem számlázott engedmény az ÁFA törvény alapján értékesítésnek minősül, a terméket átadónál áfa fizetési kötelezettség keletkezik. Az áfa alapja a rabattként átadott termék könyv szerinti értéke.

Mivel a rabatt nem kerül számlázásra, így az ügylet térítés nélküli termékátadásnak minősül.

Az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átadott termék könyv szerinti értékét a fizetendő áfával együtt, így csökken az adózás előtti eredmény. Az adóalap korrekciós tételeket az 1. pontban ismertettük.

A rabattban részesülőnél rendkívüli bevétel a termék átvételének időpontjában ismert piaci értéke alapján, így az eredmény és a társasági adó összege is nő.

A rabattot az engedményt nyújtó a termék beszerzésekor költségként számolta el, így annak rabattként való átadása nem befolyásolja jövedelmét, így a fizetendő személyi jövedelemadót sem.

A kapott rabattot - mivel nem kapcsolódik hozzá pénzmozgás - nem könyveljük, viszont a bevallásban az adóköteles bevételek között számításba kell venni az átvételkor ismert piaci értéken.
Erről külön nyilvántartást kell vezetni.

Nem értelmezhető

Az engedményt adónál a rabattként átadott termék áfával növelt bekerülése értéke rendkívüli ráfordításként számolandó el, ezért a mérleg szerinti eredmény csökken, ezáltal a kifizethető osztalék is csökken.

Térítés nélkül átadott termék esetén a rabattot kapónál rendkívüli bevételként kell figyelembe venni a kapott termék átvételekor ismert piaci értékét.

Az adott rabatt az EVA alapját nem érinti az engedményt nyújtónál.

A rabattot kapó félnél értékesítéskor fogja növelni az EVA alapját.

Nem értelmezhető. A rabatthoz nem kapcsolódik egyéb adó és járulék.

A rabattról számla nem kerül kiállításra, ezért az ügylet térítés nélküli termékátadásnak minősül.

a) az engedményt nyújtónál

T 86 Egyéb ráfordítások
K 2 Készletek
K 467 Fizetendő áfa


b) A rabattot kapónál

T 2 Készletek
K 96 Egyéb bevételek
és
T Egyéb bevételek
K Passzív időbeli elhatárolások

Nincs könyvelendő tétel

Nincs könyvelendő tétel

A rabatt témához nem kapcsolódik iratminta

10. számú melléklet
Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben
6. az előállított vagy vásárolt terméknek, végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat az egyéni vállalkozó saját céljára felhasználja, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi, akkor, ha ezzel kapcsolatban bármely évben költséget számolt el.

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A)
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol;

86. § (4) A rendkívüli bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:
c) a térítés nélkül átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét;
86. § (7) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni:
a) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.

A bevétel
6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredmény-kimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére) a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás

77. § (3) Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak a szerződés módosulása vagy megszűnése nélkül a 71. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti árengedményt.
71. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (a továbbiakban együtt: árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény;

A természetben nyújtott engedmények áfarendszerbeli kezelése
(az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 71. § (2) és (3) bekezdéseihez)
1. Az engedmény nyújtásának és az alapügylet teljesülésének elválása
Az engedmények kapcsán fontos körülmény, hogy az engedmény az alapügyletet követően, vagy azzal egyidejűleg – a vonatkozó feltételek szerint – nyújtható, azonban arra nincsen lehetőség, hogy akár a természetbeni engedmény, akár más engedmény időben az alapügyletet megelőzze. Az engedménynek ugyanis fogalmi eleme az, hogy a felek között az engedmény nyújtásával egyidejűleg, vagy azt megelőzően teljesüljön egy olyan ügylet, amelyre tekintettel engedményt adnak (azaz kell lennie egy olyan ügyletnek, amelyből az engedmény nyújtása történik).
2. Az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Az áfatörvény 71. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével kötött előzetes megállapodás alapján az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken [77. § (3) bekezdése], feltéve, hogy a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek terhére akár az árengedmény nyújtója, akár – az árengedmény nyújtójával kötött előzetes megállapodás alapján – más értékesít terméket, nyújt szolgáltatást. Ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül.
Az áfatörvény 71. § (3) bekezdésének szövegezéséből az következik, hogy az engedmény az alapügylet adóalapját nem csökkenti, ugyanakkor az annak megfelelő összeg a természetbeni engedmény ellenértéke, (ebből következően ezen szakasz szerinti engedmény nem adóalap-csökkentő hatású).
Ha pl. az adóalany úgy értékesíti az egyébként 100 ezer (+ áfa) forintos listaárú hűtőszekrényt, hogy az áfatörvény 71. § (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy nem csökkenti az adóalapot, hanem akár ő, akár – megállapodás alapján – más adóalany utólagosan az engedmény összegének megfelelő, 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) értékű mikrohullámú sütőt ad hozzá, akkor a 30 ezer forinttal az adóalapot utóbb nem lehet csökkenteni (ti. áfatörvény 71. § (3) bekezdés első mondata: „… az árengedmény nyújtója dönthet úgy is, hogy az általa az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek szerint nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összege a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása adóalapjába mégis beletartozik, illetőleg azzal az adó alapja utólag sem csökken…”). Ez esetben első körben az értékesítő a hűtőszekrényről 100 ezer forint (+ 20 ezer áfa) végösszegű számlát állít ki, tulajdonképpen annak eredeti vételárát számlázza. Az utóbb – akár az eredeti értékesítő, akár más adóalany által – átadott termék ebben a konstrukcióban nem viselkedik valódi engedményként. Az így adott természetbeni engedménynek megfelelő összeg ugyanis ellenértéknek minősül az áfatörvény 71. § (3) bekezdés utolsó mondata alapján, mivel annak megfogalmazása úgy szól, hogy „ilyen esetben az utóbb említett ügylet – a nyújtott árengedmény pénzben kifejezett összegének, mint vagyoni előnynek erejéig – ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősül”. Mindezek alapján a példában említett mikrohullámú sütő „értékesítéséről” is számlát kell kiállítania annak, aki a mikrohullámú sütőt átadja, amely számlának a végösszege 30 ezer forint (+ 6 ezer áfa) lesz, más kérdés, hogy a felek között ez az összeg pénzügyileg rendezésre nem kerül.
3. Az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének alkalmazása a természetbeni engedményekkel összefüggésben
Abban az esetben ugyanakkor, ha az adóalany saját termékéhez kapcsoltan ad természetben engedményt, akkor nála valódi adóalap-csökkenés az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja és ehhez kapcsolódóan a 71. § (2) bekezdésének megfelelő konstrukció alkalmazása esetén lehetséges.
Az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének utolsó fordulatában szereplő „számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege” megfogalmazásból ugyanis az következik, hogy az engedmény természetben is megjelenhet. Amennyiben tehát az adóalany saját ügyletéhez kapcsoltan, arra tekintettel nyújt utólagosan természetben engedményt, akkor azzal az eredeti adóalap csökkenthető, feltéve, hogy az áfatörvény 71. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
A hivatkozott példában ez úgy jelenne meg, hogy az eredeti értékesítés – azaz a két termék együttes értékesítése – 130 ezer forint (+ áfa) értékű lenne (ti. hűtő: 100 ezer +áfa, mikro: 30 ezer +áfa), azonban a mikrohullámú sütő pénzben kifejezett ellenértékének erejéig – tulajdonképpen 30 ezer forinttal – az adóalap csökken, így ténylegesen 100 ezer forint után kell adót fizetni.
Amennyiben az engedményre jogosító ügylet megvalósulásakor megtörténik az áfatörvény 71. § (2) bekezdésének megfelelő – az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – engedmény nyújtása, akkor elképzelhető olyan bizonylatolási megoldás, amelyen az engedmény összegét nem, hanem eleve csak a ténylegesen térítendő összeget nevezik meg adóalapként. Ebben az esetben a bizonylaton mindkét terméknek szerepelnie kell – hiszen így dokumentált annak ténye, hogy a vásárolt terméken kívül, ahhoz kapcsoltan más termék is átadásra került – azonban ez esetben is elfogadható, ha a számlán összegszerűen csak a ténylegesen térítendő ellenérték szerepel adóalap és adóösszeg bontásban. (Pl. 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfa).
Az utólagos engedmény csak abban lesz kihatással az eredeti ügyletre és adóalapra, ha az engedményt nyújtó adóalany úgy dönt, hogy ún. számlázott engedmény keretében adja az utólagos engedményt. Az áfatörvény 77. § (3) bekezdése ugyanis kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az utólagos engedménnyel „az adó alapja utólag csökkenthető”, azaz tulajdonképpen az adóalany kompetenciájába utalja, hogy az engedmény áfa-alapra gyakorolt hatását érvényesíti-e, vagy sem. Ez az engedményekre – ideértve a pénzbeli engedményt is – általában igaz, azonban a természetben adott engedménynél figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben az adóalany nem kívánja az eredeti ügylet adatait az engedményre tekintettel módosítani, akkor az eredeti értékesítés adatai nem változnak, ugyanakkor a természetben átadott termék után áfát kell fizetni.
Amennyiben az áfatörvény 71. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetben nyújtott engedményt az áfatörvény 77. § (3) bekezdésének megfelelően (adóalapot csökkentő) utólagos engedményként nyújtják, akkor azon ügyletről szóló számlát, amelyre tekintettel a természetben nyújtott engedményt utólag adják, módosítani szükséges. Az áfatörvény 78. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis kifejezetten előírja a módosítás szükségességét, amennyiben az adóalany utólagos engedmény okán kívánja csökkenteni az általa teljesített ügylet adóalapját. Bár amennyiben az utólagos engedményt természetben nyújtják, az adóalap pénzügyi értelemben nem csökken, de mivel technikai értelemben a korábban megfizetett összeg nem az eredetileg átadott mennyiségnek a végleges ellenértéke, ezért a számla módosításra szorul. A módosítás eredményeként a bizonylatoknak azt kell tükrözniük, hogy az ügylet kimenetele az eredetileg 1 db hűtő 100 ezer forint + áfáról, 1 db hűtő + 1 db mikrohullámú sütő = 100 ezer forint + áfára változott. Előfordulhat, hogy a természetben adott utólagos engedmény az eredeti termékkel egynemű termékben jelenik meg. Ilyen eset lehet, ha pl. az eredetileg értékesített 100 kg mosópor = 200 ezer forint + áfa összeget az utóbb – ezen vásárlásra tekintettel engedményként – átadott 10 kg mosópor adataival módosítják. Ilyenkor a módosítás eredményeként az eredeti mennyiség 110 kg lesz, amelyhez kapcsoltan az összesített adóalap és az áfa összege összegszerűen nem változik.
(Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 4721/1/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559802828)

Nincs módosítás