Késedelmi kamat

A pénztartozás késve történő megfizetése késedelmi kamatfizetési kötelezettséget von maga után. A téma tartalmazza a késedelmi kamatfizetés alóli mentesülés eseteit, a gazdálkodó szervezetek közötti pénztartozás késedelmi kamatára vonatkozó szabályokat, illetve egyéb fontos részletszabályokat.

Aki a pénztartozását késve fizeti meg, késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség főszabályként a késedelembe esés időpontjától kezdődik és akkor is fennáll, ha a felek nem kötötték ki külön szerződésben.

A felek a szerződésükben megállapodhatnak a késedelmi kamat mértékéről. Amennyiben ilyen megállapodás nem született közöttük, a kötelezettnek a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése alapján a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kell fizetnie. Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet, a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

A késedelmi kamatot az adósnak abban az esetben is meg kell fizetnie, ha a tartozás kamatmentes.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, az adós ezen kamat megfizetésén túl köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező kamatot fizetni. Az adós által összeségében fizetendő kamatnak utóbbi esetben el kell érnie a hivatalos jegybanki alapkamat mértékét.

Fontos tudni, hogy a késedelmi kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha az adós kimenti a késedelmét. A jogosult a késedelembe esett kötelezettől követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kára megtérítését, ha igazolni tudja ilyen mértékű kárának bekövetkeztét.

A hivatalos jegybanki alapkamat mértéke a Magyar Nemzeti Bank és az adóhatóság internetes oldalán is megtalálható:
mnb.hu/…
apeh.hu/…

1.1. Mentesülés a késedelmi kamatfizetés alól

A késedelmi kamatfizetési kötelezettség alól a kötelezett akkor mentesülhet, ha felajánlja a teljesítést a jogosultnak, de az nem fogadja el. A jogosulti késedelem ugyanis kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. Emellett a késedelmi kamat fizetési kötelezettség alóli mentesülés további feltétele, hogy a kötelezett pontosan elismerje a fennálló tartozást, illetve az elismert tartozás megfizetésére tényleges kísérletet tegyen, vagy pedig bírósági letétbehelyezéssel teljesítsen.

1.2. Gazdálkodó szervezetek közötti tartozás késedelmi kamatára vonatkozó szabályok

Mint az fent olvasható, a gazdálkodó szervezetek között fennálló pénztartozás esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege. (jegybanki alapkamat + 7 %)

Utóbbi szabály akkor alkalmazható, ha a felek a szerződésben nem állapodtak meg a késedelmi kamat mértékéről. Ha a késedelmi kamat mértékéről a felek a szerződésben rendelkeztek, a szerződés szerinti késedelmi kamatra tarthat igényt a jogosult a kötelezett késedelme esetén.

Gazdálkodó szervezetek között fennálló tartozás esetén a késedelmi kamatfizetési kötelezettség a jogosult számlájának kézhezvételétől számított harminc nap elteltével lesz esedékes. Ha a jogosult teljesítése előtt történt a számla kézhezvétele, a teljesítéstől számított harminc nap elteltétől lesz esedékes a késedelmi kamat. Amennyiben a számla kézhezvételének időpontja nem állapítható meg, szintén a teljesítéstől számított harminc nap elteltével lesz esedékes a késedelmi kamat.

Így ha a teljesítés ideje 2011. május 31. napja, a hitelező harminc nap elteltével, azaz 2011. június 30-tól lesz jogosult késedelmi kamat felszámolására. A kamat mértéke a következők szerint alakul: alapja a késedelemmel érintett naptári félévet (2011. jan. 1-jún. 30.) megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, (2010. dec. 31-én 5.75 %) amihez hozzá kell adnunk a Ptk-ban meghatározott hét százalékot. Így 5.75 % + 7 % = 12.75 % lesz a késedelmi kamat mértéke. Amennyiben a példában szereplő adós tartozása 1 millió forint és ezen pénzösszeg megfizetésére július 30-án kerül sor, (vagyis a teljesítéstől, azaz május 31-től számított hatvanadik napon), a jogosultat a törvény alapján a július 1-től július 30-ig tartó időszakra késedelmi kamat illeti meg. Ennek összege harminc napra 10 479 Ft. A késedelmi kamat kiszámításának módja a következő: az egymillió forint éves kamata 12.75 %-os kamatláb esetén 127 500 Ft, ami osztva 365-el = 349,315 Ft/nap. 349,315 x 30 = 10 479 Ft.)

Fontos tudni, hogy abban az esetben, ha a felek a szerződésében egyoldalúan és indokolatlanul, a törvényben meghatározottnál alacsonyabb késedelmi kamatkikötés szerepel, a jogosult megtámadhatja a szerződést. A megtámadás következtében a bíróság megváltoztathatja a jogosult számára hátrányos szerződési kikötést.

A jogosultnak nemcsak a törvényben meghatározottnál alacsonyabb késedelmi-kamat kikötés esetén van megtámadási joga, hanem akkor is ha a szerződésben a késedelmi kamat esedékességét a jogosult számára hátrányosan és egyoldalúan megállapító kikötés szerepel. Pl. az egyik szerződő fél gazdasági erőfölényét latba vetve, olyan szerződési kikötés elfogadására bírja rá a kisebb vállalkozást, hogy a számla kézhezvételétől számított 30 nap helyett 60 napban állapítsák meg a késedelmi kamat esedékességének idejét. A bíróság az ilyen kikötést megváltoztathatja, kivéve, ha a törvényi rendelkezéstől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

1.3. Egyéb tudnivalók a késedelmi kamatról

1.3.1. Az esedékesség és a késedelembe esés kapcsolata

A kötelezetti késedelem megállapításakor a teljesítési határidővel kapcsolatos szerződési rendelkezéseket kell alapul venni. Amennyiben a visszterhes szerződés tartalmazza teljesítési határidőt, ennek eredménytelen elteltével beáll a kötelezetti késedelem. Abban az esetben viszont, ha a felek a teljesítés idejét nem határozták meg, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti. Utóbbi esetben az ellenszolgáltatás (pénzösszeg megfizetése) a szerződésszerű szolgáltatás teljesítésekor, - átadáskor - esedékes lesz.

1.3.2. Kötbértartozás esetén fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettség

A Polgári Törvénykönyv szerint a kötbér utáni kamatkikötés semmis. A Legfelsőbb Bíróság azonban egyik eseti döntésében rámutatott arra, hogy a kötbértartozás utáni kamatfizetési tilalom a késedelmi kamatra nem vonatkozik, azaz a kötelezettnek a késedelembe esés időpontjától késedelmi kamatot kell fizetnie. A késedelembe esés a kötbér esedékességének időpontjától áll fenn.

1.3.3. Fennáll-e számlakiállítási kötelezettség késedelmi kamat megfizetése esetén?

A késedelmi kamat felszámítása nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak, ezért nem szabad róla számlát kiállítani. Számviteli bizonylatként a késedelmi kamat megfizetésére felszólító levél, illetve a megfizetést igazoló bankszámlakivonat szolgál.

1.3.4. Mi a fizetési megbízás teljesülésének időpontja?

A fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett számláján jóváírják. Amennyiben tehát a kötelezett a fizetési határidő utolsó napján teljesíti fizetési kötelezettségét, azaz a határidő utolsó napja lesz banki terhelés napja, előfordulhat hogy a jogosult bankszámláján a fizetési határidő leteltét követő napon történik meg a pénzösszeg jóváírása. Így a jogosult késedelmi kamatot számíthat fel annak dacára, hogy a kötelezett a határidő utolsó napján rendelkezett a pénzösszeg jogosult részére történő átutalásáról.

1.3.5. Kezesi felelősség a késedelmi kamatért

A Polgári Törvénykönyv szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A kezesség elvállalása után esedékes mellékszolgáltatások viszont kivételt képeznek ez alól a szabály alól, vagyis a kezes kötelezettsége kiterjed a késedelmi kamat megfizetésére. A kezest terhelő kamat mértéke nem lehet magasabb a kötelezettet terhelő kamat mértékénél.

1.3.6. Késedelmi kamatkövetelés engedményezés esetén

Az engedményezés során a jogosult a követelését szerződéssel másra (engedményes) ruházza át. Az engedményezéssel tehát a jogosulti pozícióban történik alanyváltozás.

Abban az esetben ha az engedményezés előtt már esedékes volt a késedelmi kamat, az az engedményest külön kikötés hiányában is megilleti. Az engedményezést követően a kötelezett már csak az engedményessel szemben eshet késedelmebe, így a késedelem jogkövetkezményeit kizárólag az engedményes érvényesítheti.

1.3.7. Magánszemély, vissza nem térítendő támogatás visszafizetése miatt, késedelmi kamatot fizet

Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kapott, és ezt a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként.

A késedelmi kamatra nem kell áfát felszámítani.

A lejárt kötelezettségek miatt felszámított késedelmi kamatot az adózás előtti eredményt növelő tételként nem kell figyelembe venni.

2.2.1. Késedelmesen megfizetett osztalék kamata

Amennyiben a társaság által a tagjának késedelmesen megfizetett osztalék esetén a tag a Ptk. szerinti késedelmi kamatra tart igényt, a késedelmi kamat a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, így annak összegével nem kell növelni az adózás előtti eredményt az adóalap meghatározásakor.

Más a helyzet akkor, ha a társaság a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamatnál magasabb kamatot fizet. Ilyenkor a kifizetett összeg és a Ptk. szerinti késedelmi kamat különbözete végleges pénzeszközátadásnak minősül, mellyel akkor kell az adózás előtti eredményt megnövelnie, ha
- annak juttatása olyan külföldi társaságnak történik, melynek országa és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén, vagy
- a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik, vagy
- a társaság nem rendelkezik a juttatásban részesülő magyar társaság nyilatkozatával, ami szerint a juttatás adóévében az eredménye nem lesz negatív a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva.

A késedelmi kamat címén szerzett bevétel tekintetében az adókötelezettséget arra a bevételre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, aminek a késedelmes teljesítése miatt a késedelmi kamat felszámításra került. Vagyis, abban az esetben áll fenn SZJA fizetési kötelezettség a késedelmi kamat után, ha SZJA köteles az a bevétel, amivel összefüggésben a késedelmi kamat kifizetésére sor került.

A késedelmi kamat címén szerzett bevétel tekintetében az adókötelezettséget arra a bevételre vonatkozó szabályok szerint kell meghatározni, aminek a késedelmes teljesítése miatt a késedelmi kamat felszámításra került. Vagyis, abban az esetben áll fenn SZJA fizetési kötelezettség a késedelmi kamat után, ha SZJA köteles az a bevétel, amivel összefüggésben a késedelmi kamat kifizetésére sor került.

A késedelmi kamatként befolyt összeg növeli az EVA alapot. A kifizetett késedelmi kamat az EVA alapját nem csökkenti, viszont a költségelszámolás miatt csökken a mérleg szerinti eredmény és ezáltal a kifizethető osztalék összege.

A késedelmi kamatként befolyt összeg az EVA alapját növeli.

Nem érinti.

A kapott késedelmi kamat összegét az egyéb bevételek, míg a fizetett késedelmi kamatok összegét az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.

Kapott késedelmi kamat:

T38 Elszámolási betétszámla /Pénztár
K9632 Kapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

Fizetett késedelmi kamat:

K38 Elszámolási betétszámla /Pénztár
T8632 Bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések

Kapott késedelmi kamat:

Bankszámla vagy Pénztár bevétel
Vállalkozói bevétel

Fizetett késedelmi kamat:

Bankszámla vagy Pénztár kiadás
Egyéb költség, ráfordítás

Kapott késedelmi kamat:
Adóköteles bevétel

Fizetett késedelmi kamat:
Egyéb költség

11. § (1) Törvény vagy e rendelet, illetve a felek eltérő rendelkezésének hiányában a fizetési megbízás azon a napon teljesül, amikor a pénzösszeget a kedvezményezett fizetési számláján jóváírják.

(2) A fizetési számláról történő készpénzkifizetés és a készpénzátutalás akkor teljesül, amikor a készpénzt a kedvezményezett részére kifizetik vagy a kifizetendő összeg átvételének lehetőségét a kifizetést teljesítő pénzforgalmi szolgáltató biztosítja.

273. § (1) A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.

(2) A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították.

301. § (1) Pénztartozás esetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

(2) Az államháztartás alrendszereiben harmadik személyekkel szemben vállalt vagy az alrendszereket egyébként harmadik személyekkel szemben terhelő fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a késedelmi kamat tekintetében is alkalmazni kell a kamatfizetés mellőzésére vagy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatfizetésre irányuló szerződési kikötés semmisségére vonatkozó rendelkezést.

3) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot, de összességében legalább az (1) bekezdésben meghatározott kamatot köteles megfizetni.

(4) A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti.

(5) A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

301/A. § (1) Gazdálkodó szervezetek között a késedelmi kamatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.

(3) A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg.

(4) A késedelmi kamat mértékét vagy esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési kikötést a jogosult megtámadhatja.

(5) Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, a (4) bekezdés szerinti kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A megtámadás alapossága esetén a bíróság a kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.

(6) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan, a (4) bekezdés szerinti általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. A bíróság a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása esetén eltiltja a nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.

(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el.

(8) A felek által a (2) bekezdésben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a (3) bekezdésben meghatározottól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve, ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták.

302. § A jogosult késedelembe esik, ha

a) a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el;

b) elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon;

c) a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza.

303. § (1) A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) A jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e -

a) köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni;

b) éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna;

c) késedelme idejére kamatot nem követelhet.

(3) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.

328. § (1) A jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja (engedményezés).

1.§

(9) Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

19. § (1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.

(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

2. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez:

Az összevont adóalapba tartozó bevételek elszámolásáról

I. Jellemzően előforduló bevételek

Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben

4. a kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha korábban költségként nem vették figyelembe;

3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez:

Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről

I. Jellemzően előforduló költségek

Költségként elszámolható kiadások különösen a következők:

10. az állami költségvetésbe, központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak fizetett, kizárólag az adott önálló tevékenységhez kapcsolódó adó (ide nem értve a személyi jövedelemadót), illeték, hatósági díj, vám, vámkezelési díj, perköltség, kötbér, késedelmi kamat, önellenőrzési pótlék;

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:



d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,



3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez:



A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

13. az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol;

77. §

(2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

b) a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét,

81. §

(2) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

b) a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét;

2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

5. § (1) Az eva alapja az adóalanyáltal az adóévbenmegszerzett összes bevétel,módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.

(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:

a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásábankimutatandó) árbevétel, bevétel.

(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Nincs.