Házassági vagyonjog

A házasság megkötésével a felek között főszabály szerint házassági vagyonközösség jön létre. Kivéve azt az esetet, amikor a felek a házasság megkötése előtt vagy akár azt követően házassági vagyonjogi szerződéssel eltérően rendelkeznek vagyoni viszonyaik tekintetében. Amennyiben nem kötnek a felek házassági vagyonjogi szerződést, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai érvényesülnek.

A házasság megkötésével a felek között főszabály szerint házassági vagyonközösség jön létre. Kivéve azt az esetet, amikor a felek a házasság megkötése előtt vagy akár azt követően házassági vagyonjogi szerződéssel eltérően rendelkeznek vagyoni viszonyaik tekintetében. Amennyiben nem kötnek a felek házassági vagyonjogi szerződést, úgy a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai érvényesülnek. Témánk a házasság fennállásával létrejövő házassági vagyonközösség szabályaival foglalkozik, azzal, hogy mit takar a közös vagyon fogalma, valamit melyek azok a vagyontárgyak, amelyek valamely házastárs különvagyonába tartoznak a házasság fennállása alatt. Ismertetjük a házassági vagyonjogi szerződés szabályait és két típusú vagyonjogi szerződést, melyeket az új Ptk. is nevesít.


A házassági vagyonközösség

1.1. A házassági vagyonközösség keletkezése

A házasság megkötésével létrejön a felek között a házassági vagyonközösség, amelyet törvényes vagyonjogi rendszernek hívnak. Amennyiben a felek ettől eltérően kívánják rendezni vagyonjogi viszonyaikat egymással, úgy lehetőség van házassági vagyonjogi szerződés megkötésére akár a házasságkötésük előtt, akár azt követően is.
A házastársak között a vagyonközösség a házasság megkötésének időpontjától hatályosul. Amennyiben a felek előtte élettársi kapcsolatban éltek egymással ez a házassági vagyonközösség létrejöttének szempontjából nem releváns. A törvény úgy fogalmaz, hogy a házasság megkötésével vélelmezni kell az életközösség létrejöttét, ezért áll be azonnal a házassági vagyonközösség hatálya a házasság létrejöttével.


1.2. Közös vagyon:

A házasság létrejöttével a házastársak közös vagyonába tartozik mindazon vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereztek, továbbá a közös vagyon terhei, illetve közösen viselik a bármelyik házastárs által – a házasság fennállása alatti időben- vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat. A közös vagyon a házastársakat egyenlő arányban, osztatlanul illeti meg. Kiemelendő, hogy amennyiben a házasfelek között az életközösség átmeneti jelleggel megszakad, ezen tény nem érinti a vagyonközösség folyamatosságát. A törvényes vagyonjogi rendszer a házastársak közötti szolidáris kapcsolatra épít, azt a vélelmet felállítva, hogy a felek egyenlő arányban járulnak hozzá a közös vagyon gyarapításához, egyenlő arányban veszik ki a részüket a terhekből, a munkavégzésből. A munkavégzés nem csupán a keresőtevékenységet foglalja magába, hanem a háztartásban végzett munkát, gyermeknevelést is. Ezért a házassági vagyonközösség megszűnésekor a közös vagyon fele-fele arányban fogja megilletni a házasfeleket.

1.3. Különvagyon:

A házastárs különvagyonába tartozó vagyontárgyak, olyan vagyontárgyak, amelyek különvagyoni jellegükből adódóan nem tartoznak bele a házastársak közös vagyonába, hanem valamely házastárs külön vagyonát képezik.
A különvagyonba az alábbi vagyontárgyak tartoznak:
- a házassági vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
- a házastársi vagyonközösség alatt örökölt vagy kapott ajándék vagyontárgy, ingyenes juttatás
- szellemi tulajdonhoz kapcsolódó vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat
- személyi sérelemért kapott juttatás
- személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy
- a különvagyonból szerzett vagyontárgy
- a különvagyon helyébe lépő érték
- a különvagyon terhe és a külön adósság kamata
- az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás, amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt
- olyan kiadás, amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt
- olyan tartozás, amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja
- különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki
- az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerzett vagyontárgy. (Azonban a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet.)
- A születésnapi, névnapi, házassági évfordulóra adott ajándék különvagyonnak tekintendő, annak ellenére, hogy az ajándékozás a közös vagyon terhére történt


1.4. Különvagyonból közös vagyon:

Az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak általában különvagyonnak minősülnek, azonban a gyakorlat szerint más a megítélés az öröklési szerződés esetében, ugyanis ez visszterhes szerződés és a gyakorlat a különvagyoni jelleget csak akkor ismeri el, ha ingyenes szerzés következménye. Öröklési szerződés útján szerzett vagyon tehát a házastársak közös vagyonát gyarapítja.
Az életben gyakran megesik, hogy a különvagyon keveredik a közös vagyonnal. Példa erre az az eset, amikor a házasfelek a különvagyon értékén a közös vagyonból is hozzátéve vásárolnak egy új vagyontárgyat. Ebben az esetben bizonyítani kell a vegyülést és az alapján lehet megtérítési igénnyel fellépni.
Fontos az a kitétel is, hogy a különvagyon haszna már a közös vagyonba fog kerülni. Például a házasfélnek van egy különvagyonnak minősülő ingatlana, amit kiad bérbe, az ebből befolyó bérleti díj közös vagyon lesz, azonban le kell vonni belőle a kezelési, fenntartási költségeket.
A mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lépő vagyontárgy 5 évi házasság után válik közös vagyonná.


1.5. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használatának és kezelésének szabályai:

A házassági életközösség fennállása alatt a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.
A közös vagyonba tartozó vagyontárgyakat bármelyik házas fél használhatja, közösen jogosultak kezelni őket, azok rendeltetésének megfelelően, továbbá egyik fél sem gyakorolhatja e jogot a másik fél jogai és jogos érdekei sérelmére.

1.6. A házassági vagyonjogi szerződés

Az új Ptk. bevezetésével a törvény elsődlegesnek a vagyonjogi szerződés megkötését kívánja tekinteni, elsőbbséget adva így a törvényes vagyonjogi rendszer helyett. A házassági vagyonjogi szerződés megkötésével egyszerűbbé válik a házastársak vagyonjogi igényeinek rendezése a házasság megszűnése esetében, megkímélve magukat egy esetleges hosszú pereskedéstől. A hétköznapi életben a házassági vagyonjogi szerződést még mindig a bizalmatlanság eszközének tekintik, holott nem erről szól a léte. Előrelátó, felelős döntés, mellyel a felek elkerülhetnek egy hosszas vagyonmegosztási procedúrát arra az esetre, ha később olyan döntésre jutnak, hogy meg kívánják szüntetni az életközösséget egymással.
A házassági vagyonjogi szerződés intézménye eltérési lehetőséget kínál az általánosnak vehető házassági vagyonjogi rendszertől. Az új Ptk. A házassági vagyonjogi szerződés terén az Európában bevett gyakorlat felé vette az irányt. Európában egyre gyakrabban rendezik a házasfelek vagyoni viszonyaikat erre vonatkozó szerződés megkötésével. Továbbra is a törvényes vagyonjogi rendszer, tehát a házassági vagyonközösség tekinthető az általánosnak, azonban a törvény lehetőséget biztosít a feleknek arra, hogy nekik megfelelő módon, szerződés útján rendelkezzenek egymás közötti vagyoni viszonyaikról. Az új Ptk. bevezetésével két alternatívát is nyújt a törvény, az egyik a vagyonelkülönítési rendszer, a másik pedig a közszerzeményi rendszer. Ez nem jelenti azt, hogy a felek csupán ezen kétfajta rendszer közül választhatnak, csupán mintául szolgálnak, akár vegyesen is alkalmazhatóak, a szerződéskötési szabadság elvének megfelelően, a felek egyedileg határozhatják meg, hogy mit kívánnak a vagyonjogi szerződésükben kikötni.


1.6.1. Közszerzeményi rendszer

Amennyiben a házasfelek a vagyonjogi szerződés megkötésekor közszerzeményi rendszerben állapodtak meg, önálló vagyonszerzőnek minősülnek a házasság fennállása alatt is, tehát a vagyonelkülönítés szabályait kell alkalmazniuk. Ezen rendszer létrehoz a házastársak között egyfajta vagyonközösséget, de ez csak a házasság felbontása esetében bír majd jelentőséggel. A házasság fennállása alatt önálló tulajdonosai maradnak a felek a saját szerzeményeiknek, nem keletkezik közös tulajdon ezeken a szerzeményeken. Azonban a házasság megszűnésekor bármelyik házastárs követelheti annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény. Közszerzeménynek az a vagyoni érték minősül, ami a házasság alatti vagyonból fennmarad, levonva belőle a házastársakat terhelő adósságokat és a különvagyonokat. A közszerzemény megosztása a törvényes vagyonjogi rendszer szabályai szerint történik, azonban a házastárs nem tarthat igényt sem a másik házastárs foglalkozásának gyakorlásához szükséges tárgyakra, sem a másik házastárs gazdasági társaságban való tagsági részesedésére még akkor sem, ha azok anyagi fedezetének a biztosításához segítséget nyújtott.
A közszerzeményi vagyon esetében a házasfeleket fele-fele arányban illeti meg a részesedés.


1.6.2. Vagyonelkülönítési rendszer

Ezen rendszerben a házastársak teljes vagyoni önállósága fejeződik ki. A házasság létrejöttével nem keletkezik közös vagyonuk, sőt még megtérítési igénnyel sem léphetnek fel egymás irányába a házastársak a házasság megszűnése esetén sem. A házasfelek ebben a rendszerben a vagyonukat önállóan használják, kezelik, rendelkeznek vele és tartozásaikért is önállóan felelnek.
A vagyonelkülönítést a felek kiköthetik általános módon, a teljes vagyonra nézve, vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak esetére is.
Fontos kikötés a törvényben, hogy a házasfelek ekkor is közösen kötelesek a háztartás költségeit, a közös gyermek és mostohagyermek megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat viselni. Semmis az a kikötés, amely valamely házastársat ezen költségek alól akár részlegesen, akár teljesen mentesíti. Fontos az új Ptk. azon rendelkezése is, amely szerint költségviselésben való részvételnek minősül a háztartásban végzett munka és a gyermeknevelés is.


1.7. A házassági vagyonjogi szerződés megkötésére vonatkozó szabályok

A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges.
A vagyonjogi szerződés érvényességéhez szükséges még az is, hogy bejegyezzék a Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába. A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
A nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelmet a házastársak bármelyikének lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnél kell kérelmezni, így a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése iránti kérelmet is. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.
A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen - közösen - terjeszthetik elő.
A bejegyzés tényéről a közjegyző a szerződő feleknek a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza:
a) a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
b) a szerződő felek
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét és idejét,
bd) anyjának születési családi és utónevét,
c) a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,
d) a közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
e) a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet, megfelelő jogi érdek igazolása alapján. Azonban a vagyonjogi szerződés tartalmát illetően felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján nyújtható.



1.8. A vagyonközösség megszüntetése, vagyonmegosztás

A házassági vagyonközösség megszűnhet egyrészt a házassági életközösség fennállása alatt, valamint a házassági életközösség megszűnésével is.
A vagyonközösség megszűnik, ha
- a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják
- a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti
- a házassági életközösség megszűnik
A bíróság a házassági életközösség fennállása alatt akkor szüntetheti meg a vagyonközösséget a felek között ha a házastársak valamelyike kérelemmel fordul a bírósághoz. A törvény szerint a házastársnak ezt fontos okból kell kérnie.
A vagyon megosztását a felek rendezhetik bíróságon kívül is:
- vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, vagy
- peren kívüli egyezséggel.

Fontos megemlíteni, hogy a vagyonmegosztás során, a bíróság által, a házasfélnek ítélt vagyon után nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni, illetékmentes vagyonszerzésnek minősül.

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Nem értelmezhető!

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. § tekintetében az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 38. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben, a 20. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben és a 19. és 21. § tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának működtetésére vonatkozó általános követelmények

1. § E rendelet alkalmazásában

1. informatikai alkalmazás: a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: országos kamara) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben és az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben (a továbbiakban: Kjnp.) meghatározott, a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződés) elektronikus nyilvántartásának (a továbbiakban: vagyonjogi szerződések nyilvántartása) a vezetésére, és a vagyonjogi szerződések nyilvántartásból történő adatigénylések teljesítésének a technikai támogatására szolgáló, a közjegyzők és a Kjnp. 36/K. § (2) bekezdése szerinti, az informatikai alkalmazást - törvényben meghatározott feladata ellátása során térítésmentesen (így különösen a felmerülő költségek megtérítése alól mentesen) - igénybe vevő szervek (a továbbiakban: közfeladatot ellátó szerv) részére rendelkezésre álló országosan egységes számítástechnikai rendszere,
2. közjegyző: az a közjegyző és közjegyző-helyettes (a továbbiakban együtt: közjegyző), aki a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába adatot bejegyez, továbbá az a közjegyző, közjegyzőhelyettes, valamint a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 29. § (2a) bekezdésében nevesített jogkörében eljáró közjegyzőjelölt, valamint a Kjtv. 29. § (2b) bekezdésében nevesített jogkörében eljáró közjegyzői irodai ügyintéző, aki a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából adatot igényel,
3. üzemszerű karbantartás: az informatikai alkalmazás tervszerű és rendkívüli esetekben végzett, előzetes tájékoztatás alapján, előre meghatározott időtartamig tartó karbantartása, ami alatt az informatikai alkalmazás szolgáltatásai nem érhetők el,
4. üzemzavar: az informatikai alkalmazás tartós vagy átmeneti meghibásodása vagy ezt eredményező egyéb technikai problémája, ami a szolgáltatásainak igénybevételét korlátozza vagy lehetetlenné teszi.

2. § (1) Az informatikai alkalmazás alkalmazásgazdája és adatgazdája az országos kamara elnöke.
(2) Az országos kamara az informatikai alkalmazás üzemeltetésével vagy fejlesztésével akkor bízhat meg más személyt (a továbbiakban: külső szolgáltató), ha az vállalta a Kjnp.-ben és az e rendeletben előírt követelmények betartását és azt, hogy az informatikai alkalmazás kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartási nyilatkozatot tesznek, valamint kötelezettséget vállalnak a tudomásokra jutott titok külön jogszabály szerinti megtartására.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak érvényesítését az országos kamarának a külső szolgáltatóval megkötött szerződésben kell biztosítania.
(4) Az országos kamarának folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a külső szolgáltató teljesítése szerződésszerű-e.

3. § (1) Az országos kamara biztosítja, hogy az informatikai alkalmazás - a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába történő bejegyzés és az abból történő adatigénylés céljára - munkanapokon legalább 8 órától 20 óráig elérhető legyen.
(2) Az országos kamara az informatikai alkalmazás üzemszerű karbantartási idejéről legalább 72 órával annak kezdetét megelőzően, és a karbantartási ideje alatt is tájékoztatást ad a közjegyző és a közfeladatot ellátó szerv részére. Az üzemszerű karbantartást az (1) bekezdésben meghatározott időszakon kívül kell elvégezni.
(3) Az üzemzavarról az országos kamara a honlapján ad tájékoztatást.

4. § (1) A közjegyző köteles az irodájának megnyitásától kezdve a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzést és a nyilvántartásból való adatigénylést lehetővé tévő elektronikus adatkapcsolat kialakításának feltételeit irodájában biztosítani.
(2) Az országos kamara a közjegyző számára az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítéséhez az informatikai alkalmazást, valamint az adatok megőrzését és törlését biztosítja, továbbá az informatikai alkalmazás használatához szükséges ismereteket elérhetővé teszi.
(3) A közjegyző a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába történő bejegyzésre és az abból történő adatigénylésre szolgáló műveleteinek elvégzéséhez a Kjtv. szerinti, az országos kamara által rendszeresített minősített elektronikus aláírást használ.

2. A vagyonjogi szerződés tényének bejegyzése a vagyonjogi szerződések nyilvántartásba
5. § (1) A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába adat bejegyzésére az informatikai alkalmazás erre szolgáló felületén, az erre rendszeresített elektronikus adatlap kitöltésével kerül sor.
(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy az elektronikus adatlap kitöltésének befejezésekor, az adatlap elektronikus aláírását követően a közjegyző nevét és székhelyét, valamint a bejegyzés pontos időpontját a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában rögzítse.

6. § Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy
a) ha a bejegyzésre szolgáló elektronikus adatlap tartalmazza a Kjnp. 36/K. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi adatot, akkor azokat a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában - az elektronikus adatlap elektronikus aláírását követően - rögzítse,
b) hiányosan kitöltött adatlap alapján ne rögzítsen adatot a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában; erről a hiányosság megjelölésével hibaüzenetet küldjön a közjegyző részére,
c) az adat rögzítését követően annak megtörténtéről és tartalmáról szóló rendszerüzenet képernyőn való megjelenítésével értesítse a közjegyzőt.

7. § Ha az informatikai alkalmazás a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába történő adatrögzítés időpontjában nem elérhető a közjegyző számára, a bejegyzést az informatikai alkalmazás újbóli rendelkezésre állásakor haladéktalanul, de legkésőbb a rendelkezésre állást követő munkanap 12 óráig teljesíteni kell.

3. A bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése a nyilvántartásba
8. § A vagyonjogi szerződés módosítása tényének bejegyzése iránt a közjegyző akkor intézkedhet, ha a módosítással egységes szerkezetbe foglalt vagyonjogi szerződés is benyújtásra került a közjegyzőnek.
9. § (1) A vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése esetén a közjegyző az új adatot az adat bejegyzésére irányadó szabályok (5. §) szerint jegyzi be a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába.
(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy az új adatot a korábban bejegyzett adatok mellett automatikusan rögzítse a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában.
10. § (1) Ha a szerződő félnek a Kjnp. 36/K. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adata megváltozott, azt a közjegyző részére haladéktalanul be kell jelentenie.
(2) A közjegyző a Kjnp. 36/K. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában foglalt adatok változását azt követően jegyzi be a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, hogy a bejelentő személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával meggyőződött.

4. A nyilvántartás adatainak kijavítása
11. § (1) Ha a közjegyző észleli, hogy a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bejegyzett adatot elírás miatt ki kell javítani, az adat kijavítása iránt hivatalból intézkedik.
(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy a javított adatot a korábban bejegyzett adat mellett e rendeletnek a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába adat bejegyzésére vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával automatikusan rögzítse a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában.

5. Betekintés a nyilvántartásba
12. § (1) A közjegyző a Kjnp. 36/K. § (3) bekezdése esetén jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti különösen a
a) betekintést kérőnek az azonosítására alkalmas adatait és
b) jogi érdek igazolásának módját.
(2) Ha a betekintés megtagadásának nincs helye, a közjegyző a betekintést kérő részére biztosítja - az informatikai alkalmazás szolgáltatásaihoz jogosulatlan hozzáférést kizáró módon - a vagyonjogi szerződések nyilvántartása adatainak megismerését.

6. Felvilágosítás adása a vagyonjogi szerződés tartalmáról
13. § (1) A Kjnp. 36/K. § (5) bekezdése alapján történő felvilágosítás adás a vagyonjogi szerződés tényének, a bejegyzett vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése során eljárt közjegyzőtől kérhető; ha a közjegyző észleli, hogy utóbb a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzésére került sor a vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, arról a felvilágosítást kérőt tájékoztatja.
(2) A közjegyző az (1) bekezdés szerinti kérelem esetén jegyzőkönyvet készít, melyben rögzíti különösen
a) a felvilágosítást kérőnek az azonosítására alkalmas adatait és
b) annak igazolásának módját, hogy a felvilágosítást kérő valamelyik szerződő féltől írásbeli felhatalmazást kapott.
(3) A vagyonjogi szerződés tartalmáról szóló felvilágosítás adása során a közjegyző a vagyonjogi szerződésről
a) - ha a vagyonjogi szerződést a felvilágosítást adó közjegyző készítette - kiadmányt,
b) - ha a vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták vagy azt másik közjegyző készítette - hiteles másolatot
készít.

7. Közjegyzői lekérdezés a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából
14. § (1) A vagyonjogi szerződések nyilvántartásból történő adatigénylés az erre szolgáló elektronikus adatlapnak az érintett személy(ek) Kjnp. 36/K. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt adataival való kitöltésével történik.
(2) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy
a) a lekérdezést végző közjegyző nevét és székhelyét, valamint a lekérdezés időpontját a nyilvántartásban rögzítse,
b) az adatigénylést ne teljesítse, ha az adatlap nem tartalmazza legalább az érintett személy(ek) családi és utónevét, valamint - a születési családi és utónév kivételével - egy további természetes személyazonosító adatát; erről a hiányosság megjelölésével hibaüzenetet küldjön a lekérdező részére,
c) ha az adatigénylés során kitöltött adatokkal részben egyezően az érintett személy(ek) adatai szerepelnek a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában, erről az adatok képernyőn való megjelenítésével értesítse az adatigénylőt,
d) ha az érintett személy(ek) a lekérdezés során kitöltött adatokkal nem szerepel(nek) a vagyonjogi szerződések nyilvántartásában, az adatigénylést ezen eredmény közlésével teljesítse,
e) tegye lehetővé az adatszolgáltatásban szereplő adatok szerkesztésre alkalmas formátumban történő exportálását és nyomtatását.

8. A nyilvántartás adatainak őrzése és őrzési időt követő törlése
15. § (1) Az informatikai alkalmazást úgy kell kialakítani, hogy automatikusan és visszaállíthatatlanul törölje a vagyonjogi szerződések nyilvántartásából a vagyonjogi szerződésre vonatkozó valamennyi adatot, ha a legutolsó bejegyzés időpontja óta 100 év eltelt.
(2) A Kjnp. 36/K. § (6) bekezdés c) és d) pontjában foglalt adatokat az országos kamarának az informatikai alkalmazás útján 5 év elteltével kell visszaállíthatatlanul törölnie.

9. Költségtérítés
16. § (1) Az informatikai alkalmazás létrehozásának, működésének és fejlesztésének költségeit az országos kamara viseli.
(2) A vagyonjogi szerződések nyilvántartásába való bejegyzés költségtérítése 10 000 forint; a nyilvántartásból való lekérdezés költségtérítése 1000 forint.
(3) A költségtérítés megfizetésére irányuló kötelezettséget az országos kamara honlapján közzétett tájékoztatás szerint, az abban megjelölt fizetési számla javára kell teljesíteni.
(4) A költségtérítés megfizetéséről a számviteli bizonylatot az országos kamara állítja ki.

10. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet 2014. március 15. napján lép hatályba.
18. § Az országos kamara az informatikai alkalmazás elektronikus rendszerének tervezése, kialakítása és működtetése, valamint az abból történő adatszolgáltatások nyújtása során 2015. március 15. napjáig gondoskodik az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban e §-ban: törvény) és végrehajtási rendeletei előírásainak való megfelelésről, valamint a törvény 15. §-a szerinti nyilvántartásba vétel érdekében szükséges bejelentésről.

26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
z) a vagyonszerzés, ha
zc) a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből
származik.

A házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetése

36/H. § (1) A Ptk. szerinti házassági és élettársi vagyonjogi szerződések (a továbbiakban együtt: vagyonjogi szerződések) országos nyilvántartásában (a továbbiakban ezen alcímben: nyilvántartás) szereplő adatok kezelésének célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának bizonyítását.
(2) A nyilvántartásra szolgáló informatikai alkalmazást az országos kamara működteti.
(3) A nyilvántartást
a) a vagyonjogi szerződést közokiratba foglaló közjegyző,
b) a vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a szerződés megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti eljárást lefolytató közjegyző,
(a továbbiakban együtt: közjegyző), valamint
c) az országos kamara
a nyilvántartás vezetésére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint vezeti.
(4) A nyilvántartás - ellenkező bizonyításig - közhitelesen tanúsítja, hogy az abba bejegyzett vagyonjogi szerződés fennáll.
36/I. § (1) A vagyonjogi szerződésnek a nyilvántartásba történő bejegyzése iránti, továbbá a vagyonjogi szerződés módosítása, törlése, megszüntetése vagy megszűnése tényének bejegyzése iránti kérelmet a közjegyzőnél kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a vagyonjogi szerződést, illetve az annak módosításáról, törléséről, megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló okiratot.
(2) A kérelmet a vagyonjogi szerződést megkötő felek személyesen - közösen - terjeszthetik elő. A közjegyző a kérelmezők személyazonosságáról a közjegyzői okirat elkészítése szabályainak alkalmazásával győződik meg.
(3) A közjegyző illetékességét a házastársak, illetve az élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye megalapítja.
36/J. § (1) Ha a közjegyző vagyonjogi szerződést foglal közjegyzői okiratba, ennek tényét a közjegyzői okirat elkészítésével egyidejűleg csak a szerződést kötő felek közös kérelmére jegyzi be a nyilvántartásba, a jelen alcím szerinti eljárásban.
(2) A közjegyző - alakszerű határozat hozatala és a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatás nélkül - bejegyzi a nyilvántartásba a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
a) élettársi vagyonjogi szerződés esetén, ha
aa) az tartalmazza a szerződő feleknek a nyilvántartásban feltüntetendő adatait és
ab) az a törvényben meghatározott alaki szabályok szerint jött létre,
b) házassági vagyonjogi szerződés esetén, ha
ba) az megfelel az a) pontban foglalt feltételeknek,
bb) azt a szerződést kötő felek személyesen kötötték meg és
bc) a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú szerződő fél esetében azt a gyámhatóság jóváhagyta.
(3) A nyilvántartásba történő bejegyzés a jogorvoslat szempontjából a közjegyző határozatának minősül.
(4) A közjegyző a szerződő feleknek a bejegyzés tényéről a nyilvántartás adatait tartalmazó tanúsítványt állít ki.
36/K. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a vagyonjogi szerződés fennállásának tényét,
b) a szerződő felek
ba) családi és utónevét,
bb) születési családi és utónevét,
bc) születési helyét és idejét,
bd) anyjának születési családi és utónevét,
c) a vagyonjogi szerződést tartalmazó közokirat ügyszámát és keltét, az ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat keltét,
d) a közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját,
e) a szerződés megszüntetése vagy megszűnése esetében ennek tényét és a bejegyző közjegyző nevét, székhelyét és a bejegyzés ügyszámát, továbbá a bejegyzés időpontját.
(2) A nyilvántartás adatairól közigazgatási hatóság, közigazgatási szerv, bíróság, bírósági végrehajtó, ügyész, nyomozó hatóság, terrorizmust elhárító szerv, nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szerv az országos kamarától közvetlen hozzáféréssel adatot igényelhet. Az adatigénylés megkezdésekor az annak alapjául szolgáló eljárás tárgyát és ügyszámát, az igényelt adat tekintetében az adatigénylőt az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez az adatkezelésre feljogosító törvényi rendelkezést, valamint az adott személy beazonosításához szükséges valamennyi adatot elektronikus úton az országos kamara rendszere számára rendelkezésre kell bocsátani.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a: Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(3) A vagyonjogi szerződés fennállásának tényére vonatkozóan a nyilvántartásba bárki bármely közjegyzőnél díj megfizetése ellenében betekinthet és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a vagyonjogi szerződést megkötő felek valamelyikének az (1) bekezdés b) pontjában szereplő adatainak megadása és az ehhez fűződő jogi érdek igazolása alapján történhet. A jogi érdek igazolása során meg kell jelölni azt a jogügyletet, illetve egyéb okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját megalapozza. A lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelemre - tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekérdezéstől függően valamennyi bejegyzést hitelesen igazolja.
(4) A közjegyző kérelemre tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személy számára a nyilvántartásban szereplő adatainak igazolása céljából, illetve a nyilvántartásban nem szereplő személy számára annak igazolására, hogy a nyilvántartásban nem szerepel.
(5) A vagyonjogi szerződés tartalmáról felvilágosítás csak valamelyik szerződő fél írásbeli felhatalmazása alapján adható.
(6) A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésére szolgáló informatikai alkalmazás működtetője naplót készít a) az informatikai alkalmazás üzembentartási idejéről,
b) a nyilvántartásba történő bejegyzésről és törlésről a bejegyzett vagy törölt adat, a bejegyzés vagy törlés időpontja, valamint a bejegyzést vagy törlést végző feltüntetésével,
c) a nyilvántartásból történő adatigénylés teljesítéséről, az adattovábbítás időpontjáról, az adatigénylő nevének és címének, valamint az adatigényléshez megadott és szolgáltatott adatoknak a megjelölésével,
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról, a szolgáltatott adatok körének, a betekintő nevének és címének, a betekintési jogalapnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(7) Ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, továbbá a törvényben titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése azt - bűnüldözési, bűnmegelőzési vagy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozással - kifejezetten tartalmazza, az országos kamara nem tájékoztathatja az érintettet az adattovábbításról.
(8) A (6) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokat azok keletkezésétől számított öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás adatait az országos kamara a vagyonjogi szerződés bejegyzésének időpontjától számított 100 évig kezeli, ezt követően gondoskodik azok megsemmisítéséről.
(9) Az országos kamarának biztosítania kell az adatok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket. A napló adatait az országos kamara a (2) bekezdésnek megfelelően eljárva továbbítja.
(10) A hagyatéki ügyben eljáró közjegyző az örökhagyó esetleges vagyonjogi szerződése iránti tudakozódás céljából elektronikus úton megkeresi a nyilvántartást, valamint a bejegyzett adatok alapján a vagyonjogi szerződést beszerzi.

VI. CÍM
HÁZASSÁGI VAGYONJOG
V. Fejezet
Általános rendelkezések

4:34. § [A házastársak vagyoni viszonyainak rendezése]
(1) A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
(2) Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn.
4:35. § [A vagyonjogi rendelkezések időbeli hatálya]
(1) A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.
(2) Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.
4:36. § [Az érvénytelen házasság vagyonjogi hatásai]
(1) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor mindkét házastárs jóhiszemű volt, a házasság vagyonjogi joghatása - a közös lakás használatát beleértve - azonos az érvényes házasság vagyonjogi joghatásával. Ebben az esetben a házasság érvénytelenné nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik házastárs oly módon érvényesítheti, mintha a házasságot az érvénytelenség megállapításának időpontjában a bíróság felbontotta volna, vagy - ha az érvénytelenség megállapítására egyikük halála után kerül sor - a házasság ennek a házastársnak a halálával szűnt volna meg.
(2) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor az egyik házastárs volt jóhiszemű, az (1) bekezdés rendelkezéseit a jóhiszemű házastárs kérelmére lehet alkalmazni.
(3) A jóhiszemű házastárs (1) bekezdés szerinti vagyonjogi követeléseit örököse is érvényesítheti.
(4) A házasság érvénytelensége nem érinti a házastársak vagy bármelyikük által jóhiszemű harmadik személlyel kötött szerződés hatályát.
VI. Fejezet
A házastársi vagyonközösség
1. A házastársi közös vagyon és a különvagyon
4:37. § [A házastársi közös vagyon]
(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.
(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
4:38. § [A házastárs különvagyona]
(1) A házastárs különvagyonához tartozik
a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
4:39. § [A különvagyon terhei és tartozásai]
(1) A házastárs különvagyonát terheli a törvényen alapuló tartás kivételével az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.
(2) A különvagyonhoz tartozik a különvagyoni vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata.
(3) A különvagyonhoz tartozik az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás,
a) amely a különvagyon megszerzésével vagy fenntartásával jár együtt, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt vagy hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadást;
b) amely a házastársnak különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapul;
c) amelyet a házastárs a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt; és
d) amelyet a házastárs jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozott, ha a tartozás a másik házastárs gazdagodását meghaladja.
(4) A tartozás különvagyoni jellege nem érinti a másik házastárs felelősségét harmadik személlyel szemben.
4:40. § [A közös vagyonhoz tartozás vélelme]
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
(2) A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
4:41. § [A házastársak közötti egyes szerződések]
(1) A házastársaknak az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere, ajándékozási és kölcsönszerződése és a házastársak közötti tartozáselismerés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingók szokásos mértékű ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént.
(2) Ha a házastársak szerződése valamely vagyontárgynak, tehernek vagy tartozásnak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását érinti, vagy e vagyonok arányát módosítja, a szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés alapján a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
2. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése
4:42. § [A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése]
(1) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a rendeltetésüknek megfelelően bármelyik házastárs használhatja. Ezt a jogot egyik házastárs sem gyakorolhatja a másik házastárs jogai és jogi érdekei sérelmére.
(2) A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Bármelyik házastárs igényelheti, hogy a másik házastárs járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy megóvásához vagy fenntartásához szükségesek. Az állag megóvására vonatkozó halaszthatatlan intézkedéseket a házastárs a másik házastárs hozzájárulása nélkül is megteheti, de köteles erről házastársát késedelem nélkül értesíteni.
(3) Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.
4:43. § [A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használata és kezelése]
(1) A vagyonközösséghez tartozó, de az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak használatának és kezelésének joga azt a házastársat illeti meg, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja, feltéve hogy a másik házastárs a jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult. Hozzájárulásnak minősül, ha a másik házastárs tud vagy tudnia kell a foglalkozás gyakorlásáról vagy a vállalkozói tevékenység folytatásáról, és azt nem kifogásolja.
(2) Ha a házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági vagy részvényesi jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül gyakorolhatja abban az esetben is, ha vagyoni hozzájárulását a házastársi közös vagyonból biztosították; az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről házastársát rendszeresen tájékoztatnia kell.
(3) A házastársnak az (1)-(2) bekezdésben meghatározott használat és kezelés és a tagsági vagy részvényesi jogok gyakorlása során a másik házastárs érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie. A kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a házastárs - a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség általános szabályai szerint - felel.
4:44. § [Költségek és kiadások viselése]
(1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket, a közös háztartás költségeit, a házastársak és a közös gyermek megélhetéséhez és felneveléséhez szükséges kiadásokat elsősorban a közös vagyonból kell fedezni.
(2) Ha a közös vagyon az (1) bekezdésben megjelölt költségeket és kiadásokat nem fedezi, azokhoz a házastársak különvagyonukból, azok arányában kötelesek hozzájárulni. Ha csak az egyik házastársnak van különvagyona, a költségek kiegészítéséhez szükséges összeget neki kell rendelkezésre bocsátania.
3. Rendelkezés a közös vagyonnal
4:45. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a vagyonközösség fennállása alatt]
(1) A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak a közös vagyonra vonatkozó rendelkezést együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek.
(2) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött szerződéshez a másik házastárs által megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.
4:46. § [A házastárs hozzájárulásának vélelme]
(1) A házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá.
(2) Ha a házastárs a szerződést a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötötte, a másik házastárs akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.
4:47. § [Rendelkezés a közös vagyonnal a házastársi vagyonközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása közötti időben]
(1) A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a közös vagyonnal a vagyonközösség alatt történő rendelkezésre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a házastárs a rendes gazdálkodás szabályai szerint a másik házastárs hozzájárulása nélkül is
a) rendelkezhet a foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében használt, illetve ezek céljára lekötött vagyontárgyakkal;
b) rendelkezhet azokkal az ingó dolgokkal, amelyek a vagyonközösség megszűnését követően a házastársának egyetértésével kerültek a kizárólagos birtokába;
c) vállalhat olyan kötelezettséget, amelyek a közös vagyontárgy megóvását, fenntartását, helyreállítását és értékállandóságának biztosítását szolgálják; és
d) teljesítheti a közös vagyont terhelő tartozásokat oly módon, hogy a tartozás a közös vagyon számára nem válhat terhesebbé.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a közös vagyon megosztásakor fennálló megtérítési kötelezettséget.
4:48. § [A közös lakásra és a társasági vagyoni hozzájárulásra vonatkozó külön szabályok]
A házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére. A másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.
4. A rendelkezési jog gyakorlásából eredő felelősség
4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén]
(1) A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.
(2) A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.
4:50. § [A házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés joghatásai]
Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.
4:51. § [Harmadik személlyel szembeni helytállás jogalap nélküli gazdagodás alapján]
Aki házastársának szerződése vagy más kötelemkeletkeztető magatartása folytán gazdagodott, harmadik személlyel szemben a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint akkor is köteles helytállni, ha a tartozásért egyébként nem felel.
4:52. § [A szerződést kötő házastárs felelőssége házastársával szemben]
Aki a házastársát is terhelő szerződést annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának az ebből eredő kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni, azzal, hogy a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megfelelt a másik házastárs érdekének és feltehető akaratának, különösen, ha a szerződés a közös vagyont károsodástól óvta meg.
5. A vagyonközösség megszűnése
4:53. § [A vagyonközösség megszűnése]
A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.
4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése]
(1) A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha
a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.
(2) A vagyonközösség - a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában - a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.
4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei]
Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a vagyonelkülönítés szabályai az irányadók.
4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása]
Ha az ok, amelynek alapján a bíróság a vagyonközösséget megszüntette, már nem áll fenn, a bíróság az életközösség fennállása alatt - a házastársak közös kérelmére - a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállítja.
6. A házastársi közös vagyon megosztása
4:57. § [A közös vagyon megosztása]
(1) A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.
(2) Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.
(3) Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.
4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése]
A házastársi vagyonközösségből eredő igényeket egységesen kell rendezni.
4:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények]
(1) A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
(2) A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének kivételesen van helye.
(3) Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.
(4) Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.
(5) A hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása]
(1) A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.
(2) A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.
(3) A vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
4:61. § [A vagyontárgyak és a tartozások szétosztása]
(1) Annak meghatározásánál, hogy a vagyonmegosztás során egyes vagyontárgyak melyik házastárs tulajdonába kerüljenek, a bíróság elsősorban a házastársak egyező nyilatkozatát veszi figyelembe.
(2) Az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának céljára szolgáló vagyontárgyak elsősorban az adott foglalkozást gyakorló vagy egyéni vállalkozói tevékenységet folytató házastársat illetik meg.
(3) Ha az egyik házastárs olyan gazdasági társaság tagja vagy részvényese, amelyben e házastárs vagyoni hozzájárulását a közös vagyonból biztosították, a bíróság a másik házastársnak - kérelmére - a társasági tagsági jogok átruházására vonatkozó szabályok szerint akkor juttathat a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok és az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével más módon nem adható ki.
(4) Ha a vagyontárgyat tartozás terheli, azt a házastársak egymás közti viszonyában az a házastárs viseli, aki a megosztást követően a vagyontárgy tulajdonosa lett. A tartozások megosztása a jogosulttal szemben a tartozásátvállalás szabályai szerint hatályos.
4:62. § [A különvagyon kiadása]
A vagyonközösség megszűnésekor meglévő különvagyont természetben kell kiadni, kivéve, ha az a vagyonok vegyülése folytán nem lehetséges vagy a szétválasztás a közös vagyon vagy a különvagyon jelentős értékcsökkenésével járna.
VII. Fejezet
A házassági vagyonjogi szerződés
1. Általános rendelkezések
4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma]
(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.
4:64. § [A házassági vagyonjogi szerződés megkötésének feltételei]
(1) Házassági vagyonjogi szerződést a házasulók és a házastársak személyesen köthetnek.
(2) A házassági vagyonjogi szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a házastárs a tizennyolcadik életévét nem töltötte be vagy cselekvőképességében a vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott.
4:65. § [A házassági vagyonjogi szerződés alakja és nyilvántartása]
(1) A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
4:66. § [A házassági vagyonjogi szerződés módosítása és megszüntetése]
(1) A házassági életközösség fennállása alatt a házastársak a szerződést módosíthatják és megszüntethetik.
(2) A szerződés módosítására és megszüntetésére a szerződés létrejöttére vonatkozó érvényességi és hatályossági szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
4:67. § [Harmadik személyek védelme]
(1) A házassági vagyonjogi szerződés nem tartalmazhat olyan visszamenőleges hatályú rendelkezést, amely bármelyik házastársnak harmadik személlyel szemben a szerződés megkötése előtt keletkezett kötelezettségét a harmadik személy terhére változtatja meg.
(2) A házastársak olyan szerződése, amely valamely vagyontárgynak a közös vagyonhoz vagy a különvagyonhoz tartozását a házassági vagyonjogi szerződésben kikötött rendelkezésektől eltérően változtatja meg, harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a vagyontárgy a szerződés rendelkezése szerint a közös vagy a különvagyonhoz tartozik.
4:68. § [Rendelkezés halál esetére]
Ha a házastársak vagyonjogi szerződésben vagyonukról haláluk esetére rendelkeznek, e rendelkezésre a közös végrendelet szabályait kell alkalmazni.
2. Közszerzeményi rendszer
4:69. § [A közszerzeményi rendszer]
(1) Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.
(2) Közszerzemény az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.
(3) A házastársak vagyonában a házassági életközösség megszűnésekor meglévő vagyonról azt kell vélelmezni, hogy az közszerzemény.
(4) A törvényes vagyonjogi rendszer különvagyonra vonatkozó rendelkezései alapján kell megállapítani azt, hogy mely vagyontárgyakat, terheket és tartozásokat kell különvagyonként figyelembe venni. A különvagyonhoz kell számítani a meglévő különvagyon mellett annak a különvagyonnak az értékét, amit a házastársi életközösség alatt a házastársak a közszerzeményi vagyonra vagy a másik házastárs különvagyonára fordítottak; a hiányzó különvagyon megtérítésének erre irányuló kifejezett kikötés esetén van helye.
4:70. § [A házastárs közszerzeményi részesedésének védelme]
(1) A házastárs az életközösség fennállása alatt is igényelheti a közszerzeményből rá eső rész megállapítását és annak erejéig megfelelő biztosíték nyújtását vagy a vagyonjogi szerződés megszüntetését akkor, ha a másik házastárs a tudomása nélkül megkötött szerződésekkel olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közszerzeménynek minősülő vagyontárgyakból őt megillető részesedést meghaladja.
(2) A közszerzeménynek az (1) bekezdés szerinti biztosítása nem sértheti annak a harmadik személynek a jogát, akinek korábban keletkezett követelése áll fenn a másik házastárssal szemben.
(3) Ha a másik házastárs a közszerzemény megállapítása és megfelelő biztosíték adása elől felhívás ellenére elzárkózik, vagy azt meghiúsítja, a házastárs a bírósághoz fordulhat.
(4) A bíróság a perben bármelyik házastárs kérelmére a szerződést az (1) bekezdésben foglalt okból megszüntetheti és a felek között a jövőre nézve vagyonelkülönítést rendelhet el.
4:71. § [A közszerzemény megosztása]
(1) A közszerzemény megosztását az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a törvényes vagyonjogi rendszernek a közös vagyon megosztására vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával lehet követelni. A házastárs nem tarthat igényt a másik házastárs foglalkozásának vagy egyéni vállalkozásának gyakorlásához szükséges vagyontárgyakra és a másik házastárs gazdasági társaságbeli részesedésére akkor sem, ha azok anyagi fedezetének biztosításában részt vett.
(2) A házastársat a közszerzeményi vagyon fele illeti meg.
3. Vagyonelkülönítési rendszer
4:72. § [A vagyonelkülönítési rendszer]
Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyonelkülönítés rendszerét kell alkalmazni.
4:73. § [A vagyontárgyak használata és kezelése; tartozások, költségek és kiadások viselése]
(1) Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyonelkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.
(2) A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek. Semmis az a kikötés, amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti. A háztartásban és a gyermeknevelésben végzett munka a költségviselésben való részvételnek minősül.
4. A szerződés megszűnése
4:74. § [A szerződés megszűnésének esetei]
(1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg.
(2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha
a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy
b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat.
(3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni.
(4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez.
4:75. § [Elszámolás, vagyonmegosztás]
A szerződés megszűnése esetén a házastárs igényelheti a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszernek megfelelő elszámolást és a közös vagyon megosztását.
VIII. Fejezet
A házastársi közös lakás használatának rendezése
4:76. § [A házastársi közös lakás]
(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.
(3) E fejezet alkalmazásában lakáshasználatra jogosult a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kiskorú gyermeke is.
4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai]
(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.
(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.
(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.
4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése]
(1) A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
(2) A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.
(3) A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.
4:79. § [A gyermek lakáshasználati jogának figyelembevétele]
(1) Ha a használatot előzetesen rendező szerződésben a felek megállapodnak abban, hogy a lakáshasználatra jogosult gyermekeik további lakhatását a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére milyen módon biztosítják, a szerződés az annak megkötését követően született gyermekükre is kiterjed.
(2) Ha a szerződés az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartalmaz, vagy a rendelkezés a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.
4:80. § [A lakáshasználat rendezése az életközösség megszűnése után]
(1) Az életközösség megszűnése után a házastársak megállapodhatnak a házastársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.
(2) A használatot előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a házastársi közös lakás további használatáról - bármelyik házastárs kérelmére - a bíróság dönt.
(3) Ha valamelyik házastárs - házassági bontóperben vagy a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben - a lakáson fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, a bíróság a házastársi közös lakás használatát a közös tulajdon megszüntetésével együtt rendezi.
(4) A lakáshasználatra jogosult gyermek lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha megfelelő lakhatása máshol megoldott.
4:81. § [A közös jogcímen lakott lakás használatának megosztása és a megosztás mellőzése]
(1) Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakás használata akkor is megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja, és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt.
(2) A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják. A lakáshasználat megosztása a házastársak harmadik személlyel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit nem érinti.
(3) A bíróság a lakás használatának megosztását - a felek körülményeinek mérlegelésével - mellőzheti, ha
a) a házastársaknak vagy egyiküknek ugyanabban a helységben más beköltözhető lakása van, vagy ez a lakás egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető; vagy
b) az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött és - ha a szülői felügyeletet ő gyakorolja - a kiskorú gyermek lakáshasználati jogát megfelelően biztosította.
(4) Nem osztható meg az adottságainál fogva arra alkalmas lakás használata, ha az egyik házastárs olyan felróható magatartást tanúsít, amely miatt a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna.
4:82. § [Az egyik házastárs használati jogának megszüntetése]
(1) Ha a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának megosztására nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti és őt - az egyik házastársnak a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélküli elköltözése esetét kivéve - a lakás elhagyására kötelezi.
(2) A bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de e házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti.
4:83. § [Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]
(1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.
(2) A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve - a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján - súlyosan méltánytalan lenne.
(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.
(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
4:84. § [A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése]
(1) Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.
(2) Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,
a) aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy
b) akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.
(3) A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.
(4) A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha
a) a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené; vagy
b) a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor, és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.
(5) A lakásban maradó házastárs a térítés helyett a távozó házastárs részére megfelelő cserelakást ajánlhat fel.
4:85. § [A lakáshasználat újrarendezése]
(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt házastársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően a volt házastársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.
HARMADIK RÉSZ
AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT CSALÁDJOGI HATÁSAI
VII. CÍM
AZ ÉLETTÁRSI TARTÁS
4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság]
(1) Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
(2) Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
4:87. § [A tartásra való érdemtelenség]
(1) Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,
a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;
b) aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
(2) Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.
4:88. § [A tartási képesség]
Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.
4:89. § [Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről]
Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.
4:90. § [A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között]
A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult.
4:91. § [A rokontartás szabályainak alkalmazása]
A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.
VIII. CÍM
AZ ÉLETTÁRSAK LAKÁSHASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE
4:92. § [A lakáshasználat bírói rendezése]
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.
4:93. § [Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése]
(1) Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.
(2) A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
4:94. § [Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára]
(1) Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat - kérelmére - feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
(2) A bíróság az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.
(3) Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.
(4) A bíróság a (2)-(3) bekezdés szerinti osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.
(5) A kizárólagos használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlása esetén szüntethető meg.
(6) Nem tarthat igényt a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján használt lakás osztott vagy kizárólagos használatára az a volt élettárs, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van.
4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése]
(1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.

Nincs.