Fordított adózás a mezőgazdasági termékek értékesítésénél

A mezőgazdasági ágazatban előforduló áfa-csalások csökkentése érdekében került bevezetésre a mezőgazdasági termék értékesítések egy részénél a fordított a fordított adózás intézménye, mely eljárás 2014.06.30-ig alkalmazható. Az anyag ennek feltételeit, gyakorlati megvalósítását mutatja be. Részletesen –VTSZ számok alapján- kerültek az érintett termékek meghatározásra, magyarázatokkal együtt.

Az Áfa tv. fő szabálya szerint az adót a termék, szolgáltatás nyújtója fizeti az adott ügylet teljesítésének napján.

Fordított adózásról beszélünk, ha a termék, szolgáltatás nyújtása esetén az adót az igénybevevő fizeti meg. Ebben az esetben a nyújtó adóalany számláján általános forgalmi adót nem tüntethet fel, és a számlán jelezni kell a fordított adózásra vonatkozó utalást. A vevő az általános forgalmi adót felszámítja, és ha a feltételei fennállnak, ugyanabban a bevallásban előzetes adóként is figyelembe veheti. A számlán a vevő adószámát is közölni kell.

A fordított adózás csak abban az esetben lehetséges, ha

- mindkét fél belföldön nyilvántartásba vett adóalany

- az adóalanyok egyikének sincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető

1.1. Fordított adózás a mezőgazdasági termékek értékesítése során
2012. július 1-től egyes, VTSZ számmal azonosított mezőgazdasági termékek értékesítése esetében a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, ha az adóalanyok az 1. pontban közölt feltételeknek megfelelnek. E szabályt először arra az értékesítésre kell alkalmazni, melynek teljesítési napja 2012.07.01-re, vagy az ezt követő időszakra esik.

A fordított adózás szabályait az értékesítési lánc teljes egészére alkalmazni kell, tehát e szabály szerint jár el a termelő, a nagykereskedő, a kiskereskedő, de csak abban az esetben, ha az ügylet résztvevői megfelelnek az 1. pontban közölt kritériumnak. Nem alkalmazható tehát a fordított adózás szabálya, ha a vevő nem adóalany magánszemély. Nem alkalmazhatja ezt a szabályt a mezőgazdasági kompenzációs felárat alkalmazó adóalany sem az értékesítései, sem a beszerzései tekintetében.

1.2. A fordított adózással érintett termékek köre
1. Kukorica 1005
Ide tartozik a vetőmag is, nem tartozik a 1005 vtsz. alá a főzni való csemegekukorica (7. Árucsoport). Nem tartozik ide a zacskóba kiszerelt, pattogatáshoz előkészített kukorica (2055.80; 2008.99). Nem tartozik ide a már kipattogtatott kukorica (pop corn 1904.10)

2. Búza és kétszeres 1001
Ide tartozik a vetőmag, a tönköly vetésre.
Nem tartozik ide a búza ocsú, növényi maradék és melléktermék (2308)

3. Árpa 1003
Ide tartozik a vetőmag is

4. Rozs 1002
Ide tartozik a vetőmag is

5. Zab 1004
Ide tartozik a vetőmag is.

6. Triticale 1008 90 10

7. Napraforgó-mag, törve is (1904) 1206 00
Ide tartozik a vetőmag is, a héj nélküli, a szürke és fehér csíkos héjú. Nem tartozik ide a pirított napraforgómag

8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is 1025
Ide tartozik a vetőmag is, az alacsony erukasav tartalmú repce- vagy olajrepce mag is.

9. Szójabab, törve is 1201
Ide tartozik a vetőmag is.

Anyagunkhoz csatolt NAV tájékoztatók még részletesebb útmutatást adnak az egyes termékek besorolásához.

1.3. 2012.07.01-e előtt fizetett előleg kezelése
Kivétel a fő szabály alól az az eset, amikor a tényleges teljesítés 2012.07.01-e, vagy ezt követő időpont, de ezt megelőzően (2012.06.30-ig) előleg fizetésére került sor. Ebben az esetben az előleg után az adót az eladó fizeti. A teljesítést követő végszámlánál a nettó értéket csökkenteni kell az előleg nettó értékével, és a különbözet adózik a fordított adózás szabályai szerint.

Példa:
Az értékesített búza nettó értéke 5.000 eFt.
Előleg fizetése történt 2012.06.10-én 2.540 eFt összegben. Számlázás
búza előleg 2.000 eFt nettó összeg 540 eFt 27 %-os áfa

A teljesítés 2012.07.10-én megtörtént. Számlázás
búza értékesítés 5.000 eFt
le előleg 2.000 eFt
fizetendő 3.000 eFt a forgalmi adót a vevő fizeti.

1.4. Az adókötelezettség keletkezése
Ha az adót a terméket beszerző fizeti, az adófizetési kötelezettség
- a számla kézhezvételekor, vagy
- az ellenérték megtérítésekor, vagy
- a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján keletkezik
A három eset közül az alkalmazandó, amelyik hamarabb bekövetkezik.

1.5. Bevallás
Az általános forgalmi adó alanyának az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékértékesítések teljesítésének a napjáról, a vevő adószámáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
A vevő ugyanígy nyilatkozik az áfa bevallásában a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.
A nyilatkozat megtételéhez a 65 Áfa bevallás kiegészítésre került.

Amennyiben az ügyletben részt vevők megfelelnek a feltételeknek, úgy a közölt termékek értékesítésénél a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Egyéb esetekben az egyenes adózás szabályai maradtak. Az EVA szerint adózó adóalany a fordított adózás melletti termékbeszerzése során az általános forgalmi adót köteles megfizetni, de előzetes adóként figyelembe nem veheti.

Az áfa nélküli (nettó érték) árbevétel, vagy költség.

Az áfa nélküli (nettó érték) adóköteles bevétel, vagy költségként elszámolható kiadás

a) Nem érinti

b) Mezőgazdasági őstermelő
Ha a kompenzációs felárat alkalmazza, nem érinti. Ha az Áfa tv. szerinti általános szabályok szerint (2-es adószám) adózik, úgy a fordított adózás szabályai rá is vonatkoznak, a nettó érték az adóköteles bevétel.

Bevétel esetén: az EVA alapját növeli.

Költség, ráfordítás, kiadás esetén:
az EVA alapját nem csökkenti, viszont a költségelszámolás miatt csökken a mérleg szerinti eredmény, és ezáltal a kifizethető osztalék összege.

Bevétel esetén: az EVA alapját növeli.

Költség, ráfordítás, kiadás esetén: Nem értelmezhető.

Nem érinti.

A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető.
Az eladó könyvelési tételei a számla összegével (áfa-t nem tartalmazó számla)
T 311 Belföldi vevő
K 91 belföldi értékesítés árbevétele
T 384 Elszámolási betétszámla
K 311 Belföldi vevő

A vevő könyvelési tételei
T 211 Anyagok
K 4541 Belföldi szállító
T 4541 Belföldi szállító
K 384 Elszámolási betétszámla

Áfa elszámolása a vevőnél
T 463 Költségvetési befizetési kötelezettség
K 467 Fizetendő általános forgalmi adó
T 4661 Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója
K 463 Költségvetési befizetési kötelezettség

A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető.
Eladó könyvelési tétele
NF - Bankszámla bevétel
NF - Árbevétel elszámolása

A vevő könyvelési tétele
NF - Bankszámla kiadása
NF - Beszerzések
Az áfa elszámolása analitikus nyilvántartás alapján

Az eladó könyvelési tétele
PK - Adóköteles bevétel

A vevő könyvelési tétele
PK - Anyag- és árubeszerzés

Az áfa elszámolása analitikus nyilvántartás alapján

A könyvviteli elszámolás arra az esetre vonatkozik, amikor a felszámított áfa előzetes áfaként is figyelembe vehető.

15/2008. Számviteli kérdés Vállalkozásunk az általános forgalmi adó szerinti fordított adózás keretében kapott számlát, amelyen az áfa összege nincs feltüntetve. Hogyan, milyen bizonylattal kell alátámasztani az általános forgalmi adó könyvelését, illetve mi a könyvelés helyes módja abban az esetben, ha a befogadott számlán fordított adózási módra történik hivatkozás?



A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásai szerint a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza.

A szóban forgó kérdésnél a könyvelés alapbizonylata a befogadott számla, az azon szereplő tételek elszámolásánál a számlázott tételeket kell figyelembe venni. Fordított adózási mód esetén a számlán nem szerepel áfa, azonban az általános forgalmi adó összegét a számlázott tételek alapján kell megállapítani és bevallani. Az áfa könyvelésének bizonylata ebből következően

- a befogadott számla, amelyre a számlázott tételek alapján megállapított áfa összegét, megfelelő könyvelési tételét felvitték (rögzítették). A korábbi időszakban kialakult gyakorlat alapján a befogadott számlán elegendő - a könyveléssel egyidejűleg - annak egyértelmű jelölése (kódolása) is, hogy a számlán szereplő adatok alapján elszámolt könyvelési tételek milyen könyvelési tételszámon (tételszámokon) találhatók a könyvviteli nyilvántartásban, vagy

- a befogadott számla alapján, annak mellékleteként készített belső számviteli bizonylat, amelyen szerepel a számlázott tételek alapján az általános forgalmi adó meghatározása (alapja és a kiszámított áfa) és könyvviteli elszámolásának rögzítése. Ez utóbbi dokumentumot a számlához egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva kell csatolni.

A fordított adózásnál az általános forgalmi adó elszámolására az előbbi bizonylat alapján alkalmazandó könyvelési tétel:

- T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa levonható (a két számla közvetlenül egymással szemben is könyvelhető, illetve technikai számla közbeiktatása is indokolt lehet),

- T 1. Befektetett eszközök, 2. Készletek, 5. Költségek - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa nem levonható, és annak összege az eszköz, a szolgáltatás bekerülési értékébe beletartozik (beletartozhat),

- T 86. Egyéb ráfordítások - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó, ha az áfa egy része nem levonható, és annak összege nem tartozik bele egyik eszköz vagy szolgáltatás bekerülési értékébe sem. Az áfa összegét ekkor az arányosítás szabályai szerint meg kell osztani le nem vonható, illetve levonható hányadra. (A megosztott áfa levonható hányadának könyvelése: T 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó - K 467. Fizetendő általános forgalmi adó).

[2000. évi C. törvény 165. § (2)]

16. § (2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles

a) a termék importja,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,

c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint

d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása

esetén az általános forgalmi adót megfizetni.

31/A. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (e § alkalmazásában a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

(2) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmi adó bevallásában azon, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alá tartozó termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.



191. § A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvénnyel megállapított 31/A. §-t utoljára a 2014. június 30. napját magába foglaló adómegállapítási időszak tekintetében kell alkalmazni.

60. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót

a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy

b) az ellenérték megtérítésekor, vagy

c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján

kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

(3) Az (1) bekezdésben említett adófizetésre kötelezettől, ha a teljesítés és a fizetendő adó - (2) bekezdés szerinti - megállapítása között

a) az e törvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, vagy

b) tartozását ellenérték fejében átvállalják,

a fizetendő adót - a (2) bekezdéstől eltérően - az a) pontban említett esetben a jogállás-változást megelőző napon, a b) pontban említett esetben pedig a tartozás átvállalásakor kell megállapítani.

(4) E § egyéb rendelkezéseitől függetlenül a fizetendő adót az (1) bekezdés c) pontja szerint kell megállapítani arra a termékértékesítésre is, amely a 89. §-ban meghatározott feltételekkel mentes az adó alól azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani.



142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

i) a 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek

a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint

b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

(4) A (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában - akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt - belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.

(5) Az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti

a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,

b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa

a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről, illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany élt-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával.

(6) Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel tesz eleget.

(7) Az (1) bekezdés alkalmazása esetében a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékérték nem szerepel.

(8) Az (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható a XIV. Fejezetben szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére.



169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

i) az alkalmazott adó mértéke;

j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása

ka) mentes az adó alól, vagy

kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;

l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;

o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.



276. § (1) A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított 142. § (1) bekezdés i) pontját - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1. napjára esik, vagy azt követi.

(2) A Mód. törvénnyel megállapított 6/A. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2012. július 1. napjára esik, vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód. törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó.

(3) Amennyiben a Mód. törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2012. július 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a termék beszerzőjének adófizetési kötelezettsége - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.



6/A. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés i) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

Sor-
szám
Megnevezés
Vtsz.

1.
Kukorica
1005

2.
Búza és kétszeres
1001

3.
Árpa
1003

4.
Rozs
1002

5.
Zab
1004

6.
Triticale
1008 90 10

7.
Napraforgó-mag, törve is
1206 00

8.
Repce- vagy olajrepcemag, törve is
1205

9.
Szójabab, törve is
1201

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 87. §-ához]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) 16. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az Áfa törvénynek a jogutódlással történő megszűnésre vonatkozó szabályai szerint megszűnt volna. Ez alapján az áfa alanyiság az eva választásával az adóalany valamennyi tevékenységére megszűnik.

Az Áfa törvény 3. § a) pontja értelmében az Áfa törvény rendelkezéseit az Eva törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra (mint nem áfa-alanyokra) kizárólag akkor kell alkalmazni, ha azt az Eva törvény kifejezetten előírja. Az Eva törvény számlázásra vonatkozó 13. § (2) bekezdése szerint az eva hatálya alá tartozó adóalanynak a tevékenysége során kiállított bizonylataiban az Áfa törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani. Ennek megfelelően az evás adóalany sem tüntethet fel áthárított adót az olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított bizonylaton, melyet az Áfa törvény mentesít az adó alól.

Az Áfa törvény 87. §-ának adómentesítő rendelkezése azonban nem alkalmazható az eva hatálya alá tartozó adóalanyok termékértékesítésének számlázása során.

Az Áfa törvény hivatkozott szakasza ugyanis a két alábbi esetben mentesíti az adó alól a termék értékesítését:

a) ha az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;

b) ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

Az evás adóalany esetében azonban az Áfa törvény 87. §-ában megjelölt feltételek vizsgálata az áfa alanyiság hiányában fel sem merülhet. Ezért az eva hatálya alá tartozó adóalanyok termékértékesítése során felszámított adó meghatározásánál nem alkalmazható az Áfa törvény 87. §-a, az arra való hivatkozással nem számlázhatják adómentesen az egyes értékesítéseiket.

(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 895/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007100228; AEÉ 2009/7.)

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pont, 142. § (8) bekezdés; az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31/A. §]

A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény alapján az Áfa tv. 142. §-ában szabályozott, belföldi fordított adózás alá eső ügyletek köre 2012. július elsejével kiegészül egyes mezőgazdasági termékek értékesítésével, és az Art. 31/A. §-a alapján a fordított adózás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termék értékesítőjének, valamint az ilyen termék beszerzőjének a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletekről az áfa-bevallásában adatot kell szolgáltatnia.

A fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek köre

Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés - 2012. július elsejétől hatályos - i) pontja alapján az adót a termék beszerzője fizeti az Áfa tv. új 6/A. számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében. Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakat figyelembe véve, a következő termékek értékesítése esik 2012. július elsejétől a fordított adózás hatálya alá:

- kukorica (vtsz. 1005),

- búza és kétszeres (vtsz. 1001),

- árpa (vtsz. 1003),

- rozs (vtsz. 1002),

- zab (vtsz. 1004),

- triticale (vtsz. 1008 90 10),

- napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00),

- repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205),

- szójabab, törve is (vtsz. 1201).

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete a fordított adózás alá eső mezőgazdasági termékek körét vámtarifaszámra (vtsz-re) hivatkozással határozza meg, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az Art. 179. § (13) bekezdés a) pontja értelmében a termékbesoroláskor a Kereskedelmi Vámtarifa 2002. július hó 31. napján érvényes besorolási rendje tekintendő irányadónak (a besorolás ezen időpontot követő változásai az adókötelezettséget nem befolyásolják).

Az adófizetésre kötelezett meghatározása

Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termék értékesítése esetén az adófizetésre kötelezett adóalany meghatározása során az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja, valamint 142. § (3)-(4) bekezdései mellett figyelembe veendő az Áfa tv. 142. § új (8) bekezdése is, mely utóbbi értelmében az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazható az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak e tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és termékbeszerzésére. Ennek megfelelően az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése nem befolyásolja az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany azon értékesítéseinek az áfarendszerbeli megítélését, amely termékértékesítései tekintetében kompenzációs felár illeti meg. Ugyancsak nem befolyásolja az egyes gabonák, olajos magvak értékesítésének fordított adózására vonatkozó előírások hatálybalépése az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott jogállású, mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak az e tevékenységéhez kapcsolódó termékbeszerzései adókötelezettségét. Ezért a kizárólag az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyt a termékértékesítései után továbbra is kompenzációs felár illeti meg, és az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó termékek beszerzőjeként adófizetésre nem kötelezett.

A hivatkozott jogszabályi előírások alapján az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja hatálya alá tartozó termék értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési kötelezettség, ha a termék beszerzője:

- általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy

- kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, vagy

- eva adóalany

és a termék értékesítője:

- általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy

- eva adóalany.

Az előzőek mellett hangsúlyozandó, hogy az olyan, az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalany esetében, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód alá tartozó ügyletei mellett végzett termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségét, felmerülhet az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont alkalmazhatósága. Amennyiben az ilyen adóalany pl. olyan, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó terméket értékesít, amelynek előállítása nem az adóalany saját gazdaságában történt, az adóalanynak a termékértékesítés során általános szabályok szerint adózó adóalanyként kell eljárnia, így a termékértékesítés után az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján a termék beszerzőjét terheli az adófizetési kötelezettség (feltéve természetesen, hogy a termék beszerzője a törvényi feltételeknek megfelel). Amennyiben az ilyen adóalany Áfa tv. 6/A. számú melléklet szerinti terméket pl. továbbértékesítési céllal szerzi be, akkor ezt a beszerzését nem az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállású adóalanyként teljesíti, hanem általános szabályok szerint adózó adóalanyként, így termékbeszerzőként adófizetési kötelezettség terheli (feltéve természetesen, hogy a termék értékesítője a törvényi feltételeknek megfelel). Arról, hogy az olyan Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, aki az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott különös adózási mód mellett az Áfa tv. általános szabályai szerint is köteles adófizetési kötelezettséget teljesíteni, az adott termékértékesítést illetve termékbeszerzést az Áfa tv. XIV. fejezetében szabályozott mezőgazdasági tevékenység keretében teljesíti-e, kizárólag az adóalany rendelkezik információval. Ezért az ilyen adóalanynak célszerű nyilatkozatot adnia illetve szerződéses partnerének célszerű nyilatkozatot kérnie tőle arról, hogy az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméket az Áfa tv. XIV. fejezete szerinti mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésként teljesíti-e, illetve ilyenként szerzi-e be.

A fordított adózás alkalmazására való áttérés

Az Áfa tv. - 2012. július elsejétől hatályos - 276. § (1) bekezdésében meghatározott főszabály szerint az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontját azon ügyletek esetén kell alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2012. július 1. napjára esik, vagy azt követi. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján megállapított teljesítési időpontja 2012. július elsejét megelőző napra esik, a termékértékesítést terhelő adófizetési kötelezettséget a termék értékesítője köteles teljesíteni, vagyis egyenes adózás alkalmazandó (feltéve, hogy a konkrét ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá). Ha a termékértékesítés teljesítésének az időpontja 2012. július elsejét megelőző időpontra esik - és az ügylet nem esik az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés f)-g) pontjai hatálya alá -, az ügylet után a termék beszerzőjének nem kell adófizetési kötelezettséget teljesítenie, függetlenül attól, hogy az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdései alapján megállapítható-e olyan fizetendő adó megállapítási időpont, amelynek alapján az adott termékbeszerzés után az adófizetési kötelezettsége - termékbeszerzőként - 2012. június 30-át követően keletkezne. Amennyiben az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termék értékesítésének az Áfa tv. 55-58. §-ai alapján megállapított teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik, akkor az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján a termékértékesítés után a termék beszerzője fizeti az általános forgalmi adót, vagyis fordított adózás alkalmazandó (feltéve, hogy az Áfa tv. 142. § (3)-(4) illetve (8) bekezdésében foglalt feltételek is fennállnak).

Az Áfa tv. - 2012. július elsejétől hatályos - 276. § (2) bekezdése értelmében az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott termékek értékesítése esetén, ha a teljesítés időpontja 2012. július elsejére, vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja nem alkalmazandó. Ennek megfelelően, a főszabálytól eltérően a 2012. június 30-át követően teljesített termékértékesítés is egyenes adózik olyan ügylet esetében, amely ügylet után a termékbeszerzőnek az ügyletet terhelő fizetendő adót 2012. július elsejét megelőzően kellene megállapítania.

Az Áfa tv. 60. § (1) bekezdése alapján abban az esetben, ha a termékértékesítés után a termék beszerzője az adófizetésre kötelezett, a fizetendő adót

- az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor,

- az ellenérték megtérítésekor, vagy

- a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani.

Az Áfa tv. 60. § (2) bekezdése értelmében (feltéve, hogy az Áfa tv. 60. § (3) bekezdésében foglaltakból más nem következik) az Áfa tv. 60. § (1) bekezdés szerint meghatározott időpontok közül az alkalmazandó, amelyik a leghamarabb következik be. Az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltakból következően az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti terméknek a 2012. június 30-át követő teljesítése esetén a terméket beszerzőnek akkor kellene 2012. július elsejét megelőzően megállapítania a fizetendő adót, ha 2012. július elsejét megelőzően a termékértékesítés teljes ellenértékét megfizette, vagy a termékértékesítésről kibocsátott számlát 2012. július elsejét megelőzően kézhez vette.

Az előzőekre tekintettel, az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termék értékesítése esetén az egyenes adózás alkalmazandó olyan esetben, ha az ellenérték megtérítése 2012. július elsejét megelőzően megtörtént, még akkor is, ha a termékértékesítés Áfa tv. 55-58. §-a szerinti teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik. Egyenes adózás alkalmazandó akkor is, ha az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti termékértékesítésről kibocsátott számlát a termék beszerzője 2012. július elsejét megelőzően kézhez vette, függetlenül attól, hogy a termékértékesítés teljesítési időpontja 2012. június 30-át követő napra esik. Ez utóbbival összefüggésben hangsúlyozandó, hogy a teljesítést megelőző számlakibocsátás meghatározóan az Áfa tv. 58. § hatálya alá tartozó ügyletek esetében indokolt, vagyis olyan termékértékesítések esetén, amelyeknél az Áfa tv. előírásai alapján a teljesítés időpontját az ellenérték megtérítésének az esedékességi időpontja képezi.

Az Áfa tv. - 2012. július elsejétől hatályos - 276. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének az időpontja 2012. július elsejét megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdéseinek megfelelően, a termék beszerzőjének az adófizetési kötelezettsége - az Áfa tv. 276. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik. Ennek megfelelően olyan esetben, ha pl. 2012. június 20-án 127 000 forint előleg fizetése történik 2012. augusztus hónapban teljesítendő búza értékesítéséhez kapcsolódóan, akkor a búza értékesítőjének az előleg 2012. június 20-ai kézhezvétele időpontjában a 127 000 forint előleg 100 000 forint adóalapja után 27 000 forint összegű adófizetési kötelezettsége keletkezik. A búza értékesítésének a 2012. augusztus 8-ai teljesítésével összefüggésben a termékértékesítés 300 000 forint adóalapjának az előleg 100 000 forint adóalapjával csökkentett része után, vagyis 200 000 forint adóalap után kell adófizetési kötelezettséget megállapítania a termék beszerzőjének az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdései szerint meghatározott időpontban (feltéve természetesen, hogy az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont alkalmazásának valamennyi törvényi feltétele fennáll).

Adatszolgáltatás az adóbevallásban

Az Art. 31/A. § (1) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában nyilatkoznia kell az adómegállapítási időszakban teljesített, Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékértékesítései tekintetében a vevő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének a napjáról, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - az értékesített termék kilogrammban meghatározott mennyiségéről, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapjáról.

Az Art. 31/A. § (2) bekezdése értelmében az adóalanynak az adómegállapítási időszakról benyújtott áfa-bevallásában termékbeszerzőként nyilatkoznia kell azokról az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pont hatálya alá tartozó termékbeszerzéseiről, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nyilatkozat a termékértékesítő adószámát, a termékértékesítés teljesítésének a napját, valamint - az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban - a beszerzett termék kilogrammban meghatározott mennyiségét, és ezer forintra kerekített összegben meghatározott adóalapját tartalmazza.

Gyakorított elszámolás engedélyezése

Az Art. 2. számú melléklet I./Határidők 2./b) pontja alapján az adóalany kérelmére az adóhatóság az adóév végéig az általános forgalmi adó gyakorított elszámolását engedélyezheti. A kérelmet - melyre nincs adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány - írásban, az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóalany székhelye, állandó telephelye, ennek hiányában állandó lakóhelye szerinti megyei adóigazgatósághoz kell benyújtani. Az adóhatóság a gyakorított elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgami adókulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetőleg az adózó beruházást valósít meg. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenkénti bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. A gyakorított elszámolás lehetőségét az adóhatóság az adóév végéig engedélyezheti. A gyakorított elszámolás évközi engedélyezése esetén az engedély szerinti bevallási kötelezettségre áttérést megelőző, bevallással le nem zárt időszakra vonatkozó adókötelezettséget meg kell állapítani, be kell vallani, meg kell fizetni. Az Áfa tv. áfa-visszaigénylésre vonatkozó szabályait természetesen az engedély alapján történő gyakorított elszámolás esetén is alkalmazni kell.

Az éves bevallásra kötelezett adóalany, az általános forgalmi adó negyedévenkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már 2012. július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését 2012. július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév 2012. július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany 2012. június 30-át követően kéri a negyedéves elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság - legkorábban - a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első napjától engedélyezheti.

A negyedéves bevallásra kötelezett adóalany az általános forgalmi adó havonkénti elszámolásának és bevallásának engedélyezését kérheti az illetékes adóhatóságtól. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését azért kéri, mert az értékesítései az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján fordított adózó ügyletekké váltak, kérelmét már 2012. július elsejét megelőzően benyújthatja az illetékes adóhatósághoz. Amennyiben az adóalany a gyakorított elszámolás engedélyezését 2012. július elsejét megelőzően benyújtott kérelme alapján kizárólag az adóév 2012. július elsejétől kezdődő időszakra kéri, ezt a kérelmében külön jeleznie kell. Amennyiben a tevékenységét folyamatosan gyakorló adóalany 2012. június 30-át követően kéri a havi elszámolás engedélyezését, a gyakoribb bevallást és elszámolást az adóhatóság - legkorábban - a kérelem benyújtásának negyedévében, a negyedév első hónapjától, illetőleg kizárólag a bevallással le nem fedett időszak első napjától engedélyezheti.

A gyakorított elszámolást és bevallást az adóhatóság az adózó kérelmében szereplő indokokat mérlegelve határozatban engedélyezheti. Amennyiben az adóalany a gyakoribb elszámolás engedélyezését az általa értékesített mezőgazdasági termékek fordított adózás alá tartozására tekintettel kéri, kérelmében e tényt egyértelműen alá kell támasztania, így pl. be kell mutatnia, hogy milyen nagyságrendet képvisel az értékesítései körében a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek értékesítése. Az adózói kérelmek adóhatósági elbírálásához kapcsolódóan hangsúlyozandó, hogy az adóhatóság nem vizsgálja, hogy az engedélyezett gyakoribb elszámolás finanszírozási szempontból az adóalanynak előnyt jelent-e, amennyiben az adóalany kérelmére az adóhatóság a gyakoribb elszámolásra vonatkozó engedélyt megadta, az adóalanynak az engedély szerinti gyakorisággal kell az adóbevallási kötelezettségét teljesítenie, függetlenül attól, hogy az így teljesítendő bevallások alapján adófizetési kötelezettséget kell-e teljesítenie, vagy adóvisszaigénylésre válik jogosulttá. Ezért a gyakorított elszámolásra és bevallásra vonatkozó kérelem benyújtása során az adóalanyoknak különös gondossággal kell eljárniuk.

A gyakorított elszámolási lehetőség engedélyezésénél az adóhatósági mérlegelés különösen az alábbi szempontokra terjed ki:

- az engedélyt kérelmező adózó az elmúlt időszakban eleget tett-e adókötelezettségeinek (bejelentkezés, adóbevallás, adófizetési kötelezettség teljesítése stb.)

- megvalósul-e, hogy az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított általános forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, vagy az adózó beruházást valósít meg.

Az adóhatóság az engedély kiadását megtagadja, ha a kérelem indokolatlan. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását akkor is, ha az adózó esetében az alábbi feltételek bármelyike érvényesül

- adószám felfüggesztés hatálya alatt állt vagy adószámát törölték, vagy

- bevallási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,

- az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,

- legalább három alkalommal székhelyet változtatott,

- szerepel(t) az Art. 55. § (3) bekezdése vagy (5) bekezdése alapján közzéteendő adózói listán,

- 25 millió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt/folyik ellene.

Amennyiben az előzőek szerinti feltételek bármelyike fennáll, az adóhatóság a gyakoribb elszámolást nem engedélyezi.

Amennyiben az adózó a kérelmet a tárgyidőszaknak (hónap, negyedév, év) olyan időpontjában terjeszti elő, hogy az engedély megadásakor már az engedélyezett gyakoriságú bevallási határidő(k) eltelt(ek), akkor az engedély tárgyidőszak kezdetétől való megadásának az a feltétele, hogy ez(eket) a bevallás(oka)t az adózó pótlólag benyújtsa.

Az engedélyező határozat rendelkező részében foglaltaknak megfelelően benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan a bevallás késedelme miatt az adózóval szemben szankciót alkalmazni nem lehet, a bevallásban megállapított fizetési kötelezettség esedékességének időpontja az engedélyező határozat kézbesítésétől számított 15. nap, a visszatérítési igény kiutalására nyitva álló határidőt legkorábban a bevallás beérkezésének napjától kell számítani.

Amennyiben az adózó fenti kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a gyakoribb elszámolás és bevallás csupán a következő elszámolási időszaktól, újabb kérelemre engedélyezhető számára. A feltételt, valamint annak nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárást a határozat rendelkező része tartalmazza.

(AVÉ 2012/6.)

2012.07.19.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján az Áfa tv. 6/A mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében az adót a termék beszerzője fizeti.

Az ocsú a búza tisztításakor képződött törmelékes maradék, mely jellemzően tartalmaz tört szemeket, idegen anyagokat, mint pl. port, pelyvát, léhát, illetve növényi részeket.

A 2308 vámtarifaszám alá tartoznak az olyan növényi anyagok ipari megmunkálása során keletkező hulladékok, maradékok és melléktermékek, amely megmunkálásának az a célja, hogy a növényi anyagok valamely alkotórészét kivonják.

A „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék” a 2308 vámtarifaszám alá tartozik. E vámtarifaszám alá tartozó termékek vonatkozásában az árubesorolás szempontjából másodlagos a melléktermék keletkezésének helyszíne.

Az Áfa tv-nek a mezőgazdasági fordított adózással érintett termékkört meghatározó 6/A sz. melléklete nem sorolja e körbe a 2308 vámtarifaszám alá tartozó termékeket, így az e vámtarifaszám alá tartozó „búza ocsú, növényi maradék és melléktermék” értékesítésére az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja szerinti fordított adózás nem alkalmazható.

Forrás: apeh.hu

2012.07.13.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés i) pontja alapján az Áfa tv. 6/A mellékletében felsorolt termékek értékesítése esetében az adót a termék beszerzője fizeti.

Az Áfa tv. 6/A melléklete – többek között – az 1005 vámtarifaszám alá tartozó kukoricát és a 1206 00 vámtarifaszám alá tartozó napraforgómagot (törve is) tartalmazza.

A kereskedelmi forgalomban számos napraforgó és pattogatni való kukorica van jelen. A konkrét termékek esetében a pontos előállítási mód és ezen túl a pattogatni való kukorica esetében a felhasznált kukorica fajtájának ismeretében lehet meghatározni, hogy az adott termék melyik vámtarifaszám alá sorolandó, s így értékesítésére a fordított adózás alkalmazandó-e.

Napraforgómag:

a) A pirított napraforgómag a 1904 vámtarifaszám alá tartozik. Mivel az Áfa tv. 6/A sz. melléklete ilyen vámtarifaszám alatt nem nevesít terméket, így a fordított adózás alkalmazásának a hatálya e termék értékesítésére nem terjed ki, azaz az adókötelezettséget e termék értékesítésével összefüggésben az Áfa tv. általános szabályai szerint kell teljesíteni.

b) A nem pirított, étkezési célú napraforgómag (héjasan vagy héj nélkül) viszont az Áfa tv. 6/A melléklete által felsorolt termékkörbe („napraforgómag, törve is: 1206 00 vtsz”) tartozik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fordított adózásnak az Áfa tv. 142. § (3)-(4) bekezdéseiben rögzített általános személyi feltételei valamint a mezőgazdasági termékkör tekintetében az Áfa tv. 142. § (8) bekezdésében rögzített különös személyi feltétele együttesen teljesülnek, abban az esetben a termék értékesítésére a fordított adózás az alkalmazandó.

A feltételek vizsgálatából az következik, hogy amennyiben például egy kiskereskedelmi üzletben a 1206 00 vámtarifaszám alá tartozó – b) pont szerinti – terméket nem adóalany vásárló (végső fogyasztó) részére értékesítik, abban az esetben a személyi feltételek hiányában nem alkalmazható a fordított adózás, azaz az adókötelezettséget az értékesítő adóalany teljesíti.

Pattogatni való kukorica

a) A nem főzni való kukorica – megmunkálását tekintve csupán hántolatlan vagy másképpen meg nem munkált – az 1005 vámtarifaszám alá tartozik. E vámtarifaszám szerinti kukorica az Áfa tv. 6/A melléklete által felsorolt termékkörbe („kukorica: 1005 vtsz”) tartozik, így e termék értékesítése – amennyiben a hivatkozott személyi feltételek is teljesülnek – fordított adózás hatálya alá esik.

b) Ettől eltérő a kiszerelt és előállított kukorica vámtarifaszám szerinti besorolása, amely elő van készítve a pattogtatáshoz és zacskókban, dobozokban van kiszerelve (a kukorica mint gabonaszem található meg bennük, általában olajosak és ízesítettek, azonnali fogyasztásra nem alkalmasak, a fogyasztásukhoz mikrohullámú sütő alkalmazása javasolt).

Az így kiszerelt és előállított kukorica esetében fajtától függően két vámtarifaszám is szóba jöhet:

A termék a 2055.80 vámtarifaszám alá tartozik abban az esetben, amennyiben a Zea mays var. Saccharata fajtájú, csemegekukoricából készül.

A termék, amennyiben nem a Zea mays var. Saccharata fajtájú kukorica felhasználásával készül, a 2008.99 vámtarifaszám alá sorolandó.

Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. 6/A melléklete nem nevesíti a fenti vámtarifaszámok (2055.80 , illetve 2008.99) szerinti termékeket, így a fordított adózás alkalmazásának a hatálya e termékek értékesítésére nem terjed ki.

c) A kiskereskedelmi forgalomban jelen lévő natúr/vagy ízesített már kipattogtatott, kiszerelt ún. „pop corn” termékek a 1904.10 vámtarifaszám alá tartoznak, mely azonban nem tartozik a fordított adózással érintett termékkörbe.

Forrás: apeh.hu

2012.08.21.

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás bevezetésével összefüggő átmeneti szabályokból következően az előleg kérdéskörének, a 1265 számú bevallásban és a részletező lapokon történő feltüntetésének kezelése az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2012. évi XLIX. törvénnyel (továbbiakban: módosító törvény) módosított, 276. § (3) bekezdésének átmeneti rendelkezésével érintett ügyletek tekintetében okozhat nehézséget, vagyis amikor az előleg fizetése a fordított adózás hatálybalépését megelőző időpontra esett, és a teljesítés már a fordított adózás hatálybalépését követő időpontban történik. Azonban a 1265 bevallás új – a mezőgazdasági fordított adózás szabályainak bevezetésére tekintettel frissített – verziójában kialakított keretek között ez megfelelően kezelhető a bevallásban.

Az említett esetben, az átmeneti rendelkezésből következően, az eladó az előleg 2012. július elsejét megelőzően történt átvételének időpontjában még az egyenes adózás szabályai szerint adózott, vagyis mint teljesítésre kötelezett adóalanynak az előleg átvétele után az Áfa tv. 59. § (1) bekezdése alapján adófizetési kötelezettsége keletkezett az előleg átvételének, jóváírásának napján. Ezt az adott időszaki (pl. ha az előleg átvétele, jóváírása júniusban történt, a júniust tartalmazó) bevallásában kellett szerepeltetnie, de tekintettel arra, hogy ekkor az ügylet még nem tartozott a fordított adózás hatálya alá, ezzel összefüggésben a 100. (a fordított adózás keretében értékesített mezőgazdasági termékek adóalapjának a 04. sor összegéből történő kiemelésére szolgáló) sorban és a nyilatkozati lapon még nem kellett semmilyen adatot szerepeltetnie (ezen időszakra vonatkozó bevallások verziója értelemszerűen ezeket az adathelyeket nem is tartalmazza). A vevői oldalon az előleg átadása ebben az esetben semmilyen áfa-kötelezettséget még nem keletkeztetett, mivel a hatálybalépést megelőzően a vevőre a fordított adózási kötelezettség még nem vonatkozik (megjegyezzük, hogy az előleg átadása fordított adózás esetében sem járt volna áfa-fizetési kötelezettséggel). Az adóalany vevő az általa előleg részeként megfizetett adó levonási jogát az általános szabályok szerint gyakorolhatta.

A termékértékesítésnek a fordított adózás hatályba lépését követő teljesítési időpontjában a vevő már a fordított adózás szabályai szerint köteles az értékesítést terhelő adó fizetésére, azonban az említett átmeneti rendelkezés alapján csak az előleg összegével csökkentett ellenérték-rész után. Értelemszerűen ezt a maradvány összeget kell csak a hatályba lépést követő, adott bevallási időszakban kötelezettségként szerepeltetni a vevőnél, ezt az összeget kell a 101. (a fordított adózás keretében beszerzett mezőgazdasági termékekre jutó adóalap és adó összegének a 29. sorból történő kiemelésére szolgáló) sorba kiemelnie, és értelemszerűen ezt a kiemelt adóalap összeget kell a 08-as részletező lapon is feltüntetnie. Kérdésként az merült fel, hogy a maradvány-ellenérték összegéhez hogyan illeszthető az ügylet tárgyát képező termék kilogrammban kifejezett mennyisége, és annak kalkulálása, esetleges megosztása hogyan történhet.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, módosító törvénnyel megállapított 31/A. §-ában foglaltaknak megfelelően, ezen adatok szerepeltetése a bevallásban a következők szerint helyes. A forint érték adat az adott bevallásban szerepeltetendő maradványérték nagyságrendjében kerül feltüntetésre úgy az eladói, mind a vevői oldalon, mivel ez a bevallandó adóalap helyes összege. A mennyiségi értéket viszont – tekintettel arra, hogy a termékértékesítés teljesítése a fordított adózás hatályba lépését követően történt, és a termékértékesítés a teljes mennyiség tekintetében valósult meg – a teljesítésnek megfelelő teljes mennyiségben kell szerepeltetni a 07-es és a 08-as részletező lapon. (Erre a program lehetőséget ad.) Például 500 kg búzára június 10-én fizettek 200000 forint előleget (ebből áfa: 200000*0,2126=42520, kerekítve 43000, melyet az eladónak kellett fizetendő adóként szerepeltetni a június hónapot tartalmazó bevallásában), a teljesítés időpontja 2012. július 28-a, a teljes ellenérték 400000 forint + áfa. A vevőnek a júliust tartalmazó bevallásban a nettó ellenérték mínusz nettó előleg, azaz 400000 mínusz 157000 forint, azaz 243000 forintot kell adóalapként a bevallás 29. (a 142. § alapján fordított adózás szabályai szerint fizetendő adó) sorában szerepeltetni, és ezt az összeget kell kiemelten a 101. (a fordított adózás keretében beszerzett mezőgazdasági termékekre jutó adóalap és adó összegének a 29. sorból történő kiemelésére szolgáló) sorban is adóalapként feltüntetni, valamint ugyanezen összeget kell a 08-as lapon az f), az adóalap feltüntetésére szolgáló oszlopban szerepeltetni, és ehhez a teljes, 500 kilogrammot kell a mennyiségi rovatban, a 08-as lap e) oszlopában feltüntetni.

Eladói oldalon a maradvány érték adóalap-részét, a 243000 forintot, kell az eladónak a 04. sorban (a 142. § szerinti, fordított adózás alá eső termékértékesítés feltüntetésére szolgáló sorban) szerepeltetni, ezt az összeget kell a 100. (a fordított adózás keretében értékesített mezőgazdasági termékek adóalapjának a 04. sor összegéből történő kiemelésére szolgáló) sorban kiemelten feltüntetni, és ezt kell a 07-es részletező lapon is szerepeltetni az adóalapra vonatkozó f) oszlopban. Az eladó ehhez a maradvány-ellenérték részhez ugyancsak a valós teljesítésnek megfelelő, a teljes 500 kilogramm mennyiségi adatot tünteti fel a 07-es lap erre szolgáló e) oszlopában.

Az Áfa tv. 276. § (3) bekezdésében szereplő, előzőekben említett esetkörtől eltérő előlegfizetéssel érintett esetekben, így a hatálybalépést követően átvett, jóváírt előleg esetében a bevallás kitöltése nem jelenthet problémát. A mezőgazdasági fordított adózás hatálybalépését követően, a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékek értékesítésénél – a többi, az Áfa tv. 142. §-ának hatálya alá tartozó, belföldi fordított adózású ügyletekhez hasonlóan – az előleg átvétele az eladónál adófizetési kötelezettséget nem eredményez (mivel az általa teljesített értékesítés után nem ő az adófizetésre kötelezett személy). A belföldi fordított adózás (az Áfa tv. 142. § hatálya alá tartozó ügyletek) keretében a vevőnek az átadott előleg után – mivel nála előleg átvétele, jóváírása nem történik – nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az 59. § (1) – (2) bekezdése alapján. A vevő adófizetési kötelezettsége a teljes (nettó előleget is tartalmazó) ellenérték után, a 60. §-ban foglaltak szerint megállapított időpontban keletkezik. Az Áfa tv. 60. §-a szerint, ha az adó fizetésére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napján kell megállapítani, ezek közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be.

Forrás: nav.gov.hu

2012.08.01.



Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII, törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 2012. július elsejétől hatályos 142. § (1) bekezdés i) pontja és 6/A. számú melléklete alapján – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - a következő termékek értékesítése tartozik fordított adózás alá:



Sorszám
Megnevezés
Vtsz.

1
Kukorica
1005

2
Búza és kétszeres
1001

3
Árpa
1003

4
Rozs
1002

5
Zab
1004

6
Trticale
1008 09 10

7
Napraforgó-mag, törve is
1206 00

8
Repce- vagy olajrepcemag, törve is
1205

9
Szójabab, törve is
1201




Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (13) bekezdése a) pontja értelmében az Áfa tv-ben vámtarifaszámra való hivatkozással meghatározott termékek vonatkozásában a Kereskedelmi Vámtarifa a 2002. július hó 31. napján besorolási rendjét kell irányadónak tekinteni. Ennek megfelelően jelen Tájékoztató a 2002. július 31-én érvényes Kereskedelmi Vámtarifa rendelkezései alapján készült.

Felhívom szíves figyelmét, hogy a tájékoztatóban szereplő termékek összetételi adatai eltérhetnek ugyanazon elnevezésű termékek összetételétől.

Az Áfa tv. 6/A. számú mellékletében foglaltakkal kapcsolatban felmerülő áru besorolási kérdésekben a NAV Szakértői Intézete (e-mail: szi@nav.gov.hu) ad tájékoztatást. A HR Vámtarifa Magyarázat értelmében a 10. Árucsoportba kell osztályozni a gabonaféléket. (sorszám: 1-6).

Gabonafélék: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, más gabona féle (pl.: hibrid szemtermések, mint például a triticale).

A 12. Árucsoportba az olajos magvak, különféle magvak, a takarmány és szalma tartozik.: pl.: szójabab, földimogyoró, korpa, lenmag, repce- vagy olajrepcemag, napraforgómag, szezámmag. (sorszám: 7-9.).



1. Kukorica (vtsz.: 1005)

A kukorica vetőmag e vámtarifaszám alá sorolandó, de kizárólag olyan kukoricaszemet jelent, amely az illetékes nemzeti hatóság szerint vetési célra szolgál.

Fontos szabály azonban, hogy a főzni való csemegekukorica nem tartozik ezen vámtarifaszám alá. Áruosztályozási szempontból a főzni való csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) zöldségnek minősül és azt a 7. Árucsoportba kell osztályozni.

Szemtermés formájában hántolatlanul vagy másképpen nem megmunkálva tartozik a 1005 vámtarifaszám alá. A kizárólag pattogatni való kukoricaként felhasználandó szárított, natúr kukoricaszem is a 1005 vámtarifaszám alá tartozik.

Kukoricacsíra: egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve a 1104 vámtarifaszám alá tartozik.

A gabonacsírákat az őrlés első szakaszában választják el a magtól, és ennek eredményeként egészben marad vagy kissé lapított formájú. Az eltarthatóság javítása céljából a csírát részben zsírtalaníthatják vagy hőkezelhetik. A csírákat a későbbi felhasználás érdekében pelyhesítik vagy megőrlik (durván vagy lisztté) és vitaminokat adhatnak hozzá, pl. a kezelés során keletkezett veszteségek pótlására.

Az egész vagy lapított csírát általában olaj kivonására használják. A pehely vagy por alakú csírát élelmiszerek készítésére (kétszersült vagy más finom pékáru, diétás készítmény), állati takarmányként (kiegészítő takarmányok gyártására) vagy gyógyszerkészítmények előállításánál használják.

Kukoricacsutka (tusa) a szemek eltávolítása után; kukoricaszár, csuhé és levél: 2308 vtsz.

Hidrolizált, őrölt kukoricacsutka: hulladék, amely akkor keletkezik, ha a kukoricacsutkát 2-furfurol (furfurilaldehid) előállítása céljából hidrolizálják: 2308 vtsz.

Lábon álló kukorica, amely nagyon kevés szemtermést tartalmaz, szárral együtt: 1005 vtsz. alá tartozik.

Kukorica ocsú: 23. Árucsoportba tartozik, a pontos vámtarifaszám meghatározása mindig az adott termék tartalmától, összetételétől függ. Általánosságban azonban elmondható, hogy a kukorica gabonafélének minősül, így amennyiben az ocsú a kukorica tisztításakor képződő melléktermék, amely tartalmaz tört szemeket, pelyvát, kis mennyiségben szármaradványt, port, stb. a 2302 vámtarifaszám alá tartozik.

Kukorica tört szem: Amennyiben a szállítás során törik, és minimális szennyeződés mellett kizárólag szemet tartalmaz: 1005 vtsz.

Kukorica léha: 23. Árucsoportba tartozik, a pontos vámtarifaszám meghatározása mindig az adott termék tartalmától, összetételétől, feldolgozottságától és felhasználási céljától függ.



Pattogatni való kukorica (élelmiszer-készítmény):



Azon kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelt kukorica termék, amely mindössze elő van készítve a pattogtatáshoz, és zacskókban, dobozokban van kiszerelve. A kukorica mint gabonaszem található meg bennük, általában olajosak és ízesítettek, azonnali fogyasztásra nem alkalmasak. A fogyasztásukhoz való előkészítéshez mikrohullámú sütő szükséges.

Az így kiszerelt és előállított kukorica esetében fajtájától függően két vámtarifaszám is szóba jöhet.

A termék a 2005.80 vámtarifaszám alá tartozik abban az esetben, amennyiben a Zea mays var Saccharata fajtájú, csemegekukoricából készül.



A termék amennyiben nem a Zea mays var.Saccharata fajtájú kukorica felhasználásával készül, a 2008.99 vámtarifaszám alá sorolandó.



A kiskereskedelmi forgalomban jelen van natúr vagy ízesített és már kipattogtatott, kiszerelt, úgynevezett „pop corn” termék. Ezeket a termékeket leginkább forró levegős pattogtatóban magas hőmérsékleten pattogtatják ki. Ebben az esetben a termék megfelel a kukoricából puffasztással vagy pirítással előállított, elkészített élelmiszernek és a 1904.10 vámtarifaszám alá sorolandó.



Felhívom a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalomban számos pattogtatni való kukorica készítmény van jelen, ezért a fenti tájékoztatás általános.



2. Búza és kétszeres (vtsz.: 1001)

E vámtarifaszám alá tartozik a kemény búza (durumbúza), a közönséges búza, a tönkölybúza (kis magvú, barna színű gabonafajta, amely cséplés után is megtartja burkát) és a kétszeres (a búza és a rozs keveréke, általában kettő az egyhez arányban) vetőmag.

A vetőmag válogatott termék és általában csomagolása (pl. a felhasználási célt megjelölő címkével ellátott zacskó) és magasabb ára alapján lehet felismerni. Ezeket a magokat rovarkártevők vagy madarak elleni, vetés utáni védelem céljából kezelhetik.

A „keménybúza” (durumbúza) kifejezés alatt a Triticum durum búzafajt, valamint a Triticum durum fajták keresztezéséből származó olyan hibrideket kell érteni, amelyeknek a kromoszómaszáma 28, tehát ugyanannyi, mint az eredeti fajtának.



Búzacsíra: Egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve a 1104 vámtarifaszám alá tartozik.



Búza szalma, pelyva: 1213 vámtarifaszám alá tartozik, amennyiben a gabonák cséplésénél nyert szalma és pelyva elő nem készített állapotú, vagy aprított, őrölt, sajtolt, labdacs (pellet) alakú is (pl.: amelyet kötőanyag nélkül vagy legfeljebb 3 tömegszázalék kötőanyag hozzáadásával sajtolnak össze), de további megmunkálás nélkül.



Búza ocsú: A búza gabonafélének minősül, így amennyiben az ocsú a búza tisztításakor képződő melléktermék, amely tartalmaz tört szemeket, pelyvát, szármaradványt, port, kis mennyiségben más növények magját, egyéb részeit, stb. a 2302 vámtarifaszám alá tartozik.



Búza tört szem: Amennyiben szállítás során törik, és minimális szennyeződés mellett kizárólag szemet tartalmaz: 1001 vtsz.



Tönkölybúza (Triticum spelta L.), amelyről a tönkölyt, de nem a perikarpiumot eltávolították: 1104 vtsz.



3. Árpa (vtsz.: 1003)

Az árpa a búzánál húsosabb szemű. Főképpen állati takarmányként, malátagyártásra, és fényezve vagy gyöngyözve pedig leves-készítmények vagy főtt ételek készítésére használják.



Vetőmagként is ehhez a vámtarifaszámhoz sorolandó.



Az árpa esetében is figyelembe vehető a búzánál leírtak, miszerint a vetőmag válogatott termék és általában csomagolása és magasabb ára alapján lehet felismerni.



Azok az árpafajták, amelyeknek természetes állapotukban nincs héjuk vagy hüvelyük, e vámtarifaszám alá tartoznak, feltéve, hogy cséplésen és rostáláson kívül másképpen nem megmunkáltak.



Ugyanakkor léteznek olyan árpafajták, amelyek héja (vagy hüvelye) a fejlődés során egybenő a maggal és ennek következtében attól egyszerű csépléssel vagy rostálással nem választható el. Az ilyen fajta árpamag csak héjasan (vagy hüvellyel) tartozik ide.



Abban az esetben mikor malomipari eljárással a héját vagy hüvelyét eltávolították, nem tartozik ide (1104 vtsz.).



Szintén nem sorolható a 1003 vámtarifaszám alá



* csíráztatott árpa (maláta),

* pörkölt maláta



Maláta: csíráztatott szem, melyet forró levegőjű szárítókemencében szárítanak. Gyengén redőzött és kívül barnás-sárga, belül pedig fehér színű. A krétához hasonló nyomot hagy maga után, a víz tetején úszik. Íze gyengén édeskés.



* pörkölt árpa, melyet általában pótkávéként használnak

* az aszaló eljárás során a malátázott magról leválasztott malátacsira és egyéb sörfőzési hulladék (gabona- és komlóseprő, stb.)



Árpa pelyva: 1213 vtsz. Lásd: a 2. pontban szereplő „búza szalma, pelyva” szövegét.



Árpa ocsú: Az árpa gabonafélének minősül, így amennyiben az ocsú az árpa tisztításakor képződő melléktermék, amely tartalmaz tört szemeket, pelyvát, szármaradványt, port, kis mennyiségben más növények magját, egyéb részeit, stb. a 2302 vámtarifaszám alá tartozik.



4. Rozs (vtsz.: 1002)

A rozs meglehetősen hosszúkás szemű, zöldesszürke vagy halványszürke színű. Vetőmagként is ide sorolandó.



A rozs gombás kinövése, melyet anyarozsnak hívnak, azonban nem tartozike vámtarifaszám alá. (1211 vtsz.).



5. Zab (vtsz.: 1004)



Két fő zabfajta ismert: a szürke (vagy fekete) zab és a fehér (vagy sárga) zab.



Ide tartozik a szem héjastól, valamint az olyan zab, amelynek természetes állapotában nincs héja vagy hüvelye, feltéve, hogy cséplésen vagy rostáláson kívül másképpen nem munkálták meg.



Ide tartozik az olyan zab is, amelyből a pelyvatörmeléket közönséges eljárással vagy kezeléssel (csépléssel, rostálással, átrakással stb.) eltávolították.



6. Triticale (vtsz.: 1008 90 10)



A triticale hibrid gabonaféle, amely a búza és a rozs keresztezéséből jött létre. A szem általában nagyobb és hosszúkásabb, mint a rozsé, és mint a búzáé. Külső héja ráncos.



7. Napraforgó-mag, törve is (vtsz. 1206 00)

Ez alatt a közönséges napraforgó (Helianthus annuus) magját értjük. Ide tartozik a szürke és fehér csíkos héjú, illetve az egyöntetűen fekete héjú napraforgómag is, vetésre vagy más célra történő felhasználás esetén is, héjában vagy héj nélkül, egészben, törve, zúzva is, illetve az általános szabályokban részletezett hőkezelést követően is.

A szürke és fehér csíkos héjú napraforgómagot általában cukrászati termékek készítéséhez, madáreledelként vagy közvetlen fogyasztásra szánják. A mag hosszúsága legtöbbször csak fele a héj hosszának, amely elérheti a 2 cm-t is. Az ilyen magok olajtartalma megközelítőleg 30-35 tömegszázalék.

Az egyöntetűen fekete héjú napraforgómagot az emberi fogyasztásra szánt olaj készítéséhez használják. Rendszerint héjában szállítják, a mag és a héj hossza általában szinte azonos. Az ilyen magok olajtartalma rendszerint megközelítőleg 40-45 tömegszázalék.

A HR Vámtarifa Magyarázat 12. Árucsoporthoz tartozó Általános rendelkezések értelmében a 1206 vámtarifaszám alá tartozó napraforgómag lehet egészben, törve, zúzva, hántolva és keresztülmehet mérsékelt hőkezelésen is. Ez a kezelés azonban csakakkor megengedett, hanem változtatja meg a mag természetes jellegét és nem válnak alkalmasabbá egy különleges célra való felhasználásra, mint amelyre általában használják.

A 1206 vámtarifaszám alá tartozó napraforgómag a közönséges napraforgó (Helianthus annuus) magja.

A kiskereskedelmi forgalomban az étkezési célú napraforgómag megjelenését tekintve leginkább héjasan vagy héj nélkül, egészben, esetleg pirítva jelenik meg.

A fenti megjelenésű és a fenti megmunkálásokon átesett napraforgómag (amennyiben nem pirított) a

1206 00 vámtarifaszám alá tartozik.



A pirított napraforgómag, étkezési célra a 2008 vámtarifaszám alá sorolandó.



Napraforgó léha: 2308 vtsz.



Napraforgó ocsú: 2308 vtsz.



8. Repce- vagy olajrepcemag, törve is (vtsz. 1205)

Ide tartozik az olajrepce- vagy repcemag (számos, a Brassica fajba tartozó növényfajta magja, különösen a B. napus és a B. rapa (vagy B. campestris)).

E vtsz. alá kell osztályozni mind a hagyományos olajrepce és repce magját, mind az alacsony erukasav tartalmú olajrepce- vagy repcemagot. Az alacsony erukasav-tartalmú olajrepce- vagy repcemag” olyan olajrepce- vagy repcemagot jelent (pl. a kanola magból, illetve a „duplanullás” európai olajrepce vagy repce magja), amelyből a kinyert stabilizált olaj erukasav tartalma kevesebb, mint 2 tömegszázalék és az ilyen magból származó szilárd összetevő 30 mikromol/gramm értéknél kevesebb glukozinolátot tartalmaz.



Ide tartozik az általános elvekben részletezett formában és célra.



Az olajtök magja a 1207 vámtarifaszám alá tartozik.



9. Szójabab, törve is (vtsz. 1201)

A szójabab (a Glycine max magja) zöld, barna és fekete színű lehet. Gyakorlatilag nincs benne keményítő, de gazdag fehérjékben és olajban.

Az e vtsz. alá tartozó szójababot kesertelenítés céljából hőkezelhetik. Ide tartozik az általános elvekben részletezett formában és célra.

Nem tartozik ide a kávépótlóként használt pörkölt szójabab, továbbá a „zöld szójabab”-ként vagy „zöld babként” árusított mag.

Nem tartozik a 12. Árucsoportba az olaj kivonása után az olajos magvakból, olajtartalmú gyümölcsökből visszamaradó szilárd üledék (a zsírtalanított lisztet és darát is beleértve) (2304, 2305 vagy 2306 vtsz.).

Egyéb termények árubesorolásának ismertetése, amelyek az ügyfelek által szóba kerülhetnek az árukör kapcsán, de nem tartoznak a fordított adózás hatálya alá:

Többek közt például:

Indián rizs (vadrizs) nyers állapotban vagy vetőmagként: 1008 vtsz.

feldolgozott állapotban (pörkölve, hántolva): 1904 vtsz.

Köles, hajdina: szemtermései nem hántolva vagy másképpen meg nem munkálva: 1008 vtsz.

Más gabonaféle szemtermései, kivéve a triticale: 1008 vtsz.



(NAV Szakértői Intézet)

forrás: apeh.hu

Nincs