Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás

Időállapot: 2010-01-01 - 2010-12-31

Szerző: Zatik László, Lektor: Dr.Zatik Levente, Módosítva: 2013-07-19 16:46:47

Tartalomjegyzék:

  1. Foglalkozás-egészségügy a vállalkozásoknál
  2. Adózás
  3. Könyvviteli elszámolás
  4. Iratminták, nyomtatványok
  5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
  6. Módosítás az előző változathoz képest

A téma rövid leírása

A téma részletesen bemutatja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos tudnivalókat.

1. Foglalkozás-egészségügy a vállalkozásoknál

1.1. Kötelező biztosítani

Munkavédelmi előírás, hogy minden munkáltató köteles foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítani dolgozói számára. A szolgáltatást a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell nyújtani.

A Munkavédelmi törvény szerint munkavállalónak minősül a szervezett munkavégzés keretében munkát végző minden személy. Nem tesz különbséget a tagi jogviszonyban társas vállalkozóként biztosítottak tekintetében sem, tehát a kötelezettség rájuk is vonatkozik.

1.2. A kötelezettség teljesítésének módjai

a.) Saját szolgálat fenntartása.

A munkáltató saját maga tart fenn és működtet foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, vagyis alkalmaz egy megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvost és biztosítja az ehhez szükséges egyéb feltételeket is. (Nagyobb vállalkozásoknál fordul elő.)

b.) Szolgáltatási szerződés kötése erre szakosodott szolgáltatókkal.

Ez a megoldás vált általánossá a gyakorlatban.

Ezek a szolgáltatók működhetnek:

- alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként,
- foglalkozás-egészségügyi központként,
- szakellátást nyújtó szolgálatként.

A szolgáltatás éves díja 5000-10000 Ft/fő attól függően, hogy a munkavállalók milyen foglalkozás-egészségügyi osztályba tartoznak.

1.3. Bejelentési kötelezettség

A bejelentéseket az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének kell megtenni. Ha a székhely és a telephely(ek) más-más felügyelethez tartoznak, a bejelentéseket külön-külön kell megtenni.

a.) A működés megkezdését követő két hónapon belül (a magánszemély munkáltatónak nem kell) be kell jelenteni a munkáltató
- székhelyének és telephelyeinek címét,
- tevékenységeit,
- a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
- a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását. (89/1995. (VII.14) Korm.rendelet 4.sz.melléklete szerint)

(Bejelentőlap az iratminták között)

b.) Éves rendszerességgel, minden év február 15-ig kell bejelenteni a már korábban bejelentett adatokban történt változást.

c.) Három munkanapon belül kell bejelenteni:
- a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését,
- a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást.

1.4. Szankciók

a.) Szabálysértési bírság szabható ki a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért, amelynek maximális összege 100 eFt lehet.

b.) Munkavédelmi bírság szabható ki, ha a munkáltató nem biztosítja a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást. Az OMMF szerint ugyanis ez súlyos veszélyeztetésnek minősül, ami munkavédelmi bírságot vonhat maga után. A bírság összege 50 eFt és 10 millió Ft között változhat.

2. Adózás

2.1 ÁFA

ÁFA alany esetében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban felmerült ÁFA-s költségek ÁFA-ja levonásba helyezhető.

2.2 Társasági adó

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás költsége a vállalkozás érdekében felmerült költségnek számít.

2.3 SZJA

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás költsége a vállalkozás érdekében felmerült költség.

2.3.2 Magánszemély

Az SZJA tv.-ben az adómentes természetbeni juttatások felsorolásában szerepel a foglalkozás-egészségügyi ellátás. Eszerint adómentes:
- a dolgozók részére biztosított üzemorvosi ellátás
- a munkaköri, szakmai illetve személyi higiéniés alkalmasság orvosi vizsgálatára és véleményezésére történő ráfordítások
- a foglalkozás-egészségügyi szolgálat részére fizetett díj
- a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat megelőző intézkedésekre vonatkozó egészségügyi szolgáltatások
- a megváltozott munkaképességű dolgozók részére biztosított gyógytorna és fizikoterápiás kezelés
- a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjában való részvétel
- a kifizető által biztosított védőoltás.

2.4 EVA

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

Munkáltatóként az EVA alany is köteles foglalkozás-egészségügyi szolgálatást biztosítani a munkavállalói részére.
Kettős könyvvitelt vezető EVA alany személyi jellegű egyéb kifizetésként számolja el, ami az EVA alapját és összegét nem, de a kifizethető osztalék összegét csökkenti.

2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany

Munkáltatóként az EVA alany is köteles foglalkozás-egészségügyi szolgálatást biztosítani a munkavállalói részére.
Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany esetében nem kerül elszámolásra, az EVA alapját és összegét nem csökkenti.

2.5 Egyéb adók és járulékok

A munkáltató által biztosított foglalkozás-egészségügyi ellátással kapcsolatban nincs semmilyen egyéb adó és járulékfizetési kötelezettség.

3. Könyvviteli elszámolás

3.1 Kettős könyvvitel

T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések
K381, 384 Házipénztár vagy bankszámla

3.2 Egyszeres könyvvitel

Bank vagy pénztár kiadás
Egyéb termelési és kezelési költség

3.3 Szja szerinti adózás

Egyéb termelési és kezelési költség

4. Iratminták, nyomtatványok

Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

180/1996. APEH iránymutatás a foglalkozás-egészségügyi szolgálat adójogi megítélése

A személyi jövedelemadó szempontjából a munkáltató bármilyen egészségügyi szolgáltatást nyújthat munkavállalóinak. Ez a szolgáltatás természetbeni juttatásnak minősül, amely vagy adóköteles vagy adómentes.

Az adómentes természetbeni juttatásokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 8. pontja tartalmazza, amelynek 8.6. pontjában a foglalkozás-egészségügyi ellátás is szerepel.

A 8. pontban felsoroltakon kívül minden természetbeni juttatás adóköteles és a 44% adót a kifizető fizeti meg az szja-tv. 69. §-a szerint.

A személyi jövedelemadó törvénnyel összhangban a társasági adótörvény (1991. évi LXXXVI. tv.) 5. § (6) bekezdése a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak ismeri el a természetbeni juttatás - mint szolgáltatás -, valamint az ezzel összefüggő járulék és személyi jövedelemadó költségeit is.

A társasági adótörvény 5. § (6) bekezdése külön nevesíti azt az esetet, amikor a munkáltató nem tart fenn foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, hanem annak ellátására szerveződött szolgáltatásnyújtót bíz meg és azért térítési díjat fizet. Az ilyen költség, valamint mindazok, amelyek az 1993. évi CXIII. törvény a munkavédelemről, a 89/1995. (VII. 14.) Korm. r. a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról, valamint a 27/1995. (VII. 25.) NM r. a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról címu jogszabályok szerint nevesítettek - mint természetbeni juttatások - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősülnek.

Ettől eltérően kezelendő a saját orvosi rendelő, létesítmény stb. fenntartásának a költsége, mert ez nem tekinthető természetbeni juttatásnak. Ezért erről a ta-tv. külön rendelkezik: az 5. § (6) bekezdése a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősíti a - 3. § 3. pontban értelmezett - jóléti intézmény költségét, amelybe csak a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtásához biztosított létesítmény költsége tartozik bele.

Mindez azt jelenti, hogy a hivatkozott jogszabályok szerint kötelezően előírt foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a személyi jövedelemadóban adómentes természetbeni juttatás, ami társasági adó szempontjából ráfordításként elszámolható, továbbá ezeknek a létesítményeknek a költsége is a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak minősül.

A hivatkozott jogszabályok által elő nem írt, de a cég által az alkalmazottainak nyújtott egyéb egészségügyi szolgáltatás (pl. konzerváló fogászati ellátás) már - a kifizető által viselt - 44%-kal adóköteles természetbeni juttatás, szintén elszámolható a vállalkozás ráfordításaként járulékkal és adóval együtt.

(PM 42.415/1996. Jövedelemadók főosztálya - APEH 9260056312/1996. Adónemek főosztálya; AEÉ 1996/8.)

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

9. § (1) A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben megállapított kivételekkel - kiterjed minden szervezett munkavégzésre, függetlenül attól, hogy az milyen szervezeti vagy tulajdoni formában történik.

49. § (1) A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent,
- mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

Az egészségügyi megfelelőségről előzetes és - külön jogszabályban meghatározott munkakörökben - időszakos orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

58. § (1) A munkáltató az 57. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket -, a 23. § (2) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, a 49. § (1) bekezdésében, az 54. § (1) bekezdés b), d)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában, és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat a munkáltató felelősségének érintetlenül hagyásával közreműködik az egészséges munkakörnyezet kialakításában, az egészségkárosodások megelőzésében.

(3) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállalói és azok munkavédelmi képviselői a munkakörülményeikkel kapcsolatban, így különösen a 61. §-ban biztosított jogaik gyakorlása során a szükséges felvilágosítást a foglalkozás-egészségügyi szolgálattól megkaphassák.

(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat. A szakmai irányítás magában foglalja a helyes gyakorlat módjának meghatározását és annak érvényre juttatását.

(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - külön jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja a munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.

81. § (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.

(4) A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed

a) a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is;

VIII. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

87. § E törvény alkalmazásában:

6. Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.

8. Munkáltató: a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót, a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések [9. § (2) bekezdés] tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

Szervezett munkavégzésnek kell tekinteni továbbá a 40. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából a munkavállalót nem foglalkoztató gazdasági társaság természetes személy tagjának személyes közreműködésével végzett munkát is.

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adómentes bevételekről

8. A természetbeni juttatások közül adómentes:

8.6 az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátás;

b) a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény által az intézmény tanulói számára adott, a helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszköz igénybevételét szolgáló bérletjegy;

c) bölcsődei szolgáltatás;

d) a foglalkozás-egészségügyi ellátás;

e) a kegyeleti ellátás;

f) a szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés; e rendelkezés alkalmazásában munkásszállás a kifizető tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshely, amely lakóhelyiségenként egynél több, a kifizetővel munkaviszonyban lévő olyan magánszemély elhelyezésére szolgál, akinek nincs lakóhelye azon a településen, ahol munkahelye van; nem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn;

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció és üzleti ajándék címen elszámolt természetbeni juttatás kivételével személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

53. § A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során
a) a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése (a továbbiakban: munkahigiéne), valamint
b) a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügy)

55. § A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy
a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemző paramétereket;
b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;
c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;
d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;
e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;
f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;
g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nők, a terhes nők, a szoptatós anyák, az időskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenőrzésére munkavégzésük során;
h) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetőleg abban részt vegyen.

2000. évi C. törvény a számvitelről

3. § (7) E törvény alkalmazásában

3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek.

2006/32. Adózási kérdés foglalkozás-egészségügyi szolgálat a társasági adóban

[a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tao. törvény) 3. számú melléklet B) fejezet 3. pont]

A foglalkozás-egészségügyi ellátás körébe tartozónak kell tekinteni mindazon szolgáltatások, juttatások összességét, amelyet a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározottak szerint (a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény felhatalmazása alapján) a munkavállalók számára köteles biztosítani.

A rendelet szerint foglalkozás-egészségügyi szolgálat olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi (fizikai, szellemi, lelki) megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) tényezők felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban. Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás pedig a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység.

A rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak

a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy

b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos, vagy

c) az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig, de legalább 2000. szeptember 1-jéig az az orvos, akinek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig 1995. augusztus 3-án legfeljebb 5 éve volt hátra és legalább 10 éves teljes munkaidőben töltött üzemi orvosi gyakorlattal rendelkezett,

folytathat.

A rendelet 4. § (1) bekezdése részletezi azokat az eseteket, amelyekben a szolgálat a tevékenységet alapszolgáltatás keretében végzi, így

a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását;

c) a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát;

d) az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;

e) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást;

f) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.

A b) pontban említettek alapján a jogszabályban előírt fülorr-gégészeti szakvizsgálat alapszolgáltatásnak minősül, az a személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 8. 6. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás.

Ugyanakkor a rendelet 4. § (3) bekezdése lehetőséget ad a szolgálat orvosának arra, hogy a munkavállalót járóbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalja. Nincs akadálya annak, hogy a fül-, orr- és gégeszakrendelést külön szerződéssel egészségügyi vállalkozó fül-, orr- és gége-gyógyász szakorvos lássa el az üzemorvosi rendelőben; különös tekintettel arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a kimondja, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

A Tao. törvény 3. számú melléklete B) fejezetének 3. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.

A foglalkozás-egészségügyi ellátás körébe tartozó, az üzemorvosi rendelőben elvégzett fül-, orr- és gégegyógyászati vizsgálat - a személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összegek között - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, függetlenül attól, hogy azt a munkáltatóval külön szerződött szakorvos az üzemorvosi rendelőben a foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében végzi.

(PM Jövedelemadók főosztály 1876/2006. - APEH Adójogi főosztály 8429806050/2006.; AEÉ 2006/4.)

2008/90. Adózási kérdés munkaalkalmassági-vizsgálatok adómentessége

[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 85. § (1) bekezdésének b) és c) pontjaihoz]

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3. § (4) bekezdése szerint a munkaköri és szakmai alkalmasság vizsgálatának célja - többek között - annak elbírálása, hogy a munkavállaló, illetve a tanuló vagy a hallgató, a munkanélküli esetében a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e, szenved-e olyan betegségben, amely miatt munkaköre ellátása során foglalkozás-egészségügyi ellátást igényel.

Az NM rendelet 13. § (5)-(6) bekezdései alapján a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági vizsgálatot végző az alkalmatlanság okát a munkavállalóval, tanulóval, hallgatóval, munkanélkülivel, illetve a munkát végző személlyel ismerteti; a munkáltatóval, illetve a szakképző és felsőoktatási intézménnyel, munkaügyi központtal csak a vizsgált személy írásbeli hozzájárulásával közölheti. A vizsgálatot végző orvos az alkalmatlannak véleményezett személyt betegsége esetén vizsgálatra vagy gyógykezelésre az alapellátását végző orvosához, illetve a területileg illetékes szakellátó helyre utalja.

Az NM rendelet hatálya alá tartozó alkalmassági vizsgálat az előzőekre tekintettel az Áfa törvény 85. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerinti humán-egészségügyi szolgáltatás fogalmába tartozik, s így - az egyéb Áfa törvénybeli feltételek fennállása esetén adómentes.

Az Európai Bíróság esetjoga alapján, s így az Áfa törvény 85. § (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján nem humán-egészségügyi szolgáltatás azonban például a munkaképesség mértékének és minőségének vizsgálata, amennyiben annak célja rokkantsági ellátásra való jogosultság megállapítása.

(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki főosztály 6865/3/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4006996710; AEÉ 2008/12.)

216/1994. APEH iránymutatás a foglalkozás-egészségügyi szolgálat minősítése a társasági adóban és a személyi jövedelemadóban

A részvénytársaság által nyújtott egészségügyi szolgáltatások, a kérelmükben leírt szűrővizsgálatok és gyógyító, megelőző jellegű gondozási tevékenységek megfelelnek a társasági adóról szóló törvény 3. § 12. pontja szerinti definíciónak, így foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak minősülnek.

A társaságiadó-törvény 5. § (6) bekezdése a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősíti a foglalkozás-egészségügyi szolgálat költségét. A fogalmi meghatározás szerint (3. § 12. pont) a törvény szempontjából ilyen költségnek minősül a foglalkoztatáshoz szükséges alkalmassági vizsgálat és a megelőző, gyógyító egészségügyi szolgáltatás. A rendelkezések értelmezése alapján az adóalanynál felmerült egészségügyi szolgáltatás ellenértéke - függetlenül attól, hogy azt ki végzi - a költségek között elszámolható.

A fogalomból ugyanakkor az is következik, hogy ilyen költségnek tekinthető a foglalkoztatással összefüggésben nyújtott alkalmassági vizsgálat, illetve bármely megelőző (szűrés jellegű) és gyógyító szolgáltatás, ha azt az adóalany a vele munkaviszonyban vagy munkaviszonynak minősülő jogviszonyban, illetve nyugdíjazást megelőzően ilyen jogviszonyban lévő magánszemélynek nyújtotta.

A magánszemély oldaláról a kapott foglalkozás-egészségügyi ellátás olyan természetbeni juttatás, amely után a kifizetőnek nem kell a 44%-os mértékű adót megfizetnie.

(PM 62360/1994. Jövedelemadók főosztálya - APEH 9240204894. Adónemek főosztálya, AEÉ. 1994/8.)

235/1994. APEH iránymutatás foglalkozás-egészségügyi szolgálat költsége

A társasági adótörvény 5. § (6) bekezdése a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősíti a foglalkozás-egészségügyi szolgálat költségét. A fogalmi meghatározás szerint [3. § 12. pont] a törvény szempontjából ilyen költségnek minősül a foglalkoztatáshoz szükséges alkalmassági vizsgálat és a megelőző, gyógyító egészségügyi szolgáltatás. A rendelkezések értelmezése alapján az adóalanynál felmerült egészségügyi szolgáltatás ellenértéke - függetlenül attól, hogy azt ki végzi - a költségek között elszámolható.

A fogalomból ugyanakkor az is következik, hogy ilyen költségnek tekinthető a foglalkoztatással összefüggésben nyújtott alkalmassági vizsgálat, illetve bármely megelőző (szűrés jellegű) és gyógyító szolgáltatás, ha azt az adóalany a vele munkaviszonyban vagy munkaviszonynak minősülő jogviszony illetve nyugdíjazást megelőzően ilyen jogviszonyban lévő magánszemélynek nyújtotta.

(PM Jövedelemadók főosztálya 62.238/1993. - APEH 9240222456/1994. Adónemek főosztálya, AEÉ. 1994/8.)

27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról

A munkavédelemről szóló 58. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására a foglalkozás-egészségügyi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) jogosult.

(2) A szolgálat

a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálat,

b) foglalkozás-egészségügyi központ,

c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálat

formájában működhet.

(3) A szolgálat

a) foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást nyújtó szolgálatként a 4. § szerinti feladatokat látja el;

b) foglalkozás-egészségügyi központként az a) pontban foglaltakon túl munkahigiénés és

ba)pszichológiai, és/vagy

bb)ergonómiai, és/vagy

bc)toxikológiai, és/vagy

bd)munkabiztonsági

szolgáltatást nyújt;

c) foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó szolgálatként az 5. § szerinti feladatokat látja el. A foglalkozás-egészségügyi szakellátás alapszolgáltatást is nyújthat, ha a külön jogszabályban foglalt szakmai minimumfeltételeknek megfelel.

2. § (1) Foglalkozás-egészségügyi szolgálat működtetésére jogosult minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, amennyiben az ehhez szükséges feltételeknek megfelel.

(2) Foglalkozás-egészségügyi magángyakorlatot folytató orvos csak alapszolgáltatást nyújt.

3. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak

a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy

b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos folytathat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet - a szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabályban előírt ideig - a foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosjelölt, aki foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett a heti törvényes munkaidő felét elérő munkaidőben dolgozik.

(3) A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves foglalkozás-orvostan szakorvosi gyakorlattal rendelkezik. Foglalkozás-orvostan szakorvos egyidejűleg legfeljebb három foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét láthatja el.

(4) A szolgálat a feladatainak ellátásához ápolót vesz igénybe. Foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ száma: 54 723 01 0000 00 00), diplomás ápoló, üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthat el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott képesítési előírás alól mentesül az az ápoló, aki általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított két éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított hat éven belül megszerzi.

4. § (1) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi

a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;

c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembevételével - meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül;

d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;

e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;

f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;

g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;

h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;

i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.

(2) A szolgálat közreműködik

a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen

aa)a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,

ab)munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,

ac)a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;

b) a foglalkozási rehabilitációban;

c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

(3) A szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járóbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig - sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján - az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fekvőbetegosztályára utalhatja a beteget.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megvalósításáért az Mvt.-ben meghatározott felelősségét.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):

a) a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálására;

b) a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása;

c) munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata;

d) közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata;

e) szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára;

f) a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata;

g) a megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára;

h) az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának külön jogszabályban előírtak szerint történő elbírálása.

(2) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás, ha

a) közlekedési feltételek ezt indokolják, és

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetét erről megelőzőleg tájékoztatta, és

c) az érintett munkaügyi központ ezt kezdeményezi,

más megye munkaügyi központja munkaügyi kirendeltségéhez tartozó településen lakó, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatra küldött munkanélküli ellátására is köthet szerződést, nem a székhelye szerinti megyében (fővárosban) lévő munkaügyi központtal.

5/A. §

6. § A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelése a foglalkozás-egészségügyi alapellátás külön jogszabály szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl

a) munkahigiénikus, toxikológus foglalkoztatása esetén a műszerpark a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékekkel és/vagy direkt leolvasású eszközökkel,

b) munkapszichológus, ergonómiai, illetve egyéb (fizioterapeuta, munkavédelmi) szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatása esetén az e szakmákban szokásos módszertani segédletekkel, műszerekkel, felszerelésekkel a tevékenység függvényében

egészítendő ki.

Értelmező rendelkezések

7. § E rendelet alkalmazásában

1. foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsősorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenőrzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelően; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenőrzése munkájukkal kapcsolatban.;

2. foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység;

3. foglalkozás-egészségügyi központ: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat multidisciplináris jellegét megjelenítő szervezeti forma. A központ személyzetének összetételét az ellátandó feladatok természete határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat személyzete mellett elsősorban munkahigiénikus, munkapszichológus, ergonómiai szakember (mérnök, pszichológus, e területre specializálódott szakorvos) foglalkoztatása lehet indokolt;

4. egészségkárosító kockázat: valamely munkakörnyezetből, munkavégzésből származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínűsége;

5. foglalkozás-egészségi osztály: a tevékenységek egészségkárosító kockázatok alapján történő besorolása;

6. munkahigiéne: a munkakörnyezeti egészségi veszélyek előrelátásának, felismerésének, értékelésének és kezelésének tudománya, melynek célja a munkát végzők egészségének és jól-létének védelme, általában a közösség megóvása;

7. munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások; továbbá olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).

8. szakképzést folytató intézmény: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó intézmény.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba; ezzel egyidejűleg az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 12-16. §-a, valamint az üzemi egészségügyi ellátásról szóló 22/1979. (Eü. K. 15.) EüM utasítás a hatályát veszti.

4/1999. APEH iránymutatás temetési segély, foglalkozás-egészségügyi ellátás adójogi megítélése

1. A Szja tv. 1. számú melléklet 1.3. pontja alapján adómentes a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől kapott temetési segély. Az Adó és Ellenőrzési Értesítőben 1996/149. és az 1997/68. számon megjelent szakmai iránymutatások megfogalmazzák, hogy a hatályos törvény a folyósítási oldalról nem állít fel korlátot. Ennek alapján a temetési segélyt akár az elhunyt munkáltatója nyújtja az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére, akár a munkavállaló kapja azt munkáltatójától házastársa vagy egyeneságbeli rokona halála esetén, adómentes juttatásnak minősül. A törvény tehát csak a jogosultak körét (házastárs, egyeneságbeli rokon) szűkíti le.

2. A szövetkezet által - a megváltozott munkaképességű dolgozóik részére - biztosított gyógytorna és fizikoterápiás kezelés a Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pontja alapján, mint foglalkozás-egészségügyi ellátás, adómentes természetbeni ellátásnak minősül, amely után sem szja, sem tb. járulékfizetési-kötelezettség nem keletkezik.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 44. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy azoknál a feladatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet - többek között - szervezési intézkedések alkalmazásával kell megvalósítani. Az 54. § (1)-(2) bekezdése szabályozza, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles egy egységes és átfogó megelőzési stratégiát kialakítani - amelynek megfelel például a beadványban szereplő, kizárólag a megváltozott munkaképességű dolgozók által igénybe vehető gyógytorna és kezelés. Mindezek mellett a munkáltató köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, és ezen értékelés eredménye alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hoznia, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását.

Tehát a szövetkezet által a megváltozott munkaképességű dolgozóknak a további egészségromlásuk megelőzése érdekében nyújtott gyógytorna és fizikoterápiás kezelés megfelel a munkavédelemről szóló törvényben foglaltaknak, így az foglalkozás-egészségügyi ellátásnak minősíthető.

(Ezt támasztja alá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény is, amely 55. §-ának h) pontja rendelkezik arról, hogy a foglalkozás-egészségügy feladata - többek között - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának kezdeményezése, illetőleg az abban való részvétel.) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet A) fejezetének bevezető rendelkezése alapján - mivel az említett gyógytorna és fizikoterápiás kezelés (adómentes) természetbeni juttatásnak minősül - a vállalkozás érdekében felmerült költségnek számít, összegével nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni.

(PM Jövedelemadók főosztály 8858/1998. - APEH Adónemek főosztálya 9280136388.; AEÉ. 1999/2.)

89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról

1. § E rendelet hatálya

a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra - ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat -, és

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben a megyei (fővárosi) munkaügyi központokra és kirendeltségeire, valamint a települési önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatással összefüggésben a települési önkormányzatokra, ésc) a szakképzést folytató intézményekre - ide nem értve a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjai szerinti intézményeket (a továbbiakban: szakképző intézmény) -, és

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra terjed ki.

2. § (1) A Mvt. 58. §-a szerinti foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtása a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) feladatkörébe tartozik.

(2) A munkáltató - a magánszemély munkáltató kivételével - a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) bejelenteni

a) székhelyének és telephelyeinek címét,

b) tevékenységeit,

c) a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,

d) a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató

a) a közte és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató között a szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodás hatályának megszűnését a megszűnés időpontjának megjelölésével, valamint

b) a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változást annak kezdő időpontjának feltüntetésével

a változás megtörténtétől számított három munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez.

(5) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, illetve a szolgáltatást nyújtó orvos személyében bekövetkezett változás esetén a szolgáltatást korábban nyújtó szolgáltató, illetve orvos köteles a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges dokumentumokat - egészségügyi adatok esetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - a foglalkozás egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltató részére átadni.

(6) Azok a munkáltatók, akik nem tartanak fenn szolgálatot, továbbá a munkaügyi központok, a települési önkormányzatok és a szakképző intézmények a külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok elvégzése ellenében - eltérő megállapodás hiányában - az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat fizetik a szolgáltatást nyújtónak.

(7) Ha a szakmai alkalmassági vizsgálatra beutalt munkanélküli vizsgálata alkalmatlan minősítéssel zárul, és emiatt a foglalkoztathatóság vizsgálatára kerül sor, a munkaügyi központ - eltérő megállapodás hiányában - a foglalkoztathatóság vizsgálatának a megállapodásuk szerinti térítési díját köteles megfizetni.

(8) Az egészségkárosító kockázatok meghatározásához és nyomon követéséhez szükséges, az 1. számú melléklet 1.2. pontja szerinti munkahigiénés vizsgálatért fizetendő térítés összegéről a megrendelő és a vizsgálatot végző megállapodik.

3. §

4. § (1) A szolgálat vezetője a szolgálat fenntartójának egyidejű tájékoztatás mellett a szolgálat székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségnek jelenti

a) minden év június 30-ig, illetve december 31-ig a 2. számú melléklet szerinti adatokat - személyazonosításra alkalmatlan módon - az ellátott munkavállalókról, munkáltatók szerinti bontásban,

b) a tevékenysége megkezdését, megszűnését, átmeneti szünetelését, a változást követő nyolc munkanapon belül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok alapján a munkavédelmi felügyelőség a munkáltató kérelmére tájékoztatást ad a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás igénybevételének helyi lehetőségeiről.

(3) A szolgálat alapfeladatainak ellátásához - a 3. számú mellékletben meghatározott létszámok esetén - legalább egy, teljes munkaidőben rendelkezésre álló orvost és ápolót kell biztosítani.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2) Amennyiben egy munkahelyen az "A" és "B" foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes munkavédelmi felügyelőség foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását - beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is - írhatja elő.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi felügyelőség véleményének figyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gyakorolja.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)

1. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

1.1. A 2. § (3) bekezdése szerinti díjak

1.1.1. A munkáltató által eltérő megállapodás hiányában fizetendő díjak:

"D" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében

5 000 Ft/fő/év,

"C" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében

6 800 Ft/fő/év,

"B" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében

8 400 Ft/fő/év,

"A" foglalkozás-egészségügyi osztály esetében

10 000 Ft/fő/év.

1.1.2. A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által -eltérő megállapodás hiányában - fizetendő díjak:

A munkaügyi központ, valamint a szakképző intézmény által beutalt személy

1. munkaköri alkalmassági vizsgálata a közhasznú munka előkészítése érdekében 1800 Ft/fő/eset;

2. szakmai alkalmassági vizsgálata beiskolázás előkészítése érdekében 2500 Ft/fő/eset;

3. szakmai alkalmassági vizsgálata munkaközvetítés előkészítése érdekében 2800 Ft/fő/eset;

4. foglalkoztathatóságának szakvéleményezése 3000 Ft/fő/eset.

1.1.3. A települési önkormányzat által a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közcélú foglalkoztatása esetén a beutalt személy munkaköri alkalmassági vizsgálatának díja - eltérő megállapodás hiányában - 1900 Ft/fő/eset.

1.2. Munkahigiénés vizsgálatok

1.2.1. Munkakörnyezeti műszeres vizsgálatok:

a) munkahelyi kémiai kóroki tényezők (gázok, gőzök, aerosolok, porok okozta légszennyeződés)

- mennyiségi,

- minőségi

vizsgálata;

b) munkahelyi fizikai kóroki tényezők közül

- zajszint,

- infra- és ultrahang szintek

- (egész test) rezgésterhelés,

- kéz-kar rezgésterhelés,

- a megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek,

- elektromágneses tér jellemzői,

- magas légköri nyomáson végzett munka,

- ionizáló és nem ionizáló sugárzásszintek

meghatározása;

c) zárt, telepített munkahelyeken a klímatényezők meghatározása;

d) fizikai megterhelés-igénybevétel vizsgálata.

1.2.2. Biológiai expozíciós mutatók vizsgálata a külön jogszabályban meghatározott expozíciós mutatók alapján:



Vegyi anyag
Biológiai expozíciós mutató

vizeletben
vérben

Anilin
p-aminofenol
met Hb.

Arzén
arzén


Benzol
fenol


Dimetilformamid
N-metil-formamid


Etil-benzol
mandulasav


Fenol
fenol


Fluorid vegyületek
fluorid


Halotán
halotán trifluorecetsav


Higany (szervetlen)
higan


Kadmium
kadmium
kadmium

Króm
króm


Kobalt
kobalt


n-Hexán
2,5-hexán-dion


Nikkel
nikkel


Nitrobenzol
p-nitrofenol


Ólom (szervetlen)
D-ALA
ólom ZPP

Pentaklórfenol
entaklórfenol


Szelén
szelén


Szén-monoxid

CO Hb

Szerves foszforsav- észter tart. peszticidek

vörösvérsejt vagy teljes vér acetil-koli- neszteráz

Sztirol
mandulasav


Toluol
hippursav o-krezol


Triklóretilén
triklórecetsav


Xilol
metilhippursavak





2. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

Jelentés a munkavállalói létszámról



Foglalkozás-egészségügyi szolgálat

neve:

címe:

orvosok száma:
főállású:


részállású:

ápolók száma:

alkalmazott egyéb személyek száma:

Osztály
Jelenleg ellátott létszám 199.... év ....................... hó ....... naptól ......................... hó ....... napig
Várható növekedés (+), illetve csökkenés (-) 199.... év ....................... hó ...... naptól .......................... hó ....... napig

A



B



C



D




szabad kapacitás (fő)
várható kapacitás (fő)









Kelt: .....................................................


...................................................... a szolgálat vezetője


3. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által ellátandó munkavállalói létszámok

A főműszak-időben biztosítani kell a szolgálatban egy orvos és egy ápoló jelenlétét:

a) "A" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1000 munkavállalónként,

b) "B" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1200 munkavállalónként,

c) "C" foglalkozás-egészségi osztály esetén az 1500 munkavállalónként,

d) "D" foglalkozás-egészségi osztály esetén a 2000 munkavállalónként.

Ha az ellátandó munkavállalók egynél több foglalkozás-egészségi osztályból kerülnek ki, az egy szolgálat által ellátható létszámot a következő képlet segítségével kell kiszámítani:

(
Ae ---- A
+
Be ---- B
+
Ce ---- C
+
De ---- D
)
x
100
=
F,


ahol: Ae, Be, Ce, De az ellátandó munkavállalók száma az A-D foglalkozás-egészségi osztályokból, A, B, C, D az A-D foglalkozás-egészségi osztály létszámhatárainak számértékei.

Ha F = 100 ± 20, akkor egy főműszakidőben rendelkezésre álló orvost és egy ápolót kell biztosítani.

4. számú melléklet a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelethez

A tevékenységek foglalkozás-egészségi osztályba sorolása

"A" foglalkozás-egészségi osztály



gazdasági tevékenységek
ágazati számjelek

1. Bányászat
C 10-14

2. Kohászat
D 27


fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik az "A" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

3. Ugyanebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandó:

3.1. rákkeltőkkel exponáltak,

3.2. sugárzó anyagokkal,

3.3. ismeretlen (mérgező hatásuk szempontjából kivizsgálatlan) anyagokkal dolgozók,

3.4. állatkísérletes munkakörökben foglalkoztatottak,

3.5. korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak,

3.6. munkaidő-kedvezményre jogosító expozícióban alkalmazott munkavállalók,

3.7. a vasúti közlekedésben a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő, a légi és vízi közlekedésben szakszolgálati vizsgához kötött munkakörökben alkalmazott munkavállalók,

függetlenül a tevékenység ágazati osztályától.

"B " foglalkozás-egészségi osztály



gazdasági tevékenységek
ágazati számjelek

1. Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és erdőgazdálkodás
A 0l-02

2. Építőipar
F 45

3. Élelmiszerek és italok gyártása
D 15

4. Dohánytermékek gyártása
D 16

5. Textíliák gyártása
D 17

6. Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés
D 18

7. Bőrkikészítés, bőrtermékek és Lábbeli gyártása
D 19

8. Fafeldolgozás
D 20

9. Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás
D 23

10. Vegyi alapanyagok és termékek gyártása
D 24

11. Gumi és műanyag termékek gyártása
D 25

12. Nemfém ásványi termékek gyártása
D 26

13. Nyersanyag visszanyerése hulladékból
D 37

14. Szárazföldi és csővezetékes szállítás
I 60

15. Vízi szállítás
I 61

16. Légi szállítás
I 62

17. Bútorgyártás
D 361

18. Egészségügyi és szociális ellátás
N 85

19. Állategészségügyi tevékenység
N 852

20. Nyomdaipari termékek gyártása
D 2221




fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, akik a "B" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"C" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók az "A" foglalkozás-egészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat

1. ipari,

2. szolgáltató,

3. kutató,

4. számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos

fizikai munkakörei, valamint azon nem fizikai munkakörök munkavállalói, a "C" foglalkozás-egészségi osztályt indokló munkakörnyezetben töltik munkaidejük több mint 50%-át.

"D" foglalkozás-egészségi osztály

Ebbe a foglalkozás-egészségi osztályba sorolandók a

1. kutatás-szervezési,

2. kulturális,

3. oktatási,

4. egyéb adminisztratív

tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az "A", a "B" és a "C" foglalkozás-egészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói.

6. Módosítás az előző változathoz képest

A munkavédelmi tv. kiegészítette a munkáltató fogalmát a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozóra akkor is, ha egyéni céget alapított. Egyéb jogszabályi szövegváltozások átvezetése, amelyek a témát érdemben nem érintették.

Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügyi, foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, szolgáltatás, eü-i, eü szolgáltatás