Európai Egészségbiztosítási Kártya

Időállapot: 2015-01-01 - 2016-12-31

Szerző: Dr. Zatik Zsuzsanna, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2015-02-23 13:07:21

Tartalomjegyzék:

  1. Európai Egészségbiztosítási Kártya
  2. Adózás
  3. Könyvviteli elszámolás
  4. Iratminták, nyomtatványok
  5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
  6. Módosítás az előző változathoz képest

A téma rövid leírása

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU Kártya) orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe az Európai Unió más tagállamában a magyar egészségbiztosítás terhére az a személy, aki magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az EU kártya tehát az EGT bármely tagállamában, valamint Svájcban átmeneti jelleggel tartózkodó személy részére nyújt lehetőséget arra, hogy ott tartózkodása alatt felmerülő orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vehesse.

1. Európai Egészségbiztosítási Kártya

Az Európai Egészségbiztosítási Kártyával (EU Kártya) orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat vehet igénybe az Európai Unió más tagállamában a magyar egészségbiztosítás terhére az a személy, aki magyar egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Az EU kártya tehát az EGT bármely tagállamában, valamint Svájcban átmeneti jelleggel tartózkodó személy részére nyújt lehetőséget arra, hogy ott tartózkodása alatt felmerülő orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vehesse.


1.1. Az EU Kártya igénylésének feltételei:

Az EU Kártyát olyan személy igényelheti, aki Magyarországon egészségügyi szolgáltatások igénybevételére jogosult, tehát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint biztosítottnak minősül. (Rendelkezik érvényes TAJ-számmal.) Továbbá lényeges előírás, hogy az igénylőnek rendelkeznie kell Magyarországon vagy valamely EGT tagállamban állandó lakóhellyel.



1.2. Az EU Kártya az alábbi országokban érvényes:

Ausztria, Horvátország, Norvégia, Bulgária, Hollandia, Olaszország, Belgium, Írország, Portugália, Ciprus (görög rész), Izland, Románia, Csehország, Lengyelország, Spanyolország, Dánia, Lettország, Svájc, Egyesült Királyság, Liechtenstein, Svédország, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Finnország, Luxemburg, Szlovénia, Franciaország, Málta, Szerbia, Görögország, Németország.
Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban és Finnországban ún. visszatérítéses rendszer működik, ami azt jelenti, hogy az egészésgügyi szolgáltatások és gyógyszerek költségeit meg kell előlegezni a szolgáltatást igénybe vevő személynek, akinek az illetékes biztosító fogja utólag megtéríteni az összeget.



1.3. Az EU Kártyával igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások:

A Kártyával olyan egészésgügyi szolgáltatások vehetők igénybe, amelyek az átmeneti tartózkodás során orvosilag szükségessé válnak. Hogy mit is takar az orvosilag szükséges kifejezés nem egyszerű kérdés. Minden esetben a kezelőorvos ítéli meg, hogy az adott szolgáltatás orvosilag szükségesnek minősül-e avagy sem. Az orvosilag szükséges ellátások köre is azonban tagállamonként eltérő, van néhány eset, amely az Európai Bizottság határozatai alapján mindenképpen ilyen ellátásnak kell hogy minősüljenek. Ilyen például a dialízis kezelés, az oxigénterápia valamint a szüléssel kapcsolatos ellátások.
Az Európai Bizottság kimondta azt is, hogy orvosi okból szükségessé váló természetbeni ellátásoknak az olyan ellátásokat kell tekinteni, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, az adott tagállam jogszabályai alapján nyújtanak, annak érdekében, hogy a magyar biztosított ne kényszerüljön a tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérnie Magyarországra.
A Kártya birtokában a magyar biztosítottnak az adott tagállam biztosítottjával egyelnő ellátásban kell részesülnie.
Fontos kiemelni, hogy a Kártya nem használható fel olyan esetben, amikor a biztosított kifejezetten azért utazik másik tagállamba, hogy ott az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vegye a Kártya segítségével. Ez tervezett kiutazásnak minősül és ebben az esetben a magyar biztosító megtagadja a költségviselést.



1.4. AZ EU Kártya igénylése:

A biztosított kérelmére adja ki az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv „Igénylőlap Európai Egészségbiztosítási Kártyához” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével.
Bármely egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél igényelhető a Kártya, melynek kiadása ingyenes.
Igényelhető személyesen vagy meghatalmazott útján, postai úton illetve ügyfélkapun keresztül.
A Kártyát a kérelmezőnek a szakigazgatási szerv postai úton küldi ki, tértivevénnyel.
A kérelemhez csatolni kell:
- Személyazonosságot igazoló okmány másolatát (útlevél, személyi igazolvány és lakcímkártya)
- TAJ számot igazoló okmány másolatát
- A jogosultságot bizonyító okmányokat, melyek az alábbiak lehetnek:
a) Kereső tevékenységet végzők esetében: munkáltatói igazolás, tagsági jogviszonyt igazoló cégigazolás.
b) Vállalkozók esetében egyéni vállalkozói igazolvány másolata.
c) Betéti tásaság esetén kültagnál munkáltatói igaolás, beltagnál társasági szerződést vagy cégkivonatot és aláírási címpéldányt.
d) Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének vagy munkáltatói igazolást vagy társasági szerződést, vagy cégkivonatot és aláírási címpéldányt.
e) Nyugdíjas esetén a nyugdíjas igazolvány másolatát vagy a nyugdíjat megállapító határozat másolatát, vagy bármely más olyan dokumentumot, ami kétséget kizáróan igazolja, hogy a kérelmező nyugdíjban részesül.
f) Tanuló esetén iskolalátogatási igazolást vagy hallgatói jogviszony igazolást.
g) Munkanélküli esetén a Munkaügyi Központ által kiállított határozatot.
h) Gyed-en lévő esetén, ha tb-kifizetőhely a foglalkoztató, akkor a kifizetőhely által kiállított igazolást, vagy az ellátás folyósításáról szóló igazolást
i) Gyes-en lévő esetén az ellátás folyósításáról szóló igazolást.
j) 0-14 éves esetén: lakcímkártyát (ha nincs, akkor személyi lapot) és TAJ kártyát,
k) 14-18 éves esetén személyi igazolványt és lakcímkártyát és TAJ kártyát
l) 18 év feletti diák esetén, ha nappali tagozatos hallgató, akkor iskolától hallgatói jogviszonyról igazolást vagy diákigazolványt, levelező, vagy esti tagozatos hallgató esetén pedig egyéb jogviszonyt igazoló okmányt (pl. munkáltatói igazolás, igazolás járulékfizetésről)
m) hajléktalan személy esetén lakcímkártyát, amelyen a „településszintű lakos”bejegyzés szerepel.
n) havonta egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személyek esetében a járulékfizetés igazolását (NAV igazolás, befizetési igazolás).


1.5. A Kártya érvényességi ideje:

A kiadott EU Kártya a kártyabirtokos egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának idejére érvényes, de maximum a kiállítástól számított 36 hónapig. Amennyiben a Kártya érvényességi ideje alatt a kártyabirtokosnak megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó jogosultsága, úgy haladéktalanul vissza kell hogy szolgáltassa a Kártyát az azt kiállító szervhez.
Amennyiben a Kártya elvész, megrongálódik vagy megsemmisül, ezen tények egyike sem befolyásolja a Kártya érvényességét. Ilyen esetben az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv kiállít egy újat, azonban ekkor már térítés ellenében.


2. Ideiglenes Kártyahelyettesítő Nyomtatvány:

Amennyiben a biztosított kérelmezi a Kártya kiállítását, de azt az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem tudja valamilyen okból azonnal kiállítani, úgy kiad egy papíralapú nyomtatványt, ami tartalmazza a Kártya adatait. Ezzel az ideiglenes nyomtatvánnyal az ellátások éppúgy igénybe vehetők, mint a Kártya birtokában, azonban a nyomtatvány érvényességi ideje csak 90 nap!


3. Európai Egészségbiztosítási Kártya kontra utasbiztosítás:

Sok biztosító hangoztatja, hogy ne menjünk el nyaralni csupán Európai Egészségbiztosítási Kártyával felszerelkezve. Az alapvető különbség a kettő között, hogy míg az EU Kártya csak az adott állam társadalombiztosítás kereteibe tartozó szolgáltatások esetében vehető igénybe, tehát csak szerződött szolgáltatóhoz lehet fordulni vele, úgy az utasbiztosítás ennél tágabb körű ellátásokra vonatozik, a magánpraxisokra is. Az utasbiztosítás pl. magába foglalhat poggyászbiztosítást is, illetve egyéb más szolgáltatást és az önrészt is fedezi.



2. Adózás

2.1 ÁFA

Nem értelmezhető!

2.2 Társasági adó

Nem értelmezhető!

2.3 SZJA

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

Nem értelmezhető!

2.3.2 Magánszemély

Nem értelmezhető!

2.4 EVA

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

Nem értelmezhető!

2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany

Nem értelmezhető!

2.5 Egyéb adók és járulékok

Nem értelmezhető!

3. Könyvviteli elszámolás

3.1 Kettős könyvvitel

Nem értelmezhető!

3.2 Egyszeres könyvvitel

Nem értelmezhető!

3.3 Szja szerinti adózás

Nem értelmezhető!

4. Iratminták, nyomtatványok

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

1997. évi LXXXIII. törvény: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól.

27§
(11) A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra - az uniós rendeletek szerint - jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére.
(12) Az EU-Kártya kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a biztosítottnak, ha annak kiadása a még érvényes EU-Kártyának a jogosult birtokából való kikerülése (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódása miatt vált szükségessé.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet: a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról.

12/A §
(7) Az EU-Kártya hatálya:
a) a Tbj. szerinti egészségügyi szolgáltatásra jogosultság időtartama, de legfeljebb 36 hónap,
b) a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján a kihelyező okiratban szereplő, tartós külszolgálatot teljesítő személy és ellátmánypótlékra jogosult hozzátartozója esetében a külszolgálat várható időtartama, de legfeljebb 48 hónap.

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004EK rendelete: a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet 19. cikke.

19. cikk
Tartózkodás az illetékes tagállam területén kívül
(1) A (2) bekezdés eltérőrendelkezései hiányában az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban tartózkodó biztosított személy és családtagjai jogosultak a tartózkodásuk alatt orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátásokra, figyelembe véve az ellátások jellegét és a tartózkodás várható időtartamát. Ezeket az ellátásokat az illetékes intézmény nevében a tartózkodási hely szerinti intézmény nyújtja, az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint, mintha az érintett személyek az említett jogszabályok szerint lennének biztosítva.
(2) Az igazgatási bizottság meghatározza azon természetbeni ellátások jegyzékét, amelyekhez gyakorlati okokból az érintett személy és az ellátást nyújtó intézmény előzetes megállapodása szükséges, azért, hogy egy másik tagállamban való tartózkodás során azokat biztosítani lehessen

Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete: a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról, 25. cikk.

25. cikk
Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás
A. Eljárás és a jog hatálya
(1) Az alaprendelet 19. cikkének alkalmazása céljából a biztosított bemutatja a tartózkodás helye szerinti tagállam egészségügyi ellátást nyújtó intézményének a biztosított illetékes intézménye által kibocsátott dokumentumot, amely igazolja a biztosított természetbeni ellátásokhoz való jogosultságát. Ha a biztosított nem rendelkezik az említett dokumentummal, a tartózkodási hely szerinti intézmény - kérelemre, vagy ha szükséges, anélkül - az illetékes intézményhez fordul a dokumentum beszerzése érdekében.
(2) E dokumentum igazolja, hogy a biztosított ugyanazon feltételek mellett jogosult az alaprendelet 19. cikkében meghatározott feltételek szerinti természetbeni ellátásokra, mint amelyek a tartózkodási hely szerinti tagállam joga szerint biztosítottakra vonatkoznak.
(3) Az alaprendelet 19. cikkének (1) bekezdésében említett természetbeni ellátások azokat az orvosi okokból szükségessé váló természetbeni ellátásokat jelentik, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban, ennek jogszabályai alapján nyújtanak annak érdekében, hogy a biztosított a szükséges kezelés céljából ne kényszerüljön tervezett tartózkodásának vége előtt visszatérni lakóhelyére.
B. A természetbeni ellátások költségeinek viselésére és megtérítésére vonatkozó eljárás és szabályok
(4) Amennyiben az alaprendelet 19. cikke keretében biztosított természetbeni ellátásoknak vagy azok egy részének költségét ténylegesen a biztosított viselte, és a tartózkodási hely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályok lehetővé teszik e költségek biztosítottnak való visszatérítését, a biztosított a visszatérítés iránti kérelmét a tartózkodási hely szerinti intézménynek küldheti el. Ebben az esetben ez az intézmény az ellátások költségének összegét - a jogszabályaiban a visszatérítésre vonatkozóan előírt mértékben és feltételekkel - közvetlenül a biztosított személynek téríti vissza.
(5) Ha az ilyen költségek megtérítését nem közvetlenül a tartózkodási hely szerinti intézménytől kérték, akkor a felmerült költségeket az illetékes intézmény téríti vissza az érintett személynek, mégpedig a tartózkodási hely szerinti intézmény által alkalmazott visszatérítés mértékében, vagy annak az összegnek megfelelően, amely a végrehajtási rendelet 62. cikkének a kérdéses esetben való alkalmazása esetén a tartózkodási hely szerinti intézménynek lenne visszatérítendő.
A tartózkodási hely szerinti intézmény kérésre minden szükséges felvilágosítást megad az illetékes intézménynek az említett mértékről vagy összegről.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, az illetékes intézmény megtérítheti a felmerült költségeket saját jogszabályainak megfelelően és az azokban megállapított visszatérítési mérték feltételei szerint, feltéve, hogy a biztosított hozzájárult e rendelkezés alkalmazásához.
(7) Ha a tartózkodási hely szerinti tagállam joga nem rendelkezik a kérdéses esetben a (4) és (5) bekezdés szerinti visszatérítésről, az illetékes intézmény a biztosított beleegyezése nélkül a saját jogszabályainak keretein belül és az azokban megállapított visszatérítési mérték feltételei szerint térítheti meg a költségeket.
(8) A biztosítottnak nyújtott visszatérítés semmilyen esetben sem haladhatja meg a biztosított ténylegesen felmerült költségeinek összegét.
(9) Nagy összegű kiadások esetén az illetékes intézmény megfelelő előleget folyósíthat a biztosítottnak, amint az visszatérítés iránti kérelmét benyújtotta ezen intézménynek.
C. Családtagok
(10) Az (1)-(9) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell a biztosított családtagjaira.

6. Módosítás az előző változathoz képest

.

Kulcsszavak: EU Kártya, kártya, EGT, orvosilag szükséges ellátás, egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, gyógykezelés, átmeneti tartózkodás, TAJ, szerződő szolgáltató, biztosítotti jogviszony,