Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ez a dokumentum a Könyvelői Praktikum nevű szakmai kiadványból származik.
Elévülés az adójogban
Időállapot: 2009-05-01 - 2010-12-31
Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2013-10-15 14:25:45
Tartalomjegyzék:
- Az adójogi elévülésre vonatkozó főbb szabályok
- Adózás
- Könyvviteli elszámolás
- Iratminták, nyomtatványok
- Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
- Módosítás az előző változathoz képest
A téma rövid leírása
Az adójogi elévülés szabályai keretében az anyag ismerteti az adó megállapításához való jog elévülését, az adó végrehajtásához való jog elévülését, a túlfizetés elévülését és a költségvetési támogatás elévülését.
1. Az adójogi elévülésre vonatkozó főbb szabályok
Az adózás terén a törvény az elévülés következő nevesített eseteit különbözteti meg:
- az adó megállapításához való jog elévülése
- az adó végrehajtásához való jog elévülése
- a túlfizetés elévülése
- költségvetési támogatás elévülése
1.1. Az adó megállapításához való jog elévülése
Az adó megállapításához való jog azt jelenti, hogy az adóhatóság ellenőrzési cselekményt végezhet, az adózó benyújthatja az esetlegesen elmulasztott adóbevallását, illetve önellenőrzést végezhet. Az adó megállapításához való jog elévülése tehát azt jelenti, hogy meghatározott idő eltelte után sem az adóhatóság, sem az adózó nem állapíthat meg adókötelezettséget, továbbá a korábbi adókötelezettség sem módosítható.
1.1.1. Az elévülés időtartama
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Az elévülés kezdő napja tehát annak az évnek az utolsó napja, amelyben az adót be kellett volna vallani, vagy az adót meg kellett volna fizetni. Az elévülés a kezdőnaptól számított 5 év elteltével következik be. Így például a 2001. évre vonatkozó adó esetében, melyet 2002. február 15-ig kellett bevallani, az elévülés 2002. december 31. napján kezdődött és öt év múlva, azaz 2007. december 31-én fejeződik be. Az adóhatóság tehát csak 2007. december 31. napjáig vizsgálódhat a 2001. évi adóval kapcsolatosan. Mindebből levonhatjuk azt a megállapítást, hogy a fenti szabály az éves adók (pl. szja) vonatkozásában hat évre növeli az elévülési időtartamot. Amennyiben az adózó havi vagy negyedéves bevallás benyújtására is kötelezett az éves adók mellett, az egyes adónemek vonatkozásában az elévülés kezdő időpontja és egyúttal az elévülési idő eltér egymástól. Például havi áfabevallás esetén a 2001. november havi áfa bevallásának határideje december 20. Tehát az elévülés időpontja 2006. december 31.
Az adózó a bizonylatait az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni, ezen időtartamon túl az adóhatóság már nem ellenőrizheti. Továbbá az új áfa törvény értelmében minden olyan személy és szervezet, amely az áfa törvény hatálya alá tartozik, köteles az általa kibocsátott okiratok eredeti, vagy másolati példányát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az okiratok sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát is biztosítani kell. Ezáltal az adómegállapítás hiánytalansága és helyes volta teljes mértékben ellenőrizhetővé vált.
Az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóalapot, adót és a költségvetési támogatást.
1.1.2. Az adó megállapításához való jog elévülésének megszakadása és meghosszabbodása
Az adózó javára szóló önellenőrzés megszakítja az elévülési időt, vagyis ebben az esetben az elévülési idő újrakezdődik az önellenőrzést követően. Tehát ha az önellenőrzés az adózó terhére történik, akkor az elévülés nem kezdődik újra.
Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Tehát ha az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra és az adózó ekkor nyújtja be az adóbevallását, vagy költségvetési támogatást igényel vissza, az elévülési idő meghosszabbodik az esetleges adóhatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében. Ily módon és adózó nem juthat jogosulatlan előnyhöz a késedelmesen, pl. az elévülési idő lejárta előtt néhány nappal benyújtott bevallással és felderíthetőek az esetleges visszaélések.
Az elévülési idő abban az esetben is meghaladhatja az 5 évet, ha a bíróság jogerősen adóbűncselekményt -adóval, járulékkal, költségvetési támogatással összefüggő bűncselekményt- állapít meg az adózó terhére. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Így pl. jogerősen megállapított különösen nagy és afölötti értékre – 50.000.001. Ft felett – elkövetett adócsalás esetén az elévülési idő 8 év, mivel az adott cselekményre a törvény 2-8 évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel alkalmazni.
1.1.3. Az adó megállapításához való jog nyugvása
Nyugszik az elévülés a bírósági eljárás tartama alatt, vagyis meghosszabbodik az eljárás idejével.
Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. A kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem a másik állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a túlfizetés visszatérítése iránti jog elévülési idején belül beérkezzen a magyar hatósághoz. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
1.1.4. A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyeztetési eljárással kapcsolatos elévülési szabályok
A kettős adóztatás elkerülése érdekében akkor folytatható le egyeztető eljárás, ha annak megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés még az elévülési időn belül megérkezik az illetékes magyar adóhatósághoz.
Az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet ellenőrzést tekintettel arra, hogy annak eredményessége alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok, iratok vizsgálata. Az őrzési kötelezettség az egyeztetési eljárás befejezéséig többször meghosszabbítható.
Az elévülési időt nem szakítja meg egy folyószámla kiküldése.
1.2. Az adó végrehajtásához való jog elévülése
Az adó végrehajtásához való jog elévülése után az adóhatóság nem foganatosíthat végrehajtási cselekményt – pl. ingók lefoglalása – az adózóval szemben a kintlévőségek beszedése érdekében. Az elévülést követően a tartozást terhelő késedelmi pótlék is elévül.
1.2.1. Elévülési idő
Az adó végrehajtásához való jog az esedékesség évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Art. 164. § (6)
Tehát ha az adózó önként nem teljesíti az adóbefizetést az esedékesség évében, és az év utolsó napjától számítva 5 év eltelik, a végrehajtáshoz való jog elévül, az adótartozás beszedésére az adóhatóságnak már nincs lehetősége. A végrehajtási eljárást folytató adóhatóság az adózó adótartozását egészen a végrehajtáshoz való jog elévüléséig behajthatatlanként tartja nyilván. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
Előfordulhat olyan eset, hogy külföldről behajtási megkeresés érkezik a magyar adóhatósághoz. Ilyenkor a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóság intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása, nyugvása szempontjából a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő.
Ha az adóhatóság az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján folytat végrehajtást megkeresésre, a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. (Art. 164/A.§ (1-2))
Az elévülési idő meghosszabbodása:
Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási cselekmény az adó végrehajtásához való jog elévülését 6 hónappal meghosszabbítja. Az adótartozás beszedésére tehát további hat hónap áll a hatóság rendelkezésére az eredeti elévülési idő elteltét követően.
Az adó végrehajtásához való jog elévülése megszakadásának esetei:
A 2009. február 1-je után végrehajthatóvá vált adótartozások esetében a végrehajtáshoz való jog elévülése megszakad, ha az adóbevallást késve nyújtják be.
A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozata végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt jogsértési eljárást kezdeményez, vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
1.2.2. Az adó végrehajtásához való jog elévülésének nyugvása
A végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama nem számít be az elévülés idejébe, vagyis az elévülés nyugszik.
Szünetel a végrehajtási eljárás:
- ha az adózó részére az adóhatóság fizetési halasztást, részletfizetést engedélyezett,
- a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
- az adózó elhalálozott, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.
A nyugvás ideje a fenti események időtartamának törvényi meghatározása hiányában csak közvetett módon határozható meg.
Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt.
1.3. A túlfizetés és a költségvetési támogatás igénylésének elévülése
1.3.1. A túlfizetés - adóvisszatérítési jog - elévülése
Túlfizetésről akkor van szó, ha az adózó adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatóságnak. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak visszaigényléséhez való jog megnyílt. Az esedékesség évének utolsó napjától számított öt év elteltével az adózó nem jogosult a túlfizetés visszaigénylésére. Lehetőség van viszont arra, hogy az ilyen túlfizetést az adózó meglévő, vagy jövőbeni kötelezettségeibe beszámítsa, betudja, illetve átvezesse. A túlfizetés kiutalására az elévülést követően tehát nincs mód, de más adókötelezettségbe betudható.
1.3.2. A költségvetési támogatás visszaigénylésének elévülése
A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – az adójogi elévülés szabályainak megfelelően – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
- az adó megállapításához való jog elévülése
- az adó végrehajtásához való jog elévülése
- a túlfizetés elévülése
- költségvetési támogatás elévülése
1.1. Az adó megállapításához való jog elévülése
Az adó megállapításához való jog azt jelenti, hogy az adóhatóság ellenőrzési cselekményt végezhet, az adózó benyújthatja az esetlegesen elmulasztott adóbevallását, illetve önellenőrzést végezhet. Az adó megállapításához való jog elévülése tehát azt jelenti, hogy meghatározott idő eltelte után sem az adóhatóság, sem az adózó nem állapíthat meg adókötelezettséget, továbbá a korábbi adókötelezettség sem módosítható.
1.1.1. Az elévülés időtartama
Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
Az elévülés kezdő napja tehát annak az évnek az utolsó napja, amelyben az adót be kellett volna vallani, vagy az adót meg kellett volna fizetni. Az elévülés a kezdőnaptól számított 5 év elteltével következik be. Így például a 2001. évre vonatkozó adó esetében, melyet 2002. február 15-ig kellett bevallani, az elévülés 2002. december 31. napján kezdődött és öt év múlva, azaz 2007. december 31-én fejeződik be. Az adóhatóság tehát csak 2007. december 31. napjáig vizsgálódhat a 2001. évi adóval kapcsolatosan. Mindebből levonhatjuk azt a megállapítást, hogy a fenti szabály az éves adók (pl. szja) vonatkozásában hat évre növeli az elévülési időtartamot. Amennyiben az adózó havi vagy negyedéves bevallás benyújtására is kötelezett az éves adók mellett, az egyes adónemek vonatkozásában az elévülés kezdő időpontja és egyúttal az elévülési idő eltér egymástól. Például havi áfabevallás esetén a 2001. november havi áfa bevallásának határideje december 20. Tehát az elévülés időpontja 2006. december 31.
Az adózó a bizonylatait az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni, ezen időtartamon túl az adóhatóság már nem ellenőrizheti. Továbbá az új áfa törvény értelmében minden olyan személy és szervezet, amely az áfa törvény hatálya alá tartozik, köteles az általa kibocsátott okiratok eredeti, vagy másolati példányát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az okiratok sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát is biztosítani kell. Ezáltal az adómegállapítás hiánytalansága és helyes volta teljes mértékben ellenőrizhetővé vált.
Az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóalapot, adót és a költségvetési támogatást.
1.1.2. Az adó megállapításához való jog elévülésének megszakadása és meghosszabbodása
Az adózó javára szóló önellenőrzés megszakítja az elévülési időt, vagyis ebben az esetben az elévülési idő újrakezdődik az önellenőrzést követően. Tehát ha az önellenőrzés az adózó terhére történik, akkor az elévülés nem kezdődik újra.
Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. Tehát ha az adómegállapításhoz való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra és az adózó ekkor nyújtja be az adóbevallását, vagy költségvetési támogatást igényel vissza, az elévülési idő meghosszabbodik az esetleges adóhatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében. Ily módon és adózó nem juthat jogosulatlan előnyhöz a késedelmesen, pl. az elévülési idő lejárta előtt néhány nappal benyújtott bevallással és felderíthetőek az esetleges visszaélések.
Az elévülési idő abban az esetben is meghaladhatja az 5 évet, ha a bíróság jogerősen adóbűncselekményt -adóval, járulékkal, költségvetési támogatással összefüggő bűncselekményt- állapít meg az adózó terhére. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. Így pl. jogerősen megállapított különösen nagy és afölötti értékre – 50.000.001. Ft felett – elkövetett adócsalás esetén az elévülési idő 8 év, mivel az adott cselekményre a törvény 2-8 évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel alkalmazni.
1.1.3. Az adó megállapításához való jog nyugvása
Nyugszik az elévülés a bírósági eljárás tartama alatt, vagyis meghosszabbodik az eljárás idejével.
Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. A kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem a másik állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a túlfizetés visszatérítése iránti jog elévülési idején belül beérkezzen a magyar hatósághoz. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
1.1.4. A kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyeztetési eljárással kapcsolatos elévülési szabályok
A kettős adóztatás elkerülése érdekében akkor folytatható le egyeztető eljárás, ha annak megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés még az elévülési időn belül megérkezik az illetékes magyar adóhatósághoz.
Az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet ellenőrzést tekintettel arra, hogy annak eredményessége alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok, iratok vizsgálata. Az őrzési kötelezettség az egyeztetési eljárás befejezéséig többször meghosszabbítható.
Az elévülési időt nem szakítja meg egy folyószámla kiküldése.
1.2. Az adó végrehajtásához való jog elévülése
Az adó végrehajtásához való jog elévülése után az adóhatóság nem foganatosíthat végrehajtási cselekményt – pl. ingók lefoglalása – az adózóval szemben a kintlévőségek beszedése érdekében. Az elévülést követően a tartozást terhelő késedelmi pótlék is elévül.
1.2.1. Elévülési idő
Az adó végrehajtásához való jog az esedékesség évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Art. 164. § (6)
Tehát ha az adózó önként nem teljesíti az adóbefizetést az esedékesség évében, és az év utolsó napjától számítva 5 év eltelik, a végrehajtáshoz való jog elévül, az adótartozás beszedésére az adóhatóságnak már nincs lehetősége. A végrehajtási eljárást folytató adóhatóság az adózó adótartozását egészen a végrehajtáshoz való jog elévüléséig behajthatatlanként tartja nyilván. A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
Előfordulhat olyan eset, hogy külföldről behajtási megkeresés érkezik a magyar adóhatósághoz. Ilyenkor a megkereső hatóság államának joga az irányadó. A magyar adóhatóság intézkedése az elévülési idő számítása, megszakadása, nyugvása szempontjából a megkereső hatóság intézkedésének tekintendő.
Ha az adóhatóság az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján folytat végrehajtást megkeresésre, a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. (Art. 164/A.§ (1-2))
Az elévülési idő meghosszabbodása:
Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási cselekmény az adó végrehajtásához való jog elévülését 6 hónappal meghosszabbítja. Az adótartozás beszedésére tehát további hat hónap áll a hatóság rendelkezésére az eredeti elévülési idő elteltét követően.
Az adó végrehajtásához való jog elévülése megszakadásának esetei:
A 2009. február 1-je után végrehajthatóvá vált adótartozások esetében a végrehajtáshoz való jog elévülése megszakad, ha az adóbevallást késve nyújtják be.
A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága állami támogatás visszatéríttetését elrendelő határozata végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt jogsértési eljárást kezdeményez, vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
1.2.2. Az adó végrehajtásához való jog elévülésének nyugvása
A végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének időtartama nem számít be az elévülés idejébe, vagyis az elévülés nyugszik.
Szünetel a végrehajtási eljárás:
- ha az adózó részére az adóhatóság fizetési halasztást, részletfizetést engedélyezett,
- a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak,
- az adózó elhalálozott, illetőleg megszűnt, az adó megfizetésére határozattal kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig.
A nyugvás ideje a fenti események időtartamának törvényi meghatározása hiányában csak közvetett módon határozható meg.
Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt.
1.3. A túlfizetés és a költségvetési támogatás igénylésének elévülése
1.3.1. A túlfizetés - adóvisszatérítési jog - elévülése
Túlfizetésről akkor van szó, ha az adózó adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be az adóhatóságnak. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak visszaigényléséhez való jog megnyílt. Az esedékesség évének utolsó napjától számított öt év elteltével az adózó nem jogosult a túlfizetés visszaigénylésére. Lehetőség van viszont arra, hogy az ilyen túlfizetést az adózó meglévő, vagy jövőbeni kötelezettségeibe beszámítsa, betudja, illetve átvezesse. A túlfizetés kiutalására az elévülést követően tehát nincs mód, de más adókötelezettségbe betudható.
1.3.2. A költségvetési támogatás visszaigénylésének elévülése
A költségvetési támogatás igényléséhez való jog – az adójogi elévülés szabályainak megfelelően – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.
2. Adózás
2.1 ÁFA
Az adólevonási jog az elévülési időn belül a jog megnyílta utáni bármely későbbi adó-megállapítási időszakban is érvényesíthető a levonási jog megnyílásakor hatályos szabályok alapján. Minden ügylet után áfalevonási joggal csak egyszer lehet élni.
Ha az elszámolandó adó előjele negatív, az elszámolandó adót az adóalany az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel.
Az új áfa törvény értelmében minden olyan személy és szervezet, amely az áfa törvény hatálya alá tartozik, köteles az általa kibocsátott okiratok eredeti, vagy másolati példányát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az okiratok sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát is biztosítani kell. Ezáltal az adómegállapítás hiánytalansága és helyes volta teljes mértékben ellenőrizhetővé vált.
Ha az elszámolandó adó előjele negatív, az elszámolandó adót az adóalany az elévülési időn belül göngyölítetten a soron következő adómegállapítási időszakban beszámíthatja úgy, mint a fizetendő adót csökkentő tétel.
Az új áfa törvény értelmében minden olyan személy és szervezet, amely az áfa törvény hatálya alá tartozik, köteles az általa kibocsátott okiratok eredeti, vagy másolati példányát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az okiratok sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát is biztosítani kell. Ezáltal az adómegállapítás hiánytalansága és helyes volta teljes mértékben ellenőrizhetővé vált.
2.2 Társasági adó
Az elszámolt elévült követelés nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő ráfordításnak minősül, ezért a leírt elévült követelés a társasági adó alapját nem csökkenti.
Az elévült kötelezettségként elszámolt rendkívüli bevétel sem csökkenti a társasági adó alapját.
Az elévült kötelezettségként elszámolt rendkívüli bevétel sem csökkenti a társasági adó alapját.
2.3 SZJA
2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)
Nem értelmezhető.
2.3.2 Magánszemély
Nem értelmezhető.
2.4 EVA
2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany
A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap.
Az elévült kötelezettség esetében bevétel a megszűnt kötelezettség összege, megszerzésének időpontja pedig az a nap, amelyen a kötelezettség megszűnik.
Az elévült kötelezettség esetében bevétel a megszűnt kötelezettség összege, megszerzésének időpontja pedig az a nap, amelyen a kötelezettség megszűnik.
2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany
A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap.
Az elévült kötelezettség esetében bevétel a megszűnt kötelezettség összege, megszerzésének időpontja pedig az a nap, amelyen a kötelezettség megszűnik.
Az elévült kötelezettség esetében bevétel a megszűnt kötelezettség összege, megszerzésének időpontja pedig az a nap, amelyen a kötelezettség megszűnik.
2.5 Egyéb adók és járulékok
Nem értelmezhető.
3. Könyvviteli elszámolás
3.1 Kettős könyvvitel
Elévült követelés leírása
T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege
K 3 Követelések
Elévült kötelezettség leírása
T 4 Kötelezettségek
K 989 Rendkívüli bevételek
T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege
K 3 Követelések
Elévült kötelezettség leírása
T 4 Kötelezettségek
K 989 Rendkívüli bevételek
3.2 Egyszeres könyvvitel
A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy a kötelezettség összegét. Az egyszerűsített mérlegben
- követelés elévülése esetén a követelés és a tartalék összege csökken,
- kötelezettség elévülése esetén a kötelezettség csökken, a tartalék összege pedig nő.
- követelés elévülése esetén a követelés és a tartalék összege csökken,
- kötelezettség elévülése esetén a kötelezettség csökken, a tartalék összege pedig nő.
3.3 Szja szerinti adózás
A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy a kötelezettség összegét.
4. Iratminták, nyomtatványok
Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.
5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 8.§ (1) 3. számú melléklet
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
2000. évi C. törvény a számvitelről 3.§ (1) 10. g), 65.§ (7), 77.§ (2) c), 81.§ (3) b), 85.§ (3) m, 86.§ (1), (3) h)
2000. évi C. törvény a számvitelről
Értelmező rendelkezések, fogalmak
3. § (1) E törvény alkalmazásában
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
65. § (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
81. § (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
85. § (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet;
86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
Értelmező rendelkezések, fogalmak
3. § (1) E törvény alkalmazásában
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
65. § (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
81. § (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
85. § (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet;
86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 6.§ (1)-(2), (7)
A bevétel
6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(7) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
A bevétel megszerzésének időpontja
7. § (5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
6. § (1) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)-(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.
(2) Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, a kereskedelmi utalvány, a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.
(7) Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.
A bevétel megszerzésének időpontja
7. § (5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.
2002/75. Adózási kérdés késedelmi pótlék elévülési időpontjának meghatározása
[Art. 95. § (4) bekezdése]
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 95. § (4) bekezdése értelmében akkor, ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
A tartozás megfizetése esetén az adó végrehajtásához való jog a tartozás megszűnésével egyidejűleg megszűnik, annak elévülése a továbbiakban nem értelmezhető. A ténylegesen fennálló adótartozás végrehajtásához való jogának elévülésekor a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék is elévül, azonban az elévülési időn belül megfizetett adótartozáshoz kapcsolódó késedelmi pótlék önállóan, a keletkezési időpontjának megfelelően évül el.
Az elévülési időn belüli részben megfizetett adótartozás esetén a fennmaradó, meg nem fizetett tartozásrészre jutó késedelmi pótlék évül el a tartozás elévülésével egyidejűleg.
A késedelmesen megfizetett adótartozás esetében a késedelmi pótlék elévülésére vonatkozóan - az Art. 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján - az Art. 95. § (4) bekezdésének első mondata az irányadó. Ennek értelmében az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.
A késedelmi pótlék számításának specialitásából adódóan annak esedékessége - a tőketartozástól eltérően - nem köthető egy adott naphoz. Az adótartozás időtartama alatt a késedelmi pótlék felszámítása naponként történik, ezért annak elévülését nem lehet egy adott esedékességi naphoz viszonyítani.
A több éven át fennálló adótartozáshoz kapcsolódó késedelmi pótlékot az elévülés szempontjából évenként szakaszolni szükséges, az elévülés ennek megfelelően több időpontban történik.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 95. § (4) bekezdése értelmében akkor, ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
A tartozás megfizetése esetén az adó végrehajtásához való jog a tartozás megszűnésével egyidejűleg megszűnik, annak elévülése a továbbiakban nem értelmezhető. A ténylegesen fennálló adótartozás végrehajtásához való jogának elévülésekor a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlék is elévül, azonban az elévülési időn belül megfizetett adótartozáshoz kapcsolódó késedelmi pótlék önállóan, a keletkezési időpontjának megfelelően évül el.
Az elévülési időn belüli részben megfizetett adótartozás esetén a fennmaradó, meg nem fizetett tartozásrészre jutó késedelmi pótlék évül el a tartozás elévülésével egyidejűleg.
A késedelmesen megfizetett adótartozás esetében a késedelmi pótlék elévülésére vonatkozóan - az Art. 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján - az Art. 95. § (4) bekezdésének első mondata az irányadó. Ennek értelmében az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.
A késedelmi pótlék számításának specialitásából adódóan annak esedékessége - a tőketartozástól eltérően - nem köthető egy adott naphoz. Az adótartozás időtartama alatt a késedelmi pótlék felszámítása naponként történik, ezért annak elévülését nem lehet egy adott esedékességi naphoz viszonyítani.
A több éven át fennálló adótartozáshoz kapcsolódó késedelmi pótlékot az elévülés szempontjából évenként szakaszolni szükséges, az elévülés ennek megfelelően több időpontban történik.
2003. XCII. törvény az adózás rendjéről 47.§ (3), 49.§ (3), 67.§ 162.§ (1), 164. §164/A.§
A bizonylat megőrzése
47. § (3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
Önellenőrzés
49. § (3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.
Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása
162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.
(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.
(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.
164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.
(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
47. § (3) Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie.
Önellenőrzés
49. § (3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, illetőleg az adó, költségvetési támogatás igénylése. Nem minősül önellenőrzésnek, ha az általános forgalmi adót a vámhatóságnak a termékimportot terhelő adót megállapító határozatának módosítása miatt kell helyesbíteni. Ha a vámhatóság a termékimportot terhelő adót megállapító határozatát utóbb módosítja, a módosító tételt annak a hónapnak a bevallásában kell elszámolni, amelyben a pénzügyi teljesítés is megtörtént.
Behajthatatlan adótartozás nyilvántartása
162. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság végrehajtható vagyon hiányában az adózó adótartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását behajthatatlannak minősíti és végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tartja nyilván.
(2) A behajthatatlanság címén nyilvántartott adótartozást az adóhatóság újból végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül az adótartozás végrehajthatóvá válik.
Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.
(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.
164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.
(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.
2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról 179.§ (1)-(2)
Okiratok megőrzése
179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott okirat másodlati példányát, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy - ha azt e törvény nem zárja ki - eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
2) A megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát.
179. § (1) Minden személy, szervezet, aki (amely) e törvényben szabályozott jogot gyakorol, illetőleg akire (amelyre) e törvény kötelezettséget állapít meg, köteles az adómegállapítás hiánytalan és helyes volta ellenőrizhetőségének érdekében az általa vagy nevében kibocsátott okirat másodlati példányát, valamint a birtokában levő vagy egyéb módon rendelkezésére álló okirat eredeti példányát, vagy - ha azt e törvény nem zárja ki - eredeti példány hiányában annak hiteles másolatát legalább az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
2) A megőrzés egész időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell az okirat és az abban foglalt adattartalom sértetlenségét, eredetiségének hitelességét és olvashatóságát.
6. Módosítás az előző változathoz képest
Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad.
Kulcsszavak: adójogi elévülés, adó elévülés, adómegállapítás elévülése, adó végrehajtás elévülése, túlfizetés elévülése, költségvetési támogatás elévülése