Egyéni vállalkozás szüneteltetése

A vállalkozás szüneteltetése lehetőséget biztosít a vállalkozónak arra, hogy bármilyen olyan problémájának megoldására időt kaphasson, ami a vállalkozás folytatását teszi lehetővé, hogy anyagi gondjait megoldhassa, vagy az egészségügyi problémáit kezelni tudja, vagy akár csak lazítson, pihenjen kicsit. A szüneteléssel az egyéni vállalkozó rugalmasan igazodhat a saját piacához, megrendeléséhez – ezzel összefüggésben optimalizálhatja adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.

Nincs még egy olyan rugalmas vállalkozási forma, mint az egyéni vállalkozás. Rugalmas abból a szempontból is, hogy szüneteltethető.
Előfordul, hogy nincs bevétele a szezonalitás miatt, vagy olyan élethelyzetbe kerül a vállalkozó, hogy egyéb elfoglaltsága nem teszi lehetővé a vállalkozással való foglalkozást. A vállalkozás szüneteltetése lehetőséget biztosít arra a vállalkozónak, hogy anyagi gondjait megoldhassa, vagy az egészségügyi problémáit kezelni tudja, vagy bármilyen olyan problémájának megoldására időt kaphasson, ami a vállalkozás folytatását teszi lehetővé (vagy akár csak lazítson, pihenjen kicsit).Szinte vég nélküli a sor.
A szüneteléssel az egyéni vállalkozó rugalmasan igazodhat a saját piacához, megrendeléséhez – ezzel összefüggésben optimalizálhatja adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.
A szüneteltetés jelzés arra, hogy a vállalkozó tevékenységét valamikor folytatni kívánja, csak időre van szüksége.

A törvény nem tartalmaz semmilyen státuszbeli korlátozást a szünetelésre, tehát azt bármilyen tevékenységű, foglalkozású (fő- és mellékfoglalkozású, kiegészítő tevékenységű) egyéni vállalkozó alkalmazhatja. Annak sincs akadálya, hogy egy adóévben többször, ismételten szüneteljen a vállalkozás.
Alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozóra a szünetelés nem értelmezhető, miután a munkaviszony nem szüneteltethető. A szünetelés feltételezi az egyéni vállalkozásban foglalkoztatott valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését.
A tevékenység szüneteltetésének lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet. Nem szerezhet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot és új kötelezettséget sem vállalhat. (Leegyszerűsítve: szerződést nem köthet, megrendelést nem fogadhat el, számlát nem állíthat ki.). Amennyiben mégis számlát állít ki az a vállalkozás, amelyik szünetel, akkor a szüneteltetés semmisnek minősül, és a bejelentés és a számla kiállítása közötti időszakra az összes járulékot, adót meg kell fizetnie.

I.1.) Miért van értelme megszüntetni az egyéni vállalkozást?
Erre az időszakra nincs járulékfizetési kötelezettség. Ha nincs máshol biztosítási jogviszonya az egyéni vállalkozónak, akkor a szünetelés időszakára egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, azért. hogy a TAJ kártya továbbra is érvényben maradjon.
I.2.) A vállalkozás szüneteltetésének idejére szigorú szabályok vonatkoznak.
a.) Minimum egy hónap, maximum két évig lehet szüneteltetni egy vállalkozói tevékenységet.
b.) A szüneteltetést csak a vállalkozó és csak elektronikus úton – ügyfélkapun – keresztül jelentheti be, a Webes ügysegéd alkalmazásával.
c.) A szünetelést nem kell indokolni, a bejelentését követő napon hatályba is lép, tehát nem szorul hatósági jóváhagyásra. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap! (Példa: ha valaki június 1-től kívánja szüneteltetni a tevékenységét, akkor azt az előző napon kell bejelentenie, azaz május 31-én.)
A szünetelés bejelentését követő 1 hónapon belüli folytatás bejelentése nem minősül megfelelő bejelentésnek, mert a tevékenység szüneteltetésére legalább 1 hónapos időszakra van lehetőség!
d.) A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni.
e.) A kiváltott vállalkozói igazolványt a vállalkozás székhelye szerinti illetékes okmányirodában le kell adnia a vállalkozónak.
f.) Szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.
g.) Ha van vállalkozói bankszámla, megszüntetése nem kötelező, de a szüneteltetést be kell jelenteni, az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető-hitelintézetnek. A szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége. Amennyiben elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést az egyéni vállalkozó, annak minden adójogi következménye őt terheli.


I.3.) Az ügyintézés menete
Ha tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles ezt a Hatóságnál az elektronikus űrlapon, nyilvántartási száma feltüntetésével bejelenteni. A bejelentés kizárólag elektronikus úton – az ügyfélkapun történő belépést követően a Webes ügysegéden keresztül – kezdeményezhető.
A szüneteltetés bejelentése díj- és illetékmentes.

Az elektronikus ügyintézés folyamata:

A Webes ügysegéd legtöbb szolgáltatását ügyfélkapuval rendelkező természetes személy veheti igénybe. A tevékenységét megszüntetni kívánó egyéni vállalkozó feltételezhetően már rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval. Az ügyfélkapuval kapcsolatban részletes tájékoztató a ugyfelkapu.magyarorszag.hu/ oldalon található.
A Webes ügysegéd első használatakor meg kell adnia a természetes személyazonosító adatait is, amely az ügyfélkapu háttérben zajló azonosítási szolgáltatásának igénybevételéhez, illetve a kiválasztott ügy intézéséhez kerül felhasználásra. Ezen adatokat a Webes ügysegéd eltárolja, így a későbbi bejelentkezések során ezeket az adatokat ismételten nem kell megadni.

Amennyiben a megadott adatokban változás történt, akkor a Webes ügysegéd felületén korábban megadott adatokat is módosítani szükséges.

A sikeres azonosítást követően a kiválasztott ügytípushoz tartozó űrlap jelenik meg, amelynek mezőit értelemszerűen kell kitölteni.

A Webes ügysegéd a kitöltés során ellenőrzéseket végez, amelynek eredményeként megjeleníti az esetleges hibákat.
A bejelentés megtételével, illetve a kérelem benyújtásával az ügy intézése megkezdődik.

Ha a bejelentő a Webes ügysegéden található változás-bejelentési űrlapot megfelelően töltötte ki, a nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul, automatikusan, az e célra rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetetésének kezdő napját nyilvántartásba veszi, és a Webes ügysegéden keresztül megküldi, a nyilvántartásba bejegyzett, a szüneteltetés tényét és kezdő napját tartalmazó értesítést a bejelentő részére.
A bejelentett adatok ellenőrizhetőek az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában.
Az egyéni vállalkozó a szüneteltetett tevékenységet bármikor folytathatja. E szándékát, azaz a szüneteltetés befejezését a fentiekkel egyező módon kell bejelentenie. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenységet a bejelentést követő napon lehet folytatni.
A folytatás bejelentésének hiányában, 2 év elteltével a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik, hivatalból törlik őt az egyéni vállalkozói nyilvántartásból.

Soron kívüli bevallást kell adni a szüneteltetés kezdő napját megelőző nappal lezárt adatokkal. A megszűnés napját követő 30 napon belül.
Amennyiben a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenysége mellett magánszemélyként áfa köteles tevékenységet is folytat, akkor a szüneteltetés bejelentése miatt záró áfa bevallási kötelezettsége nem keletkezik, mivel az áfa adóalanyisága nem szünetel.

Nem értelmezhető.

Le kell zárni a könyvelést, de nem kell soron kívüli bevallást benyújtani. A tárgyévet követő év február 25-ig kell a bevallást elkészíteni.
Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
kisvállalkozói kedvezménnyel,
fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
foglalkoztatási kedvezménnyel,
nyilvántartott adókülönbözettel,
kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét a magánszemély folytatja, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.
A szünetelés kezdőnapjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek, igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

Nem értelmezhető

Nem értelmezhető.

Lehetősége van a szüneteltetésre. Az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani,

Társadalombiztosítási kötelezettségek
A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a XXT1041-es nyomtatványon bejelenteni. (Egyébként ez a nyomtatvány eleget tesz az Art. 16. § (4) bekezdés a)-c), valamint (4b) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségnek is.)
Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a szünetelés megkezdésétől számított 15 napon belül a XXT1011-es adatlapon, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezetté vált.( Tbj. 39a. § (2) bekezdés)A z egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2017. január elsejétől 7110 Ft (napi összeg: 237 forint).

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellet rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, illetve regisztrációs számmal, vagy családi gazdaság tagja, feltéve, hogy megfelel a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételeknek, a szünetelés időtartamára nem az egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem a Tbj. 30/A §-ában meghatározott (őstermelői) járulék fizetésére válik kötelezetté.

Nem értelmezhető.

nem értelmezhető

A nyilvántartást le kell zárni.

nem tartalmaz

Egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése
57. § (1) Az egyéni vállalkozónak a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell az adókötelezettségeit teljesítenie, ha a jogállását szabályozó külön törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
(2) Az egyéni vállalkozó magánszemély - a tevékenysége szünetelésének bejelentése alapján - egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.
(3) Az egyéni vállalkozó, ha az adóév utolsó napján a tevékenységét szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címen jövedelmét nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.
(4) Az egyéni vállalkozó
a) szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is)- az (5) bekezdésben említett kivétellel - nem számolhat el;
b) a szünetelést - a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg - az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.
(5) A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. § 118 Szünetel a biztosítás:
f) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

A bejelentés szabályai
16. § (4)
a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,
b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,
c) ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-c) és f)-g) pontjai, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni, a bejelentési határidőkre az a) és b) pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.
(4a) Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo. tv.) meghatározott korlátok túllépése miatt a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a Tbj. általános adózási és járulékfizetési szabályait köteles alkalmazni, az egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t a jogsértés feltárásától számított nyolc napon belül - a (4) bekezdésben előírt módon biztosítottként - jelenti be. Ettől eltérően nem kell a (4) bekezdés szabályai szerint biztosítottként bejelenteni azt a természetes személyt, akit a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett, de a munkát nem vette fel és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
18. § (1) Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szünetelés bejelentésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelésről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
(3) A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
(4) Az egyéni vállalkozó szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységét a változásbejelentési űrlapon benyújtott, az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására vonatkozó, a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon tett bejelentésével folytathatja. A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt feltételeknek továbbra is megfelel. A tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szerv a szünetelés záró napját bejegyzi az egyéni vállalkozók nyilvántartásába, és erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az állami adóhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Hatóságot.
(5) Igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó tevékenysége szüneteltetésének a feltétele, hogy az egyéni vállalkozó igazolványát a Hatóságnak személyesen vagy postai úton leadja. Az igazolványt a Hatóság az igazolvány beérkezésének vagy leadásának napján érvényteleníti, és ennek tényét bejegyzi a nyilvántartásba.
(6) A szünetelés, valamint a szüneteltetett tevékenység folytatásának bejelentésére és nyilvántartásba vételére a 6. és 7. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az értesítés az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát, a 9. § a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a szünetelés bejelentése esetén a szünetelés kezdő, a szüneteltetett tevékenység folytatásának bejelentése esetén pedig a szünetelés kezdő és záró időpontját tartalmazza
19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik
g) ha az egyéni vállalkozó a 18. § (1) bekezdésben foglalt időpontig nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését, a szünetelés kezdőnapját követő két év elteltét követő napon.

Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. § i) pontjában foglalt feladatkörében eljáró Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, továbbá a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában foglalt feladatkörében eljáró adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § E rendelet 1. melléklete állapítja meg az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésével, 2. melléklete a változás-bejelentésével, a szüneteléssel és megszüntetéssel, valamint a vállalkozói tevékenység ismételt megkezdésével kapcsolatos űrlapok tartalmát. Az 1. és 2. melléklet tartalmazza a vállalkozói igazolvány kiállítása kérelmezésére vonatkozó nyilatkozatot is.
2. melléklet a 65/2009. (XII. 17.) IRM rendelethez
I. 30 A vállalkozás azonosításához szükséges adatok
1. Nyilvántartási szám
2. Családi név
3. Utónév
4. Székhely
5. Anyja neve
6. Születési hely
7. Születési idő

V. Nyilatkozat az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről, folytatásáról, megszüntetéséről
1. Egyéni vállalkozói tevékenységemet a bejelentést követő naptól szüneteltetem.
2. Szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységemet a bejelentést követő naptól folytatom.

Módosítás az előző változathoz képest nincs