Egyéni vállalkozás megszüntetése

A különböző adózási formát választó egyéni vállalkozók tevékenységének megszüntetését, a megszüntetéshez kapcsolódó adózási és adóbevallási kérdésekkel foglalkozik az anyag.

1.1. Ki számít egyéni vállalkozónak

Egyéni vállalkozó a(z)

- az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenységei tekintetében;

- a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

- az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

- az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

- az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

- a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

Az első pont szerint a magánszemély egyéni vállalkozása azzal az időponttal kezdődik, amikor ebbéli szándékát az arra illatékes hatósághoz bejelenti, és tart addig, míg a megszűnését az arra illetékes hatósághoz bejelenti.

A többi esetben a magánszemély egyéni vállalkozása a hatósági engedély vagy kamarai igazolvány kiadásával kezdődik és tart addig, míg ezen engedélyek birtokában van

1.2. Az egyéni vállalkozás megszűnik

- ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján

- ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján

- az egyéni vállalkozó halála napján

- az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján

- ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

- az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn

- ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt

- ha az egyéni vállalkozó a bejelentett tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen

A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

1.3. Teendők a vállalkozási tevékenység megszűnésekor

1.3.1. Bejelentési kötelezettség

A vállalkozó a vállalkozói tevékenységének megszüntetési szándékát elektronikus úton az illetékes hatóságnak (okmányiroda) bejelenti. Továbbiakban az illatékes hatóság intézkedik és értesíti az érintett szervezeteket.

1.3.2. Bevallási kötelezettség, adózás

Ha az egyéni vállalkozó tevékenységét megszünteti, soron kívül adóbevallást kell adnia a tevékenység megszűnését követő 30 napon belül. A bevallást az állami- és az önkormányzati adóhatósághoz is meg kell tenni.

A benyújtandó bevallás(ok) függenek attól, hogy az egyéni vállalkozó

- a személyi jövedelemadó törvény szerint adózott

- az EVA szabályai szerint adózott

- foglalkoztató (munkáltató, vagy kifizető volt-e, voltak-e alkalmazottai, teljesített-e magánszemélynek kifizetést)

Az anyagunk részletesen azt az esetet dolgozza ki, amikor az egyéni vállalkozó elektronikus bevallásra nem kötelezett és azt önként nem is választotta (éves bevalló). Az ettől eltérő esetekre csupán utalni fogunk.

1.3.2.1. Személyi jövedelemadó törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása

A.) Adózás

Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében 2010.01.01-től a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint (mintha nem történt volna megszűnés).

Ezt követően az alábbi módosító tételeket veszi figyelembe az adóalapba beszámító jövedelmének növelő tételeként:

- meglévő készletének leltári értékét (anyag, áru, félkész és késztermék)=beszerzési, előállítási ára

- a kis értékű tárgyi eszközeinek leltári értékét (a beszerzési ár 50%-a). Ide tartozik a 2006-2007-es beszerzésű eszközök közül a 100 eFt-ot meg nem haladó, 2001-2005-ös beszerzésű eszközök közül az 50 eFt-ot meg nem haladó, az 1992-2000-es beszerzésű eszközök közül a 30 eFt-ot meg nem haladó tárgyi eszköz.

- valamely bérleti jogról való lemondás ellenértéke, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadás a jövedelemszerző tevékenység érdekében történt és azt a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta akkor is, ha a magánszemély a tevékenység megszűnésekor még nem kapta meg.

- a megszűnés napjáig kiállított számla ellenértéke (még nem kapta meg)

- a foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele miatt érvényesített összeg 1,2-szerese

A megállapított adót növelni kell, ha az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe és még a kedvezmény érvényesítésének évét követő évtől számítva nem telt el négy év. A növelés mértéke a korábban kedvezményként figyelembe vett összeg kétszeresének 19 %-a.

A megállapított adót növelni kell a fejlesztési tartalék nem cél szerinti feloldása esetén késedelmi pótlékkal növelt összegben.

Ezt követően az adózás utáni vállalkozói jövedelemből meg kell határozni a vállalkozói osztalékalapot (növelő és csökkentő tételek) és annak adóját a fő szabályok, illetve a megszűnés szabályai szerint. A megszűnés miatt a következő növelő tételekkel kell számolni:

- a megszűnéskor meglévő tárgyi eszközök beszerzési értékének következő %-val kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet

1. egy éven belüli beszerzésnél 100 %-al

2. egy éven túl, de két éven belüli beszerzésnél 66 %-al

3. két éven túl, de három éven belüli beszerzésnél 33 %-al

- ha az egyéni vállalkozónak van olyan üzembe nem helyezett beruházása, amelynél a beruházási költségeket a korábbi években vállalkozói osztalékalap csökkentésekor figyelembe vett, akkor ezen költségek összegével kell növelni az adózás utáni vállalkozói jövedelmet

A megszűnésének napját követően megszerzett, de a bevallás benyújtásáig megérkezett bevétel a vállalkozói tevékenység bevétele, az ezt követően érkező bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Ugyanígy kell eljárni a vállalkozás érdekében igazoltan felmerült költségek tekintetében is. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.

Az ÁFA alany egyéni vállalkozó megállapítja ÁFA fizetési kötelezettségét. A működés időszakára megállapított bevételbe be kell számítani azon eszközök, készletek piaci értékét, amelynek beszerzéséhez, kitermeléséhez, előállításához, feldolgozásához, átalakításához vagy felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható volt. Ha a megszűnő vállalkozónak visszaigényelhető adója van, azt az adóhatóság a visszaigénylési értékhatár elérése nélkül kiutalja.

El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat és az APEH által rendelkezésre bocsátott bevalláson.

B.) Bevallás

1053 bevallás a vállalkozásból származó jövedelemről 1058 bevallás a saját járulékai tekintetében (kivéve kiegészítő tevékenységet folytatók)

1008 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében (az utolsó hónapról akkor is, ha nincs kötelezettség)

1001 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor 2010.01.01-től a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig akkor is, ha nincs kötelezettség)

Az ÁFA bevallást a 1065 bevallások vállalkozóra vonatkozó valamelyikén kell benyújtani.

Ha az egyéni vállalkozónak uniós termékforgalma, Közösségi adóalany felé szolgáltatás nyújtása, Közösségi adóalanytól szolgáltatás igénybevétele is volt, be kell adni a 10A60 összesítő nyilatkozatot is.

1051 bevallás, ha a gyógyszerforgalmazással kapcsolatos befizetési kötelezettsége is van.

Termékdíj fizetési kötelezettség tekintetében KT10 bevallás a még bevallással le nem zárt időszakról

A helyi adók bevallását a vállalkozók kommunális adója tekintetében az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni.

A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás.

A helyi iparűzési adót 2010-tól az állami adóhatósághoz kell bevallani. Nyomtatványa a 1044-es.

A megszűnő egyéni vállalkozónak 2011. május 20-ig a 1053-as bevallást is be kell adnia, itt tudja elszámolni a vállalkozói kivétet, a vállalkozásból származó osztalékjövedelmet, a befizetett adóelőlegeket.

Az elhunyt egyéni vállalkozó adóelszámolását az APEH készíti el az örökösök által átadott bizonylatok alapján.

Az egyéni vállalkozó iratait az elévülési idő végéig meg kell őrizni.

1.3.2.2. Az EVA törvény szerint adózó egyéni vállalkozó megszűnő bevallásai és adóelszámolása

A.) Adózás

Az egyéni vállalkozó vállalkozásból származó jövedelmének megállapítása érdekében 2010.01.01-től a megszűnés napjáig megállapítja bevételeit és kiadásait a fő szabályok szerint a ténylegesen befolyt összeggel.

Az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően mint magánszemély kerül vissza a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, és nem mint egyéni vállalkozó. Ebben az esetben a bevallásában már magánszemélyként (az önálló tevékenységével összefüggésben) tudja figyelembe venni a tevékenység megszüntetését követően kapott összegeket.

Ezt követően adóalapját növeli megállapításakor az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított.

El kell készíteni a helyi adók bevallását az önkormányzat és az APEH által rendelkezésre bocsátott bevalláson.

B.) Bevallás

1043 bevallás az EVA összegéről, a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékáról, 1065 bevallás a fizetendő ÁFA-ról. A főfoglalkozású és heti 36 órát elérő munkaviszony mellett vállalkozó egyéni vállalkozó 1058 bevallás a saját járulékai tekintetében

1008 bevallás a foglalkoztatottak járulékainak tekintetében

1001 bevallás az egyéb adók tekintetében (ha éves bevalló, akkor 2010.01.01-től a megszűnés napjáig, ha évközi bevalló, akkor a bevallással még le nem zárt időszaktól a megszűnés napjáig)

A helyi adók bevallását a vállalkozók kommunális adója tekintetében az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott (egyes esetekben Internetről letölthető) nyomtatványon kell beadni.

A bevallásokon -az ott előírt módon- jelölni kell, hogy a bevallás megszűnő, illetve (önkormányzatnál) záró bevallás.

A helyi iparűzési adót 2010-tól az állami adóhatósághoz kell bevallani. Nyomtatványa a 1044-es.

Ha a magánszemély az ÁFA-nak alanya és megszűnéskor olyan eszközt, terméket birtokol, melynek beszerzésekor az ÁFA levonható volt, a megszűnő bevallásban ezek piaci értéke után ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik. Ez a bevallási és befizetési kötelezettség kiterjed az alanyi mentes vállalkozókra is abban az esetben, ha a beszerzés még nem alanyi mentes státusban történt. A fordított adózás bevezetése miatt az EVA szerint adózó egyéni vállalkozó is kerülhet ÁFA fizetési pozícióba.

Nem érinti

A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított SZJA-t meg kell fizetni.

Nem érinti

Nem érinti

A vállalkozást lezáró bevallásban megállapított EVA-t meg kell fizetni.

A vállalkozás megszűnéséig esedékes saját és foglalkoztatói minőségben keletkezett járulékokat meg kell fizetni. 14 %-os Eho fizetési kötelezettség terheli a 25 %-os vállalkozási osztalékalapot az éves 450 eFt-os plafon eléréséig. Fizetendő adó és járulék lehet még a szakképzési hozzájárulás, a környezetvédelmi termékdíj és a helyi adó.

Nem érinti

Nem érinti

Maga a megszűnés különleges könyvelési feladatot nem jelent. Az egyéni vállalkozást a fő szabályok szerint a megszűnésig könyvelni kell.

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő

17. Egyéni vállalkozó:

a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében;

b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja);

c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja);

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében;

e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja);

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében;

g)-h)



49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el.

(2) Többféle vállalkozói tevékenység esetén azok bevételeit együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni, valamint az elérésük érdekében felmerült, e törvényben elismert összes költséget is együttesen kell elszámolni. Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,

b) az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet a magánszemély a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Vállalkozói bevételnek minősül

c) - ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) - a foglalkoztatási kedvezmény címén érvényesített összeg 1,2-szeresének azon része, amelyet - az a)-b) pontban említettek kivételével - az átlagos állományi létszámcsökkenés miatt bevételként még nem vett figyelembe.

(9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalap - 19 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig csökkenti

a) nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b) pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár;

b) továbbá - azzal a korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékánál - a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is - esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető.

(11) Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évét követő negyedik adóév utolsó napjáig a (14) bekezdés rendelkezéseiben említett esetek bármelyike bekövetkezik (kivéve, ha annak oka a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belüli visszaadás), az ott meghatározott összeg kétszeresének a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében hatályos (9) bekezdésben meghatározott adókulcs szerinti százalékát adóként kell megfizetni.

(14) A (11) bekezdés rendelkezését a tárgyi eszköz, a szellemi termék beruházási költségéből (ideértve az értékcsökkenési leírás alapját növelő kiadást, valamint az eszköz beszerzésére, előállítására fordított, a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének évében költségként elszámolt kiadást is) a kisvállalkozói kedvezmény megállapításánál figyelembe vett részre kell alkalmazni, a következők szerint:

a) ha az eszköz üzembe helyezése, használatbavétele nem történt meg (kivéve, ha az elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás miatt maradt el), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt a kedvezmény érvényesítését követő negyedik adóévre vonatkozó,

b) ha az eszköz az üzembe helyezéskor, használatbavételkor nem felelt meg a (12) bekezdés rendelkezéseiben foglalt feltételeknek, a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az üzembe helyezés, használatbavétel évére vonatkozó,

c) ha az üzembe helyezett, használatba vett eszközt az egyéni vállalkozó a (12) bekezdésben nem említett eszközként használja (átsorolja), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt - kivéve, ha az eszköz átsorolása elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következménye - az átsorolás évére vonatkozó,

d) ha az eszközt az egyéni vállalkozó - akár üzembe helyezése, használatbavétele előtt, akár utána - elidegenítette (ideértve a természetbeni juttatás formájában történő átadást, az ellenszolgáltatás nélküli átadást, valamint a pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadását), a kisvállalkozói kedvezményből az eszközhöz kapcsolódó részt az elidegenítés évére vonatkozó,

e) ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a kisvállalkozói kedvezmény egészét, illetőleg - az a)-d) pont rendelkezéseit is figyelembe véve - a fennmaradó részt a jogállás megszűnésének napjára előírt

adókötelezettség megállapításakor kell figyelembe venni. A (13) bekezdés b) 1. pontjában említett személygépkocsi esetében a b) és c) pontok rendelkezését nem kell alkalmazni.

(16) A fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeg annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében - alapnyilvántartásában, valamint egyedi beruházási és felújítási költségnyilvántartásában rögzített - beruházási, felújítási kiadás(oka)t [ide nem értve az olyan beruházási, felújítási kiadást, amelyre a (22) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza] teljesít, kivéve, ha megállapítja

a) a kivezetett rész után a (9) bekezdésnek a nyilvántartásba vétel adóévében hatályos rendelkezései szerinti mértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint

b) a kivezetett résznek az a) pont szerinti vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 25 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá

az a)-b) pontban említett adókat késedelmi pótlékkal növelten a kivezetést követő 30 napon belül megfizeti. Az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az a)-b) pont szerinti adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és azokat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani. Az előző rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnt (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála) azzal, hogy ilyenkor az említett adókat a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni. Az egyéni vállalkozó a fejlesztésitartalék-nyilvántartást úgy vezeti, hogy abból megállapítható(ak) legyen(ek) a kivezetett összeg(ek), valamint a kivezetés(ek) alapjául szolgáló kiadás(ok) teljesítésének időpontja(i) és összege(i), illetve a kivezetés(ek) miatt fizetendő adó és késedelmi pótlék összege.



49/C. § (1) A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből a (2)-(6) bekezdés rendelkezése szerint - figyelemmel az átmeneti rendelkezésekre is - kell megállapítani.

(2) Az adózás utáni vállalkozói jövedelmet növeli:

a) a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén - kivéve, ha azt az egyéni vállalkozó természetbeni juttatásként nyújtja -, az említett tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva a (6) bekezdés a) pontjában említett összegnek

aa) a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100 százaléka,

ab) a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66 százaléka,

ac) a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33 százaléka,

ad) a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor az aa)-ad) pont szerint előírt összeg, ha a megszüntetés az ott előírt időhatáron belül történt;

c) a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette;

d) a c) pontban nem említett esetben: a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben (ültetvény esetében annak elidegenítésekor, de legkésőbb a termőre fordulás évében) a vonatkozó beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette, illetve ennél előbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésekor.

(7) A vállalkozói osztalékalap után - kivéve abból a kivét-kiegészítést - az adó 25 százalék. Az adót a magánszemély bevallásában megállapítja, bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.



5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az adónyilvántartásokról

A magánszemély - a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezései szerint jár el.

13. Leltár

A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint:

- anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag),

- használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),

- 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközök,

- áruk (kereskedelmi készletek),

- betétdíjas göngyöleg,

- alvállalkozói teljesítmények,

- saját termelésű készletek:

= befejezetlen termelés,

= félkész és késztermék.

Az áfát nem az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek a leltárban

- a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) eszközöket és az árukat a legutolsó, áfát is tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;

- a 100 ezer forintnál nem magasabb értékű (1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer forintnál alacsonyabb értékű) használatba vett tárgyi eszközöket az áfát tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie;

- a saját termelésű félkész és készterméket (így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron - az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében - kell szerepeltetnie.



Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban



10. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

Az egyéni vállalkozó bevételeinek elszámolásáról

II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adóévében a megszűnés napján megszerzett vállalkozói bevételnek minősül:

1. a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő összes készlet (anyag, áru, félkész és késztermék) leltári értéke, a 100 ezer - 1991. december 31-ét követően és 2001. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 30 ezer, 2000. december 31-ét követően és 2006. január 1-jét megelőzően történő beszerzés esetén 50 ezer - forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz (ideértve a tartalékalkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke;

2. a gazdasági épület, az üzlet, a műhely, az iroda és az egyéb - kizárólag a jövedelemszerző tevékenységhez használt - ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték - akkor is, ha azt a magánszemély a megszűnéskor még nem kapta meg -, ha a használati vagy bérleti jog megszerzésére fordított kiadást a magánszemély költségei között bármely évben elszámolta azzal, hogy ha a megszűnés évében az ellenérték összege még nem ismert, akkor az ingatlan használati vagy bérleti jogának megszerzésére fordított összeget kell bevételként figyelembe venni;

3. az egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységét nem folytató özvegye, örököse által az egyéni vállalkozói tevékenység korábbi folytatására tekintettel az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napját követően megszerzett bevétel önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, és az azzal összefüggő adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. Nem számolható el költségként a megszüntetés évéről készített adóbevallás (illetőleg annak önellenőrzése) alapján - a vállalkozói osztalékalap után - megállapított egészségügyi hozzájárulás.

4. § E törvény alkalmazásában:

a) Foglalkoztató:

1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

3.§ (3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó



c) 25 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

8.§. (4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt - az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.

(7) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott számla, egyszerűsített számla alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.

16.§ (2) Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles

a) a termék importja,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,

c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint

d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása

esetén az általános forgalmi adót megfizetni.

(3) Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(4) Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36-49. §-ainak, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.

(5) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.

(6) Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adólevonási jogot.

(7) Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.

(8) Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.

23. § (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást - a megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím és a 22. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével -, amelyről a cégbíróság, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie.

(2) Az adókötelezettséget érintő változás különösen a 16. § (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést.



33.§ (3) Soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról - kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani - a bevallással még le nem fedett időszakról, ha

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenységét megszünteti, a tevékenység gyakorlásához szükséges egyéni vállalkozói igazolványát vagy hatósági engedélyét jogerősen visszavonják, valamint az ügyvéd és a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény).

(4) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, a c)-e) pontokban meghatározott esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell benyújtani.

(5) Azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soron kívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell a bevallást benyújtani.

11.§ (2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:

d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.



17.§ (2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.



(3) A (2) bekezdésben említett jogutódlással történő megszűnés a következő eseteket foglalja magában:

a) gazdasági társaságnak a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulását (ideértve az egyesülést, a szétválást és a részleges átalakulást is);

b) szövetkezetnek a szövetkezetekről szóló törvény (a továbbiakban: Szöv. tv.) szerinti átalakulását;

c) szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetében a közösségi alap Szöv. tv. szerinti átadását más szövetkezet vagy szövetkezeti szövetség részére;

d) egyéni cégnek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti átalakulását;

e) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet

ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja; illetőleg

eb) cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja;

f) a 8. § (5), (9) és (12) bekezdéseiben említett eseteket.



18. § (1) Az apport [17. § (1) bekezdése], illetőleg a jogutódlás [17. § (2) bekezdése] útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;

b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetőleg a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek - a (2) bekezdésben említett eltéréssel - a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;

c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva össszeegyeztethetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

(2) Az apportálót, illetőleg jogutódlással történő megszűnés azon esetében, amelyben a jogelőd nem szűnik meg, a jogelődöt az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli azon, e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, az apportra, illetőleg a jogutódlásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.



186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art. -ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha

(6) Megszűnés esetében, ha az

a) jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;

b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.

11. § (1) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartási számmal történő azonosítása, illetve más egyéni vállalkozótól való megkülönböztetése céljából, az egyéni vállalkozók tevékenységének átláthatóbbá tétele, a jogszabályoknak megfelelő működés ellenőrzése érdekében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában rögzíti:

c) az egyéni vállalkozó főtevékenységét és tevékenységi köreit a 6. § (1) bekezdésének c) pontjának megfelelően,



19. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság e törvény erejénél fogva megszűnik

a) ha az egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését - az erre rendszeresített elektronikus űrlapon - a Hatóságnak bejelenti, a bejelentés napján,

b) ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napon, illetve ha az egyéni vállalkozó átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, az átruházás napján,

c) az egyéni vállalkozó halála napján,

d) az egyéni vállalkozó cselekvőképességének korlátozását vagy cselekvőképtelenségét kimondó bírósági határozat jogerőre emelkedésének a napján,

e) ha az adóhatóság törölte az egyéni vállalkozó adószámát, a törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

(2) A Hatóság az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását megtiltja, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését vagy folytatását kizáró ok áll fenn,

b) ha a szünetelés kezdőnapját követően öt év eltelt, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása vagy megszüntetése iránt,

c) ha az egyéni vállalkozó a 11. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenységek egyikét sem folytathatja jogszerűen,

(3) Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának a megtiltásáról hozott határozatának végrehajthatóvá válásáról a Hatóság haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet, amely az értesítés alapján az egyéni vállalkozót a nyilvántartásból hivatalból törli.

(4) Az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság megszűnése alapjául szolgáló tényről

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése, az egyéni vállalkozó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válása, illetve halála esetén a Hatóság,

b) az egyéni vállalkozó adószámának törlése esetén az adóhatóság,

c) egyéni cég alapítása esetén az egyéni cég székhelye szerint illetékes cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)

elektronikus úton értesíti a nyilvántartást vezető szervet.

(5) A nyilvántartást vezető szerv azt az egyéni vállalkozót, amelynek az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága megszűnt, az illetékes hatóság értesítése alapján a jogosultság megszűnésének napjával hivatalból törli a nyilvántartásból. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból való törlésről és annak időpontjáról haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt.

A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában adóév alatt azt az időszakot kell érteni, amelyre vonatkozóan az adó alapját a magánszemélynek meg kell állapítania. Ez alatt az időszak alatt a naptári évet kell érteni.

Az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntető magánszemély esetében ez azt is jelenti, hogy az adóév nem az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének időpontjában zárul le, mivel a Szja tv. 10. sz. mellékletének II. pontjában foglaltak szerint az egyéni vállalkozónak az adóbevallás benyújtásának időpontjáig kell megállapítania - az adóévben keletkezett - egyéni vállalkozásból származó "végleges" jövedelmét. A II. pontban felsorolt esetek miatt az adóévet nem lehet lezárni a tevékenység megszüntetésének időpontjával.

Az átalányadó választásával kapcsolatosan is úgy rendelkezik a törvény, hogy azt az adóév egészére lehet választani. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelmet adóéven belül egyféleképpen lehet kiszámítani, így a tevékenységét megszüntető, majd újra kezdő egyéni vállalkozó ennek a követelménynek csak akkor tud megfelelni, ha ugyanazt az adózási módot választja az egyéni vállalkozói tevékenység újrakezdésekor, mint amelyet a megszüntetett tevékenységre korábban választott.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 19686/2001-APEH Adónemek Főosztálya 1224559660)

1. Ha a magánszemély az egyéni vállalkozói tevékenységének megszüntetése után mezőgazdasági őstermelőként folytatja a tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében kezdőnek minősül ha korábban nem volt még őstermelői igazolványa. Ha a három éven belül vásárolt, még teljesen le nem írt tárgyi eszközét a mezőgazdasági őstermelői tevékenységéhez használja a továbbiakban, akkor a Szja tv. 3. sz. mellékletének b) pontja szerint "megkezdheti" e tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását azzal, hogy - a Szja tv. 8 § (2) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve - a tárgyi eszközre fordított kiadásnak korábban értékcsökkenéssel már elszámolt részét még egyszer nem veheti figyelembe a költségelszámolás során. Ez azt jelenti, hogy csak a még le nem írt részt írhatja le, azaz a maradványértéken újrakezdheti a tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolását.

Ha pl. 100 érték 5 éves értékcsökkenési leírását a harmadik évben "folytatni" akarja az őstermelő, akkor a 60 értéket a harmadik évben újrakezdheti amortizálni, és a 60 értéket 5 éven keresztül 12-12 értékkel lehet leírni.

Az előzőekkel azonos a helyzet akkor is, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét megszünteti, majd azt ismételten újrakezdi, feltételezve azt, hogy a tárgyi eszköz beszerzése és a tevékenység újrakezdése között 3 évnél kevesebb idő telt el.

2. Ha a magánszemély egyidejűleg folytatott egyéni vállalkozói és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, majd az egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti és csak őstermelőként működik tovább, megszűnik az a tényállás, amelynek alapján választania kellett, a mindkét tevékenységhez használt tárgyi eszközzel összefüggő költségelszámolást illetően. Ezért a korábban az egyéni vállalkozásában üzemeltetett és elszámolt tárgyi eszközt a megszüntetést követően úgy tekintheti, mint amelyet már eddig is használt az őstermelői tevékenységéhez, azaz nincs akadálya, hogy ekkortól az értékcsökkenési leírást őstermelőként folytassa.

Ha viszont az őstermelő egyéni vállalkozóként folytatja tovább a tevékenységet, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évében az értékcsökkenési leírást meghaladó nettó érték összegével nem csökkenthető az adózás utáni jövedelem, mert az üzembe helyezés éve nem azonos az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évével.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 3898/2001. - APEH Adónemek Főosztálya 1224563650/2001.)

[Eva tv. 3. § (1) bekezdés f) pont, 7. § (7) bekezdés]

Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) 3. § (1) bekezdésének f) pontja alapján a magánszemély eva-alanyisága megszűnik az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének napjával.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően befolyt bevételre nem alkalmazható sem az Eva törvény 7. § (7) bekezdése (harmincnapos szabály), sem a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 5. számú mellékletének IV. a) pontja, mert a bevételek beérkezésekor az adózó már nem eva alany.

Az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését követően mint magánszemély kerül vissza a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá, és nem mint egyéni vállalkozó. Ebben az esetben a bevallásában már magánszemélyként (az önálló tevékenységével összefüggésben) tudja figyelembe venni a tevékenység megszüntetését követően kapott összegeket.

(PM Jövedelemadók főosztálya 7904/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 3302480107)

Nincs