Cégautó adó

A nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautó adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonában lévő és személygépkocsira tekintettel cégautó adót kell fizetni, ha a magánszemély a használattal kapcsolatban költséget számol el. Az anyag részletesen taglalja a szabályokat, bemutatja a kivételeket.

Vagyoni típusú adó, 2009. február 1-től a személygépkocsik után kell fizetni az anyagunkban részletezett feltételek mellett.

A személygépkocsi fogalmát az Szja tv. határozza meg, ezek szerint személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

Bizonytalanságot okoz a személygépkocsi minősítése, ezért az alábbi példákkal szeretnénk a döntést megkönnyíteni:

- Ha a jármű legfeljebb nyolc felnőtt szállítására alkalmas, csak a személygépkocsikra jellemző csomagtartó térrel rendelkezik (nincs elkülönített raktere) –SZEMÉLYGÉPKOCSI

- Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik, de maximum 3 személy szállítására alkalmas –TEHERGÉPKOCSI

- Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik és 3 személynél több személy szállítására alkalmas, de a megengedett együttes tömege (forgalmiban szereplő adat) a 2500 kg-ot meghaladja - TEHERGÉPKOCSI

- Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik és 3 személynél több személy szállítására alkalmas, de a megengedett együttes tömege a 2500 kg-ot nem haladja meg - SZEMÉLYGÉPKOCSI

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a minősítés csak a cégautó adó szempontjából helytálló, az Áfa tv. szerinti megítélése ettől eltérő.

1.1. Az adó fizetésére kötelezett

1.1.1. A nem magánszemély tulajdonos, aki a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi (külföldi rendszámú) esetén az adó alanya az a szervezet, amely a személygépkocsi után költséget számol el. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a törvény a nem magánszemély tulajdonosok között nem tesz különbséget, ide tartoznak a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok is. Így például cégautó adót kell fizetni a polgárőr egyesületek tulajdonában lévő személygépkocsi után is. Mentességet (később részletezzük) csak bizonyos tevékenységek végzése alapján lehet szerezi.

1.1.2. A magánszemély tulajdonos -figyelemmel a fentiekre is-, ha a személygépkocsi után a számvitelről szóló törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számolt el. A törvény példálózva felsorolja, hogy akkor keletkezik fizetési kötelezettség, ha a magánszemély költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számol el. Az útnyilvántartás szerint elszámolt 9 Ft/km tartalmazza átalány formájában az előbb felsorolt költségfajtákat, tehát az útnyilvántartás alapját történő átalány-költség elszámolása is adókötelezettséget eredményez. 2009.08.01-től nem keletkezik cégautó adó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély tételes nyilvántartás mellőzésével havi 500 km után átalányköltséget számol el.

A 2009. évi CXI. tv. átmeneti rendelkezése tartalmazza, hogy ha az egyéni vállalkozó 2010.I. negyedévi bevallásában bevallja és megfizeti a 2009.02.01-től érvényes cégautó adót, akkor az adott személygépkocsira már megkezdett értékcsökkenést pótlólag elszámolhatja. Az utólagos bevallásnak nincs jogkövetkezménye.

Nem kell cégautó adót fizetni a magánszemélynek, ha a tulajdonában álló személygépkocsit kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazásra használja, és költségtérítés címén a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével kapja az igazolás nélkül elszámolható összeget. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy itt a kiküldetési rendelvény használata kötelező. Nem kell cégautó adót fizetnie akkor sem, ha a saját gépjárművel történő munkába járás címen kap költségtérítését a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben.

Ha a magánszemély munkába járás címén az igazolás nélkül elszámolható költségtől (9 Ft/km) többet kap, az ezt meghaladó részt a jogviszonya szerinti jövedelemnek kell tekinteni, és az adózás szempontjából ezt így kell kezelni (Szja előleg, járulék).

Ugyanez a helyzet, ha a magánszemély költségtérítésként kapja a saját személygépkocsija használatának ellenértékét, és az igazolás nélkül elszámolható összegtől többet kap.

Nem kell cégautót fizetnie akkor sem, ha pénzügyi lízing alapján használja a személygépkocsit, de a személygépkocsi után költséget nem számol el. Tehát, ha a magánszemély bár lízingeli a személygépkocsit, de nem számol el vállalkozásában rá költséget (csak magánhasználat van), önmaga a lízingelés ténye nem keletkeztet cégautó fizetési kötelezettséget.

Ami lényeges változás 2009-től, hogy az előző részben taglalt kifizetések már nemcsak a munkáltató által, hanem a kifizető által teljesített kifizetésekre (tehát a tagi jogviszonyban állókra) is vonatkozik.

1.2. Az adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése

Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

1.2.1. Nem magánszemély a tulajdonos

A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében

- az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.

- az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja.

- megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után

- az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Például, ha a költségelszámolás első napja május 9-e, akkor a cégautó adó fizetési kötelezettség június 1-jén keletkezik

- adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

- megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

1.2.2. Magánszemély a tulajdonos

A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében

- az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el.

- amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és

- a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,

- a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.

Ez utóbbi esetben a használó (bérlő) a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ez az időpont határozza meg a magánszemély adófizetési kötelezettségének kezdetét. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a használó köteles megfizetni az adót.

- a költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

- megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után

- az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.

- a költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

- megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították. Ha útnyilvántartás alapján történik az elszámolás, akkor annak az a nap, mely napon az első bejegyzés az útnyilvántartásba megtörténik. Az 500 km alapján történő átalányköltség elszámolása esetén a fizetési kötelezettség keletkezésének napja annak a hónapnak az első napja, mely napon a használatot megkezdte.

Speciális szabály alapján számolhatják el költségeiket az egyéni vállalkozó gépjármű oktatók. Amennyiben az üzemelési költségeiket a 124/1994. (IX.15.) Korm. rendelet, az üzemanyag fogyasztásukat a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet alapján számolják el, mentesek a gépjármű-adó fizetési kötelezettség alól, mivel ez a költség elszámolás igazolás nélkül elszámolható költség elszámolás az Szja. tv. 3. számú melléklete alapján, így nem valósul meg a nyilvántartás szerinti költségelszámolás.

1.3. Az adó mértéke

Az adó mértéke havonta

- 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3kamratérfogatot (Wankel motor) meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft

- az előző pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

1.4. Mentességek

Mentes az adó alól az a személygépkocsi

- amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel

- amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata ellátásához üzemeltet (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell)

- amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be

- amely kizárólag halottszállításra szolgál

- amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet. A működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható kell legyen, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell)

- amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell, az orvosi tevékenység során magánszemélyekhez történő utazást, annak célját –tekintettel a titoktartási kötelezettségre- külön nyilvántartásba kell felvezetni)

1.5. Megfizetés, bevallás

A cégautó adót negyedévente kell megfizetni és bevallani. A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után megállapított és határidőre megfizetett gépjárműadó és a megfizetett nagy teljesítményű gépjárművek adója. A gépjárműadó beszámítása csak azon hónapokra történhet, mely hónapokra cégautó adó fizetése keletkezett.

Az adó megállapítása önadózással történik. Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. A bevallási nyomtatvány a 1001-es.

A társaságoknak a vagyonadóról először 2010.05.31-ig kell bevallást tenniük, ekkor kell megfizetni az adó 50 %-át. A cégautó adó 2010. év első negyedévi bevallásának és megfizetésének határideje 2010.04.20. Ekkor már ismertnek kell lenni a vagyonadó összegének is, javasoljuk tehát, hogy a bevallásban majd május 31-én szereplő vagyonadót április 20-ig fizesse be (az éves adó 50 %-át) mindenki, és a cégautó adó bevallásban már figyelembe lehet venni. Ha ez nem történik meg, úgy a cégautó adó áprilisi bevallásban nem lehet figyelembe venni ezt a csökkentő tételt, megmarad viszont a 1001-es bevallás önellenőrzési lehetősége. Ugyanez a helyzet a nem egyéni vállalkozó magánszemély esetében is, ez az adózói kör május 20-ig köteles vagyonadó bevallást benyújtani. Az egyéni vállalkozók, áfás őstermelők már február 20-ig teljesítették vagyonadó bevallásukat, náluk ennek figyelembe vétele már automatikus.

Számlaszám: APEH Cégautó adó bevételi számla 10032000-01076167

Ahhoz, hogy a cégautó adó mértéke és az adókötelezettség keletkezése, megszűnése követhető legyen, javasoljuk az iratminták között található nyilvántartó lapok használatát. Háromféle nyilvántartólap került kialakításra, a nem magánszemély tulajdonos belföldi rendszámú személygépkocsijára (1), a nem magánszemély tulajdonos külföldi rendszámú személygépkocsijára (2), és a magánszemély kötelezett személygépkocsijára.

1.6. Kapcsolódó jogszabályi módosítás

2009. január 31-el megszűnik az Szja tv. alapján eddig fizetett cégautó adó és a hozzá kapcsolódó Eho fizetési kötelezettség. Az Eva tv-ből törlésre került az a rész, mely kimondja, hogy az EVA szerint adózó magánszemélyeket és társaságokat nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség.

1.7. Egyéb nyilvántartások

Nem egyértelműen tisztázott, hogy a cégautó-adó megfizetése mentesíti-e a társaságokat az útnyilvántartás (menetlevél) vezetése alól. Véleményünk szerint a nyilvántartás csak arra lehet jó, hogy az ellenőrzés az üzemanyag felhasználást összevesse a futásteljesítménnyel, ezért minimum feltételként javasoljuk a mellékletben szereplő „Cégautó km nyilvántartás vezetését”.

Nem érinti

A megfizetett cégautó adó a vállalkozás érdekében felmerült költség.

A megfizetett cégautó adó az egyéni vállalkozónál és őstermelőnél költségként elszámolható

Nem érinti

Az EVA tv. szerint adózó társaság az elszámolás formájától függetlenül cégautó adó fizetésre kötelezett. A Sztv. alá tartozó társaságnál elszámolható költség, mely az osztalék alapját csökkenti. A bevételi nyilvántartást vezető társaság elszámolására hatással nincs.

Az EVA tv. szerinti adózó egyéni vállalkozónak cégautó adó fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Nem érinti.

Előírása

T86 Cégautó adó
K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek

A befizetés teljesítése

T464 Költségvetési befizetés teljesítése
K384 Elszámolási betétszámla

NF - Bankszámla kiadás
NF - Egyéb költség, ráfordítás

PK - Költségként elszámolható kiadások:
PK - Egyéb költségként elszámolható kiadás

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: gjt) 3. §-ának (1) bekezdéseés 4. § (2) bekezdéseértelmében a belföldi gépjárművek utáni adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napjától a gépjármű forgalomból való kivonása hónapjának utolsó napjáig tart. Az adókötelezettség tehát a forgalomba helyezettséghez kötődik, a forgalomból (akár ideiglenesen) kivont gépjármű után nem kell gépjárműadót fizetni.

Ezzel szemben a gjt – 2009. február 1-jétől hatályos – 17/A. §-ának értelmében a cégautóadó-kötelezettségnek nem függvénye az, hogy az adó tárgyát képező személygépkocsi forgalomba helyezett vagy sem. A bérbe adott járművek után az adókötelezettség mindaddig fennáll, amíg a járművet a cégautóadó alanya [gjt 17/B. §] el nem adja. E tekintetben nincs jelentősége annak sem, hogy a járművet tárgyi eszközként vagy áruként tartják nyilván. Megjegyzem, a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet cégautóadó alóli mentességét a gjt 17/B. §-ának c) pontja csak abban az esetben biztosítja, ha személygépkocsi beszerzésének kizárólagos célja a továbbértékesítés. Bérbeadásra vásárolt személygépkocsiknál e mentesség tehát szóba sem jöhet, ezen autók után korábban is a tulajdonosnak (konkrét esetben a gépjármű-forgalmazónak) kell az adót fizetni.

[A gépjárműadóról szóló törvény 3. §-ának (1) bekezdése és 4. § (2) bekezdése]

1. § (1) A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, a nem kizárólag magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni.

Cégautó adó

Az adó tárgya

17/A. § (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.
(2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el.

Az adó alanya

17/B. § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő.
(2) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése

17/C. § (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik.
(2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és
a) a tulajdonos, lízingbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik,
b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént.
(3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.
(4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el.
(5) Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.
(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.
(7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt.

Adómentesség

17/D. § Mentes az adó alól az a személygépkocsi,

a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel,

b) amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet,

c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be,

d) amely kizárólag halottszállításra szolgál,

e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik,

f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

Az adó mértéke

17/E. § Az adó mértéke havonta:

a) 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,

b) az a) pont alá nem tartozó személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

A kétszeres adóztatás kizárása

17/F. § A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó, illetve önadózással általa megállapított nagy teljesítményű gépjárművek adója. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó, illetve a nagy teljesítményű gépjárművek adója esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó-, gépjárműadó-, és nagy teljesítményű gépjárművek adókötelezettsége egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-, és a nagy teljesítményű gépjárművek adója fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.

Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság

17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani.
(3) Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

3. § E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:
45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.


7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:
r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket;

25.§ (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme.
(4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el.

3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

II. Igazolás nélkül elszámolható költségek

4. a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma;
8. a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető költségátalány.

5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

II. Részletező nyilvántartások

7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás)
A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat.
Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell

- az utazás időpontját,

- az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),

- a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,

- a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál.

11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez

III. A járművek költsége

6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható.
9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. Az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek, csökkentve azon futásteljesítménnyel, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést fizetett.

17.§ (3) Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

18.§ (4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

144.§ (14) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást - ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak - a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautóadón a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában - e rendelkezés alapján - folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg - az Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen - teljesítheti.

A cégautóadó alól mentességet élvező személygépkocsik körét a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. §-a nevesíti. E körbe tartozik - többek között - az a személygépkocsi is, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek [17/D. § f) pont].

A fenti rendelkezés értelmében a cégautóadó mentesség kizárólag a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység céljára használt személygépkocsi után áll fenn, mégpedig csak akkor, ha a háziorvosi tevékenységet ellátó kizárólag az OEP által finanszírozott tevékenységével összefüggésben számolt el a személygépkocsi után költséget. Mindez azt jelenti, hogy a személygépkocsi után a cégautóadót meg kell fizetni akkor is, ha a háziorvos bármely más, a Gjt. 17/D. §-a által preferált használaton túli tevékenységgel összefüggésben (pl. magánpraxis működtetése érdekében) számol el költséget, illetve akkor is, ha személygépkocsit a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátásának részét nem képező, de az OEP által finanszírozott tevékenységhez használják. Ez utóbbi körbe tartoznak például a védőnők szállítására, illetve betegek szállítására szolgáló személygépkocsik, illetve - bizonyos esetektől eltekintve - az ügyeleti szolgálat ellátására szolgáló személygépkocsik is. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen tevékenységek finanszírozására az önkormányzat a REP-el (regionális egészségbiztosítási pénztár) köt finanszírozási megállapodást, illetve az ügyeleti és védőnői szolgálat megszervezésére az önkormányzat területi ellátási kötelezettsége alapján köteles, e tevékenységek egyértelműen kívül esnek a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatellátás körébe tartozó tevékenységek körén [a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM R.) 4. §-ának (1)-(3) bekezdése].

Ami az ügyeleti szolgálat ellátására szolgáló személygépkocsik esetét illeti, amennyiben ezen szolgálatot az EüM R. 4. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján a település háziorvosai, házi gyermekorvosai látják el, úgy az ilyen célra használt személygépkocsi cégautóadó mentességet élvez. Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat - élve az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában nevesített jogával - az ügyeleti ellátásban nem tart igényt a háziorvosok közreműködésére vagy más szolgáltatóval köt szerződést, úgy az ügyeleti szolgálat ellátásához kapcsolódóan használt személygépkocsi értelemszerűen nem élvez cégautóadó alóli mentességet.

[PM Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 9350/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279166933; AEÉ 2009/11.]

A járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján a járművezető-képzés tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevékenységet folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő - vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló - szakoktatójának - ideértve mind a személygépkocsi-vezetést, mind a motorkerékpár-vezetést oktató járművezető-oktatót - a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. Gyakorlati célú használat alatt értendő az is, amikor a személygépkocsi-vezetést oktató saját járművében oktatja a tanulót, de idetartozik értelemszerűen az az eset is, amikor a motorkerékpár-vezetést oktató a közúti forgalomban személygépkocsijával a motoron közlekedő tanulókat kíséri, azaz a tanulót felügyeli. A járművezető-oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag az ezen Korm. Rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-felhasználási ellenérték és a Korm. Rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében szereplő táblázat szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe.

Amennyiben oktatási tevékenységet vállalkozási vagy munkavállalói jogviszonyban ellátó oktató mindezek alapján - a járművezető oktatással összefüggésben - tételes költségelszámolással személygépkocsija után költséget nem számol el, ezen személygépkocsit cégautóadó-kötelezettség [feltételezve, hogy a jármű után a kormányrendeletben szabályozott „átalányon” túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem a használója) nem számol el] nem terheli.

[PM Illetékek és Önkormányzati adók főosztálya 9350/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279166933; AEÉ 2009/11.]

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.37. pont, 11. számú melléklet I. 3. és 17. pontjai]

Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja a jellemzően elismert költségek között nevesíti az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés összegét.

E melléklet I.17. pontja továbbá arról rendelkezik, hogy elismert költségnek minősül a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó.

Mivel az egyéni vállalkozó ugyanolyan kifizetőnek minősül, mint pl. más társas vállalkozás, így az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja rá is vonatkozik, mely szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül többek között a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.

[PM Jövedelemadók főosztálya 1931/1/2010. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227233770; AEÉ 2010/3-4.]

A cégautóadó 2009. február 1-jétől megváltozott szabályozása - az adó szabályozása átkerült az 1995. évi CXVII. törvény, az 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjtv.) - alapján a cégautóadó a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó tulajdonában álló, illetve általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi (ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit) Gjtv. szerint megállapított adóját ezért a számviteli elszámolásban 2009. február 1-jétől egyéb ráfordításként kell szerepeltetni, az Sztv. 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján, azonosan a gépjárműadóra vonatkozó számviteli elszámolási szabállyal.

A Gjtv. szerint néhány esetben akkor is kell cégautóadót fizetni az Sztv. hatálya alá tartozó gazdálkodónak, ha a személygépkocsi nem a gazdálkodó tulajdonában van, vagy nem ő lízingeli az eszközt. Az így keletkező cégautóadó-kötelezettségre is az előbbi elszámolási szabályt kell alkalmazni.

A törvény a kétszeres adóztatás kizárása érdekében lehetővé teszi az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonását a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül azon hónapokban, amikor a cégautóadó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fenn állt. Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente - a negyedévet követő év 20-áig - az adót bevallani, s megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.

A számviteli elszámolásban természetesen a Gjtv. szabályai szerint kiszámított, nettó adókötelezettséget kell ráfordításként szerepeltetni, az erről készített adóbevallással egyezően.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §, 2000. évi C. törvény 81. § (2) e)]

5. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hez

II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása

A gépjármű kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik.

A környezetvédelmi osztály jelzés (kód)
A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző

0
- katalizátor nélküli, Otto-motoros, - a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, - ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;

1
- katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros;

2
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet]1;

3
- az ENSZ-EGB 83.01/C, vagy 49.02/A előírás (EURO-I.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott, Dízel-motoros;

4
- az ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű - Otto-motoros1, - az ENSZ-EGB 83.02/C, 83.03/C, 83.03/D, 83.04/C, 83.04/D, illetőleg a 49.02/B és 51.02 előírások (EURO-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros;

5
- tiszta gázüzeművagy elektromos meghajtású, illetőleg

- hibrid (a gépjárművet meghajtó elektromos-, valamint Otto vagy Dízel-motorral is ellátott)

hajtású(9),

6
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás A. szintje2 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-III.);

7
- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, illetőleg a 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);

8
- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C és D jóváhagyás (A)2, vagy 49.03 előírás I. jóváhagyás3 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-III.);

9
- katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, az ENSZ-EGB 83.05 előírás B jóváhagyás B. szintje4 szerint jóváhagyott, OBD-rendszerrel ellátott Otto-motoros (EURO-IV.);

10
- az ENSZ-EGB 83.05 előírás C jóváhagyás (B)4 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);

11
- az ENSZ-EGB 49.03 előírás II jóváhagyás5 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-IV.);

12
- az ENSZ-EGB 49.03 előírás III jóváhagyás6 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, OBD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EURO-V.);

13
- az ENSZ-EGB 49.03 előírás IV jóváhagyás7 és 51.02 előírás szerinti jóváhagyási jellel, ORD-rendszerrel ellátott Dízel-motoros (EEV)8




14
- a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszenynyezésű gépkocsi (Euro 5.)(10)

15
- a 692/2008/EK bizottsági rendelettel módosított 715/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázatában meghatározott határértékek alapján jóváhagyott légszenynyezésű gépkocsi (Euro 6.)(11)




(A környezetvédelmi
osztály jelzés
(kód) )
(A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző)

"16
- az 582/2011/EU bizottsági rendelettel módosított 595/2009/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet szerint jóváhagyott gépkocsik (Euro-VI) (12) "




1 Az 1996. január 1. napját követően az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban újként forgalomba helyezett katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros gépkocsit az ENSZ-EGB 83.02/B. jelű jóváhagyási jellel ellátottnak kell tekinteni és a forgalomba helyezés engedélyezésekor, illetőleg a gépkocsi üzembentartójának kérelmére a 4. környezetvédelmi osztályba kell besorolni/átsorolni.

2 Az MR. A. Függelék A/2. melléklet I. rész 5.3.1.4. pont táblázatának "A" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 83.05 előírás 5.3.1. szakasz szerinti I típusú vizsgálat során az 5.3.1.4. pont táblázatának "A" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).

3 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "A" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "A" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RI).

4 AzMR. A. Függelék A/2. melléklet I. rész 5.3.1.4. pont táblázatának "B" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 83.05 előírás 5.3.1. szakasz szerinti I típusú vizsgálat során az 5.3.1.4. pont táblázatának "B" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).

5 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "B1" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "B1" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RII).

6 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "B2" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "B2" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIII).

7 Az MR. A. Függelék A/41. melléklet II. fejezet 6.2.1. pont táblázatának "C" jelzésű sorában, illetőleg az ENSZ-EGB 49.03 előírás 5. szakasz 5.2.1. pont táblázata(i) "C" jelzésű sorában meghatározott határértékek szerinti jóváhagyás (RIV).

8 EEV: fokozottan környezetkímélő jármű.

(9) A hibrid hajtású gépjárművet az 5. környezetvédelmi osztálynál magasabb - a belsőégésű motorja által meghatározott - környezetvédelmi osztályba kell besorolni, amennyiben a meghajtó belsőégésű motor legalább Euro-III. jóváhagyású.

(10) Az Euro 5. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavítási és -karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1. táblázata határozza meg.

(11) Az Euro 6. kibocsátási határértéket a 692/2008/EK bizottsági rendelet XVII. mellékletével (2008.07.28. HL199 p130) módosított, a könnyű személygépjárművek és haszongépjárművek (Euro 5 és Euro 6) kibocsátás tekintetében történő típusjóváhagyásáról és a járműjavításiés karbantartási információk elérhetőségéről szóló 715/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 2. táblázata határozza meg.

12Az Euro-VI. kibocsátási határértéket az 582/2011/EU bizottsági rendelet XV. mellékletével (2011.06.25. L167/163) módosított, a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro-VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete határozza meg.

2010.08.16.



A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-ának (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Média tv.) 79. §-ának (1) bekezdése és 80. §-ának (3) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2010 évre esedékes összegének megfizetését átvállalja.
E törvény alapján 2010. augusztus 1-jét követően az adózókat az adófizetési kötelezettség mellett, bevallási kötelezettség sem terheli a televízió-készülék üzemeltetési díjának tekintetében. Ebből következően a díjfizetésre kötelezettek a július hónapra vonatkozó kötelezettségeiket a 2010. július 31-én hatályos szabályok szerint kötelesek teljesíteni, és a 2010. január – július hónapokra bevallott és megfizetett üzemeltetési díjak sem igényelhetők vissza.
Az éves bevallási gyakoriságú adózóknak a televízió-készülék üzemben tartási díj éves elszámolásának tekintetében továbbra is a ’01-es bevallást kell benyújtaniuk a következők szerint.
A bevallás főlapján a „bevallási időszakot” 2010. január 01 – 2010. december 31-ig terjedő időszakkal kell feltüntetni, azonban adatot kizárólag a 1001. számú bevallás 01-es lapjának az a), b), c), d), e), f), g) oszlopaiban – január–július hónapig - szerepeltethetnek.

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/F. §-a és a 19/A. §-a alapján a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett.
Ennek értelmében a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója a meghatározott feltételekkel és mértékben még levonható, azonban az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: Nért.) hatályon kívül helyezését követően a III., és a IV. negyedévben erre már nincs lehetőség.

Kérjük, hogy abban az esetben, ha az APEH honlapján elérhető programmal készítik el a pótlásként/helyesbítésként/önellenőrzésként benyújtandó 1001-es bevallásukat, minden esetben a legutolsó, 5.0 számú verziót használják (töltsék le).

Forrás: apeh.hu

2009.01.30.

A cégautókra vonatkozó új szabályozást 2009. február 1-jétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) tartalmazza, egyidejűleg a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (Szja tv.) a cégautó-adóra vonatkozó rendelkezések 2009. február 1-jétől hatályukat vesztik. Mivel az új rendelkezések 2009. február 1-jétől lépnek hatályba, 2009. január hónapjára még az Szja tv. szerinti cégautó-adót kell fizetni.

Az egyes felmerülő kérdésekre adandó válaszokhoz az új szabályozás egységes alkalmazása érdekében a jelen tájékoztatóban foglaltak az irányadók.

I. Cégautóadó

Az adó tárgya

A cégautóadó tárgya:

- egyfelől a szervezetek (nem magánszemélyek) tulajdonában álló személygépkocsi,

- másfelől az magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsi, mely után – ha a költségelszámoló magánszemély – az Szja tv-ben tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást, vagy – ha a költségelszámoló szervezet – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (Számv. tv.) költséget, ráfordítást (a továbbiakban együttesen: költséget) számoltak el [Gjt. 17/A. § (1)].

A személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak a személygépkocsi üzemeltetésével közvetlenül összefüggő (kizárólag a személygépkocsi tulajdonlása, használata esetén felmerülő) költségek minősülnek. Így különösen ide tartozik a személygépkocsi üzemanyag-, kenőanyag költsége, az éven belül elhasználódó tartalék-alkatrészek költsége, a javítás, karbantartás díja, a személygépkocsi bérleti díja, lízingdíja, az értékcsökkenési leírás, a felelősségbiztosítás és a casco díja, a gépjárműadó.

Tételes költségelszámolásnak az számít, amikor a magánszemély a személygépkocsi után költséget útnyilvántartás alapján számol el, vagy – értékcsökkenés és gépjármű átalányköltség esetén – az Szja tv. szerinti nyilvántartásában rögzít. (A költségek tételes elszámolására egyebekben az Szja tv. járművek költségeire vonatkozó szabályai irányadóak [Szja tv. 3. számú melléklet IV. fejezet; 11. számú melléklet III. fejezet])

Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették nyilvántartásba, tehát az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed, ha a személygépkocsi után (az Szja tv. vagy a Számv. tv. alapján) költséget számoltak el. [Gjt. 17/A. § (1)]. Nincs jelentősége annak sem, hogy a személygépkocsit a forgalomból kivonták.

A személygépkocsi alatt – a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi kivételével – az Szja tv. 3. §-ának 45. pontja szerinti személygépkocsit kell érteni.

Kivételek az adó tárgyi hatálya alól

Nem tárgya az adónak az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi,

o amelynek használatával összefüggésben a tulajdonos vagy a személygépkocsi magánszemély használója – költségei ellentételezésére – kizárólag kiküldetési rendelvény alapján [Szja tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja] kap költségtérítést, függetlenül a költségtérítés összegétől (az e jogcímen kapott költségtérítés ugyanis nem tekinthető a személygépkocsi utáni költségnek), kivéve, ha a költségtérítéssel szemben a magánszemély a személygépkocsi utáni költséget tételes költségelszámolással számol el;

o amelynek használatával összefüggésben a magánszemély – költségei ellentételezésére – kizárólag munkába járás címén [Szja tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja] kap költségtérítést, függetlenül a kapott költségtérítés mértékétől, a kifizetett költségtérítés ugyanis nem tekinthető a személygépkocsi utáni költségnek, ráfordításnak;

o ha a tulajdonos egyéni vállalkozóként az átalányadózást, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerinti adózást alkalmazza, ha fizetővendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást alkalmazza, és azután senki sem számolt el költséget;

o ha azt a tulajdonos a Számv. tv. hatálya alá nem tartozó eva-alanynak adta át használatra, feltéve, hogy a személygépkocsi után költséget, ráfordítást senki sem számolt el;

Nem kell adót fizetni továbbá a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett (tehát a pénzügyi lízingelést végző társaság tulajdonában álló) személygépkocsi után sem, feltéve, hogy azután költséget, ráfordítást nem számolnak el (nem minősül a személygépkocsi utáni költségnek az, amikor a pénzügyi lízinget végző társaság a lízingbe adással kapcsolatban számol el költséget) [Gjt. 17/A. § (2)].

Az adó alanya

Az adó alanya – főszabály szerint – a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (a magyarországi bejegyzésű járművekről vezetett Országos Járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa. Ha a személygépkocsinak több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok a tulajdoni hányadaik arányában minősülnek adóalanynak, azaz a személygépkocsi után fizetendő adót a tulajdoni hányadukkal arányosan viselik.

Ha a közös tulajdonban lévő személygépkocsinak magánszemély és nem magánszemély egyaránt (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonosa, akkor a személygépkocsi után kell adót fizetni (ez a személygépkocsi adótárgy), azzal, hogy a fizetendő adó a tulajdonosok tulajdoni illetősége arányában megoszlik a tulajdonostársak között. Fennáll az adókötelezettség, ha két magánszemély közös (Országos Járműnyilvántartás szerinti) tulajdonában lévő személygépkocsi után csak az egyik magánszemély tulajdonos számol el költséget, a személygépkocsi utáni adót a tulajdonostársak a tulajdoni arányuknak megfelelően viselik.

Abban az esetben, ha az adó tárgya pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, akkor az adóalany a lízingbe vevő, s nem a jármű tulajdonosa (nem a lízing-társaság). (Természetesen a pénzügyi lízingelő magánszemély nem tekintendő adóalanynak, ha személygépkocsija után nincs adókötelezettség, vagyis azután költséget, ráfordítást nem számoltak el.)

Abban az esetben, ha a személygépkocsi a hatósági nyilvántartásban nem szerepel (azaz külföldi rendszámú személygépkocsiról van szó), az adó alanya az a személy (magánszemély) vagy szervezet, aki/amely a személygépkocsi után (a Számv. tv.. vagy az Szja tv. alapján) költséget számolt el.

Az adókötelezettség időbeli terjedelme

A Gjt. 17/C. §-ának (6) bekezdése értelmében a cégautóadót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. A cégautóadó-kötelezettség – más tárgyi adókhoz hasonlóan – az adókötelezettség keletkezésének napjával kezdődik, s mindaddig fennáll, amíg az adókötelezettség – a Gjt 17/C. §-ban említett okok miatt – meg nem szűnik. Az adókötelezettség időbeni terjedelme az adókötelezettség keletkezésének napja és az adókötelezettség megszűnésének napja közti időszakot öleli fel, az adót ezen időszak hónapjai után kell megfizetni.

Nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa lízingelt, magyar rendszámú (az Országos Járműnyilvántartásban szereplő) személygépkocsi utáni adókötelezettség a tulajdonszerzés, lízingbe vétel hónapját követő hónap 1. napjától kezdődően egészen annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a személygépkocsit a tulajdonos elidegeníti (eladja, elajándékozza), a lízingbe adónak vissza adja. A cégautóadó rendelkezések hatálybalépése, azaz 2009. február 1-je előtt megszerzett (lízingbe vett) személygépkocsi esetén az adókötelezettség keletkezése 2009. február 1.

Magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, magyar rendszámmal ellátott személygépkocsi adókötelezettsége annak hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után nem magánszemély a Számv. tv.. szerint, magánszemély (a tulajdonos vagy más magánszemély) tételes költségelszámolással költséget számolt el, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a költséget elszámoló személy utoljára számolt el költséget. Abban az esetben azonban, ha a magánszemély a tulajdonában lévő vagy általa lízingelt személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemély használatába (bérbe) adja, a személygépkocsi utáni adókötelezettség a használatra való átengedését követő hónap első napján kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a használó arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni (ez praktikusan azt jelenti, hogy megszűnik a személygépkocsira vonatkozó bérleti jogviszony).

Ha például a magánszemély tulajdonos 2009. januárjában a személygépkocsi után már számolt el tételes költségelszámolással költséget, de utoljára márciusban számol el költséget, akkor 2009. február 1-jétől a személygépkocsi adóköteles, egészen március utolsó napjáig (2 hónapon keresztül). Amennyiben a magánszemély 2009. júniusában újfent mégis számol el költséget, akkor 2009. július 1-jétől az adókötelezettség újra kezdődik.

A magyar járművekről vezetett hatósági nyilvántartásban (Országos Járműnyilvántartásban) nem szereplő személygépkocsi (külföldi rendszámú személygépkocsi) esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján kezdődik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költségelszámolás történt, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után (a tulajdonos vagy a használó) utoljára számoltak el költséget.

Abban az esetben, ha a személygépkocsi utáni költséget nem a tulajdonos (pénzügyi lízingbe vevő) számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használónak a költség elszámolásának időpontját követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt írásban értesítenie kell. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni.

Az előzőektől függetlenül megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült.

Ha a költséget a magánszemély számolja el, a Gjt. 17/C. §-ában megadja a költség elszámolásának napját. E szerint ez az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították, vagy amely napon az útnyilvántartásban a gépjármű használatával összefüggésben futásteljesítmény bejegyzése történt. Értékcsökkenési leírás elszámolása esetén – ha az átalányban történik – a költség elszámolásának napja a személygépkocsi használatba vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Ha az mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 km utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén [Szja tv. 3. számú melléklet IV/8. pont, 11. számú melléklet III/11. pont], a költség elszámolásának napja az év mindazon hónapjának első napja, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó az 500 kilométer átalányt számolt el.

Költség, ráfordítás Számv. tv. szerint történő elszámolása miatt keletkező adókötelezettség szempontjából a költség elszámolásának napját a számviteli szabályok alkalmazásával kell meghatározni.

Adómentesség

Mentes a cégautóadó alól (a tulajdonos személyétől függetlenül) a megkülönböztető jelzést adó készülékkel jogszabály előírásainak megfelelően felszerelt személygépkocsi, a kizárólag alapfeladatainak ellátásához egyház, egyházi karitatív szervezet által üzemeltetett személygépkocsi, a kizárólag halott-szállításra szolgáló személygépkocsi.

Mentes továbbá (a tulajdonos személyétől függetlenül) az egészségügyi államigazgatási szerv által törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltett személygépkocsi, a kizárólag az egészségbiztosítási szerv által jogszabály alapján finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltett személygépkocsi, valamint – ha az üzemeltető működési szabályzatából, gazdálkodásából az összes körülmény figyelembevételével egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal történik – az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet által kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltetett személygépkocsi.

Szintén mentes a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet által – kizárólag továbbértékesítési céllal – beszerzett személygépkocsi.

A cégautóadó összege, megfizetése és bevallása

A fizetendő havi adótétel – az adókötelezettség időszakába tartozó hónapok után – az 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó hajtómotorral ellátott személygépkocsik esetén 7000 forint, míg minden más személygépkocsi után 15 000 forint.

A negyedévre fizetendő cégautóadóból a megfizetésére kötelezett adóalany levonhatja a személygépkocsi után a terhére megállapított, általa megfizetett gépjárműadónak a negyedév azon hónapjaira jutó részét, amelyben az adott személygépkocsi után cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautóadóból nem vonható le. Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása miatt később esedékes, mint az adott időszakra vonatkozó cégautóadó, a kivetés szerinti határidőben megfizetett cégautóadó levonását önellenőrzéssel lehet érvényesíteni. Ha a két adó megfizetésére két különböző személy kötelezett, a levonás nem érvényesíthető.

A cégautóadót önadózással negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani és megfizetni az állami adóhatósághoz a naptári évben azokra a hónapokra, amelyekben az adókötelezettség fennáll. A bevallást a 0901. számú „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére” elnevezésű nyomtatványon kell teljesíteni szintén negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig.

II. Személyi jövedelemadó

A kiküldetési rendelvény

Az Szja tv. 2009. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint a magánszemélynek a hivatali, üzleti utazás esetén a saját személygépkocsi (ideértve a házastárs tulajdonában lévőt is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével meghatározott összeg jogszabály szerinti, igazolás nélkül elszámolható elismert költségnek számít akkor is, ha a térítést nem a magánszemély munkáltatója fizeti, hanem az a kifizető, amelynek érdekében történik a hivatali, üzleti utazás, így az alkalmazható például a megbízásos jogviszony, tagi jogviszony, vagy bármilyen okból (például gazdasági társaság tisztségviselőjeként) felmerült hivatali, üzleti utazás esetében is [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pont, 3. számú melléklet II./6. pont].

A kiküldetési rendelvényt a kifizetőnek két példányban kell kiállítania. A bizonylaton fel kell tüntetni a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést. A költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (az üzemanyag-fogyasztási normát, üzemanyagárat stb.) is rögzíteni kell. A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizetőnek, másolatát a magánszemélynek a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával (elévülésig) meg kell őriznie [Szja tv. 3. § 83. pont].

Ha a hivatali, üzleti utazás esetén az utazási, valamint élelmezési költségtérítésként kiküldetési rendelvény alapján fizetett összeg nem haladja meg az előzőek szerint a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket, a térített összeget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja tv. 7. § (1) bekezdés r) pont] és ekkor cégautóadót sem kell fizetni.

Ha a kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket meghaladja, a kifizető – ha a magánszemély nem nyilatkozik költségelszámolási szándékáról – a kifizetéskor a többlet-térítésből a magánszemélynek az adott jogviszonyára tekintettel megszerzett bevételére vonatkozó szabályok szerint adóelőleget von le. Ebben az esetben, feltéve, hogy a későbbiekben sem számol el tételesen költséget, a magánszemélynek nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettsége.

Ha az előzőek szerint kifizetett és igazolt bevételével szemben a magánszemély utóbb, az adóbevallásában mégis tételes költségelszámolással állapítja a kapott költségtérítés jövedelemtartalmát, emiatt utólagosan keletkezik cégautóadó fizetési kötelezettsége, amelyet már csak késedelmi pótlékkal növelten tud teljesíteni.

Nincs akadálya, hogy a magánszemély a kifizetéskor az adóelőleg-levonásra vonatkozó rendelkezések szerint költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot adjon a kifizetőnek, miszerint a kapott bevétellel, mint költségtérítéssel szemben részben vagy egészben útnyilvántartás és az igazolt kiadásai alapján tételesen kívánja elszámolni a költségeit (mert például várhatóan több kiadása lesz, mint az igazolás nélkül elismert költség) [Szja tv. 46. § (3) bekezdés c) pont]. Ekkor a kifizetőnek – miként bármely, nem kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés (költségátalány) estében – csak a nyilatkozat szerint elszámolni kívánt összeget meghaladó bevételrészből kell adóelőleget levonnia. Ebben az esetben a magánszemélynek a teljes bevételt, mint költségtérítést adóhatósági közreműködés nélküli adóbevallásban kell bevallania, továbbá cégautóadót is kell fizetnie.

A kiküldetési rendelvény alapján bevételnek nem számító költségtérítésben figyelembe vett futásteljesítményt az egyébként vezetett útnyilvántartásban nem lehet hivatali (üzleti) utazásnak tekinteni [Szja tv. 3. számú melléklet IV/6. pont; 11. számú melléklet III/9. pont].

Az egyéni vállalkozót az új cégautóadóval összefüggésben érintő változások

Az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő személygépkocsi üzemi használatára tekintettel az Szja tv. 11. számú mellékletének III. A járművek költségei c. fejezetében foglaltak szerint – útnyilvántartás alapján – az üzemi használattal arányosan számolhatók el az üzemanyag-felhasználási és az igazolt fenntartási, javítási, felújítási költségek, valamint a használatba vétel évében egy ízben átalányban, érvényesíthető értékcsökkenési leírási költség a személygépkocsi beszerzési ára 10 százalékának, legfeljebb azonban az éves vállalkozói bevétel 1 százalékának megfelelő összegben. A törvény kizárólag üzemi célúnak csak az olyan személygépkocsit nevesíti, amelyet a személygépkocsi bérbeadással foglalkozó, illetve a személyszállító egyéni vállalkozó a tevékenységéhez használ és azt üzleti nyilvántartásai szerint más célra részben sem használja. Ez azt jelenti, hogy csak ezekre a személygépkocsikra számolhat el az egyéni vállalkozó évi 20 százalékos mértékű értékcsökkenési leírás címén költséget. Ugyanakkor a cégautókra vonatkozó új szabályozás szerint 2009. február 1-jétől a tulajdonában lévő személygépkocsi után az egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie minden olyan hónapot követő hónapra vonatkozó cégautóadó-tételt, amelyben az említett költségek bármelyikét elszámolta.

Megszűnik az a lehetőség, hogy a cégautóadó megfizetésével a személygépkocsi úthasználati díja az egyéni vállalkozónál teljes egészében elszámolható költség, abból csak az úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában számított rész vehető figyelembe [Szja tv. 11. számú melléklet I./28. pont]. A vállalkozói kivét meghatározását előíró rendelkezésből kikerül a magáncélú úthasználat figyelembevétele, és az ezzel összefüggő 50 százalékos választási lehetőség [Szja tv. 16. § (4) bekezdés].

A 2009. február 1-jei hatálybalépés miatt 2009-ben január hó folyamán még a régi szabályokat kell alkalmazni, vagyis a régi cégautóadó-tétel megfizetésével bármely saját tulajdonú személygépkocsira elszámolható a 20 százalék értékcsökkenés egy-tizenketted része, továbbá az éves úthasználati díj egy-tizenketted része, valamint a januárban felmerült kiadások (ideértve a januárban érvényes úthasználati díjat is) teljes egészében elszámolhatók, míg február 1-je után az év további részében felmerült kiadások (ideértve a februártól érvényes úthasználati díjat is) az üzemi használat arányában számolhatók el, valamint a használatba vett személygépkocsira átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás.

Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt új személygépkocsi beszerzésére azzal a feltétellel érvényesíthet (érvényesíthetett), ha az érvényesítést követő négy adóévben cégautóadót fizet, kivéve ezen belül azt az időszakot, amely a törvényben meghatározott esetekben a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese utáni adókötelezettség beálltát követi. Ez a feltétel az új cégautóadóra vonatkozóan azt jelenti, hogy amikortól nem történik cégautóadó-fizetés, a személygépkocsi a kisvállalkozói kedvezmény szempontjából sem minősül kizárólag üzemi célúnak, aminek az a következménye, hogy a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese után adózni kell [Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pont; (11)-(14) bekezdés].

Ha az egyéni céget átalakulása keretében az egyéni vállalkozó tulajdonában lévő személygépkocsi társas vállalkozás tulajdonába kerül (és ez által a kisvállalkozói kedvezmény is „átszáll” a társas vállalkozásra) a kisvállalkozói kedvezményről szóló rendelkezésekben nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, vagyis emiatt a kisvállalkozói kedvezmény kétszerese utáni adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A társas vállalkozásnak, mint jogutódnak a magánszemély által egyéni vállalkozóként igénybevett kisvállalkozói kedvezményt a továbbiakban jogfolytonosan a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelnie. A társas vállalkozás a személygépkocsival kapcsolatos minden költséget elszámolhat a számviteli szabályok szerint, továbbá, a személygépkocsi nem magánszemély tulajdonosaként köteles lesz cégautóadót fizetni. Ha azonban a személygépkocsi a magánszemély tulajdonában marad, a kisvállalkozói kedvezménynek a társas vállalkozás nem lehet a jogutódja, ezért a kétszerese utáni adót a magánszemélynek – mivel az egyéni vállalkozói jogállása megszűnt – meg kell fizetnie [Szja tv. 49/B. § (14) bekezdés e) pont].

Forrás: apeh.hu

Nincs