Bizományosi értékesítés

Jelen anyagunk az eladási bizományi konstrukciót tárgyalja.

Bizományosi értékesítésről beszélünk, ha a Megbízó nem közvetlenül a vevők részére értékesít, hanem a termékeit bizományi szerződés alapján átadja a Bizományosnak és a vevők részére már a Bizományos értékesít. Ezt nevezzük eladási bizománynak (anyagunkban a vételi megbízással nem foglalkozunk).

A Megbízó és a Bizományos között megbízási szerződés, míg Bizományos és a Vevő között adásvételi szerződés jön létre. A bizomány és a hagyományos adásvételi szerződési konstrukció közötti elhatárolás szempontjából a szerződések megkötésének időpontja is relevanciával bírhat. Ahhoz ugyanis, hogy a bizomány megállapítható legyen a megbízó és a bizományos között a megbízásnak korábban létre kell jönnie, mint a bizományos és a 3. személy közötti adásvételi szerződésnek, hiszen ellenkező esetben a megbízás alapján történő teljesítés fogalmilag és gyakorlatilag is kizárt.

A bizományos tehát az értékesítést saját nevében, de a megbízója javára végzi. Éppen ezért a bizományi szerződésben ki kell kötni:

- az értékesítés feltételeit (minimális értékesítési árat)

- kedvezőbb feltételek melletti értékesítés esetében a többletelőnyből való részesedés szabályait

- eljárás az áron aluli értékesítés esetére

- az elszámolás rendjét

A bizományosnak tevékenységéért bizományi díj jár, de csak annyiban, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették. A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együtt járó költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat.

A bizományosi konstrukciót szigorúan el kell határolni az ügynöki konstrukciótól, ez utóbbi esetben az ügynök csak közvetítői szerepet lát el. Anyagunk ezzel a témával nem foglalkozik.

1.1. Elszámolás a felek között

A megbízó által történő termékátadást olyan bizonylatnak kell követnie, amely az áru eredetét a bizományosnál egyértelműen bizonyítani tudja. A felek a szerződésben rögzített időszakonként számolnak el úgy, hogy az adott időszakról a bizományos fogyásjelentést küld a megbízó részére, a megbízó a bizományosnak ennek alapján számlázza le az eladott termékeket. Így a bizományosnak ezen értékesítése nem igényel finanszírozási fedezetet, hiszen az árukat nem előre kell megvásárolnia, hanem csak a már eladott tételeket kell kifizetnie.

1.1.1. A számlázás és Áfa elszámolás a megbízó és a bizományos között

Termékértékesítés a megbízó és a bizományos között (tehát áfa elszámolás, számlázás) akkor keletkezik, amikor a bizományos általi termékértékesítés teljesül. Ez a felek közötti elszámolással teljesül, vagyis a bizományos közli, mely termékek értékesítése valósult meg az elszámolás időszakában.

A megbízó és a bizományos között az elszámolás határozott időszakra vonatkozik, így közöttük áfa szempontjából a teljesítés időpontja speciális, megegyezik a fizetési határidővel.

Az adó alapjába beletartozik a bizománnyal kapcsolatos díj is.

Az előleg csak abban az esetben áfa-köteles, ha konkrét egyedi teljesítéshez kapcsolható, előlegről beszélhetünk a megbízó és bizományos vonatkozásában (fedezeti előleg), illetve a bizományos és vevő vonatkozásában is.

1.1.2. Számlázás és Áfa elszámolás a bizományos és a vevő között

A bizományos és a megrendelő között a termék értékesítése a birtokba vehető dolog átadásával (klasszikus értékesítés) teljesül. Ekkor számlázandó a termékértékesítés, illetve (ha a vevő számlát nem kér) ekkor kerül a nyugta kiállításra.

Így a bizományosnál megfelelő szerződés mellett az áfa elszámolás is kedvező, hiszen ugyanabban az időszakban jelenik meg az előzetes áfa, amelyik időszakban a fizetendő keletkezik.

1.2. Eljárási szabályok

A bizományos a bizományi értékesítésből befolyt ellenértéket köteles elkülönítetten is kimutatni, mert erre az összegre a bizományos hitelezői nem tarthatnak igényt. Ugyanígy a bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt a megbízót illető jogos követelésekre sem.

A bizományos az értékesítéssel kapcsolatos költségeit fő szabály szerint az árrésből (bizományi díjból) fedezi, a megbízó külön térítésre nem köteles. A szerződésben azonban kiköthető, hogy egyes, az értékesítéssel szorosan nem összefüggő költségeket a megbízó külön megtéríti a szerződésben rögzített időpontban (teljesítés).

A bizományos dönthet úgy is, hogy az adásvételi szerződést maga köti meg a megbízóval (az árut előre megvásárolja), ez nem érinti a bizományosi díjat.

1.3. A bizományi szerződés felmondása

Megbízó a bizományos általi adásvételi szerződés megkötése előtt a bizományi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

A bizományos szerződés felmondási határideje 15 nap.

1.4. Közösségen belüli ügyletek

1.4.1. Közösségen belüli megbízó esetében belföldi értékesítésre

Nem minősül Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek, ha a más tagállamban nyilvántartásba vett adóalany a tulajdonában lévő terméket egy másik tagállamból a belföldön fenntartott vevői készlet céljára továbbítja. Ebből a szabályból az következik, hogy a termék bizományosi értékesítés céljából történő belföldre történő behozatala miatt még nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Adófizetési kötelezettség (Közösségen belüli beszerzés) a termék bizományos által történő eladást követő elszámoláskor keletkezik, ekkor kell a bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A bizományos által teljesített értékesítés belföldi értékesítésnek minősül.

1.4.2. Belföldi megbízó, Közösségen kívüli értékesítésre

A Közösségen belüli értékesítést a bizományos bonyolítja az erre az értékesítésre vonatkozó általános szabály szerint. Ő teljesíti az adatszolgáltatást is.

Megbízó és bizományos közötti -elszámolást követő- értékesítés belföldi értékesítésnek minősül.

A megbízónál Áfa fizetési kötelezettség keletkezik az értékesített készlet elszámolásakor. Ugyanekkor a bizományosnál az előzetes Áfa levonásba kerül. A bizományosnál a vevők részére történő értékesítéskor Áfa fizetési kötelezettség keletkezik.

Az értékesítések és beszerzések mindkét félnél a Tao alapját érintik.

Az értékesítések és beszerzések mindkét félnél a vállalkozói jövedelem alapját érintik

Nem érinti

Bevétel esetén:

Az EVA alapját növeli.

Költség, ráfordítás, kiadás esetén:

Az EVA alapját nem csökkenti, viszont a költségelszámolás miatt csökken a mérleg szerinti eredmény és ezáltal a kifizethető osztalék összege.

Bevétel esetén:

Az EVA alapját növeli.

Költség, ráfordítás, kiadás esetén:

Nem értelmezhető.

Az értékesítés bevétele a Helyi Iparűzési Adó alapját növeli, az ELABE pedig csökkenti.

Bizományosnál az áru értékesítése

T 311 Követelések áruszállításból
K 91 Belföldi értékesítés árbevétele
K 467 Fizetendő általános forgalmi adó

T 384 Elszámolási betétszámla
K 311 Követelések áruszállításból

vagy

T 381 Pénztár
K 91 Belföldi értékesítés árbevétele
K 467 Fizetendő általános forgalmi adó

Bizományosnál árubeszerzés

T 814 Eladott áruk beszerzési értéke
T 466 Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
K 454 Szállítók

T 454 Szállítók
K 384 Elszámolási betétszámla

Megbízónál értékesítés (elszámoláskor)

T 311 Követelések áruszállításból
K 91 Belföldi értékesítés árbevétele
K 467 Fizetendő általános forgalmi adó

T 384 Elszámolási betétszámla
K 311 Követelések áruszállításból

Bizományosnál az áru értékesítése

NF - Bank/pénztár bevétel
NF - Vállalkozás bevételei
NF - Fizetendő általános forgalmi adó

Bizományosnál árubeszerzés

NF - Bank kiadás
NF - Árubeszerzés
NF - Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

Megbízónál értékesítés (elszámoláskor)

NF - Bank bevétel
NF - Vállalkozás bevételei
NF -Fizetendő általános forgalmi adó

Bizományosnál áru értékesítés

PK - Adóköteles bevétel
PK - Fizetendő általános forgalmi adó

Bizományosnál árubeszerzés

PK - Anyag- árubeszerzés
PK - Előzetesen felszámított általános forgalmi adó

Megbízónál értékesítés

PK - Adóköteles bevétel
PK - Fizetendő általános forgalmi adó

A bizományi szerződés alapján, megbízott partner igénybevételével létrejövő termékértékesítés alapvetően kétféleképpen valósulhat meg.

1. Első esetben a megbízott közvetítői (ügynöki) feladatkörében eljárva olyan adásvételi szerződést köt, melyben a megbízott a bizományi szerződés alapján a saját nevében, a megbízott javára köt ügyletet. A megbízott a számlán feltünteti, hogy bizományi szerződés alapján az üzletet a saját nevében kötötte meg, ekkor a számlán az eladó és a vevő mellett a közvetítő neve is szerepel, mint a számla kiállítója. Ebben az elszámolási konstrukcióban az adásvétel az eladó és a vevő között történik, így ezt az eladónak értékesítésként kell elszámolnia; a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás díja az ügynöki jutalék, amely szolgáltatásról a közvetítő állít ki (az áfatörvény előírásai szerinti adókulccsal számított általános forgalmi adót tartalmazó) számlát. Az eladó a számlázott árbevételt - külföldi vevő esetében - exportértékesítés árbevételeként számolja el (amelyhez a kapcsolódó fizetendő általános forgalmi adó mértéke 0 százalék), a közvetítő ügynöki jutaléka (amennyiben a közvetítő belföldi gazdálkodó) a közvetítőnél a belföldi értékesítés árbevételeként számolandó el. A közvetítő az ideiglenesen nála lévő készletet idegen készletként mutathatja ki, az a 2. Készletek számlaosztályban nem mutatható ki.

2. A másik elszámolási lehetőség, amikor a vevő részére kiállított számlán eladóként kizárólag a megbízott (bizományos) neve szerepel (tehát a bizományos értékesít), illetve ezt megelőzően a megbízó (eladó) értékesít a bizományos felé. Ebben az esetben számviteli elszámolási szempontból két adásvételi ügylet (vétel és eladás) könyvelendő. Ekkor a bizományos felveszi készletként a nála lévő árut, majd értékesítéskor számolja el annak árbevételét. Amennyiben a bizományos külföldre külföldinek értékesít, akkor nála exportárbevételként kell azt elszámolni, az értékesítés áfa kulcsa az áfatörvény előírásai szerint 0 százalék. A megbízónál a bizományosnak átadott készlet számlázott értéke (amennyiben a bizományos belföldi gazdálkodó) belföldi értékesítés árbevételeként jelenik meg. Ez esetben a bizományi, a közvetítői díj a beszerzési és az eladási érték közötti különbözetként jelenik meg a bizományosnál, azt külön ilyen címen nem lehet számlázni.

A fenti két elszámolási lehetőség közül „tisztán” az egyiket kell alkalmazni, azok elemei nem keveredhetnek ilyen ügyletek elszámolása során.

[2000. évi C. törvény 74. § (2)]

507. § Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében adásvételi szerződést kötni.

508. § (1) Ha a bizományos a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szerződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti meg.
(2) Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
(3) Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötött feltételektől lényegesen eltér, a megbízó az adásvételi szerződést visszautasíthatja, kivéve ha a bizományos a megállapított árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti.

509. § (1) A bizományi szerződés alapján kötött adásvételi szerződés a bizományossal szerződő féllel szemben a bizományost jogosítja és kötelezi.
(2) A bizományos a megbízónak felelősséggel tartozik mindazoknak a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés folytán terhelik.
(3) A bizományos hitelezői nem támaszthatnak igényt
a) a bizományossal szerződő féllel szemben fennálló és a megbízót illető követelésekre;
b) vételi bizomány esetén a bizományos által megvett dolgokra;
c) a bizományoshoz befolyt és elkülönítve tartott vagy kezelt olyan pénzösszegekre, amelyekről megállapítható, hogy a megbízót illetik.

510. § (1) A bizományos az adásvételi szerződést a megbízóval maga is megkötheti.
(2) A bizományos díjigényét nem érinti, ha a szerződést a megbízóval maga köti meg.

511. § (1) A bizományosnak díj csak annyiban jár, amennyiben az adásvételi szerződést teljesítették.
(2) A díj magában foglalja a bizomány ellátásával rendszerint együttjáró költségeket, kivéve az áru fuvarozásával felmerült kiadásokat.
(3) A bizományos a díjban benne nem foglalt szükséges és hasznos költségei megtérítését követelheti; a díjban egyébként benne foglalt igazolt költségeit csak akkor követelheti, ha az adásvételi szerződés a megbízó érdekkörében felmerült okból nem ment teljesedésbe.

512. § (1) Az adásvételi szerződés megkötése előtt a megbízó a szerződést azonnali hatályú felmondással, a bizományos pedig tizenöt napos felmondással megszüntetheti.
(2) A felmondási jog korlátozása vagy kizárása semmis.

513. § (1) Bizományi szerződés az a szerződés is, amelynek alapján a bizományos nem adásvételi, hanem más szerződés kötésére vállalt kötelezettséget.
(2) A bizományra - e fejezet eltérő rendelkezései hiányában - a megbízás szabályait kell alkalmazni.

9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:
a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi;
b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között - a 9. § (1) bekezdése értelmében - termék értékesítése teljesül;

12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy - javára - más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
i) az (1) bekezdésben említett adóalany a terméket a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlete céljára továbbítja.
(3) Ha a (2) bekezdésben felsorolt esetekben az ott meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a feltétel nem teljesülésekor az (1) bekezdéshez fűződő joghatás haladéktalanul beáll.

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.
(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés történik
a) a naptári év utolsó napján is, feltéve, hogy az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, illetőleg
b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó esetekben pedig a tizenkettedik hónap utolsó napján is.
(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.

70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.

75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek.

98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását
a) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;
b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy
a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint
b) az a) pontban említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.

182. § (1) Abban az esetben, ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a Közösség valamely más tagállamában vevői készletet tart fenn, köteles a vevői készlet céljára továbbított termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni. A mennyiségi nyilvántartásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) nyitó vevői készleten levő termékek mennyisége;
b) vevői készletre beraktározott termékek mennyisége adómegállapítási időszakonként;
c) vevői készletből kiraktározott termékek mennyisége adómegállapítási időszakonként;
d) záró vevői készleten levő termékek mennyisége.
(2) A vevői készletről szóló nyilvántartást vevőnként, illetőleg tagállamonként egymástól elkülönítetten kell vezetni.
(3) Tételes leltárral kell alátámasztani
a) a nyitó vevői készletet a vevői készlet létesítésének napjára,
b) a záró vevői készletet a vevői készlet megszüntetésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó és záró vevői készletet az adóalany üzleti éve utolsó napjára - mint mérlegfordulónapra -
vonatkozó mennyiségi felvétellel. A leltározásra a Számv. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés b) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a belföldről, illetőleg az adóalany más vevői készletéből továbbított termékeket.
(5) Az (1) bekezdés c) pontján belül elkülönítetten kell kimutatni a vevőnek értékesített, az adóalany más vevői készletébe továbbított, illetőleg a belföldre visszahozott termékeket.

183. § Abban az esetben, ha a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany belföldön vevői készletet tart fenn, a tőle beszerző köteles a vevői készletből beszerzett termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezetni.

A kérdésben közölt információk alapján felvázolható közvetítői tevékenység klasszikus bizományi tevékenység, a külföldi vevőnek nincs tudomása a megbízóról (a külföldivel kötött adásvételi szerződésben a megbízó neve nem szerepel), a bizományos saját nevében állítja ki a számlát, tehát valójában két különálló adásvételi ügyletről van szó.

Ebben az esetben a külföldre történt értékesítés ellenértékét a bizományos számolja el exportárbevételként a külföldi vevőnek kiállított számla alapján. A megbízó pedig a bizományos értesítése alapján állít ki a bizományos (mint vevő) részére eladóként számlát, aminek alapján a számlázott összeget a belföldi értékesítés árbevételeként mutatja ki. (Ez esetben a bizományi díjról nem készül külön számla, mert az a bizományosnál az árrésben jelenik meg.)

Exportügyleteknél a bizományos és a vevő közötti ügylet az Áfa tv. 11. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján termékexportnak minősül. A megbízó és a bizományos között ugyanakkor az Áfa tv. 11. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján termékexporttal egy tekintet alá eső - de azzal nem azonos - termékértékesítés realizálódik. Áfa-szempontból tehát - szűk értelemben - csak a bizományos és a vevő között beszélhetünk exportról, a megbízónak egyéb jogszabályi helyek alapján van joga a 0 százalékos adómértékkel történő adózáshoz anélkül, hogy exportálna. A fentiekből következik, hogy exportárbevétele csak a bizományosnak lehet, mivel ő exportál, és ő bocsátja ki a külföldi számára a számlát is.

Mivel a megbízónak nincs tudomása arról, hogy a bizományos külföldön vagy belföldön értékesítette-e a termékét, ezért a bizományos értesítése alapján kell a megbízónak az értékesítésről a számlát kiállítania a bizományos számára, a külföldön értékesített áruk értéke után 0 százalék, a belföldön eladott áruk után 25 százalék általános forgalmi adó felszámításával. A bizományosi értesítést a bizományosi szerződésben rögzített tartalommal - a számviteli törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak figyelembevételével - kell a megbízó részére elküldeni, ami alapján a számvitelben, az adóbevallásban az áfa elszámolható. (A teljes árbevétel belföldi értékesítés árbevételeként számolandó el a megbízónál, különbség csak a felszámított általános forgalmi adó mértékében van.)

[1992. évi LXXIV. törvény 11. § (2) b)]

A bizományi szerződés alapján létrejövő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás elszámolása kétféleképpen történhet, és ennek megfelelően a bizományosi tevékenységért kapott ellenérték elszámolása is eltérő.

Az első esetben a bizományos - a bizományosi szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően - a saját nevében, de a megbízó javára köt szerződést akár termékértékesítésre, akár szolgáltatásnyújtásra. Ebben az esetben elszámolási szempontból két szolgáltatásnyújtást kell rögzíteni: a bizományos az egyikben mint a szolgáltatás igénybevevője, a másikban mint a szolgáltatás nyújtója vesz részt. Ennek megfelelően a bérlő részére kiállított számlán a bizományos szerepel értékesítőként, illetve ezt megelőzően a megbízó értékesít a bizományos felé.

Ebben az esetben a bizományosi tevékenység ellenértékének fedezete a beszerzési és az eladási érték közötti különbözetben jelenik meg, arról a bizományos ilyen címen (pl. „bizományi tevékenység díja”) nem tud számlát kiállítani. A bérlőtől kapott bérleti díjat árbevételként, míg a megbízó által kiállított számlán szereplő bérleti díjat ráfordításként kell elszámolnia.

Ez az elszámolás általában olyan bizományosi viszonyokban jellemző, ahol a jogról való rendelkezést a bizományos gyakorolja, a végfelhasználóval kötött szerződésből kifolyólag ő lesz a jogok, illetve a kötelezettségek alanya, a megbízó és a végfelhasználó rendszerint nem állnak kapcsolatban egymással, csak a bizományossal.

A másik elszámolási lehetőség olyan esetekben jellemző, amikor a bizományos úgy „hozza össze” a vevőt és az eladót, hogy mindkét félnek tudomása van egymásról. Ebben az esetben lehetőség van arra, hogy az ingatlan bérbeadásának feltételeiről maga a tulajdonos rendelkezzen.

Ilyenkor a bizományos által kiállított számlán a vevő és az eladó neve mellett a bizományos mint közvetítő szerepel. Ennek alapján a bérlő által megfizetett bérleti díjat a megbízó (eladó) számolja el árbevételként, a bizományosnak pedig a közvetítésért külön díjazást fizet. A bizományos a közvetítői díjról állít ki számlát a megbízó (eladó) irányába, és a közvetítés díját árbevételként számolja el.

[A számviteli törvény 74. § (1)-(2) bekezdése]

Nincs