Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ez a dokumentum a Könyvelői Praktikum nevű szakmai kiadványból származik.
Az elévülés általános szabályai
Időállapot: 2012-01-01 - 2012-04-14
Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2013-09-20 13:06:57
Tartalomjegyzék:
- Az elévülés lényege, főbb szabályai
- Adózás
- Könyvviteli elszámolás
- Iratminták, nyomtatványok
- Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
- Módosítás az előző változathoz képest
A téma rövid leírása
Az elévülés szabályait tartalmazza az anyag, amely az egyes jogviszonyokra vonatkozó elévülési határidők mellett tartalmazza az elévülés nyugvásával és megszakadásával kapcsolatos tudnivalókat is.
1. Az elévülés lényege, főbb szabályai
1.1. Az elévülés fogalmi elemei
Az elévülés valamely jog, állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy meghatározott idő eltelte után egy bizonyos jogviszonyból származó igényt nem lehet állami kényszer útján érvényesíteni. Az alanyi jogosultság nem szűnik meg az időmúlás következtében, csupán az igény állami kényszerrel való érvényesítés lehetősége szűnik meg.
(Ptk. 325.§ (1) „az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet”.)
Amennyiben valaki egy már elévült követelést önként teljesít, ezt később más jogcímen nem követelheti vissza. Az elévülés büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró körülmény. Ha a büntetőeljárást nyomozati vagy bírósági szakban megszüntetik elévülés miatt, az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár. Be. 580. § (1) e)
Az elévülés intézményének három jogpolitikai pillére van:
- a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy ne álljanak fenn huzamosabb ideig bizonytalan jogi helyzetek
- az adós védelme, vagyis ha a jogosult igényérvényesítését hosszabb időn át elmulasztja, ne léphessen fel az adóssal szemben
- a bíróságok mentesítése
1.2. Az elévülés joghatása
Amennyiben a követelés elévült, erre a bíróság előtt elévülési kifogással kell hivatkozni. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. A tulajdoni igények nem évülnek el. A főköveteléstől függő mellékkövetelések (kamat, foglaló, bánatpénz, jelzálogjog, kezesség) a főköveteléssel együtt évülnek el. Előfordulhat olyan eset, amikor a főkövetelés elválik a mellékköveteléstől. Ilyenkor a mellékövetelés elévülése is önálló. Így a főkövetelés elévülése nem szünteti meg a kézizálogból való kielégítés jogát.
(Kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, aki a kötelezett nem teljesítése esetén a zálogtárgyból kielégítést kereshet még abban az esetben is, ha követelése már elévült.)
Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
1.2.1. A bűncselekmények elévülési idejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, (például elkövetik a lopást, hivatali visszaélést vagy valamely más bűncselekményt) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. A kizárólag a kötelesség teljesítésének elmulasztásával megvalósuló bűncselekmény esetén azt a napot kell kezdő napnak tekinteni, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének (azaz például adó- és társadalombiztosítási csalás esetén az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja).
1.2.2. Azon bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az elévülés kezdőnapja az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnik (így például a lőfegyverrel és a lőszerrel való visszaélés esetén az a nap, amikor az engedély nélkül tartott lőfegyvert a folyóba dobja). A szabálysértések elévülésének kezdetére is irányadóak a bűncselekmények elévülésének kezdőnapjára vonatkozó fent ismertetett szabályok.
1.3. Az elévülés megszakadása és nyugvása
Az elévülés megszakadása, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
Az általános szabályok szerint az elévülést megszakítja a
- követelés teljesítésére irányuló felszólítás,
- követelés bírósági úton való érvényesítése,
- tartozás kötelezett részéről való elismerése.
- követelés megegyezéssel való módosítása és az egyezség.
1.3.1. Teljesítésre irányuló felszólításnak minősül minden olyan írásbeli közlés, amiből kitűnik a követelés érvényesítésére irányuló szándék, Az írásbeli felszólításhoz akkor fűződik elévülést megszakító joghatály, ha az, az ellenérdekű félhez meg is érkezik.
1.3.2. A követelés bírósági úton történő érvényesítése lehet a perindítás.
1.3.3. A kötelezett részéről a tartozás elismerése történhet szóban és írásban egyaránt.
1.3.4. A követelés megegyezéssel való módosítása alatt minden olyan szerződésmódosítás értendő, amely a követelés összegét, a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés idejét vagy helyét bármilyen vonatkozásban érinti. Ugyanez vonatkozik az egyezségre is. A felek között folyó egyezségi tárgyalások még nem szakítják meg az elévülést, de az elévülés nyugvására alapot adnak.
1.3.5 Az elévülést a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye félbeszakítja, így pl. ha a hatóság az elkövetővel szemben az adott bűncselekmény miatt elrendeli a nyomozást, körözést ad ki, házkutatást foganatosít, vádat emel. Az elévülés így akár többször is félbeszakadhat.
1.3.6. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
1.3.7. Az elévülés nyugvása esetén az elévülési idő valamely nyugvást kiváltó eseményt követően folyik tovább. Így pl. a büntetőeljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés ideje alatt - kivéve az elkövető ismeretlen helyen való tartózkodását, elmebetegségét, vagy ha a nyomozás során kiléte nem volt megállapítható - nyugszik az elévülés. Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
1.3.8. A polgári jog nem ismeri az elévülés klasszikus értelemben vett nyugvását, azaz nyugvás esetén az elévülési idő nem a nyugvás időtartamával, hanem a törvény által meghatározott időtartammal hosszabbodik meg. Így ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra.
Nyugszik az elévülés:
- a képviselet hiánya, illetve a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét esetén, amíg az ellentét meg nem szűnik,
- ha a károsult nem tud kárának bekövetkezéséről,
- ha a felek egymással egyezségi tárgyalásokat folytatnak,
- a lejárat után adott halasztás esetén.
1.4. Az elévülés időtartama
Az általános polgári jogi elévülési idő 5 év, mely az esedékessé válással veszi kezdetét. Ez az ötéves időtartam érvényesül pl. az adójogban, a vámjogban és a közigazgatási hatósági eljárásban is.
Kötelmi jogviszonyban a felek írásban rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak. A felek az egy évnél rövidebb határidőt legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
Az elévülési idő bizonyos esetekben jogszabály alapján rövidebb, illetve hosszabb is lehet:
1.4.1. Öt évnél rövidebb elévülési idő
- Szavatosság - a szavatossági igények főszabály szerint 6 hónap alatt évülnek el. (Ptk. 308. § (1))
- Fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó kétéves elévülési időn belül érvényesítheti szavatossági igényét. (Ptk. 308.§ (4))
- Állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan napon belül évül el. (Ptk. 308.§ (2))
- A váltóból eredő követelések a váltó esedékességétől számított három éven belül elévülnek.
- Szabálysértés büntethetősége – elkövetéstől számított 6 hónap alatt évül el.
- Elzárás és pénzbírság – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével évül el.
- A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Csjt. 110. § (2)
- Csekkjogi igények - 6 hónap alatt évülnek el (2/1965. IM rendelet 52. § (1) a csekkbirtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.
- Az atomkárokért fennálló kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. 1996. évi CXVI. tv. 57.§ (1)
- A termékfelelősség körében a károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. 1993. évi X. tv. 10. § (1)
1.4.2. Öt évnél hosszabb elévülési idő
- Bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (Ptk. 360.§ (4) bek.)
- Bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje a bűncselekmény büntetési tételének felső határához igazodik. Amennyiben a törvény az adott bűncselekményre 2-8 évig terjedő szabadságvesztést rendel, a cselekmény 8 év után évül el.
Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűntettek esetében az elévülés ideje húsz év. Vagylagos büntetések esetén – szabadságvesztés, pénzbüntetés, közérdekű munka – a legsúlyosabbat, azaz a szabadságvesztést kell figyelembe venni az elévülési idő számítása szempontjából.
Az elévülési idő - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább három év azon bűncselekmények vonatkozásában, ahol a legmagasabb büntetési tétel egy, illetve két év vagy amelyeket a törvény csak pénzbüntetéssel szankcionál.
1.4.3. Nem évül el a következő bűncselekmények büntethetősége:
- háborús bűntettek
- emberiség elleni egyéb bűncselekmények
- az emberölés súlyosabban minősülő esetei
- az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei
- a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el
1.4.4. Büntetések elévülése
Az elévülés következtében a kiszabott büntetés végrehajthatósága megszűnik.
1.4.4.1. A főbüntetés elévül:
- tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
- tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
- ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
- öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év,
- közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével.
1.4.4.2. A kiutasítás végrehajthatósága elévül:
- ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,
- öt évet el nem érő tartam esetén öt évelteltével.
1.4.4.3. A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.
1.4.5. El nem évülő büntetések
- a háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés,
- az emberiség elleni egyéb bűncselekmény miatt kiszabott büntetés.
Az elévülés valamely jog, állami úton való érvényesíthetőségének időmúlás következtében való megszűnése.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy meghatározott idő eltelte után egy bizonyos jogviszonyból származó igényt nem lehet állami kényszer útján érvényesíteni. Az alanyi jogosultság nem szűnik meg az időmúlás következtében, csupán az igény állami kényszerrel való érvényesítés lehetősége szűnik meg.
(Ptk. 325.§ (1) „az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet”.)
Amennyiben valaki egy már elévült követelést önként teljesít, ezt később más jogcímen nem követelheti vissza. Az elévülés büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró körülmény. Ha a büntetőeljárást nyomozati vagy bírósági szakban megszüntetik elévülés miatt, az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért kártalanítás jár. Be. 580. § (1) e)
Az elévülés intézményének három jogpolitikai pillére van:
- a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy ne álljanak fenn huzamosabb ideig bizonytalan jogi helyzetek
- az adós védelme, vagyis ha a jogosult igényérvényesítését hosszabb időn át elmulasztja, ne léphessen fel az adóssal szemben
- a bíróságok mentesítése
1.2. Az elévülés joghatása
Amennyiben a követelés elévült, erre a bíróság előtt elévülési kifogással kell hivatkozni. Az igény elévülése az esedékessé válástól kezdődik. A tulajdoni igények nem évülnek el. A főköveteléstől függő mellékkövetelések (kamat, foglaló, bánatpénz, jelzálogjog, kezesség) a főköveteléssel együtt évülnek el. Előfordulhat olyan eset, amikor a főkövetelés elválik a mellékköveteléstől. Ilyenkor a mellékövetelés elévülése is önálló. Így a főkövetelés elévülése nem szünteti meg a kézizálogból való kielégítés jogát.
(Kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, aki a kötelezett nem teljesítése esetén a zálogtárgyból kielégítést kereshet még abban az esetben is, ha követelése már elévült.)
Fontos megjegyezni, hogy a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
1.2.1. A bűncselekmények elévülési idejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, (például elkövetik a lopást, hivatali visszaélést vagy valamely más bűncselekményt) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér. A kizárólag a kötelesség teljesítésének elmulasztásával megvalósuló bűncselekmény esetén azt a napot kell kezdő napnak tekinteni, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének (azaz például adó- és társadalombiztosítási csalás esetén az adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja).
1.2.2. Azon bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az elévülés kezdőnapja az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnik (így például a lőfegyverrel és a lőszerrel való visszaélés esetén az a nap, amikor az engedély nélkül tartott lőfegyvert a folyóba dobja). A szabálysértések elévülésének kezdetére is irányadóak a bűncselekmények elévülésének kezdőnapjára vonatkozó fent ismertetett szabályok.
1.3. Az elévülés megszakadása és nyugvása
Az elévülés megszakadása, illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
Az általános szabályok szerint az elévülést megszakítja a
- követelés teljesítésére irányuló felszólítás,
- követelés bírósági úton való érvényesítése,
- tartozás kötelezett részéről való elismerése.
- követelés megegyezéssel való módosítása és az egyezség.
1.3.1. Teljesítésre irányuló felszólításnak minősül minden olyan írásbeli közlés, amiből kitűnik a követelés érvényesítésére irányuló szándék, Az írásbeli felszólításhoz akkor fűződik elévülést megszakító joghatály, ha az, az ellenérdekű félhez meg is érkezik.
1.3.2. A követelés bírósági úton történő érvényesítése lehet a perindítás.
1.3.3. A kötelezett részéről a tartozás elismerése történhet szóban és írásban egyaránt.
1.3.4. A követelés megegyezéssel való módosítása alatt minden olyan szerződésmódosítás értendő, amely a követelés összegét, a szolgáltatás tárgyát, mennyiségét, a teljesítés idejét vagy helyét bármilyen vonatkozásban érinti. Ugyanez vonatkozik az egyezségre is. A felek között folyó egyezségi tárgyalások még nem szakítják meg az elévülést, de az elévülés nyugvására alapot adnak.
1.3.5 Az elévülést a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye félbeszakítja, így pl. ha a hatóság az elkövetővel szemben az adott bűncselekmény miatt elrendeli a nyomozást, körözést ad ki, házkutatást foganatosít, vádat emel. Az elévülés így akár többször is félbeszakadhat.
1.3.6. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
1.3.7. Az elévülés nyugvása esetén az elévülési idő valamely nyugvást kiváltó eseményt követően folyik tovább. Így pl. a büntetőeljárás felfüggesztése esetén a felfüggesztés ideje alatt - kivéve az elkövető ismeretlen helyen való tartózkodását, elmebetegségét, vagy ha a nyomozás során kiléte nem volt megállapítható - nyugszik az elévülés. Próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
1.3.8. A polgári jog nem ismeri az elévülés klasszikus értelemben vett nyugvását, azaz nyugvás esetén az elévülési idő nem a nyugvás időtartamával, hanem a törvény által meghatározott időtartammal hosszabbodik meg. Így ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra.
Nyugszik az elévülés:
- a képviselet hiánya, illetve a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét esetén, amíg az ellentét meg nem szűnik,
- ha a károsult nem tud kárának bekövetkezéséről,
- ha a felek egymással egyezségi tárgyalásokat folytatnak,
- a lejárat után adott halasztás esetén.
1.4. Az elévülés időtartama
Az általános polgári jogi elévülési idő 5 év, mely az esedékessé válással veszi kezdetét. Ez az ötéves időtartam érvényesül pl. az adójogban, a vámjogban és a közigazgatási hatósági eljárásban is.
Kötelmi jogviszonyban a felek írásban rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak. A felek az egy évnél rövidebb határidőt legfeljebb 1 évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
Az elévülési idő bizonyos esetekben jogszabály alapján rövidebb, illetve hosszabb is lehet:
1.4.1. Öt évnél rövidebb elévülési idő
- Szavatosság - a szavatossági igények főszabály szerint 6 hónap alatt évülnek el. (Ptk. 308. § (1))
- Fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó kétéves elévülési időn belül érvényesítheti szavatossági igényét. (Ptk. 308.§ (4))
- Állat szolgáltatására irányuló szerződés esetén a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan napon belül évül el. (Ptk. 308.§ (2))
- A váltóból eredő követelések a váltó esedékességétől számított három éven belül elévülnek.
- Szabálysértés büntethetősége – elkövetéstől számított 6 hónap alatt évül el.
- Elzárás és pénzbírság – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év elteltével évül el.
- A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Csjt. 110. § (2)
- Csekkjogi igények - 6 hónap alatt évülnek el (2/1965. IM rendelet 52. § (1) a csekkbirtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.
- Az atomkárokért fennálló kártérítési igények 3 év alatt évülnek el. 1996. évi CXVI. tv. 57.§ (1)
- A termékfelelősség körében a károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. 1993. évi X. tv. 10. § (1)
1.4.2. Öt évnél hosszabb elévülési idő
- Bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. (Ptk. 360.§ (4) bek.)
- Bűncselekmények büntethetőségének elévülési ideje a bűncselekmény büntetési tételének felső határához igazodik. Amennyiben a törvény az adott bűncselekményre 2-8 évig terjedő szabadságvesztést rendel, a cselekmény 8 év után évül el.
Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűntettek esetében az elévülés ideje húsz év. Vagylagos büntetések esetén – szabadságvesztés, pénzbüntetés, közérdekű munka – a legsúlyosabbat, azaz a szabadságvesztést kell figyelembe venni az elévülési idő számítása szempontjából.
Az elévülési idő - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - legalább három év azon bűncselekmények vonatkozásában, ahol a legmagasabb büntetési tétel egy, illetve két év vagy amelyeket a törvény csak pénzbüntetéssel szankcionál.
1.4.3. Nem évül el a következő bűncselekmények büntethetősége:
- háborús bűntettek
- emberiség elleni egyéb bűncselekmények
- az emberölés súlyosabban minősülő esetei
- az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei
- a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el
1.4.4. Büntetések elévülése
Az elévülés következtében a kiszabott büntetés végrehajthatósága megszűnik.
1.4.4.1. A főbüntetés elévül:
- tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
- tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
- ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
- öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év,
- közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével.
1.4.4.2. A kiutasítás végrehajthatósága elévül:
- ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,
- öt évet el nem érő tartam esetén öt évelteltével.
1.4.4.3. A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.
1.4.5. El nem évülő büntetések
- a háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés,
- az emberiség elleni egyéb bűncselekmény miatt kiszabott büntetés.
2. Adózás
2.1 ÁFA
Ha az elévült követelés ÁFA-t is tartalmazott, az az adóhatóságtól nem követelhető vissza, hiába volt megfizetve.
2.2 Társasági adó
Az elszámolt elévült követelés nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül ezért a leírt elévült követelés a társasági adó alapját nem csökkenti.
Az elévült kötelezettségként elszámolt rendkívüli bevétel sem csökkenti a társasági adó alapját.
Az elévült kötelezettségként elszámolt rendkívüli bevétel sem csökkenti a társasági adó alapját.
2.3 SZJA
2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)
Nem értelmezhető.
2.3.2 Magánszemély
Nem értelmezhető.
2.4 EVA
2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany
A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap
2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany
A leírt elévült követelés nem csökkenti az EVA alapját, a rendkívüli bevételként elszámolt elévült kötelezettség viszont EVA alap
2.5 Egyéb adók és járulékok
Nem értelmezhető.
3. Könyvviteli elszámolás
3.1 Kettős könyvvitel
Elévült, behajthatatlan követelés leírása
T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege
K 3 Követelések
Elévült kötelezettség leírása
T 4 Kötelezettségek
K 989 Rendkívüli bevételek
T 8691 Behajthatatlan követelés leírt összege
K 3 Követelések
Elévült kötelezettség leírása
T 4 Kötelezettségek
K 989 Rendkívüli bevételek
3.2 Egyszeres könyvvitel
A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy kötelezettség összegét. Az egyszerűsített mérlegben
- követelés elévülése esetén a követelés és a tartalék összege csökken,
- kötelezettség elévülése esetén a kötelezettség csökken, a tartalék összege pedig nő.
- követelés elévülése esetén a követelés és a tartalék összege csökken,
- kötelezettség elévülése esetén a kötelezettség csökken, a tartalék összege pedig nő.
3.3 Szja szerinti adózás
A pénzforgalmi könyvelésben könyvelni nem kell, az analitikus nyilvántartásból ki kell vezetni a követelés vagy a kötelezettség összegét.
4. Iratminták, nyomtatványok
Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.
5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (Csjt.) 109-110.§
Csjt. 109. § A gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak működéséről jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni.
Csjt. 110. § (1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.
(2) A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.
(3) A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.
Csjt. 110. § (1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.
(2) A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.
(3) A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 324-327.§ , 360.§ (4), 326.§ (2), 308.§ (1), 308.§ (4)
308. § (1) A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (kötelező alkalmassági idő), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
Az elévülés
324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.
(4) Fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - az (1)-(2) bekezdéstől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.
Az elévülés
324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.
(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.
325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.
326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.
(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.
327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
360. § (1) A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes.
(2) A kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmes kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az engedményezésre, a tartozásátvállalásra, a követelések biztosítására, a teljesítésre és beszámításra vonatkozó szabályokat a kártérítési követelésekre is megfelelően alkalmazni kell.
(4) Az elévülés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
1978. évi IV. Törvény a Büntető Törvénykönyvről 32.§ , 35.§ , 66-68.§
A büntethetőséget megszüntető okok
32. § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d)
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőség elévülése
33. § (1) A büntethetőség elévül
a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év
elteltével.
(2) Nem évül el
a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;
b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. Fejezet);
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a) - h) pontjai];
d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]
büntethetősége.
34. § Az elévülés határidejének kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
A büntetés végrehajtását kizáró okok
66. § A büntetés végrehajtását kizárja
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetés elévülése
67. § (1) A főbüntetés elévül:
a) tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
b) tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év,
e) közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén három év
elteltével.
(2) A kiutasítás végrehajthatósága elévül:
a) öt évi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,
b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év
elteltével.
(3) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.
(4) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI. Fejezet) miatt kiszabott büntetés.
68. § (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(2) A kiutasítás elévülésének határideje, ha főbüntetés mellett alkalmazzák, a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján, egyéb esetben a határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik.
(3) A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(5) A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a főbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.
32. § A büntethetőséget megszünteti
a) az elkövető halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d)
e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetőség elévülése
33. § (1) A büntethetőség elévül
a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, húsz év;
b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább három év
elteltével.
(2) Nem évül el
a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek;
b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. Fejezet);
c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a) - h) pontjai];
d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont];
e) a terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]
büntethetősége.
34. § Az elévülés határidejének kezdő napja
a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul,
b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér,
c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének,
d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.
35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett.
(3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetőleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethető bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli.
(4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
(5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
A büntetés végrehajtását kizáró okok
66. § A büntetés végrehajtását kizárja
a) az elítélt halála,
b) az elévülés,
c) a kegyelem,
d) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetés elévülése
67. § (1) A főbüntetés elévül:
a) tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év,
b) tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év,
c) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év,
d) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén öt év,
e) közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén három év
elteltével.
(2) A kiutasítás végrehajthatósága elévül:
a) öt évi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év,
b) öt évet el nem érő tartam esetén öt év
elteltével.
(3) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el.
(4) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bűncselekmény (XI. Fejezet) miatt kiszabott büntetés.
68. § (1) A főbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdődik.
(2) A kiutasítás elévülésének határideje, ha főbüntetés mellett alkalmazzák, a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg a végrehajthatósága megszűnésének napján, egyéb esetben a határozat jogerőre emelkedésének napján kezdődik.
(3) A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a főbüntetés végrehajtása befejezésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidő leteltének napján kezdődik.
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik.
(5) A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a főbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.
1993. évi X. törvény A termékfelelősségről 10. § (1)-(2)
10. § (1) A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről.
(2) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett vagy kellő gondossággal tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről, a termék hibájáról vagy a hiba okáról és a gyártó, illetőleg az importáló személyéről.
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 57. § (1), (4)
A végrehajtási jog elévülése
57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
(4) A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
1996. évi CXVI. Törvény az atomenergiáról 57. § (1)
57. § (1) A károsult kártérítési igényét hároméves elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az elévülés attól a naptól kezdődik, amelyen a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna a kár bekövetkeztéről és az ezért felelős engedélyes személyéről.
(2) Az engedélyest az atomkárokért e törvényben meghatározott felelőssége a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig terheli.
(2) Az engedélyest az atomkárokért e törvényben meghatározott felelőssége a nukleáris baleset bekövetkeztének időpontjától számított tíz évig terheli.
1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 8.§ (1) 3. számú melléklet
8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,
3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
A) Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
10. A bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás.
1998. évi XIX. törvény a Büntetőeljárásról 580. § (1)
A kártalanítás
580. § (1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha
I. a nyomozást azért szüntették meg, mert
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése,
c) nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
d) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg,
e) az eljárás elévülés miatt nem folytatható,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták;
580. § (1) Kártalanítás jár az előzetes letartóztatásért, a házi őrizetért és az ideiglenes kényszergyógykezelésért, ha
I. a nyomozást azért szüntették meg, mert
a) a cselekmény nem bűncselekmény,
b) a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése,
c) nem a gyanúsított követte el bűncselekményt, illetve a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el,
d) büntethetőséget kizáró ok állapítható meg,
e) az eljárás elévülés miatt nem folytatható,
f) a cselekményt már jogerősen elbírálták;
1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről 11.§ , 26.§
A szabálysértés büntethetőségének elévülése
11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.
(4) Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.
(5) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntető ügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik.
(6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak
Az elzárás és a pénzbírság elévülése
26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.
(3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.
11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).
(2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér.
(3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll.
(4) Ha a szabálysértés kötelesség teljesítésének elmulasztása által valósul meg, az elévülési határidő az azt követő napon kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy még jogszerűen eleget tehetett volna kötelességének.
(5) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a büntető ügyben eljáró hatóság, illetőleg a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz érkezése napjával újrakezdődik.
(6) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, fegyelmi hatóság, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.
(7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak
Az elzárás és a pénzbírság elévülése
26. § (1) Nem lehet végrehajtani az elzárást és a pénzbírságot, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számítva egy év eltelt.
(2) Az elévülési időbe nem számít be az elzárás elhalasztására, illetve a pénzbírság esetében a halasztásra és a részletfizetésre engedélyezett idő.
(3) Az elévülést félbeszakítja az elzárás, illetőleg a pénzbírság végrehajtása iránt tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újrakezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével végrehajtásnak nincs helye.
2/1965. (I. 24.) IM rendelet 52-53.§
a csekkjogi szabályok szövegének közzétételéről
Elévülés
52. § (1) A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.
(2) A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.
(3) Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik.
(4) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg.
(5) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el.
53. § Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.
Elévülés
52. § (1) A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el.
(2) A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették.
(3) Ha a jogosult követelését elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik; az akadály megszűntével az elévülés folytatódik.
(4) Az elévülést csak a követelés bíróság előtt történő érvényesítése szakítja meg.
(5) Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el.
53. § Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.
2000. évi C. törvény a számvitelről 3.§(1), 65.§ (7), 77.§ (2-3), 85.§ (3), 86.§ (1,3)
Értelmező rendelkezések, fogalmak
3. § (1) E törvény alkalmazásában
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
65. § (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
81.§
(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
85. § (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet;
86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
3. § (1) E törvény alkalmazásában
10. behajthatatlan követelés: az a követelés,
g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
65. § (7) A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.
77. § (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni:
c) a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget,
81.§
(3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni:
b) a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét;
85. § (3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:
m) a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összegét, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet;
86. § (1) A rendkívüli eredmény a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások különbözete.
(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:
h) a tartozásátvállalás során harmadik személy által -ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
2003. XCII. törvény az adózás rendjéről 150.§ , 164.§
A végrehajtási eljárás megindítása
150. § (1) Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2)
(3) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.
150. § (1) Az adóhatóság az adótartozás megfizetésére az adózót, a 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személyt (a továbbiakban együtt: adós) felhívhatja, eredménytelen felhívás esetén a végrehajtást megindítja. A végrehajtási eljárás a végrehajtási cselekmény foganatosításával indul.
(2)
(3) Az adótartozás behajtása érdekében a tartozást megállapító vagy nyilvántartó adóhatóság a végrehajtható okirat alapján a végrehajtás iránt haladéktalanul intézkedik.
Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.
6. Módosítás az előző változathoz képest
2012. január 1-től a büntethetőség elévülési ideje a törvény eltérő rendelkezése hiányában legalább három év.
Kulcsszavak: elévülés, elévülés megszakadása, elévülés nyugvása, elévülési idő, elévülés kezdete