A tagi kölcsön

A likviditási nehézségekkel küzdő cégek tulajdonosai idegen források bevonása nélkül nyújthatnak pénzügyi segítséget a cégnek nyújtott kölcsön révén, amit a köznyelv tagi kölcsönnek nevez.

1.1. A kölcsönszerződés jogi háttere

A Polgári Törvénykönyv értelmében kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. A pénztartozás után - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár. A törvény ismeri az ún. szívességi kölcsön fogalmát, vagyis az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik.

1.2. A kölcsönszerződés felmondása

A hitelező a kölcsönszerződést felmondhatja, ha
a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen, változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy
g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani abban az esetben, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.

1.3. A tagi kölcsön valódisága

A tagi kölcsönt a beszámolóban és a könyvekben fel kell tüntetni. A kölcsön valódiságát alátámasztja az írásbeli szerződés, a banki átutalási bizonylat vagy pénztárbizonylat, továbbá a tagi kölcsönszerződés jóváhagyása tárgyában hozott, taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat is.
A készpénzben történő tagi kölcsön nyújtása és visszafizetése nem tartozik a készpénzfizetési korlátozás alá.

1.4. Kötelező-e a tagi kölcsönszerződés írásba foglalása?

A tagi kölcsön szerződés írásba foglalása nem kötelező, a törvény nem ír elő írásbeli alakiságot. Ellenben jogvita esetén a szerződés tartalma vonatkozásában a szerződő feleken áll a bizonyítás terhe, így célszerű a szerződés írásba foglalása.
A Polgári Törvénykönyv értelmében kizárólagos taggyűlési hatáskörbe tartozik az olyan szerződések jóváhagyása, amelyeket a társaság saját tagjával köt. A taggyűlési jóváhagyás elmaradására azonban csak a társaság tagja hivatkozhat.

Kamatmentes tagi kölcsön nyújtása esetén a tagnál nem keletkezik jövedelem, nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Nem minősül tagi kölcsönnek a harmadik személyek által a társaságnak nyújtott kölcsön, így az sem, ha a társaság tulajdonosainak tagi jogállással nem rendelkező egyenesági rokonai nyújtanak pénzkölcsönt a társaság részére.

A tagi kölcsönt nyújtó tag kölcsön nyújtást követően történő társasági részesedésétől megválása nem érinti a követelés fennállását. Tehát a társasági részesedés eladását követően sincsen akadálya a tagi kölcsön visszakövetelésének a társaságtól, figyelemmel arra, hogy a kölcsön nem végleges vagyoni hozzájárulás, nem száll át a társaságba újonnan belépő tagra.

1.5. Jegyzett tőke emelés tagi kölcsönből.

Nem pénzbeli hozzájárulás (apport) bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tagi kölcsön követelés is apportálható, az apportálással megvalósuló törzstőke felemelésére csak akkor kerülhet sor, ha valamennyi korábbi törzsbetétet teljes egészében szolgáltatták. A tagi kölcsön követelés apportálása tagsági jogokat keletkeztet, (pl. szavazati, osztalékhoz való jog) a tagi kölcsön követelés apportálása erre figyelemmel nem minősül ingyenes átruházásnak.

A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia (a társaságnak pedig át kell vennie) a nem pénzbeli hozzájárulás eszközét (a követelést). Tehát nem elég csak a könyvekben kimutatni a tulajdonosi követelést. A társasági szerződés módosításához az apportlistát csatolni kell. Ez lesz a követelés átadás-átvételének dokumentuma. A tulajdonos által így teljesített nem pénzbeli hozzájárulást könyvelni kell az átvett követelés növekedéseként a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben, majd a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni.

A tagi kölcsön kamata nem minősül kamatjövedelemnek, erre figyelemmel a kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell a kifizetőt, illetőleg a magánszemélyt terhelő adókötelezettségeket (ideértve különösen a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.
A fentiekre figyelemmel, ha a tag a társaság munkavállalója, (ügyvezető) vagy személyesen közreműködő tag, a nyújtott kölcsönből származó kamatjövedelem nem önálló tevékenységből származó adó- és járulék köteles jövedelemnek minősül.

Ha a tag nem ügyvezető, illetve nem személyesen közreműködő tag, a nyújtott kölcsön kamata egyéb jövedelemnek minősül, amely után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, továbbá a kifizető részéről egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is keletkezik.

1.6. Tagi kölcsön elengedése

A természetes személy tag általi tagi kölcsön elengedés ajándékozási illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet a vagyonszerző társaság részéről. Az elengedett kötelezettséget a társaságnál bevételként kell kimutatni, ami ezáltal adóalapot növelő tényező. Gazdasági társaság tag esetén nem jelentkezik illetékfizetési kötelezettség, figyelemmel arra, hogy a gazdálkodó szervezetek közötti követelés- elengedés mentes az ajándékozási illetékfizetés alól.

1.7. A tagi kölcsön nyújtásának módja

A magánszemély tag által a társaság részére nyújtott tagi kölcsönre a készpénz fizetési korlát nem vonatkozik. A magánszemély tag tehát készpénzben is adhat a társaság részére kölcsönt.

1.8. Pótbefizetés és a tagi kölcsön közötti különbség

A társaság legfőbb szerve a társasági szerződés felhatalmazása alapján a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő. A pótbefizetés nem keletkeztet kölcsön jogviszonyt, a tag és a társaság között, ellentétben a tagi kölcsönnel. A pótbefizetést a mérlegben nem a kötelezettségek között kell nyilvántartani, hanem lekötött tartalékként a saját tőke része. Nem kell visszafizetni a pótbefizetést, amennyiben elrendelésének oka nem szűnt meg, vagyis a társaság változatlanul veszteségesen működik.

Amennyiben a társaság jogutód nélküli megszűnik, ha a hitelezői igények kielégítése után fennmaradt vagyonból elsősorban a tagok által teljesített pótbefizetéseket kell visszafizetni, majd ezt követően kerülhet sor a megmaradt társasági vagyon tagok közötti felosztására azok törzsbetéteinek arányában.

Nem érinti.

Ha a társaság a társasági adó megállapításánál a jövedelem-(nyereség) minimum alkalmazását választja, akkor a tagi kölcsön napi átlagos állománya növekedésének 50 %-ával köteles növelni a jövedelem-(nyereség) minimum alapját.
Részletes információkat és számolótáblát a jövedelem-(nyereség) minimum című komplex témában találhat.

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói szja megállapításánál a jövedelem-(nyereség) minimum alkalmazását választja, akkor a tagi kölcsön (vállalkozói betét) napi átlagos állománya növekedésének 50 %-ával köteles növelni a jövedelem-(nyereség) minimum alapját.
Részletes információkat és számolótáblát a jövedelem-(nyereség) minimum című komplex témában találhat.

Ha a kölcsönt nyújtó tag a társaság munkavállalója, (ügyvezető) vagy személyesen közreműködő tag, a nyújtott kölcsönből származó kamatjövedelem nem önálló tevékenységből származó adó- és járulék köteles jövedelemnek minősül.

Ha a tag nem ügyvezető, illetve nem személyesen közreműködő tag, a nyújtott kölcsön kamata egyéb jövedelemnek minősül, amely után személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, továbbá a kifizető részéről egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség is keletkezik.

Nem érinti.

Nem érinti.

Nem érinti.

A tagi kölcsön rövid, vagy hosszú lejáratú kötelezettség, attől függően, hogy a társaság és a tag milyen tartalmú kölcsönszerződést kötött.

3.1.1. Hosszú lejáratú kölcsön felvétele:

T381. Pénztár
K441. Hosszú lejáratú kölcsön

T384. Elszámolási betétszámla
K441. Hosszú lejáratú kölcsön

3.1.2. Rövid lejáratú kölcsön felvétele:

T381. Pénztár
K451. Rövid lejáratú kölcsön

T384. Elszámolási betétszámla
K451. Rövid lejáratú kölcsön

3.1.3. Kölcsön felvétele tagi részesedéssel rendelkező vállalkozástól

Hosszútávú kölcsön:
T384. Elszámolási betétszámla
K446. Tartós kötelezettség kapcsolt vállakozással szemben

T381. Pénztár
K447. Tartós kötelezettség jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben

Rövidtávú kölcsön:
T381. Pénztár
K457. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben

T384. Elszámolási betétszámla
K457. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben


T381. Pénztár
K459. Rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben


T384. Elszámolási betétszámla
K459. Rövid lejáratú kötelezettség egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben

Tagi kölcsön felvétel
NF - Bank vagy pénztár bevétel
NF - Kötelezettség növekedés

Tagi kölcsön visszafizetése
NF - Bank vagy pénztár kiadás
NF - Kötelezettség csökkenés

Vállalkozói betét befizetése
PK - A jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevétel.

Vállalkozói betét visszafizetése
PK - Egyéb, költségként el nem számolható kiadás.

11. § (1) Az ajándékozási illeték tárgya:

c) vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő
lemondás.

17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:

n) a 18. § (2) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében
történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás - ideértve a követelés-elengedést és a
tartozásátvállalást is - útján történő megszerzése;

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli
c) a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka.

3. § (1) A kifizető, - kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani
- a jövedelmet szerző magánszemély 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, az Szja tv. szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.

38. §
(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

3:99. § [Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás]

(1) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős
bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli
vagyoni hozzájárulás.

3:183. § [A pótbefizetés]

(1) Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell
határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságát.

(2) A pótbefizetés teljesítésének módját, ütemezését és teljesítésének határidejét a pótbefizetés elrendeléséről szóló taggyűlési határozatban kell meghatározni.
A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli. A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő
nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető.

(3) A pótbefizetési kötelezettséget a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni.

(4) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a tag vagyoni hozzájárulásának nemteljesítésére vonatkozó rendelkezéseket
kell megfelelően alkalmazni.

(5) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni.
A visszafizetésre a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. A saját üzletrészre jutó pótbefizetést nem kell visszafizetni.

3:207. § [A vagyon felosztása]

(1) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a
további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között.

6:383. § [Kölcsönszerződés]

Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő
visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

6:387. § [A kölcsönszerződés felmondása]

(1) A hitelező felmondhatja a kölcsönszerződést, ha
a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy
g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
(2) A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő
biztosíték nyújtására nem képes.

6:388. § [Szívességi kölcsön]

Az adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez
következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett
kölcsönösszeget;
b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért díjat fizetni.

6:47. § [Kamat]

(1) Pénztartozás után - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár.

(2) A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal.

(3) Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs,
a pénzpiaci kamat.

(4) A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

6:48. § [Késedelmi kamat]
(1)
Pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal
- idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci
kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

(2) Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári
félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által
meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább az (1) bekezdésben meghatározott
kamatot köteles fizetni.

(3) A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(4) A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.

46/2017. Számviteli kérdés

Az elmúlt évek veszteséges gazdálkodása miatt társaságunknál szükségessé vált a saját tőke helyzetének rendezése, pótlása. Anyavállalatunk ezért úgy határozott, hogy egyes, a társaságunk felé tagi kölcsön jogcímen fennálló követeléseit a társaság törzstőkéjének és tőketartalékának egyidejű megemelésével a társaságba apportálja. Helyesen gondoljuk-e, hogy az apportált követelés nem minősül térítés nélkül átadott eszköznek? Ha az anyavállalat a követelés kamatait elengedi, akkor a társaságnak ebből milyen bevétele keletkezik?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) vonatkozó előírásai értelmében az átruházott tagi követelést a követelés átruházásakor (engedményezésekor) a létesítő okiratban (annak módosításában) meghatározott értéken, a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben a társaságnál állományba kell venni (ennek elszámolására a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla alkalmazása javasolt).
A számviteli törvény 35. §-ának (4) bekezdése szerint a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a törzstőke felemelése miatti jegyzett tőke-változást könyvelni (a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben). A számviteli törvény 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a jegyzési érték és a névérték különbözetét a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni (szintén a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben).
A tőkeemelés bejegyzését követően a kölcsönt igénybe vevő társaságnak a nem pénzbeli hozzájárulás miatt önmagával szemben lesz követelése. Az így kimutatott követelést és a tagi kölcsön folyósításából származó kötelezettséget egymással szemben össze kell vezetni. Amennyiben az anyavállalat által engedményezett követelés létesítő okiratban (annak módosításában) elfogadott értéke megegyezik a társaságnál kimutatott anyavállalattal szembeni kötelezettség könyv szerinti értékével, akkor az összevezetésnek nincs eredményhatása. Ha az engedményezett követelés létesítő okiratban (annak módosításában) elfogadott értéke alacsonyabb (a magasabb érték elvileg kizárt) a társaságnál kimutatott kötelezettség értékénél, az összevezetés során nyereség keletkezik, melyet egyéb bevételként kell elszámolni.
Mivel az engedményezett követelés fejében törzstőkeemelés valósul meg, így a térítés nélküli átadás kérdése nem merül fel.
A tagi kölcsön miatti követelés kamatainak elengedését tekintve a számviteli törvény 2016-ban induló üzleti évtől hatályos 77. §-a (3) bekezdésének l) pontja alapján kell eljárni, amely szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a hitelező által elengedett kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.
[A számviteli törvény 35. §-ának (4) bekezdése és 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja]

BH2014. 290.

A tagi kölcsön visszafizetését a gazdasági társaság könyvelésével összhangban kell vizsgálni, ennek hiányában forrásként való elfogadása jogsértő [2000. évi C. tv. 15. § (3) bek.; 2003. évi XCII. tv. 109. § (3) bek.].

[1] A felperes külföldi magánszemélytől egy BMW X5 típusú személygépkocsit vásárolt 23 000 euró összegért. A vételárat gazdasági társasága 2004. március 26-án utalta át az eladónak. A felperes gazdasági társaságának több alkalommal nyújtott tagi kölcsönt, a 2004. évi nyitó összeg 73 035 475 Ft-volt, melyből 2004. december 28-án a társaság 13 035 475 Ft tagi kölcsönt fizetett vissza. A felperes a gépjármű vételének forrását a tagi kölcsönösszeg visszafizetésében jelölte meg.
[2] Az adóhatóság a felperesnél utólagos ellenőrzést végzett 2003-2005. évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben.
[3] Terhére a 2004. év tekintetében személyi jövedelemadó és százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben összesen 2 869 547 Ft adóhiányt állapított meg, mely után 1 434 773 Ft adóbírságot és 1 208 854 Ft késedelmi pótlékot szabott ki.
[4] Az alperes helybenhagyó határozatában kiemelte, hogy tagi kölcsön visszafizetésére a banki kivonaton nincs utalás, és a társaság főkönyvi kivonatából sem derül az ki. Hangsúlyozta, hogy a tagi kölcsön visszafizetésére a társaság könyvelése szerint 2004. december 28-án került sor egy összegben, így a 2004. március 26-ai vételár kifizetése nem történhetett ebből az összegből.
[5] A felperes keresete folytán eljárt elsőfokú bíróság ítéletével annak helyt adott és az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
[6] Álláspontja szerint az a körülmény, hogy a bemutatott bankszámla kivonaton a tagi hitel visszafizetésére utalás nincs, még nem jelenti azt, hogy a gépjármű vételára ne a felperest megillető tagi kölcsönből került volna megfizetésre. Ugyanis a Kft. által vezetett tagi hitel nyilvántartása szerint a felperes 2003-2008. években tagi kölcsönt nyújtott és kapott vissza és a 2004. évben tagi kölcsön visszafizetés címén felperest megillető összeg 13 035 475 Ft volt. Elfogadta a tárgyaláson bemutatott kifizetési részletezést, amelyet nézete szerint nem rontott le a Kft. más tartalmú nyilvántartása. Miután a felperes igazolta, hogy a gépjármű vételárának átutalására fedezettel rendelkezett, így ez az összeg nem tekinthető egyéb jövedelemnek.
[7] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan az jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a bíróság új határozat hozatalára való utasítása iránt.
[8] Álláspontja szerint a bíróság ítélete sérti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 165. §-ában és a 15. § (3) bekezdésében foglaltakat, a valódiság elvébe ütközik. Hangsúlyozta, hogy a társaság 2004. évi főkönyvi kartonján a tagi hitel visszafizetés ellenszámlájaként a pénztár került megjelölésre, e szerint a felperes a tagi hitel visszatérítést készpénzben kapta. Mindez ellentétes a könyvelő, és a felperesnek a tagi hitel visszafizetésére vonatkozó nyilatkozatával.
[9] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
[10] A perben az volt eldöntendő kérdés, hogy a Kft. könyvelésében feltüntetett tételekkel ellentétben hitelt érdemlő adatként fogadható-e el a felperes, illetőleg a Kft. könyvelőjének vallomása, illetve a peres eljárás során a felperes részéről csatolt olyan dokumentum, amely a Kft. nyilvántartásaiban nem szerepel.
[11] Helytállóan hivatkozott az alperes a számviteli törvény 15. § (3) bekezdésében a valódiság elvére, mely a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak érvényesítését jelenti a könyvvezetésben és beszámolóban is, azaz az éves beszámoló információnak megbízhatóságát valóságát biztosítja. Ebből következően a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük.
[12] Az adóhatóság a forrás meglétének ellenőrzésére vizsgálatot folytatott a felperes gazdasági társaságánál, ahol a fenti alapelv alapján ellenőrizte a felperesi állítást. A nyilvántartás szerint a felperes 2004. évben tagi kölcsön visszafizetésben egyszer részesült, az év végén egy összegben. Nem voltak megtalálhatók a Kft. könyvvitelében azok a bizonylatok, amelyeket a felperes tárt a bíróság elé, a részletekben történő tagi kölcsön visszafizetés megállapíthatósága érdekében.
[13] A gépjármű vételár átutalását igazoló bankbizonylaton sem került feltüntetésre, hogy ez egyben tagi kölcsön visszafizetésnek is minősül, így ezen adatok összességéből, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok mérlegelése alapján nem lehetett arra az álláspontra helyezkedni, hogy a felperes tagi kölcsön visszafizetése nyújtotta a gépjármű megvételére a forrást. Amennyiben a felperesi állításnak megfelelően történt volna a tagi kölcsön visszafizetése, úgy az év végén kifizetett és az átutalással teljesített összeg nagyságával kellett volna csökkenteni a 2005. évi nyitó tétel összegét, amely azonban ezt nem tükrözi. Nem vitatható, hogy a felperesnek tagi kölcsön visszafizetésből forrása keletkezett, azonban ez a forrás nem akkor állt rendelkezésre, amikor a gépjármű vételárának megfizetése történt.
[14] A fentiekre figyelemmel tévesen helyezkedett az elsőfokú bíróság arra az álláspontra, hogy a felperesnek eltitkolt jövedelme nem keletkezett. Az időbeli egyezőség hiánya és a valódiság elvének megsértésével jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperesi határozat jogszabálysértő volt, ezért az 1952. évi III. törvény 275. § (4) bekezdése alapján eljárva az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kúria hatályon kívül helyezte, és a felperes keresetét elutasította. (Kúria Kfv. I. 35.502/2013.)

Első változat.