Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2024-03-02 13:41:45-kor, a(z) 44.210.77.73 IP címről.

Fejlesztési adókedvezmény

Időállapot: 2022-03-22 - 2023-12-26

Szerző: Gyüre Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2022-03-24 19:48:57

Tartalomjegyzék:

  1. A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele
  2. Adózás
  3. Könyvviteli elszámolás
  4. Iratminták, nyomtatványok
  5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
  6. Módosítás az előző változathoz képest

A téma rövid leírása

Meghatározott nagyságú, az ország számára fontos fejlesztések elősegítésére az állam adókedvezményben részesíti ezen fejlesztések megvalósítóit, természetesen nagyon szigorú feltételek mellett. A feltételeket részletezi az anyagunk. Fontos melléklete az anyagnak "A fejlesztési adókedvezmények részletezése" című melléklet.

1. A fejlesztési adókedvezmény igénybevétele

Fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból igénybe vett adókedvezmény.

Az ország számára fontos fejlesztések elősegítésére az állam adókedvezményben részesíti ezen fejlesztések megvalósítóit, természetesen nagyon szigorú feltételek mellett.

1.1. Az adókedvezmény mértéke

A társasági adóból az egyéb címen igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény.

Az igénybe vett adókedvezmény, valamint a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás összege jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan a határozatban meghatározott, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket .

Az adókedvezmény igénybevételének kedvezményenkénti csoportosítását a "A fejlesztési adókedvezmények" iratminta tartalmazza.

1.2. Igénybevétel

1.2.1. Az adózó a beruházás megkezdésének - bejelentésben és kérelemben megjelölt - tervezett napja és a beruházás megkezdésének napja előtt az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek a rendeletben meghatározott adatokat, továbbá megteszi az elektronikus nyomtatványon kért nyilatkozatokat. Az adózó az elektronikus nyomtatványon arról is nyilatkozik, hogy beruházása vonatkozásában bejelentést vagy kérelmet nyújt be.

Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést annak kézhezvételét követő 60 napon belül megvizsgálja, és a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót.

Nagyberuházás esetén az adózó még további adatokat is bejelent az erre rendszeresített nyomtatványon.

Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést annak kézhezvételét követően megvizsgálja és 90 napon belül a Kormány elé terjeszti.

Az adópolitikáért felelős miniszter a kormány elé terjesztést megelőzően megkéri az Európai Bizottság engedélyét a következő beruházások esetében:
• a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat
• kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget

Az adózó a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés vagy kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatot tesz arról, hogy a bejelentés vagy kérelem benyújtását megelőző két naptári évben sem az adózó, sem pedig az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy nem hajtott végre áttelepítést azon tevékenységével kapcsolatosan, amelyhez az adókedvezményt kéri, és vállalja, hogy a támogatott beruházás befejezését követően két naptári évig sem az adózó, sem pedig az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy nem hajt végre áttelepítést.

1.2.2. Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.
Kérelem benyújtása esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg
• azt a minimális összeget, amellyel a fejlesztési program jövedelmezősége eléri azt a mértéket, amely elegendő ahhoz, hogy azt az adózó megvalósítsa, vagy
• azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív - a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest a regionális támogatási térkép szerint alacsonyabb maximális támogatási intenzitású régióban található- helyszínhez viszonyítva.

A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a bejelentésében vagy kérelmében részletesen bemutatja a fejlesztési programot és az önálló környezetvédelmi beruházásként történő minősítést alátámasztó tényeket, körülményeket.

1.2.3. Nem igényelhető adókedvezmény
• bevásárlóközpont működtetését szolgáló beruházáshoz, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja
• a következő acélipari tevékenységhez
1. nyersvas és ferroötvözetek: acélgyártáshoz és öntéshez használt nyersvas, más nyersvas, tükörvas és szénnel vegyített ferromangán, ide nem értve az egyéb ferroötvözeteket
2. vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból készült nyers és félkész termékek: tuskóöntéssel vagy más öntési eljárással feldolgozott folyékony acél, többek között félkész termékek - négyzetes bugák, blokkbugák és lemezbugák, platinák és fehérlemezrudak, melegen hengerelt széles lemeztekercsek - kovácsolására szánt öntött tuskó, kivéve a kis és közepes öntödékben öntés céljára előállított folyékony acélt
3. vasból, közönséges acélból vagy különleges acélból melegen előállított késztermékek: 80 mm-es vagy ezt meghaladó átmérőjű sínek, sínaljzatok, csatlakozó- és alátétlemezek, gerendák, nehéz idomvasak és rudak, 80 mm-nél kisebb átmérőjű szádacélok, rudak és idomvasak és 150 mm alatti síkhengerelt termékek, acéldrótok, kör- és négyzetacélok, melegen hengerelt abroncsok és szalagok (ideértve a csövekhez használt szalagokat) és melegen hengerelt (bevonatos vagy bevonat nélküli) lemezek, 3 mm-es vagy vastagabb lemezek, 150 mm-es vagy ezt meghaladó szélesacél, kivéve huzalok és huzaltermékek, fényesre húzott rúdacélok és vasöntvények
4. hidegen előállított termékek: fehérlemezek, ólmozott acéllemezek, feketelemezek, cinkelt lemezek, más bevonattal ellátott lemezek, hidegen hengerelt lemezek, mágneses lemezek, bádogszalag gyártására szolgáló abroncsok, hidegen hengerelt lemezek tekercsben és lapokban
5. csövek: valamennyi varratmentes acélcső, a 406,4 mm-t meghaladó átmérőjű hegesztett acélcsövek
• hajóépítő-ipari fejlesztéshez
• széniparfejlesztéséhez
• az energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, abban az esetben sem, ha a beruházás révén az adózó kizárólag saját energiaszükségletét biztosítjaaz energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz
• a következő szintetikusszál-ipari tevékenységhez
1. végső felhasználástól függetlenül a poliészter, poliamid, akril és polipropilén alapú szálak és fonalak valamennyi generikus fajtájának extrudálása és texturálása, vagy
2. polimerizáció (beleértve a polikondenzációt), amennyiben az alkalmazott felszerelés tekintetében extrudálással együtt zajlik, vagy
3. bármely kiegészítő ipari eljárás, amely a kedvezményezett, vagy ugyanannak a csoportnak más vállalata által felállított extrudálási/texturálási kapacitással összefügg, és amely az érintett üzleti tevékenységben, az alkalmazott gépek tekintetében, rendszerint az ilyen kapacitás részét képezi
• szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz
• az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre
• a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz
• azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó a rendelet (165/2014.Korm. r.) kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el (2014.07.18.)
• a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez
• a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyszállítási vagy áruszállítási szolgáltatáshoz
• ha az adózó nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.

Az adókedvezmény nem vehető igénybe abban az adóévben, amelyben az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtotta. Az adókedvezmény a mulasztási bírság kiszabásának adóévében akkor vehető igénybe, ha az adó- és vámhatóság a mulasztási bírság összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

1.2.4. Az igénybevétel feltételei
A „Fejlesztési adókedvezmény csoportosítása” című melléklet tartalmazza

1.2.5. Az adózó nyilvántartási kötelezettsége
Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett beruházás
• üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét
• bekerülési értékét
• hasznos élettartamát
• az állományból történő kikerülés időpontját, indokát

1.2.6.Az adózó adatszolgáltatási kötelezettsége
• a beruházás megnevezését, a határozat számát
• az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken
• az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken
• a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát

Az adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének adóévében és az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban az adózónak a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie
• a beruházás befejezésének időpontját
• a felmerült elszámolható költséget jelenértéken
• a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogcímét
• ha foglalkoztatottal kapcsolatos feltétel is van, a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát
• ha személyi jellegű ráfordítással kapcsolatos feltétel is van, a személyi jellegű ráfordítást
• ha újonnan létrehozott munkakörökkel kapcsolatos feltétel is van, akkor az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben, valamint az átlagos állományi létszámot az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben.

Ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdte meg, erről azon adóévről készült társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni, amely adóévben a két naptári év eredménytelenül letelt.

Az igénybevételhez szükséges adatokat a 165/2014. Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

1.3. Jogcímei

2021. évben az alábbi jogcímeken lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni:

1. Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás

2. Kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás

3. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

4. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás

5. A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

6. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás

7. Munkahelyteremtést szolgáló beruházás

8. A jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás

9. Jelenértéken legalább 50 millió forint értékű kisvállalkozás által megvalósított, és 100 millió forint értékű középvállalkozás által megvalósított beruházás beruházás

10. Szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás

11. Jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás

12. Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése

Az adókedvezmény igénybevételének kedvezményenkénti csoportosítását a "A fejlesztési adókedvezmények" iratminta tartalmazza.

1.4. Kedvezményezett önkormányzatok

Jelenleg a következő önkormányzatok tartoznak a kedvezményezett körbe:

Az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat.

1.5. A jelenérték és számítása

A jelenérték fogalma: egy jövőben megkapott pénz jelenlegi értékének meghatározása.

A több éves fejlesztésnél a jelenértéket a következők szerint számítjuk ki:
A beruházás jelenértéke

PV=å[Ön x 1/(1+r)n]

ahol

n fejlesztési időszak (ez lehet év, vagy hónap)

Ön Az n.-k időszakban végzett fejlesztés értéke

R éves referenciaráta (ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel, így kapjuk az egy hónapra jutó kamatlábat. Ekkor az „n” értékét is hónapban kell megadni)

A támogatás jelenértéke

PV=å[Ön x 1/(1+r)n]

ahol

n a támogatási időszak (ez lehet év, vagy hónap)

Ön Az n.-k időszaki támogatás értéke

R éves referenciaráta (ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel, így kapjuk az egy hónapra jutó kamatlábat. Ekkor az „n” értékét is hónapban kell megadni)

A jelenérték számításhoz használt referenciaráta jelenleg: 6,97 %.

2. Adózás

2.1 ÁFA

Nem érinti

2.2 Társasági adó

Az adókedvezmény a társasági adóból vehető igénybe az egyéb jogcímen igénybevett adókedvezménnyel csökkentett adó 80 %-ig.

2.3 SZJA

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

Nem érinti

2.3.2 Magánszemély

Nem érinti

2.4 EVA

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany

2.5 Egyéb adók és járulékok

Nem érinti

3. Könyvviteli elszámolás

3.1 Kettős könyvvitel

Nem érinti

3.2 Egyszeres könyvvitel

Nem érinti

3.3 Szja szerinti adózás

Nem érinti

4. Iratminták, nyomtatványok

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről

1. A kedvezményezett települések kategóriái
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) jelentős munkanélküliséggel sújtott települések: azok a települések, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos átlag 1,75-szeresét,
b) kedvezményezett települések: társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, illetve a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések,
c) komplex mutató: társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból képzett, összetett mutatószám,
d) munkanélküliségi ráta: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú állandó népességből,
e) társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett települések: a komplex mutató alapján rangsorolt települések legkedvezőtlenebb harmada.

2. A kedvezményezett települések besorolásának alapelvei és feltételrendszere
2. § (1) A települések területi fejlettség alapján történő besorolásánál a társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti mutatókból (négy mutatócsoport) képzett komplex mutatót szükséges figyelembe venni. A komplex mutató kiszámításánál használt adatok körét és a számítás módszertanát az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A kedvezményezett települések jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

3. § A kedvezményezett települések körét az Európai Uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a Kormány külön ütemezésben is kezdeményezheti.

3. A kedvezményezett települések viszonya a kedvezményezett járásokhoz
4. § (1) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
(2) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek és jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.
(3) Az a település, amely társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezettnek vagy jelentős munkanélküliséggel sújtottnak minősül, és a kedvezményezett járások besorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fejlesztendő járásban található, a fejlesztendő járással azonos elbánásban részesül a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében.

4. Záró rendelkezések
5. § (1) Az a település, amely az e rendelet hatálybalépését megelőző napon társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottnak, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtottnak minősült, de nem szerepel a 2. mellékletben, a fejlesztési célú támogatásokhoz való hozzáférés tekintetében 2015. december 31-ig átmenetileg kedvezményezett településnek minősül. Az átmenetileg kedvezményezett települések jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Azon települést, amely e rendelet hatálybalépését megelőző napon kedvezményezettnek minősült, de e rendelet alapján nem minősül kedvezményezettnek, a folyamatban lévő ügyekben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet jegyzéke szerint kell kedvezményezettnek tekinteni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §

165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről

A Kormány a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) szerinti állami támogatás;
1a. áttelepítés: ha
a) az adózó vagy az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) az adózó vagy az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenységéhez kapcsolódóan legalább két munkahely megszűnik;
2. beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja;
3. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
3a. független harmadik fél: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti önálló vállalkozás;
4. kedvezményezett települési önkormányzat: a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásának időpontjában az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat;
5. kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. § 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás;
5a. kötelező üzemeltetési időszak: a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-f) és h)-j) pontja szerinti beruházásnál nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább ötéves, kis- és középvállalkozás esetén legalább hároméves időszak, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén az elszámolható költség részét képező új munkahely első alkalommal történő betöltése időpontját követő, nagyvállalkozás esetén legalább ötéves, kis- és középvállalkozás esetén legalább hároméves időszak;
6.
7. létesítmény felvásárlása: a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló adózó a létesítmény tulajdonosától független fél;
8. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és amelynek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több, független harmadik félnek nem minősülő személy által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházásokat, azzal, hogy a nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás jelenértéken meghatározott elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az ugyanazon megyében a beruházás megkezdésének napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett beruházások jelenértéken számított értékét, amelyhez vagy amelyekhez az adózó vagy független harmadik félnek nem minősülő személy igénybe vett (igényelt) állami támogatást; a Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdésében meghatározott esetekben csak azok az egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül, ugyanazon megyében megkezdett beruházások veendők figyelembe, amelyek az adózó vagy a független harmadik félnek nem minősülő személy azonos vagy hasonló tevékenységét szolgálják;
9. nehéz helyzetben lévő társaság: bejelentés esetén a 6. mellékletben, kérelem esetén az Atr. 6. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő társaság;
10. saját forrás: állami támogatást nem tartalmazó forrás;
11. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelése;
12. szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné;
13. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa százalékos formában kifejezve;
14. támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszertan alapján kiszámolt értéke, adókedvezmény esetében az 5. § (8) bekezdése szerint meghatározott érték.
(2) E rendelet alkalmazásában elszámolható költségnek minősül:
a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-f) és h)-j) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló
aa) tárgyi eszköznek a bekerülési értéke,
ab) immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa)-ae) alpont szerint elszámolható költség 50 százalékáig,
ac) tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak vételára létesítmény felvásárlásakor,
ad) ingatlan bérleti díjának a kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, ide nem értve a kis- és középvállalkozás által a Budapesten megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat,
ae) a pénzügyi lízing formájában beszerzett gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díjának a kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege, amennyiben a szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, ide nem értve a kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházás kapcsán elszámolt bérleti díjat;
b) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén a bejelentés, kérelem benyújtásának napját követően a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör betöltése napjától számítva,
azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(3) E rendelet alkalmazásában nem elszámolható költségnek minősül:
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke;
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;
c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól szerzett be;
d) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás;
e) a Tao. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke;
f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát;
g) a (2) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, feltéve, hogy
ga) azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja; vagy
gb) arra nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést; vagy
gc) azt az adózó nem független féltől vásárolta; vagy
gd) azt az adózó nem az eszközei között tartja nyilván vagy nem a beruházáshoz használja a beruházás befejezésétől számított öt évig, kis- és középvállalkozás három évig;
h) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházás esetén a (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott személyi jellegű ráfordításnak az adózó adóévi számított átlagos állományi létszámának a tényleges adóévi átlagos állományi létszámot meghaladó részére arányosan számított összege, ahol az adóévi számított átlagos állományi létszámot a beruházás megkezdését megelőző adóévi átlagos állományi létszámnak és az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámának az összegeként kell meghatározni.

2. A rendelet hatálya
2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózóra terjed ki.

3. Az adókedvezmény igénylése
3. § (1) Az adózó a beruházás megkezdésének - bejelentésben és kérelemben megjelölt - tervezett napja és a beruházás megkezdésének napja előtt az 1. mellékletben előírt tartalommal, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett elektronikus nyomtatványon bejelenti az adópolitikáért felelős miniszternek az 1. mellékletben meghatározott adatokat, továbbá megteszi az elektronikus nyomtatványon kért nyilatkozatokat. Az adózó az elektronikus nyomtatványon arról is nyilatkozik, hogy beruházása vonatkozásában bejelentést vagy kérelmet nyújt be.
(2) Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést annak kézhezvételét követő 60 napon belül megvizsgálja, és a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. Az adópolitikáért felelős miniszter - a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentés kivételével - a bejelentést nyilvántartásba veszi, amennyiben a bejelentés megfelel a Tao. törvény és az e rendelet szerinti feltételeknek.
(2a) Hiányos bejelentés esetén amennyiben az adózó a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 180 napon belül nem egészíti ki bejelentését, akkor a bejelentése nem vehető nyilvántartásba.
(3)
(4) Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, a beruházás helyeként megjelölt települést vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.
(5) A kérelem elbírálása, a bejelentés nyilvántartásba vétele során az adópolitikáért felelős miniszter - valamely, a beruházással összefüggő szakkérdés véleményezése céljából - más minisztert is megkereshet. A kérelem elbírálásához és a bejelentés nyilvántartásba vételéhez az adópolitikáért felelős miniszter a megkeresett miniszter véleményét figyelembe veszi. Az ezen megkeresés megválaszolásáig eltelt időtartam a kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(6) Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.
(6a) Nagyberuházás esetén az 1. § (1) bekezdés 8. pontjában foglaltak alkalmazásakor a beruházás megkezdésének napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett beruházások elszámolható költségének az első beruházásra vonatkozó állami támogatás megítélésének időpontjára, az első beruházásra vonatkozó állami támogatás megítélésének időpontjában érvényes diszkont kamatlábbal számított jelenértékét kell figyelembe venni.
(7) Amennyiben az adókedvezmény a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata (a továbbiakban: határozat) alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és az adókedvezmény jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.
(8) Az elszámolható költség jelenértékét a 7. mellékletben meghatározott módszerrel kell meghatározni. Az adókedvezmény jelenértékét a 8. mellékletben meghatározott módszerrel kell meghatározni.
(9) Kérelem benyújtása esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg
a) azt a minimális összeget, amellyel a fejlesztési program jövedelmezősége eléri azt a mértéket, amely elegendő ahhoz, hogy azt az adózó megvalósítsa, vagy
b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív - a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest a regionális támogatási térkép szerint alacsonyabb maximális támogatási intenzitású régióban található - helyszínhez viszonyítva.
(10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik.
(11) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a bejelentésében vagy kérelmében részletesen bemutatja a fejlesztési programot és az önálló környezetvédelmi beruházásként történő minősítést alátámasztó tényeket, körülményeket.
(12) Nem igényelhető adókedvezmény
a) bevásárlóközpont működtetését szolgáló beruházáshoz, ha az építmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja;
b) a 4. mellékletben meghatározott acélipari tevékenységhez;
c) hajóépítő-ipari fejlesztéshez;
d) a szénipar fejlesztéséhez;
e) az energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, abban az esetben sem, ha a beruházás révén az adózó kizárólag saját energiaszükségletét biztosítja;
f) az 5. mellékletben meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;
g)
h) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz;
i) * az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre;
j) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz;
k) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el;
l) a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez;
m) a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyszállítási vagy áruszállítási szolgáltatáshoz;
n) ha az adózó nem tett eleget az Európai Bizottság valamely korábbi támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító, és annak visszatérítését elrendelő határozatának.
(13) Az adózó a beruházás megkezdésének napját megelőzően kérheti a bejelentés, kérelem visszavonását. Az adózó a beruházás megkezdését követő háromszor háromszázhatvanöt napos időszak utolsó napjáig kérheti az általa igényelt és nyilvántartásba vett adókedvezmény jelenértéken meghatározott összegének a csökkentését, amennyiben a beruházás alapján adókedvezményt még nem vett igénybe. A csökkentésre vonatkozó nyilatkozat nem módosítható.
(14) Az adózó a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés vagy kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozatot tesz arról, hogy a bejelentés vagy kérelem benyújtását megelőző két naptári évben sem az adózó, sem pedig az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy nem hajtott végre áttelepítést azon tevékenységével kapcsolatosan, amelyhez az adókedvezményt kéri, és vállalja, hogy a támogatott beruházás befejezését követően két naptári évig sem az adózó, sem pedig az adózótól független harmadik félnek nem minősülő személy nem hajt végre áttelepítést.
(15) A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett (14) bekezdés szerinti nyilatkozat szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.


4. Az adókedvezmény igénybevételének feltételei
4. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben, az e rendeletben, továbbá a Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdésében meghatározott esetekben az Európai Bizottság engedélyében és a Kormány Európai Bizottság engedélyén alapuló határozatában meghatározott valamennyi feltételnek.
(2) Az adókedvezmény a kérelemben vagy a bejelentésben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül különösen, ha az adózó a beruházást a beruházás megkezdésének tervezett napjaként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdi meg, vagy ha megváltoztatja a kérelemben vagy a bejelentésben a beruházás helyeként megjelölt települést. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba, az elírás, valamint, ha a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő beruházás tervezett befejezésének időpontja eltér a tényleges befejezés időpontjától.
(3) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-f) és h)-j) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket (kivezetés esetén a szinten tartást szolgáló eszközöket) a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházás helye szerinti településen, a hatályos, jogerős vagy végleges engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Nem minősül e feltétel megsértésének, ha az adózónál nyilvántartott eszközt az adózótól eltérő más személy használja, illetve üzemelteti olyan területen, amelynek az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatási intenzitása eléri a beruházás helye szerinti, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti támogatási intenzitás mértékét, amennyiben e más személy kizárólag az adózó beruházása keretében végzett tevékenysége érdekében üzemelteti, illetve használja az eszközt.
(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan elszámolható költséget vesz figyelembe, a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházás helye szerinti településen tartja fenn. Amennyiben az új munkahely az első alkalommal történő betöltése időpontját követően meghatározott időtartamra betöltetlenül marad, abban az esetben a kötelező üzemeltetési időszak ezzel az időtartammal meghosszabbodik.
(5) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adóévben felmerült elszámolható költségekre igénybe vehető az adókedvezmény abban az adóévben is, amelyben az adott munkakörre tekintettel az adózó még nem számolt el 24 havi összegű személyi jellegű ráfordítást.
(6) Az adókedvezmény abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózónál az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást - az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárást indított. Az adókedvezmény a végrehajtási eljárás indításának adóévében akkor vehető igénybe, ha a végrehajtási eljárást az állami adó- és vámhatóság sikeresen foganatosította vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta.
(6a) Az adókedvezmény nem vehető igénybe abban az adóévben, amelyben az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtotta. Az adókedvezmény a mulasztási bírság kiszabásának adóévében akkor vehető igénybe, ha az adó- és vámhatóság a mulasztási bírság összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.
(7) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha
a) a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg;
b) a beruházás megkezdésének napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja.
(8) Nem jogosult adókedvezményre az adózó, ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősül - kivéve, ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került -, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, vagy adószámát az állami adó- és vámhatóság törli, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
(9) A meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményező beruházás esetén az adókedvezményt a nagyvállalkozás akkor veheti igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a bejelentés, illetve a kérelem benyújtása adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(10) Létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségek összegének legalább kétszáz százalékkal meg kell haladniuk a korábban már használatba vett és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
(11) Az adókedvezmény igénybevételekor a ténylegesen felmerült elszámolható költséget a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.
(12) Az adókedvezmény Tao. törvényben és e rendeletben meghatározott feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
(13) Az állami adó- és vámhatóság a (12) bekezdés szerinti ellenőrzés során keletkező dokumentumokat az ellenőrzés lezárásának napját követő tíz évig megőrzi.

5. Támogatási intenzitás, támogatástartalom
5. § (1) A Tao. törvény 22/B. § (7) bekezdése szerinti arányt a (2)-(7) bekezdésre figyelemmel kell meghatározni.
(2) A támogatási intenzitás mértéke az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott érték figyelemmel a (3)-(7) bekezdésre.
(3) Ha az adózó Budapesten valósítja meg beruházását és a kérelem, vagy a bejelentés időpontjában
a) kisvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 20 százalék,
b) középvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 10 százalék.
(4) Ha az adózó a (3) bekezdés szerinti településen kívüli településen valósítja meg a beruházását és a kérelem, vagy bejelentés időpontjában
a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal
növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a beruházás nagyberuházásnak minősül.
(5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás
a) 100 százaléka jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;
b) 50 százaléka a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;
c) 34 százaléka a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor - az 1. § (1) bekezdés 8. pontja alapján - a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett, támogatott, induló beruházás vagy beruházások elszámolható költségét is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni. Ennek során a kérelem, bejelentés tárgyát képező beruházás és az annak megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett támogatott induló beruházás vagy beruházások jelenértéken meghatározott elszámolható költsége együttes összegének alapulvételével kell meghatározni a településre érvényes - a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor hatályos - támogatási intenzitással a maximálisan adható állami támogatás összegét. Az így meghatározott összegből kell levonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás vagy beruházások elszámolható költségéhez megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (első korlát). Abban az esetben, ha az adózó csak jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kéri az állami támogatás megítélését, akkor a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegének különbsége minősül az első korlátnak. Amennyiben az így meghatározott összeg kisebb, mint a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás (második korlát), akkor ez a kisebb összeg a jelenértéken meghatározott nyújtható vagy igénybe vehető állami támogatás felső korlátja. Fordított esetben a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás.
(7) Nagyberuházás esetén a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő, maximálisan engedélyezhető állami támogatás és a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő elszámolható költség hányadosaként, százalékban kifejezett, két tizedesjegyre kerekített mértéket. Amennyiben az Európai Bizottság határozata ettől eltérő mértékről rendelkezik, akkor a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az Európai Bizottság jóváhagyása alapján meghatározott mértéket.
(8) Az adókedvezmény támogatástartalmát a 8. mellékletben meghatározott módszerrel kell meghatározni.
6. Az adózó nyilvántartási kötelezettsége
6. § (1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak
a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,
b) bekerülési értékét,
c) hasznos élettartamát,
d) az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.
(2) Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, végleges vagy jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

7. Az adózó adatszolgáltatási kötelezettsége
7. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:
a) a beruházás megnevezését, határozattal jóváhagyott adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap);
b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;
c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;
d) a beruházáshoz igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.
(2) Az adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének adóévében és az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-f) és h)-j) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:
a) a beruházás befejezésének időpontját;
b) az 1. § (2) bekezdés a) alpontja szerinti, ténylegesen felmerült elszámolható költséget jelenértéken;
c) a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogcímét.
(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-b) és i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát és a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy
b) a személyi jellegű ráfordítást, és a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített személyi jellegű ráfordítást attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) és (14) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja.

(4) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés g) pontja szerinti beruházásnál
a) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről,
b) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben,
c) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben
benyújtott társasági adóbevallásban kell az adózónak szerepeltetnie.
(5) Ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő két naptári éven belül nem kezdte meg, ennek tényéről azon adóévről készült társasági adóbevallásában köteles nyilatkozni, amely adóévben a beruházás megkezdésére nyitva álló két naptári év eredménytelenül letelt.

8. Az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási kötelezettsége
8. § Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely
a) kérelem, illetve bejelentés esetén tartalmazza
aa) az adózó azonosító adatait,
ab) a kérelem, illetve a bejelentés érkezésének időpontját,
ac) a kérelem, illetve a bejelentés tárgyát, az adókedvezmény jogcímét,
ad) a kérelem, illetve a bejelentés elbírálásában részt vevő megnevezését,
ae) hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,
af) a beruházás elszámolható költségét jelenértéken, a beruházás helyét,
ag) az adókedvezmény tervezett összegét folyó áron és jelenértéken,
ah) az adópolitikáért felelős miniszterhez beérkezett bejelentés, vagy kérelem másolatát;
b) kérelem esetén - az a) pontban meghatározottakon túl - tartalmazza továbbá
ba)
bb) a határozat számát és meghozatalának időpontját,
bc) a kérelem visszavonásának időpontját.

9.
9. §

10. Záró rendelkezések
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

10/A. § (1) E rendeletnek a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2022. (III. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban e §-ban: 110/2022. rendelet) megállapított rendelkezéseit a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de a 110/2022. rendelet hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, nem engedélyezett kérelmek esetében is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 4. § (8) bekezdésében foglalt, a 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, de 2019. december 31-én nehéz helyzetben nem lévő társaságra vonatkozó kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha bejelentésének, kérelmének benyújtásakor ez a kivétel nem volt hatályos.

11. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

12. § A 7. § (2) bekezdésében és (5) bekezdésében foglaltakat az N 651/2006 számú Állami Támogatás - Magyarország támogatási programra tekintettel benyújtott bejelentés és kérelem vonatkozásában is alkalmazni kell.

13. § E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (1) és (3) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.


14. § (1) 2018. június 30-áig az adózó a bejelentését vagy kérelmét e rendelet 2017. december 31-én hatályos 3. § (1) bekezdése és 3. § (3) bekezdése szerint, az e rendelet 2017. december 31-én hatályos 1., 2., 3. melléklete szerinti tartalommal papír alapon is jogosult benyújtani.
(2) E rendeletnek a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 395/2017. (XII. 13.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezései a hatálybalépésüket követően benyújtott bejelentés, kérelem esetében alkalmazandóak.

15. § (1) E rendelet a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1-18. o.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E rendelet az Európai Bizottság 2021/C 153/01 számú regionális állami támogatásokról szóló iránymutatásnak való megfelelést szolgálja.

165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet a fejlesztési adókedvezményről 1. sz. melléklet

Az adózó a beruházás tervezett kezdőnapja előtt nyilatkozik a következő adatokról:

A) Bejelentés esetén:
1. adózó azonosító adatai,
2. a beruházással kapcsolatos adatok:
a) beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett napja,
b) beruházás célja, jellege,
c) elszámolható költséggel, adókedvezményi összeggel kapcsolatos adatok,
d) a fejlesztési program részletes ismertetése a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt
adókedvezmény esetében;
3. az igénybevétel törvényi feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódó adatok;
4. jogszabályok által előírt nyilatkozatok.

B) Kérelem esetén:
1. adózó azonosító adatai és bemutatása,
2. a beruházással kapcsolatos adatok:
a) beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett napja,
b) beruházás célja, jellege, tartalma,
c) elszámolható költséggel, adókedvezményi összeggel kapcsolatos adatok,
d) a fejlesztési program részletes ismertetése a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés d) pontja alapján igényelt
adókedvezmény esetében;
3. az igénybevétel törvényi feltételeinek teljesítéséhez kapcsolódó adatok;
4. jogszabályok által előírt nyilatkozatok;
5. tárgyi eszköz alapú beruházások költségelemeinek bemutatása;
6. tárgyi eszköz alapú beruházások megvalósulásának ütemezése folyó áron;
7. tárgyi eszköz alapú beruházások megvalósulásának ütemezése jelenértéken;
8. munkahelyteremtő beruházások elszámolható költségének részletezése;
9. az adókedvezmény igénybevételének tervezett ütemezéses

C) Nagyberuházás esetén az A) vagy B) pont szerinti adattartalom mellett:
a) beruházás településenkénti adatai;
b) megyei szintű összesítő adatok;
c) megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszak beruházásainak bemutatása.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)-(4) és (6) bekezdésben meghatározott személy.
(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül
a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet
b) a szövetkezet,
c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,
d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,
e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),
f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,
g) az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), továbbá az egyházi jogi személy, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,
h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), a diákotthon,
i) európai területi együttműködési csoportosulás,
j) az egyéni cég.
k) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC).
(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.
(4) Adóalany a külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, ha
a) belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó);
b)
c) ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedésének elidegenítése vagy kivonása révén szerez jövedelmet (a továbbiakban: ingatlannal rendelkező társaság tagja).
(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.
(6) Belföldi illetőségű adózónak minősül a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon.

4. § E törvény alkalmazásában
1. azonos vagy hasonló tevékenység: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában hatályos TEÁOR szerint ugyanazon szakágazatba sorolt tevékenység;
2. adózó: a 2. § (2)-(4), valamint (6) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;
17/a. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítását eredményezi, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;
24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;
28. önálló környezetvédelmi beruházás: az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. § (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti célt szolgál;
31. szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség;
33a. termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;
35a. új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: a regionális állami támogatásokról (2014-2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatás 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;
36. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az az induló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő bővítését eredményezi, amely nem minősül a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független, harmadik fél beruházó általi felvásárlása, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
i) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás,
j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás,
k) jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás,
l) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.
(1a) Az (1) bekezdés a)-j) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás
a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
aa) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
ab) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg; vagy
b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.
(1b) Az (1) bekezdés k) és l) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.
(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) az adózó az (1) bekezdés k) vagy l) pontja szerinti beruházást valósít meg.
(2b) Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban - megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.
(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt
a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy
b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(5) Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.
(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe.
(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.
(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.
(9) Az (1) bekezdés a), b), i), k) és l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.
(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába kellene sorolni.
(11)
(12)
(13) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy
a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;
b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;
c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az - adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő - elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;
d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.
(14)496 Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 5 fővel, középvállalkozásnál legalább 10 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének tízszeresével, középvállalkozásnál huszonötszörösével meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.
(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.
(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.
(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
(20)
(21) Az adópolitikáért felelős miniszter a kormányrendeletben meghatározott módon közzéteszi a fejlesztési adókedvezményben részesült adózó kormányrendeletben meghatározott adatait.

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez
A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

1. a Magyar Nemzeti Bank,
2.a büntetés-végrehajtásáért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,
3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,
4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,
6. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,
7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatók,
8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók, a kényszertörlési eljárás kezdő napjától a kényszertörlési eljárás alatt állók;
9.a pártok.
10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.
11.a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság.
12. az a jogi személy, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül.
13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon,
14. a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.
15. az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya vagy a kisvállalati adó alanya.
16. az Országos Betétbiztosítási Alap, a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvényben meghatározott Szanálási Alap, a Befektető–védelmi Alap és a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény szerinti Kárrendezési Alap.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Fejlesztési adókedvezmény
22/B. §(1) * Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a fejlesztési adókedvezményről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
f) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
g) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
h) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
i) jelenértéken legalább
ia) 50 millió forint értékű, kisvállalkozás által,
ib) 100 millió forint értékű, középvállalkozás által megvalósított beruházás,
j) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás,
k) jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházás,
l) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén.
(1a) Az (1) bekezdés a)-j) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás
a) olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
aa) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
ab) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban nagyvállalkozás valósít meg; vagy
b) olyan új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.
(1b) Az (1) bekezdés k) és l) pontja esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősüljön, amelyet a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein nagyvállalkozás valósít meg.
(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A (2a) bekezdésben meghatározott beruházás esetén az adózó az adókedvezményt a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata alapján, a határozatban meghatározott feltételek szerint veheti igénybe. A Kormány a határozatot az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program és az Európai Bizottság engedélye alapján hozza meg, ha a fejlesztési program és a kérelem megfelel az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.
(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat;
b) kis- és középvállalkozás által a Közép-Magyarország régióban (ide nem értve a Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településeit) megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
c) az adózó az (1) bekezdés k) vagy l) pontja szerinti beruházást valósít meg.
(2b) Az adózó a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben előírt formában és tartalommal az adópolitikáért felelős miniszterhez nyújtja be. A kérelmet a benyújtást, hiánypótlás esetén a hiánypótlás benyújtását követő 90 napon belül kell a Kormány elé terjeszteni; a határidő egy alkalommal, legfeljebb 90 nappal meghosszabbítható. A (2a) bekezdésben felsorolt esetekben, a kérelem Kormány elé terjesztését megelőzően az adópolitikáért felelős miniszter - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szabályaival összhangban - megkéri az Európai Bizottság engedélyét, azzal, hogy az ügyintézési határidőbe nem számít bele az Európai Bizottság megkeresésének napjától az Európai Bizottság válaszának megérkezéséig terjedő időtartam. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt formának vagy tartalomnak, és az adózó a hiányt felszólítás ellenére nem pótolja, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban elutasítja a kérelmet.
(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás tervezett megkezdése előtt
a) az adópolitikáért felelős miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy
b) a (2a) bekezdésben meghatározott esetekben az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja az adópolitikáért felelős miniszterhez.
(4) A (3) bekezdés a) és b) pontjában előírtak késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
(5) Az adókedvezmény a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő 5 év során abban az adóévben nem vehető igénybe, amelyben az adózó a jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket jogerős határozattal megállapított módon túllépi.
(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben veheti igénybe.
(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, határozat esetén a megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.
(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött.
(9) Az (1) bekezdés a), b), i), k) és l) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá.
(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 9. §-a alapján a VI. kategóriába kellene sorolni.
(11)
(12)
(13) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy
a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;
b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;
c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az - adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő - elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;
d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.
(14)
(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.
(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.
(18) Az adópolitikáért felelős miniszter a (3) bekezdésben meghatározott adatokat havonta közli az állami adó- és vámhatósággal. Az állami adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(19) A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe.
(20)
(21)

2000. évi C. törvény a számvitelről

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],
b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,
d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),
e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].
(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,
ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá
c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint
d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei;
e) földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvíz-szolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek.
(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.
(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.
(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg - a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.
(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.
(9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.
(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja az a felek között utólag elszámolt, a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözet, amellyel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné.
(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.
(12) A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).
(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.
(3) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.
(4) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.
(5) Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.
(6) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem.
(7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.
(8) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése valutában történik, akkor - a (7) bekezdéstől eltérően - a termék, illetve a szolgáltatás értéke az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható.
(9) Ha a beszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése szerződés alapján azonos devizaértékű áruval, szolgáltatással történik, a beszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.

51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek
a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).
(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek
a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,
b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá
c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).
(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.
(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.

79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.
(2) Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a bérjárulékoknak.
(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.
(4) Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

6:310. § [Bizalmi vagyonkezelési szerződés]
(1) Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a továbbiakban: kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles.
(2) A szerződést írásba kell foglalni.

26/2019. Számviteli kérdés Társaságunk fejlesztési adókedvezmény igénybevétele érdekében bejelentést nyújtott be az adópolitikáért felelős miniszter részére

Kérdés:
Társaságunk fejlesztési adókedvezmény igénybevétele érdekében bejelentést nyújtott be az adópolitikáért felelős miniszter részére egy beruházással összefüggésben, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás jogcímen. A beruházást befejeztük, aktiváltuk, jelenleg a hároméves kötelező üzemeltetési időszak második éve van folyamatban. Társaságunk tevékenysége időközben részben megváltozott. Ezzel összefüggésben kérdésünk, hogy a fejlesztési adókedvezménnyel érintett beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközöket lecserélhetjük-e már az idén olyan új eszközökre, amelyek a megváltozott tevékenységhez igazodnak, akár olyan módon is, hogy a gyártott termékek köre teljes mértékben megváltozzon?

Válasz:
A fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szerint az adókedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti tárgyieszköz-beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket (kivezetés esetén a szinten tartást szolgáló eszközöket) a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházás helye szerinti településen, a hatályos, jogerős vagy végleges engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, használja. A Kormányrendelet hivatkozott rendelkezése a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszköz üzemeltetését írja elő a kötelező üzemeltetési időszakon belül (mely időszak a megkeresésben foglaltak szerint még nem telt el).
A fenti jogszabályhely lehetőséget biztosít arra, hogy a fejlesztési adókedvezményt igénybe vevő adózó a beruházás részét képező tárgyi eszközöket, immateriális javakat - azok számviteli nyilvántartásból való kivezetése esetén - pótolja, és a kivezetett tárgyi eszközök, immateriális javak helyett a szinten tartást szolgáló eszközöket használja, üzemeltesse tovább. A Kormányrendelet meghatározza a szinten tartást szolgáló eszközök fogalmát. Ezek azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki, anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.
A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a beruházás részét képező támogatható tárgyi eszközök, immateriális javak cseréjére, az esetlegesen elavult eszközök helyett új eszközök beszerzésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változása nem következik be. Az eszközpótlás során tehát nem sérülhet a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésben feltüntetett beruházás eredeti célja.
A kérdés szerinti esetben ez azt jelenti, hogy azt kell megvizsgálni, hogy ténylegesen az előállított termék és a termelési folyamat alapvető változására sor kerül-e a tárgyi eszközök pótlásával összefüggésben. Fontos: a társaság van az e kérdés megítéléséhez szükséges összes információ birtokában, tehát a társaságnak kell megítélnie, milyen mélységű változásra kerül sor a fentiek tekintetében.
Ha azonban az adózó tevékenysége és a gyártott termékek köre is megváltozik, akkor feltételezhetően az előállított termék és a termelési folyamat alapvető változásáról van szó, és ennek következtében a beruházás nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, az esetlegesen igénybe vett adókedvezmény pedig jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.
[A Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés 12. pontja, 4. § (3) bekezdése]

27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések
1. § (1) A Kormány szabad vállalkozási zónává
a) nyilvánítja a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott, fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő kategóriákba eső járásokban található településeket,
b) nyilvánít terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján további hátrányos helyzetű településeket.
(2) A szabad vállalkozási zónává kijelölt települések listáját az 1. melléklet tartalmazza.

2. A fejlesztési célú források igénybevétele
2. § (1) A foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül - az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben - többlettámogatást igényelhetnek.
(2) A szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások egyéb, fejlesztési és foglalkozatási célú támogatási igényeiket a számukra kiajánlott pályázati úton érvényesíthetik.

3. Szabad vállalkozási zóna működtetése
3. § (1) A szabad vállalkozási zónává történő kijelölés 2027. december 31-ig szól.
(2)
(3) A megye területén a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek szabad vállalkozási zónákkal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve a megyei önkormányzat hangolja össze és koordinálja.

4. Záró rendelkezések
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

5. §

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelethez

A szabad vállalkozási zónák települései

A becsatolt melléklet az 1200 település nevét nem tartalmazza, azt a Kormány rendeletből lehet kikeresni.

37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről

2. § E rendelet alkalmazásában
1. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás vagy csekély összegű támogatásként
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) 2. cikke (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45. o.) (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) 3. cikke vagy
d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke
[az a)-d) pont a továbbiakban együtt: csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendeletek] alapján nyújtott támogatás,
2.
2a. csoportmentességi rendeletek:
a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet),
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193., 2014.7.1.) (a továbbiakban: 702/2014/EU bizottsági rendelet),
c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra- termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. december 16-i 1388/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1388/2014/EU bizottsági rendelet) (HL L 369., 2014.12.24., 37-63. o.),
3. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével,
4. egyedi támogatás: a 2015/1589/EU tanácsi rendelet 1. cikk e) pontja szerinti intézkedés,
5. egyéni referencia kamatláb: különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitelek, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb,
5b. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,
6. elszámolható költségek: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre,
6b. értékelési terv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdés a) pontja, a 702/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (4) bekezdés a) pontja, vagy az Európai Bizottság támogatási intézkedést jóváhagyó állami támogatási tárgyú határozata alapján, az Európai Bizottság által közzétett vonatkozó módszertannak megfelelően elkészített dokumentum,
6c. halászati állami támogatás: a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.) (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekre nyújtott állami támogatás,
6d. halászati és akvakultúra-termékek: az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott termékek,
7. hivatalos bejelentés: a 2015/1589/EU tanácsi rendelet 2. cikke szerinti bejelentés,
8. kedvezményezett: az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amely az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti előnyben részesül vagy részesült,
9. kis- és középvállalkozás: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I. melléklete szerinti vállalkozás,
10. létező támogatási program: a 2015/1589/EU tanácsi rendelet 1. cikk b) pontja szerinti támogatás,
10a. mezőgazdasági állami támogatás: az EUMSz I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek elsődleges előállítására, a mezőgazdasági termékek feldolgozására vagy a mezőgazdasági termékek forgalmazására irányuló tevékenységekre nyújtott állami támogatás,
10b. kifizető ügynökség: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke alapján kijelölt Magyar Államkincstár,
10d. mezőgazdasági csekély összegű ágazati korlát: az egy termékágazat részére bármely három pénzügyi évet felölelő időszakban egyedi támogatásként vagy támogatási programból nyújtott támogatási intézkedések teljes halmozott összege, amely nem haladhatja meg az 1408/2013/EU bizottsági rendelet II. mellékletében Magyarország számára meghatározott összeg 50%-át,
10e. mezőgazdasági termékek feldolgozása: a mezőgazdasági termékeken végzett minden olyan művelet, amelynél a művelet eredményeként létrejött termékek szintén mezőgazdasági termékeknek minősülnek, kivéve a gazdaságon belüli olyan tevékenységeket, amelyekkel az állati vagy növényi mezőgazdasági termékeket az első alkalommal való értékesítésre készítik elő,
10f. mezőgazdasági termékek forgalmazása: a mezőgazdasági termékekre irányuló értékesítés, értékesítésre való felkínálás, leszállítás vagy bármely más módon történő forgalmazás céljából való birtoklás vagy bemutatás, kivéve az elsődleges mezőgazdasági termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak való első értékesítést és bármely olyan tevékenységet, amely a mezőgazdasági termékeket ilyen első értékesítésre előkészíti; az elsődleges mezőgazdasági termelő által a végső fogyasztónak való értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha ez a tevékenység külön erre a célra fenntartott helyiségben történik,
11. pályázat: a támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett pályázati felhívás, pályázati útmutató vagy pályázati kiírás a támogatási programban való részvételre,
12. prenotifikáció: a támogatási tervezet hivatalos bejelentését megelőző kapcsolatfelvétel az Európai Bizottsággal, a formanyomtatványok, a 794/2004/EK bizottsági rendelet 2. cikkében előírt szükséges kiegészítő adatlapok és a vonatkozó bizottsági határozatokra való hivatkozás benyújtása a SANI rendszeren keresztül,
13. referencia alapkamatláb: az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja,
14. SANI rendszer: a Miniszterelnökség honlapján közzétett honlapon, a miniszter által biztosított bejelentkezési névvel és jelszóval elérhető, a támogatást nyújtó által kitöltendő, az Európai Bizottság felé benyújtandó elektronikus, webalapú formanyomtatványokból álló rendszer a támogatási tervezetekről, támogatási intézkedésekről,
15. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,
16. támogatási program: a 2015/1589/EU tanácsi rendelet 1. cikk d) pontja szerinti intézkedés,
17. támogatást folyósító: az állami támogatásnak a támogatás kedvezményezettjéhez történő eljuttatásának pénzügyi lebonyolításában részt vevő szerv,
18. támogatást nyújtó: az egyedi támogatás odaítéléséről döntő vagy a támogatási program, illetve a pályázat elkészítéséért felelős szerv vagy személy,
19. támogatástartalom: a kedvezményezett számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a 2. mellékletben meghatározott módszer alapján számított értéke,
20. visszafizettetési kamatláb: a 794/2004/EK bizottsági rendelet 9-11. cikkében foglaltak szerint megállapított kamatláb.
21. termékágazat: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 20-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés a)-w) pontjában szereplő ágazat.

25. § (1) A 2016. október 11-i SA.46346 (2016/N). számú bizottsági határozat szerinti regionális támogatási térkép alapján nagyvállalkozások esetében a következő maximális támogatási intenzitások alkalmazandók:
a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régiókban 50%,
b) a Közép-Dunántúl régióban 35%,
c) a Nyugat-Dunántúl régióban 25%,
d) a Közép-Magyarország régióban
da) Abony, Alsónémedi, Áporka, Aszód, Bag, Bernecebaráti, Cegléd, Csemő, Dabas, Domony, Dömsöd, Dunaharaszti, Ecser, Érd, Farmos, Felsőpakony, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Göd, Gödöllő, Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Hévízgyörk, Iklad, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Jászkarajenő, Kartal, Kemence, Kiskunlacháza, Kisnémedi, Kocsér, Kóspallag, Kőröstetétlen, Letkés, Lórév, Maglód, Makád, Márianosztra, Mikebuda, Monor, Nagybörzsöny, Nagykáta, Nagykőrös, Nagytarcsa, Nyársapát, Ócsa, Örkény, Pécel, Perőcsény, Péteri, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Ráckeve, Szentmártonkáta, Szigetbecse, Szigetszentmiklós, Szob, Szokolya, Sződliget, Táborfalva, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Tatárszentgyörgy, Tésa, Törtel, Tura, Újhartyán, Újszilvás, Üllő, Vác, Váckisújfalu,Valkó,Vámosmikola,Vecsés, Verőce, Verseg és Zebegény településeken 35%, valamint
db) Piliscsaba és Pilisjászfalu településeken 20%.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások - a nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők.
(3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás
a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig az (1) bekezdésben meghatározott mérték száz százaléka,
b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka és
c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték harmincnégy százaléka.

26. § (1) Regionális beruházási támogatás esetében nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg.
(2) Több támogatott beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azokat csoportszinten azonos kedvezményezett hároméves időszakon belül azonos NUTS 3 régióban kezdi meg.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti jelenérték kiszámítása során az elszámolható költség meghatározásakor az egyetlen beruházási projekt nagyberuházásnak minősül, a teljes támogatás nem haladhatja meg a nagyberuházásra megállapított maximális támogatási intenzitást.
(4) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházási projekt elszámolható költsége eléri-e az ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás bekerülési értékébe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek kétévi személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

2. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez
A támogatástartalom számításának módja

Az alábbiak szerinti leggyakoribb támogatási formák fogalmától és támogatástartalmának számításától eltérő képletek alkalmazása akkor elfogadható, ha azt
a) az Európai Bizottság közzétette,
b) a miniszter az Európai Bizottsággal egyezteti, és azt az Európai Bizottság jóváhagyja, vagy
c) a támogatást nyújtó a miniszterrel egyezteti, és azt az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban a miniszter jóváhagyja.

A) Vissza nem térítendő támogatás
Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.

Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke.
ahol

Q1 = a több részletben folyósított állami támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve),

Q2 = a több részletben folyósított állami támogatás második évi részösszege,

Q3 = a több részletben folyósított állami támogatás harmadik évi részösszege,

(...)

Qn = a több részletben folyósított állami támogatás n. évi részösszege,

i = diszkont kamatláb.

B) A kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel vagy kölcsön, változó kamatlábon alapuló kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.

Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összegéből.

C) Kezességvállalás

Fogalom: a kezességvállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a kezesség jogosultja részére a kezességvállalás mértékének megfelelően helyt áll, ha a kezesség kedvezményezettje a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

Támogatástartalom: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel törlesztő részletei, valamint ugyanennek a hitelnek az egyéni referencia kamatlábbal számított törlesztő részletei közötti különbség, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege.

(A kamatláb-különbözet miatti állami támogatás és a díjkülönbözet összege.)

A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás támogatástartalmának kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

i = diszkont kamatláb az állami támogatás odaítélésének napján,

PD = (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj,

GD = tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj,

PR1 = a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj,

PR1’ = a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj,

PRn = a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj,

PRn’ = a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj,

TT = kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom + díjkülönbözetből adódó támogatástartalom.

Ha a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a hitelhez kockázata alapján tartozó egyéni referencia kamatlábat, a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendő, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges.

Ellenkező esetben a fenti képlet jobb oldala kiegészül a minisztérium által a kedvezményes kamatú hitelek támogatástartalmának számítására vonatkozóan kiadott közleményben foglaltaknak megfelelően.

A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidőszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni.

II. Ha a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhető, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlően bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége.

D) Kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása.

Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. Amennyiben a kamattámogatás időszakonkénti elemeinek nagysága előzetesen ismert, a támogatástartalom számítása a vissza nem térítendő támogatás analógiájára a következő képlettel történik:

ahol

Q1 = az első évben nyújtott kamattámogatás,

Q2 = a második évben nyújtott kamattámogatás,

Q3 = a harmadik évben nyújtott kamattámogatás,

(...)

Qn = az n. évben nyújtott kamattámogatás,

i = diszkont kamatláb.

E) Adókedvezmény

Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt.

Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott állami támogatás, vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani.

Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás támogatástartalmának kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

TT = Aj: támogatástartalom, az igénybe vehető / az igénybe vett összes adókedvezmény jelenértéken,

X1 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévében igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron (ha az adókedvezmény igénybevételének kezdő éve kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóév: X1 = 0),

Xn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron,

r2 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóévben érvényes diszkont kamatláb,

rn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben érvényes diszkont kamatláb és 2≤n≤15.

Az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása során az egyes adóévek utolsó napján hatályos diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.

F) Tőkejuttatás

Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tőkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást a piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani.

Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került volna sor állami támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkontált értékéből (beleszámítva a nyújtott tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból.

A tőkejuttatás formájában nyújtott támogatás jelenértékének kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

T1 = az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év az állami támogatás megítélésének éve),

T2 = a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege,

Tn = az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege,

K1 = az első évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek,

Kn = az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek,

E1 = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye,

E2 = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye,

En = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye,

i = diszkont kamatláb.

G) Egyéb, nem pénzbeli juttatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron, illetve kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz.

Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelenértéke.

48/2005. APEH iránymutatás vállalkozások 2005. évi besorolása önkormányzati tulajdonos esetén

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. § (4) bekezdésének 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint nem minősül mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. E bekezdésben foglaltakra nem kell figyelemmel lenni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetén Kkv. tv. 3. § (5) bekezdés.

Kiemelve a 19. § 1. d) pontja szerinti szabályozást, az a következő "függetlenségi feltételt" tartalmazza: befektetőnek minősülnek az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok (amelyek a besorolásnál figyelmen kívül hagyandók). Ennek megítélése, illetve e határértékeket meghaladó adatok számbavétele a kővetkezők szerint történhet.

A helyi önkormányzatok forgalmi szemléletben működnek, ezért esetükben a legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg költségvetés szerinti vizsgálatakor az utolsó jóváhagyott költségvetési év bevételi oldalát kell figyelembe venni. Ez tehát 2005. év elején a 2003. évi, míg a 2004. évről szóló zárszámadási rendelet elfogadását követően a 2004. évi bevételi összeget jelenti.

Az önkormányzatok lakosságszámára vonatkozóan a minden év január 1. napján meglévő állapotot rögzíti a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala az általa vezetett Személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, vagyis az önkormányzatok erről a napról rendelkeznek ellenőrizhető adattal. Ennek alapján vizsgálható, illetve ellenőrizhető, hogy az önkormányzat területén lakók száma eléri-e az 5000 főt. A Kkv. tv. alkalmazása során azt az elvet kell követni, hogy olyan adat alapján történjen a besorolás, amely a lehető legfrissebb, de végleges és igazolható. E szerint az adott év január 1 napján rögzített állapotnak megfelelő, 2005-ben tehát a 2005. január 1-jei lakosságszámot kell tekintetbe venni.

Abban az esetben ha a Belügyminisztérium az önkormányzat számára még nem közölte a január 1-jei lakosságszámot, akkor - a hivatkozott elv érvényesítésével a közlésig a megelőző év első napján, vagyis 2005-ben a 2004. január l-jén ismert lakosságszámot kell figyelembe venni. Ilyen eset felmerülhet, ha valamely jogszabály, - például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés y) pontja a "létszámnövelési" kedvezmény igénybevételéhez - a 2005. január 1-jén (az adóév első napján) fennálló állapot szerinti besorolást írja elő.

(PM. Jövedelemadók főosztálya 6527/2005. -APEH Adójogi főosztály 1228807561/2005.)

56/2006. APEH iránymutatás Fejlesztési adókedvezmény

[Tao. tv. 22/B. § (1), (7) bekezdés, 4. § 9. pont]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/B. § (1) bekezdése szerint a beruházás megkezdése napjának a Tao. tv. 4. § 9. pontjában meghatározott nap minősül. Ez a nap az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja. Abban az esetben, ha az adózó munkahelyteremtést szolgáló beruházást valósít meg, akkor az e célt szolgáló első tárgyi eszköz átvételének a napját kell a beruházás megkezdésének tekinteni. A beruházás megkezdését követően azokat a tárgyi eszközöket kell a beruházás részének tekinteni, amelyek a munkahelyteremtéshez és a munkavégzéshez szükségesek.

A fejlesztési adókedvezmény bejelentés alapján történő igénybevétele esetén a Tao. tv. 22/B. § (7) bekezdése szerinti döntésnek minősül az adózó éves beszámoló elfogadásáról hozott döntése.

(PM Jövedelemadók főosztálya 5085/2006. APEH Adójogi főosztály 8429866014/2006.)

57/2010. Adózói kérdés-válasz Mezőgazdasági termék feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás kapcsán elszámolható költségek megítélése a fejlesztési adókedvezmény érvényesítése során

[Tao. tv. 22/B. § (3) és (12) bekezdései, az Szt. 47. § (1) bekezdése és 26. § (7) bekezdése]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére a Tao. tv. 22/B. §-ában foglaltakon túl, a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) szabályait rendeli alkalmazni.

A kormányrendelet 1. § 2. pontjának a) alpontja szerint a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásnál nem elszámolható költség az Európai Bizottság által a bejelentési eljárás keretében hozott, támogatást engedélyező határozat keltének napja előtt felmerült költség, ráfordítás. A „felmerült költség, ráfordítás” – mivel a kormányrendelet nem tartalmaz erre vonatkozóan külön definíciót – az elszámolható költség fogalma alapján értelmezhető.

A kormányrendelet 1. § 2. pontjának a) alpontja szerint elszámolható költségnek – többek között – a tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47–48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke tekinthető.

Az Szt. 47. § (1) bekezdése szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. Az adózónak – az Szt. 26. §-ának (7) bekezdése szerint – a beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett, a (2)–(6) bekezdésben nevesített eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam-növeléssel, felújítással összefüggő munkák – még nem aktivált – bekerülési értékét. Mindezek alapján a számviteli nyilvántartásban a beruházási számlán kell szerepeltetni az eszköz bekerülési értékét képező tételeket.

A kormányrendelet szerinti elszámolható költség fogalom és az Szt. hivatkozott rendelkezése alapján „felmerült költség, ráfordítás” alatt a beruházási számla tartozik oldalán kimutatott tételeket kell érteni. Az adott előlegeket a számviteli kimutatásban beruházásra adott előlegként – és nem beruházásként – kell kimutatni, ezért az előleg fizetése a kormányrendelet és az Szt. együttes értelmezése alapján nem minősül „felmerült költségnek, ráfordításnak”, azaz nem tekinthető a fejlesztési adókedvezmény alapját képező elszámolható költségnek.

Mindenképpen figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy az adózó a kormányrendelet szerinti bejelentés, kérelem benyújtását megelőzően megkezdett beruházás után fejlesztési adókedvezmény igénybevételére akkor sem jogosult, ha a bejelentés, kérelem benyújtását megelőzően a beruházási számlán nem mutatott ki a beruházás tárgyát képező eszköz bekerülési értékét képező tételt.

Ugyanis a mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az Európai Bizottság jóváhagyását igénylő beruházásnál is a fejlesztési adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges alapvető követelmény, hogy az adózó – a Tao. tv. 22/B. § (3) bekezdésének és a kormányrendelet 3. § (5) bekezdés b) pontjának megfelelően – a beruházás megkezdése előtt jelentse be a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot, vagy – amennyiben az szükséges – nyújtsa be a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában az adókedvezmény iránti kérelmét. A kormányrendelet 1. § 5. pontja szerint a beruházás megkezdésének napja az építkezés kezdetének a napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja.

Összefoglalva tehát az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás – az egyéb feltételek fennállása mellett – akkor jogosít fejlesztési adókedvezmény igénybevételére, ha azt az adókedvezmény bejelentése, kérelme benyújtását követően kezdik meg. A fejlesztési adókedvezmény alapját képező elszámolható költségnek pedig az a kiadás minősül, amely az Európai Bizottság támogatást engedélyező határozata keltének napjától kerül az adózó beruházási számláján kimutatásra. Tehát az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem benyújtását követően megkezdett beruházás esetén nem minősül elszámolható költségnek az a kiadás, amely a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, kérelem benyújtását követően, de még az Európai Bizottság jóváhagyó határozata keltét megelőzően az adózó beruházási számláján kimutatásra kerül, míg azok a költségek, ráfordítások, amelyek az Európai Bizottság támogatást engedélyező határozata keltének napjától kerülnek a beruházási számlán kimutatásra, elszámolható költségnek minősülnek.

[Nemzetgazdasági Minisztérium 7017/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227512439/2010.]

88/2005. APEH iránymutatás fejlesztési adókedvezmény igénybevétele egy fejlesztési program keretében megvalósított beruházások esetében

[Tao tv. 22/B §]

Egy vállalkozás épület beruházását több ütemben valósítja meg. A már meglévő üzemcsarnok bővítését követően egy új üzemcsarnok építését tervezi.

Abban az esetben, ha első lépésként a készáruraktár építése (ami a jelenlegi üzemcsarnok bővítésével jár), második lépésként pedig egy teljesen új üzemcsarnok építése ugyanannak a programnak a része, akkor azokat együtt lehet kezelni a fejlesztési adókedvezményre jogosító, jelenértéken legalább egymilliárd forint értékű beruházási érték meghatározása szempontjából.

(PM Jövedelemadók főosztálya 18291/2005. - APEH Adójogi főosztály 8429603419/2005.)

6. Módosítás az előző változathoz képest

2022. március 22. napjától a jogszabályi hivatkozásokban megtalálható 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet változott. Ennek értelmében megszűnt a beruházási fejlesztés igénybevételére vonatkozóan a feltétel, hogy létesítmény-termékkínálati beruházási fejlesztés esetén termék-diverzifikációnak kell megvalósulnia. Megszűnt továbbá a Közép-Magyarország régió támogatható településeinek külön kiemelése a jogszabályban, ilyen jellegű fejlesztési kötöttsége.