Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ezt a dokumentumot a Könyvelői Praktikumból nyomtatták 2024-04-16 00:16:11-kor, a(z) 3.238.235.248 IP címről.

Importbeszerzés Áfája

Időállapot: 2021-08-05 - 2021-11-07

Szerző: Gyüre Ferenc, Lektor: Zagyi Andrásné, Módosítva: 2021-08-23 07:52:51

Tartalomjegyzék:

  1. Importbeszerzés
  2. Adózás
  3. Könyvviteli elszámolás
  4. Iratminták, nyomtatványok
  5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
  6. Módosítás az előző változathoz képest

A téma rövid leírása

A harmadik -EU-n kívüli- országokkal való kereskedelem a digitális megoldások fejlődése okán az utóbbi években dinamikusan megnövekedett. Ezekből az országokból való beszerzésekre speciális áfaszabályok vonatkoznak, melyet jelen komplex téma mutat be részletesen.

1. Importbeszerzés

Az Áfa tv. értelmében termékimportról csak a harmadik országból érkező termékforgalom kapcsán beszélhetünk. Az általános forgalmi adó szempontjából 2004. május 1-jétől minden olyan termékmozgás, szolgáltatásnyújtás amely másik tagállam felől érkezik, termékimportként semmilyen körülmények között nem értékelhető. Azonban előfordulhat, hogy egyéb jogszabályok, jogterületek továbbra is importként neveznek meg olyan ügyleteket, amelyek során belföldre másik tagállamból érkezik termék, azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ettől függetlenül az Áfa tv. szabályainak alkalmazása során az ilyen ügyleteket nem termékimportként, hanem a közösségi beszerzés szabályai szerint kell minősíteni.

1. A termékimport Áfa tv. szerinti definíciója
Az Áfa tv. értelmében a termékimport alatt olyan terméknek a Közösség területére történő behozatalát vagy egyéb módon való bejuttatását értjük, amely az Európai Unióban nincs szabadforgalomban. Ez egyébként a termékimport alapesete is.

Továbbá termék importjának minősül az is, ha a szabadforgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely az Áfa tv. értelmében harmadik állam területével esik egy tekintet alá. Ez a termékimport speciális esete.

Mint ahogyan látható, a termékimport alapesete az, amikor olyan terméknek a Közösségbe történő behozatala történik, amely termék nem tekinthető vámjogi értelemben szabadforgalomba helyezettnek. A termékimport esetében tisztázni kell, hogy nem szükséges az, hogy a terméket harmadik országból fizikailag közvetlenül Magyarország területére léptessék be, hanem az a termékimport, hogy a terméket harmadik országból a Közösség területére juttassák be. Ez alapján például termékimport az is, ha a termék Közösségbe történő bejuttatása az Egyesült Államokból franciaországi beléptetéssel és franciaországi szabadforgalomba helyezéssel történik, más kérdés, hogy a konkrét adókötelezettségek ezen termékimport kapcsán nem Magyarországon, hanem Franciaországban keletkeznek.

A termékimport speciális esete némiképpen a korábbi metodikától eltér. Ezen speciális esetekben a termék már vámjogi szabadforgalomban van, azonban az áfa szempontjából mégis termékimport teljesül. Erre akkor kerül sor, ha a Közösség vámterületének minősülő olyan területről érkezik a termék, amely terület nem tartozik a Közösségnek az áfa értelmében vett területéhez, de ugyanakkor a vámszabályok alapján a Közösség vámterületének tekintendő (például a Csatorna-szigetek, vagy az Athosz-hegy). Vámjogi szempontból az innen érkező termékek már a Közösségbe való belépéskor szabadforgalomban vannak, azonban az áfa szempontjából mégis termékimport jogcímén történik adóztatásuk.

A termék harmadik országból történő bejuttatását követően nem szükségszerű, hogy azonnal annak szabadforgalomba helyezése megtörténjen. Vannak olyan esetek, hogy a behozott termék valamilyen különleges vámeljárás alá, vagy különleges vámjogi helyzetbe kerül. Ilyen lehet például:
• a vám elé állítás során történő átmeneti megőrzés,
• a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás,
• a vámraktározási eljárás,
• a vámfelügyelet melletti feldolgozás,
• az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás,
• a teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás,
• a külső közösségi árutovábbítási eljárás.

A termékimport adóztatható tényállást eredményez. A termékimport nem kizárólag akkor minősül adóztatható tényállásnak, ha azt adóalany valósítja meg, hanem bármilyen olyan esetben, amikor bárki harmadik országból a Közösség területére terméket juttat be. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az a termékimport, amikor például egy áfaalany kft. Ukrajnából vásárolt terméket hoz be a Közösség területére, hanem az is, ha egy magánszemély juttat be valamilyen terméket harmadik országból a Közösség területére.
A termékimport megvalósulása során nem szükséges, hogy a termék értékesítés keretében érkezzen a Közösség területére, ami azt jelenti, hogy termékimportot és áfakötelezettséget eredményez az is, ha például egy magyar személy Amerikából hozza be a vámmentesség alá nem tartozó bútorait, háztartási gépeit.

1.2. A termékimport teljesítési helye
A termékimport teljesítési helye főszabályként a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség terültére történő behozatalkor, vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.
Azonban ha a termék a behozatalt követően különleges vámjogi helyzetbe, vagy különleges vámeljárás alá kerül, akkor a teljesítés helye nem azon tagállam, ahol a termék a behozatalkor, illetve egyéb módon történt bejuttatáskor van, hanem azon tagállam, amelyben a termék különleges vámjogi helyzete megszűnik, illetve amelynek területén a termék a különleges vámeljárás alól kikerül.

A két teljesítési hely szabály összevetéséből az következik, hogy a termékimport ott teljesül, ahol a terméket vámjogi értelemben szabadforgalomba helyezik.

Például, ha a terméket egy magyar adóalany hozza be a Közösség területére Izraelből úgy, hogy a termék első körben egy németországi kikötőbe kerül, és ott egyúttal a magyar adóalany kéri a német vámhatóságtól a termék szabadforgalomba helyezését, akkor az import teljesítési helye és így az import tagállam Németország lesz.

A magyar adóalany azonban megteheti azt is, hogy a német vámhatóságtól nem kéri a termék szabadforgalomba helyezését, hanem majd csupán a terméknek Magyarországra történő érkezésekor a magyar vámhatósággal helyezteti azt szabadforgalomba. Ebben az esetben a terméket Németországban különleges vámeljárás (külső közösségi árutovábbítási eljárás) alá kell helyeztetni, ami egyben azt is eredményezi, hogy a termékimport teljesítési helye és így az import tagállam nem az a tagállam lesz, ahol a termék belép az Unióba, hanem az a tagállam, ahol a különleges vámeljárás alól a termék kikerül, ami jelen esetben Magyarország.

1.3. A termékimport adóalapja
A termékimport adóalapjának több összetevője van/lehet. Az adóalap meghatározásakor elsősorban a vámértéknek van jelentősége, ami azt jelenti, hogy a termékimport során nem a felek által megállapodott értékből kell kiindulni az áfaalap megállapításakor, hanem abból az értékből, amelyet a vámjogi szabályok szerint vámértékként kell megállapítani.

A vámértéken túl azonban az import áfaalapját növelik
• például az adók, illetékek, hozzájárulások, lefölözések és más kötelező jellegű olyan befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, kivéve magát az általános forgalmi adót
• növelik még az import áfaalapját azok a járulékos költségek is, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel (pl. a fuvarozási, biztosítási költségek)
• továbbá azok a járulékos költségek is, amelyek a teljesítéskor ismert az első közösségi rendeltetési helytől eltérő további közösségi rendeltetési helyig merülnek fel.

Az Áfa törvény értelmében mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába igazoltan beépül. Ebből az következik, hogy a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatások – különösen a fuvarozás – csak abban az esetben lehetnek adómentesek ha azok ellenértéke a termékimport adóalapjába igazoltan beleépül.

Ez a termékimportot kiszolgáló fuvarozásnál a következőket eredményezi. Ha az importálás során az importált termék adóalapjába a fuvarozási szolgáltatás értékét beépítik, akkor az adómentes lehet. Ha azonban az adott fuvarozás ellenértékét az importált termék adóalapjába nem építik bele, akkor ez a fuvarozás attól függetlenül nem lehet adómentes, hogy termékimportot szolgál ki.

Például, ha egy terméket Záhonynál léptetnek be a Közösség területére, és ott kérik is a szabadforgalomba helyezést úgy, hogy a termékimport megvalósulásakor csupán annyi ismert és igazolt, hogy a terméket Debrecenbe szállítják, akkor a Debrecening tartó fuvarköltség (mint az import tagállamban ismert első rendeltetési helyig felmerült járulékos költség) az import adóalapját növeli. Amennyiben azonban a Záhonyban történő szabadforgalomba helyezéskor az is ismert és igazolt, hogy a termék Debrecent követően Szombathelyre kerül, akkor a termékimport adóalapját a Záhony–Debrecen fuvar költségén túl a Debrecen-Szombathely útszakaszra eső fuvarozás költsége is növeli.

A termékimport adóalapjába ugyanakkor nem tartozik bele:
• az esedékességet megelőző fizetés okán adott árengedmény összege,
• illetve a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény sem.

Példa
Egy magyar adóalany Brazíliából szerez be gyapjú ruhaneműt úgy, hogy az hajóval érkezik Lisszabonba, majd onnan közúton Budapestre. A közúti fuvarozást egy magyar cég végzi. A szabadforgalomba helyezés Budapesten történik. A Lisszabon–Budapest közúti fuvar közösségi fuvarnak tekintendő, hiszen két tagállam között mozog, így ennek a fuvarnak alap esetben a teljesítési helye az indulás helye. ami jelen példában Magyarország lesz, azaz a Lisszabon–Budapest fuvar belföldön adózik. A Lisszabon–Budapest fuvar költségét a termékimport adóalapjába bele kell építeni. Ha ez megtörténik, akkor ez a fuvar adómentes. Ha azonban, ennek a fuvarnak a költségét az importáló elmulasztja beépíteni a termékimport adóalapjába, akkor ez a fuvarozási szolgáltatás 27 százalékos adókulccsal adózik.

1.4. Az adó megállapításának módja termékimport esetén
A termékimport után fizetendő adó megállapítása két módon történhet:
• kivetéssel,
• valamint önadózással.

A főszabály a kivetéses adózás, ami szerint a vámhatóság állapítja meg határozattal mind az import áfaalapját, mind pedig annak mértékét és összegét. Ahhoz, hogy a vámhatóság valamennyi tényezőt figyelembe tudjon venni, az importálónak a termékimporttal kapcsolatosan minden adatot rendelkezésre kell bocsátania. A kivetéses adózás során a vámhatóság által kivetett import áfát meg kell fizetni, azonban az így teljesített áfaösszeget mint fizetendő áfát az áfabevallásban nem kell szerepeltetni (és nem is lehet), hiszen annak megfizetése a vámhatározat alapján, kivetéssel megtörtént. Azonban, ha az importáfa adólevonásra jogosító tevékenységhez kapcsolódik, és egyéb levonási tilalom nem merül föl, úgy levonható adóként figyelembe vehető.

A termékimport esetben akkor van lehetőség teljes önadózásra, ha az adóalany import önadózásra jogosító engedéllyel rendelkezik. Az import önadózásra jogosító engedélyt a vámhatóságtól kell kérelmezni, aki azt határozattal adja ki, feltéve, hogy az adóalany az Áfa tv.-ben az engedély kiadásához előírt feltételeket maradéktalanul teljesíti.

Az import önadózásra jogosító engedély feltételei a következők:
1. a kérelmezőnek olyan belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak kell lennie, akinek (amelynek) nincs olyan, az Áfa tv.-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető
2. a kérelmezőnek a Vámtv. rendelkezései szerint megbízható vámadósnak kell lennie,
3. a Vámvégrehajtási rendelet szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal kell rendelkeznie
4. a kérelmezőnek Vámkódex szerint egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabadforgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel kell rendelkeznie.

A feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni.
Az önadózásra való jogosultság az engedélyező határozat visszavonásával, valamint, amennyiben az engedélyes értékhatár elérésére alapította kérelmét, a 12 hónapos időtartam elteltével szűnik meg. Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha:
• azt az engedélyes kéri;
• az engedély megszerzéséhez szükséges valamely feltétel (1–4. pontok) már nem áll fönn;
• az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra az engedély megszerzésére meghatározott feltételek nem teljesülnek.

1.5. A termékimport teljesítésének időpontja
A termékimport utáni adófizetés vámhatóság általi kivetéssel történik, mely esetekben az import áfát a vámhatározatban megjelölt módon és határidővel kell megfizetni, ugyanakkor az áfabevallásba – nem önadózási konstrukcióról lévén szó – fizetendő adóként beállítani nem kell és nem is szabad. Azonban a levonási jog keletkezésének időpontja miatt mégis fontos az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, hiszen abban az időpontban keletkezik, amikor a fizetendő adónak megfelelő adót meg kell állapítani. Mivel az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára a vámjogi rendelkezéseket kell alkalmazni, ezért az adókötelezettség tulajdonképpen a vámkötelezettséggel egyidejűleg keletkezik. Amennyiben tehát kivetéssel történik az import áfa megállapítása, akkor a vámhatározat kelte lesz az az időpont, mely keletkezteti az adófizetési kötelezettséget, azaz a teljesítés időpontja tulajdonképpen az árunyilatkozat elfogadásának napja lesz.

Önadózással teljesült import esetén az előző gondolatmenet érvényes a teljesítés időpontjának meghatározása. Mivel itt is a vámszabályokban foglalt rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni, ezért az import áfa szempontjából releváns időpontnak a vámhatározat keltét kell tekinteni, ezzel keletkezik az adóalanynál a termékimportra vonatkozóan az adófizetési kötelezettség, és a megfelelő feltételek fennállása esetén az adólevonási jogosultság is.

1.6. Adólevonás termékimport esetén
Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék importjához kapcsolódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett.

Az import áfa csak akkor válhat előzetesen felszámított adóvá, ha az importáló az import áfát megfizette. Ugyanakkor ettől elválhat az adólevonási jog keletkezése, ami akkorra esik, amikor az importáfa-fizetési kötelezettség keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az adóalany az importot terhelő adót annak megfizetése hiányában nem vonhatja le, hiszen addig az nem válik előzetesen felszámított adóvá.

Az adólevonási jog megnyílása azonban még nem elegendő ahhoz, hogy az adóalany tényszerűen gyakorolhassa is adólevonási jogát, ahhoz, hogy az adóalany az import áfára vonatkozóan egyébként megnyílt adólevonási jogát gyakorolhassa, az alábbi dokumentumok szükségesek:
• a termék szabadforgalomba bocsátásáról rendelkező határozat,
• valamint az adóalany nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirat

1.7. Az adófizetésre kötelezett személye (az importáló és a közvetett vámjogi képviselő)
A termékimport kapcsán az adó megfizetésére főszabályként az importáló kötelezett. Importálónak az minősült, aki (amely) először szerzett arra jogot, hogy belföldön a saját nevében rendelkezzen a termék fölött, a 2008. január 1-jétől importáló az, aki (amely) a vámjogi rendelkezések szerint a vámteher megfizetésére köteles (vagy lenne köteles, ha a termék importja vámköteles lenne). Ez azt jelenti, hogy az import áfa megfizetésére annak van kötelezettsége, aki a vám elé állítást végzi, és így akinek a nevére születik a vámhatározat, függetlenül attól, hogy a termékhez milyen polgári jogi kapcsolat fűzi.

A termékimport kapcsán történő adófizetésnél (és ehhez kapcsolódó adólevonásnál) figyelemmel kell lenni az ún. közvetett vámjogi képviselő intézményére is. Importálni ugyanis nemcsak úgy lehet, hogy az adóalany maga bonyolítja az importot, hanem úgy is, hogy közvetett vámjogi képviselőt bíz meg az importtal kapcsolatos ügyintézésre. A közvetett vámjogi képviselő egy olyan képviselő, aki (amely) nem az ügyfele – azaz az importáló – nevében, hanem a saját nevében, de az importáló javára jár el. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adóalany közvetett vámjogi képviselőt vesz igénybe, akkor az import áfa megfizetésére nem az importáló, hanem a saját neve alatt importáló közvetett vámjogi képviselő lesz kötelezett.

Amennyiben az import áfát közvetett vámjogi képviselő fizette meg, akkor a továbbiakban két lehetőség adódik:
• Az első, hogy az import utáni adólevonási jogot – függetlenül attól, hogy a megfizetés a közvetett vámjogi képviselő által történt – maga az importáló gyakorolja, amit természetesen csak olyan mértékben tehet meg, amilyen mértékben az importált termék nála – mint importálónál – adóköteles tevékenységet szolgál. Ebben az esetben a közvetett vámjogi képviselő és az importáló a megfizetett import áfáról egymás között magánjogi jogviszonyukra tekintettel számolnak el, így végeredményben a közvetett vámjogi képviselőnek az általa fizetett adóteher az importálótól megtérül, ugyanakkor az importáló az, aki az import áfa kapcsán adólevonási joggal élhet.
• A második, hogy a közvetett vámjogi képviselőt igénybe vett importálónak lehetősége van arra is, hogy a közvetett vámjogi képviselőjének adjon egy olyan nyilatkozatot, amely szerint őt – mármint az importálót – az importált termékkel kapcsolatban az adólevonási jog korlátozás nélkül megilleti. Ezzel a nyilatkozattal az importáló tulajdonképpen engedményezi az őt – a termékimporttal összefüggésben – megillető adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ami azt eredményezi, hogy az adóteher közvetett vámjogi képviselő általi megfizetését követően a fizetendő import áfa levonására nem az importáló, hanem a közvetett vámjogi képviselő lesz jogosult.

1.8. A termékimport általános adómértéke
A termékimport során főszabályként az importált termékre vonatkozó import tagállami adómértéket kell alkalmazni.

1.9. Adómentes termékimport
Főszabályként a vámmentes termékek importja egyben áfamentes is. Fontos tisztázni azonban, hogy a vámmentes és a 0 százalékos vámtétel alá eső termékek kategóriája nem azonos. A 0 százalékos vámtétel alá eső termékek ugyanis vámkötelesek, csupán a vám mértéke 0, ami azt jelenti, hogy a 0 százalékos vámtételű termékekre ezen a jogcímen az import-áfamentesség nem vonatkozik. Az áfamentesség kizárólag a kifejezetten vámmentes körbe tartozó termékek kapcsán alkalmazható. Ez a szabály alkalmazandó azokra a termékimportokra is, amelyek során behozott termékek vámjogi értelemben szabadforgalomban vannak ugyan, azonban az áfa szempontjából azok behozatala mégis termékimportnak tekintendő – tekintettel arra, hogy a termék nem a Közösség Áfa tv. szerinti területéről, hanem a Közösség területének nem minősülő, de vámjogi szempontból a Közösség vámterületéről érkezik.

Adómentes azon termék importja is, amely termék korábban közösségi termék volt, és exportértékesítés keretében – végleges rendeltetéssel – harmadik országba átkerült, azonban utóbb bármely oknál fogva visszakerül a Közösség területére. Adómentes továbbá a termékimport, ha a terméket ideiglenes jelleggel – azaz nem végleges rendeltetéssel – léptették ki harmadik országba, feltéve, hogy ezen termék visszahozatala (azaz importja) vámmentes, és hogy az ideiglenes kivitelt kérő, valamint az importáló személye egymással megegyezik.

Ha gáz, villamos energia, illetve hő- és hűtési energia értékesítése történik adóalany kereskedők között, akkor a termékértékesítés teljesítési helye a beszerző adóalany illetőségének tagállama. Így megtörténhet az az eset, hogy a magyar adóalany kereskedők között teljesített olyan gázértékesítés, villamosenergia-értékesítés, hő- vagy hűtésienergia-értékesítés, amelyek következtében a gáz-, villamos energia, hő- vagy hűtési energia fizikai értelemben továbbra is harmadik ország területén marad, Magyarországon lesz teljesített az általános forgalmi adó szempontjából, így adókötelesen számlázandók.

Az Áfa tv. alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába beépül. Mindazon szolgáltatások, amelyek a termékimport adóalapját növelik, adómentesen kezelendők.

Példa
Tegyük föl, hogy egy magyar gazdálkodó gépet importál Kanadából úgy, hogy a szabadforgalomba helyezést a termék behajózását követően Hamburgban (azaz Németországban) kéri, majd ezt követően szállítja át a gépet belföldi telephelyére. Ebben az esetben az import teljesítési helye és így az import tagállam Németország lesz azzal, hogy – tekintettel arra a tényre, hogy a magyar gazdálkodó a szabadforgalomba bocsátást követően a gépet Németországtól eltérő másik tagállamba (ti. Magyarországra) szállítja – ez a termékimport Németországban adómentes lesz. Az importot követően ugyanakkor a magyar gazdálkodó vagyonáthelyezést hajt végre akkor, amikor az általa importált terméket Hamburgból belföldre szállítja, ugyanis az Áfa tv. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében, ha az adóalany saját tulajdonában lévő termékét két tagállam között értékesítés nélkül mozgatja, akkor az főszabályként a feladás tagállamában Közösségen belüli adómentes értékesítés, a rendeltetés tagállamában pedig a termékre irányadó adókulccsal adózó Közösségen belüli termékbeszerzés. Ez azt eredményezi, hogy a magyar gazdálkodónak – aki tulajdonképpen a saját, közösségiesített vagyontárgyát szállítja két tagállam között (ti. Németországból Magyarországra) – az adómentes importot követően (közösségi beszerzést megvalósító) vagyonáthelyezés címén lesz adófizetési kötelezettsége, mégpedig a rendeltetés tagállamában, jelen esetben Magyarországon.

1.10. Távértékesítés során alkalmazandó import szabályok
2021. július 1-jén életbe léptek az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) szabályok, melyek az importtal összefüggő adókötelezettségek teljesítését is szabályozza az egyablakos rendszeren keresztül. A Közösségen kívülről behozott termék importjának áfa mentessége változik. Eltörlésre került a 22 eurós import áfa mentesség, viszont a 150 eurós vámmentesség továbbra is érvényben van. Ez a magánszemély részére azt jelenti, hogy amennyiben a Közösségben kívül letelepedett adóalany a közösségi áfa szabályokban részt vesz, úgy az áfa-fizetési kötelezettség az értékesítőt terheli. A Közösségen kívüli adóalany szintén az egyablakos rendszerben való regisztrációval tud bejelentkezni az adott tagállam adóhatóságához.

Amennyiben a Közösségen kívüli értékesítő nem jelentkezik be, úgy az áfát az adóhatóság veti ki a magánszemélyre. Továbbá az új szabályozás bevezeti a 150 eurós belső értéket meg nem haladó importhoz kapcsolódó áfa megfizetési szabályozást. Három különböző eset lehetséges ezen termékek áfa fizetésére:
- import egyablakos rendszer (IOSS)
- egyszerűsített eljárásban
- vámhatósági import áfa kivetés

Az IOSS és az egyszerűsített áfa fizetés csak akkor alkalmazható – 150 eurós belső értékű importon kívül –, ha a termék nem jövedéki termék, és a vevő a végső fogyasztó is egyben.
Amennyiben a terméket harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importálják távértékesítés keretében, akkor két jogcímen is adófizetési kötelezettség keletkezhet. Egyrészről termékimport, másrészről pedig a távértékesítés jogcímén. Az új szabályozás értelmében a teljesítési hely attól függ, hogy az adóalany alkalmazza-e az import egyablakos rendszert, azaz az IOSS-t, valamint hogy a szabadforgalomba helyezés hol van (rendeltetési helyen vagy sem).

Ezek alapján három eset lehetséges:
1. Ha az adóalany alkalmazza az IOSS-t, és a szabadforgalomba helyezés ugyan az a hely, ahol a rendeltetési hely van, akkor a termékimport áfa mentes, és a távértékesítésre vonatkozó adó a rendeltetési helynek a tagállamát illeti meg.
2. Azonban, ha a korábbi feltételekben csak annyit változtatunk, hogy az adóalany nem alkalmazza az IOSS-t, akkor teljesítési helyére az ÁFA tv. főszabálya érvényesül (termék feladási helye), ami azt eredményezi, hogy import esetében ez a Közösségen kívülre esik, így csak termékimport jogcímen merül fel adófizetési kötelezettség.
3. Ha a rendeltetési tagállam és a szabadforgalomba helyezés állama nem egyezik meg, akkor az importált termék távértékesítése utáni áfát a rendeltetési tagállamnak kell megfizetni, függetlenül, hogy az értékesítő IOSS-t alkalmaz-e vagy sem.

1.11. Diplomáciai mentességek import esetében
Először is tisztázni szükséges, hogy mi minősül diplomáciai célnak megfelelő termékbeszerzésnek vagy szolgáltatás igénybevételnek. Alap esetben az a termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel tartozik ide, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki. Azonban vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele esetében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson legalább 10 meghívott személy vegyen részt.

A diplomácia mentességeknél az alábbi rendezőelvekre kell figyelemmel lenni:
• a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet részére, vagy pedig személyes célra, a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik;
• a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre,
• a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás egyéb, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik
• a termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje vagy az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő vagy az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére történik.

Azonban a fentebb felsorolt szervek, személyek részére történ termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentessége nem minden esetben automatikus jellegű, mert bizonyos esetekben a mentesség az érintett szervet, személyt adó-visszatérítés formájában illeti meg. (A mentesség közvetlen alkalmazása azt jelenti, hogy a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany, a feltételeknek a felé történő megfelelő igazolása esetén az adott ügyletet eleve adómentesen számlázza. Az adó-visszatérítés formájában megillető mentesség pedig azt jelenti, hogy a terméket értékesítő/szolgáltatást nyújtó adóalany nem adómentesen számláz, hanem a megrendelő utólag a megfelelő feltételek igazolása mellett az adóhatóságtól kéri vissza a rá áthárított általános forgalmi adót.)

Az adómentesség a képviselet tagjának személyes szükségletei tekintetében nem korlátlan, hanem naptári évente keretösszeg szerűen van megállapítva. Ennek jelenlegi mértéke 300.000 forintnak megfelelő pénzösszeg, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, nemzetközi szervezet tisztviselőjét illeti meg, mely a közös háztartásban elő jogosultakra vonatkozóan összevonható. Amennyiben az adómentességet jogosulatlanul veszi igénybe, akkor köteles a rá át hárított adót megfizetni, utólagos adómentesség esetén azt visszafizetni.

1.12. Importhoz kapcsolódó szolgáltatások
Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába beépül és azt közvetlenül az importáló részére nyújtsák. A termék importja esetében az import áfa alapja megegyezik az importált termék megállapított vámértékével. A termékek importálása tekintetében az import áfa alapja magában foglalja az olyan járulékos költségeket is, mint a jutalék, az ügynöki díj, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Továbbá, ha a vámkezelés időpontjában további egy – Közösségen belüli – rendeltetési hely is ismert, akkor az import áfa alapja magában foglalja azon költségeket is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel. A szállítási szolgáltatás a magyar adóalanyok között továbbra is áfa-mentességet élvez, ha a vámkezelés során az importérték (import áfa alapja) magában foglalja a fuvardíj költségét is. A mentesség még akkor is alkalmazható, ha a szolgáltatás alvállalkozói láncon keresztül valósul meg. Azt a tényt viszont, hogy az import érték a fuvarozási költséget tartalmazza, egyértelmű bizonyítékokkal kell tudnia alátámasztani a láncban szereplő összes szereplőnek. A számlázás során a fentiekre tekintettel kell lenni, mivel a gazdálkodók csak saját kockázatukra számlázhatnak adómentesen, és amennyiben egy esetleges adóellenőrzés elvitathatná az adómentességet és megállapítaná, hogy mégsem történt meg a fuvarköltségek import adóalapban történő adóztatása, akkor annak következményeit a gazdálkodó viselné.

2. Adózás

2.1 ÁFA

Amennyiben az adómentes importhoz szükséges feltételek fenn állnak, akkor nem keletkezik Áfa fizetési kötelezettség.

Ha azonban valamilyen feltétel nem teljesül (pl. diplomáciai mentességnél), akkor áfa fizetési kötelezettség keletkezik, melyet a NAV kivetéssel szed be. Az import áfa megfizetése után nyílik lehetőség arra vonatkozóan, hogy a gazdálkodó a megfizetett import áfát levonja (amennyiben adóköteles bevételszerző tevékenységhez használja).

Ha nem bevételszerző tevékenység érdekében merül fel az import beszerzés, úgy a folyamat az előzőekben ismertetett módon zajlik, azonban az import áfa megfizetése után, annak visszaigénylésére nincsen lehetőség.

2.2 Társasági adó

Import áfának nincs eredményre gyakorolt hatása, ha az adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik, azt szolgálja.

Ha adómentes tevékenységhez kapcsolódik az import áfa, akkor azt költségként kell elszámolni, ami rontja az adózás előtti eredményt, így csökkentve a társasági adót.

2.3 SZJA

2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)

Import áfának nincs eredményre gyakorolt hatása, ha az adóköteles bevételszerző tevékenységhez kapcsolódik, azt szolgálja.

Ha adómentes tevékenységhez kapcsolódik az import áfa, akkor az termelési és kezelési költségként számolandó el, így csökken a vállalkozói jövedelem, s ezáltal csökken a fizetendő vállalkozói szja.

2.3.2 Magánszemély

Nem releváns

2.4 EVA

2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany

2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany

2.5 Egyéb adók és járulékok

Nem releváns

3. Könyvviteli elszámolás

3.1 Kettős könyvvitel

Amikor az import kizárólag a bevételszerző tevékenységet szolgálja.

T 3681 Import áfa elszámolási számla (egyéb követelésként mutatom ki)
K 465 VPOP

Import áfa pénzügyi rendezése
T 465 VPOP
K 384 Bankszámla

Import áfa visszaigénylése
T 466 Előzetesen felszámított áfa
K 3681 Import áfa elszámolási számla (egyéb követelés csökken)

Ha az import nem szolgálja a bevételszerző jövedelmet vagy nem adóköteles tevékenységhez kapcsolódik

T 5 (elismert költség)
K 467 Fizetendő Áfa

Áfa pénzügyi rendezése:
T 467 Fizetendő Áfa
K 468 Áfa elszámolási számla
T 468 Áfa elszámolási számla
K 384 Bankszámla

3.2 Egyszeres könyvvitel

A bevallásban kimutatott kötelezettség pénzügyi rendezése:
NF: Elszámolási számla kiadás
NF: Adóalapot nem képező kiadás

3.3 Szja szerinti adózás

Pénztárkönyv vezetésnél
Áfa megfizetése
PK: Egyéb adóalapba nem számító kiadás és a részletező nyilvántartásban növekedés

4. Iratminták, nyomtatványok

Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.

5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:
a) adóalany által - ilyen minőségében - belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

Termék importja
24. § (1) Termék importja: olyan terméknek a Közösség területére történő behozatala vagy egyéb módon való bejuttatása, amely - az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 24. cikkének értelmében - nincs szabad forgalomban.
(2) Termék importja az is, ha a szabad forgalomban levő terméket a Közösség vámterületének azon területrészéről hozzák be, vagy egyéb módon juttatják be a Közösség más területére, amely területrész e törvény alkalmazásában harmadik állam területével esik egy tekintet alá.

Teljesítés helye termék importja esetében
Általános szabály
53. § Termék importja esetében a teljesítés helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a Közösség területére történő behozatalakor vagy egyéb módon való bejuttatásakor van.
Különös szabályok
54. § (1) Az 53. §-tól eltérően, ha a termék a 24. § (1) bekezdése értelmében nincs szabad forgalomban, és
a) * vámjogi helyzete a 111. § (1) bekezdésének a) pontja szerint alakul, vagy
b) * a 111. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások hatálya alatt áll, vagy
c) teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás hatálya alatt áll, vagy
d) * külső árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll, a termék importjának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék a) pontban említett vámjogi helyzete megszűnik, a b)-d) pontokban említett esetekben pedig, ahol a termék az ott meghatározott eljárások hatálya alól kikerül.
(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha a 24. § (2) bekezdése szerint importált termék belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt áll.

Adó alapja termék importja esetében
74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a Közösség területéről korábban munkavégzés céljára ideiglenesen kivitt terméket importál a munkavégzési szolgáltatás igénybevevője, mint importáló, anélkül, hogy termékét az importot megelőzően értékesítené, az adó alapja
a) a munkavégzési szolgáltatás nyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték, illetőleg
b) az importált terméknek a végzett munka folytán bekövetkezett, pénzben kifejezett értéknövekedése, ha legkésőbb az import teljesítéséig nem állapítható meg az a) pont szerinti ellenérték, vagy ha annak pénzben kifejezett értéke kisebb, mint a terméken végzett munka folytán bekövetkezett értéknövekedés.
75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza:
a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;
b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek.
(2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában említett első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel.
(3) E § alkalmazásában az első rendeltetési hely az a hely, amely a fuvarlevélen vagy az importált terméket kísérő egyéb okiraton ilyen értelemben szerepel. Ilyen értelmű jelzés hiányában vagy ha az egyértelműen nem állapítható meg, első rendeltetési helynek azt a helyet kell tekinteni, ahol az első le- vagy átrakás történik az importáló közösségi tagállamban.
76. § Termék importja esetében az adó alapjába nem tartozik bele:
a) az olyan árengedmény, amelyet az eredeti esedékesség lejáratához képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; illetőleg
b) a korábban beszerzett termék mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény.

Adó alóli mentesség termék importja esetében
93. § (1) Mentes az adó alól:
a) a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól;
b) * a termék 24. § (1) bekezdése szerinti importja abban az esetben, ha az a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Vámmentességi-rendelet) szabályozott vámmentességi jogcímek valamelyikének alkalmazása alá tartozik az abban, valamint az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Vám tv.) meghatározottak szerint, feltéve, hogy e törvény másként nem rendelkezik;
c) a termék 24. § (2) bekezdése szerinti importja, feltéve, hogy arra a b) pont szerinti adómentesség vonatkozna akkor, ha a termék importja a 24. § (1) bekezdése szerint teljesülne;
d) a korábban a Közösség területén kívülre értékesített termék [98. § (1) bekezdése] változatlan állapotban történő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és a korábbi értékesítő, valamint az importáló személye megegyezik egymással;
e) a korábban a Közösség területéről ideiglenes jelleggel kivitt termék változatlan állapotban - ideértve a garanciális kötelezettségvállalás teljesítése keretében kijavított vagy kicserélt terméket is - történő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik, és az ideiglenes kivitelt kérő, valamint az importáló adóalany személye megegyezik egymással;
f) a termék diplomáciai és konzuli kapcsolatok keretében történő importja abban az esetben, ha az vámmentesség alá tartozik;
g) * a termék importja
ga) * az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet által, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;
gb) * egyéb, a ga) alpont alá nem tartozó, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, illetve annak tisztviselője által a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az előzőekben említett nemzetközi szerződés a vám és/vagy a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik;
h) a termék importja az Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje által - ide nem értve a Magyar Honvédséget -, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
i) a termék importja a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) fegyveres ereje által, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerződés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátásra szolgál;
j) a tengerből kifogott hal, egyéb halászati termék kikötőbe irányuló importja tengeri halászati vállalkozás által, abban az esetben, ha az nyers állapotban van, illetőleg olyan feldolgozáson ment keresztül, amelynek egyedüli célja az értékesítés előtti tartósítás;
k) az arany importja bármely állam központi bankja által;
l) * a gáz
la) földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli vagy
lb) * gázszállító tartályhajóból földgázrendszerbe vagy upstream csővezeték-hálózatba [a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/73/EK parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja] betáplált
importja;
m) a villamos energia importja;
n) * a hő- vagy hűtési energia hő- vagy hűtési hálózaton keresztüli importja;
o) * a termék importja, amennyiben az adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségét a XIX/B. Fejezetben vagy azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, és amennyiben legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor ezen adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő az állami adó- és vámhatósággal közölte az ezen különös szabályozás alkalmazásához az adóalany részére megállapított érvényes import azonosítószámot.
(2) Mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül.
(3) * A (2) bekezdés szerinti mentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtsák.
94. § (1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel:
a) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VI. fejezete alatt meghatározott egyéb feltételek szerint, az ott felsorolt termékeken túl 500 gramm kávé vagy 200 gramm kávékivonat és -eszencia, valamint 100 gramm tea vagy 40 gramm teakivonat és -eszencia importja is;
b) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VIII. fejezete alatt szabályozott termék importján túl a legfeljebb 6 hónapos korú telivér ló importja is, ha az olyan anyaállattól született, amelyet belföldön termékenyítettek meg, majd azt követően ellés céljából a Közösség területén kívülre adtak fel küldeményként vagy fuvaroztak el ideiglenes jelleggel;
c) *
d) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XI. fejezetének 42. és 43. cikkében meghatározott termék importja, ha az ellenérték nélküli, vagy ha ellenérték fejében történik, de a terméket értékesítő nem adóalany személy, szervezet.
(2) A 93. § (1) bekezdésének b) pontjától eltérően nem mentes az adó alól:
a) * a Vámmentességi-rendelet II. címének III. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az üzemanyag;
b) *
c) * a Vámmentességi-rendelet II. címének IV. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az számítógép, illetőleg annak rendeltetésszerű használatához szükséges tartozék;
d) * a Vámmentességi-rendelet II. címének VII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha az importáló adóalanyt a termék beszerzése esetében az adólevonási jog egészben vagy részben nem illetné meg;
e) *
f) * az (1) bekezdés d) pontjában említett eltéréssel a Vámmentességi-rendelet II. címének XI. fejezete alatt szabályozott termék importja;
g) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XII. fejezete alatt szabályozott termék importja, ha a laboratóriumi célra előkészített állat importja ellenérték fejében történik;
h) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XIV. fejezete alatt szabályozott termék importja;
i) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XVII. fejezete 61. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott termék importja, ha az ellenérték fejében történik;
j) * a Vámmentességi-rendelet II. cím XVII. fejezetének 66-68., valamint 70-73. cikkeiben szabályozott termék importja, ha az importáló maga a fogyatékos személy;
k) * a Vámmentességi-rendelet II. címének XXVI. fejezetében szabályozott termék importja, ha annak ellenértékét járulékos költségként a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint megállapított adóalap nem tartalmazza;
l) * a Vámmentességi-rendelet II. címének V. fejezete alatt szabályozott termék importja.
95. § * (1) Mentes az adó alól a termék importja a következő feltételek együttes teljesülése esetében:
a) az importáló a terméket a 89. § szerint adómentesen értékesíti;
b) * az a) pont szerint értékesített termék küldeménykénti feladása belföldön vagy elfuvarozása belföldről legkésőbb azon időponttól, amelytől kezdve a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig megtörténik;
c) az importáló - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a termékre a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően adóbiztosítékot nyújt;
d) a terméket belföldön rendeltetésszerűen nem használják, egyéb módon nem hasznosítják;
e) a terméket a vámhatóság felhívására bemutatják.
(2) * A termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során az importálónak meg kell adnia közösségi adószámát, valamint megfelelő okirat (így különösen: szerződés, egyéb kereskedelmi okmány) bemutatásával valószínűsítenie kell az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesülését úgy, hogy abból kitűnjön a Közösség valamely más tagállamában adófizetésre kötelezettként nyilvántartásba vett beszerző neve, címe és az az adószáma, amely alatt e beszerzése után adót kell fizetnie e tagállam joga szerint.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett határidő 30 nap, amelyet az importáló indokolt kérelmére a vámhatóság legfeljebb egyszer, további 30 nappal meghosszabbíthat.
(4) Abban az esetben, ha az importáló képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, az importáló helyett a termékre a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében - a Vám tv. rendelkezéseinek megfelelően - az adóbiztosítékot.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség érvényesítése során a vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló eljárásban megállapítja az adót, egyúttal azonban az adó megfizetésének felfüggesztéséről rendelkezik.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban, valamint a (2) bekezdésben meghatározott feltételek bármelyike már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor nem teljesül.
(7) Az adó megfizetésének felfüggesztése megszűnik, ha az (1) és (9) bekezdésben meghatározott feltételek
a) maradéktalan teljesítésével az adómentesség érvényesül;
b) bármelyikének nem teljesítésével az adómentesség nem érvényesül.
(8) * Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság az importálót véglegesen mentesíti a megállapított adó megfizetése alól.
(9) * A (8) bekezdésben említett határozat meghozatalának feltétele az is, hogy az importáló, vagy pénzügyi képviselője a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15 napon belül
a) igazolja, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel teljesült, és
b) eleget tesz az (1) bekezdés a) pontjához fűződő,
ba) * a 4/A. számú melléklet I. pont szerinti összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettségnek, vagy
bb) bevallási kötelezettségnek [184. §], ha a ba) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé, vagy
bc) fizetendőadó-megállapítási kötelezettségnek [60. § (4) bekezdése] az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy - számla hiányában - a kötelezettség teljesítését igazoló egyéb okirat bemutatásával, ha a bb) alpontban említett kötelezettség a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 15. naphoz képest később válik esedékessé.
(10) * Abban az esetben, ha az adó megfizetésének felfüggesztése a (7) bekezdés b) pontja szerint szűnik meg, a vámhatóság kötelezi az importálót a megállapított adó megfizetésére úgy, hogy a megfizetéshez fűződő egyéb jogkövetkezményekről arra az időpontra visszamenőleg rendelkezik, amelytől kezdve a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátottnak tekintendő.
(11) A vámhatóság az (1) bekezdés c) pontja szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja
a) a (8) bekezdésben említett határozat meghozatalával egyidejűleg; vagy
b) a (10) bekezdésben említett határozat alapján, ha az importáló az adót megfizette.
96. § * (1) Abban az esetben, ha a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az importáló írásos meghatalmazása alapján a közvetett vámjogi képviselő a 95. § szerinti adómentesség érvényesítése érdekében is eljárhat az importáló helyett. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy
a) az importáló belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany vagy olyan adóalany legyen, aki (amely) kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett eset miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett, és
b) a közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.
(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozattal együtt kell a vámhatóságnak benyújtani.
(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 95. § szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket a közvetett vámjogi képviselő teljesíti azzal, hogy a 95. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti termékértékesítéssel összefüggő, e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy
a) az ügylet teljesítését tanúsító számlát mint az importáló meghatalmazottja bocsátja ki;
b) arról importálónként, ezen belül megbízásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;
c) * bevallásában és a 4/A. számú melléklet I. pontja szerinti összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.
(4) A 95. § (6) és (10) bekezdésében említett esetekben a közvetett vámjogi képviselő az importálóval együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.
(5) Az importáló és közvetett vámjogi képviselője közötti megbízási szerződés megszűnése vagy a meghatalmazás visszavonása nem érinti a közvetett vámjogi képviselő (4) bekezdés szerinti felelősségét az adó megfizetéséért, ha a megszűnés azt követően következik be, miután a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint a vámhatóságnak benyújtották.
(6) * A közvetett vámjogi képviselő az (1) bekezdés szerinti tevékenységét annak megkezdésével egyidejűleg jelenti be az állami adó- és vámhatóságnak.
97. § A 93-95. §-októl függetlenül mentes az adó alól a termék importja akkor is, ha az jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben szabályozott kötelező vámmentességen alapul, kivéve az oktatási, a tudományos és a kulturális jellegű tárgyak behozataláról szóló nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályban szabályozott vámmentességet.

Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítésével azonos megítélés alá tartozó ügyletek esetében
107. § (1) Mentes az adó alól a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása abban az esetben, ha az
a) hivatalos célra a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, személyes célra pedig a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagja részére történik, feltéve, hogy viszonosság áll fenn;
b) * az alábbiaknak megfelelően
ba) * az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az EKB, az Európai Beruházási Bank, valamint olyan szervezet részére történik, amelyet az Európai Közösségek hozott létre, és amelyre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;
bb) * egyéb, a ba) alpont alá nem tartozó, Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete hivatalos céljára, személyes célra pedig a nemzetközi szervezet vagy képviselete tisztviselőjének részére történik a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint, feltéve, hogy az előzőekben említett nemzetközi szerződés a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók elengedéséről vagy visszatérítéséről rendelkezik;
c) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának belföldön állomásozó fegyveres ereje - ide nem értve a Magyar Honvédséget - részére történik, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
d) belföldön kívül az Észak-atlanti Szerződés valamely más tagállamában állomásozó fegyveres erő részére történik, ideértve az ott állomásozó összes fegyveres erőt, de ide nem értve e tagállam saját fegyveres erejét, feltéve, hogy az a közös védelmi erőfeszítés keretében a fegyveres erő, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára, vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál;
e) az Egyesült Királyság fegyveres ereje részére történik, feltéve, hogy az a Ciprusi Köztársaság megalakulásáról, 1960. augusztus 16. napján kelt nemzetközi szerződés értelmében az Egyesült Királyság Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erejének, illetőleg az azt kísérő polgári állomány használatára vagy éttermük, kantinjuk ellátására szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adómentes termékértékesítés alkalmazásának további feltétele, hogy az értékesített terméket - az (1) bekezdésben említett beszerző nevére szóló rendeltetéssel - küldeményként belföldön feladják vagy belföldről elfuvarozzák, és a termék belföldről való elhagyásának tényét, amelynek a termékértékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, anélkül, hogy ezen határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen használnák, egyéb módon hasznosítanák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást, fuvarlevél vagy az értékesített terméket kísérő egyéb okirat igazolja, kivéve:
a) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerződés az adómentes termékértékesítésről és annak alkalmazása feltételeiről kifejezetten másként rendelkezik;
b) az (1) bekezdés c) pontját.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét
a) az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások igénybevétele után, kivéve:
aa) az (1) bekezdés b) pontját abban az esetben, ha az ott említett nemzetközi szerződés az adómentes szolgáltatásnyújtásról és annak alkalmazása feltételeiről kifejezetten másként rendelkezik, valamint
ab) az (1) bekezdés c) pontját;
b) abban az esetben, ha a termék a (2) bekezdés értelmében nem hagyja el belföldet.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában említett viszonosság kérdésében a külpolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
(5) * Abban az esetben, ha a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességéről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti az (1) bekezdés szerinti adómentesség úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat
a) nemzetközi szervezet tisztviselőjének [(1) bekezdés b) pontja] kell tekinteni, ha az illető természetes személy;
b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet.
108. § (1) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett hivatalos cél körébe az a termékbeszerzés, szolgáltatás-igénybevétel tartozik - feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik -, amelyet a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet a számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutatnak ki.
(2) Vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele esetében a hivatalos cél elismeréséhez szükséges az is, hogy a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet, valamint a nemzetközi szervezet által rendezett fogadáson - a képviselet, szervezet vezetőjének írásos nyilatkozata alapján - legalább 10 meghívott személy vegyen részt.
(3) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett személyes célra biztosított adómentesség naptári évente a viszonosságnak megfelelően, de legfeljebb 300 000 forintnak megfelelő pénzösszegű értékkeret erejéig illeti meg a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeretbe:
a) beleszámít a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét a Jöt. szerint megillető jövedékiadó-visszatérítés is;
b) nem számítandó be az az adómentesség, amely a diplomáciai és a hivatásos konzuli képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét - értékkorlátozás nélkül - abban az esetben illeti meg, ha biztosítási szerződés alapján a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele igazoltan azért történik, hogy az a biztosított vagyonban keletkezett kárt pótolja.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott értékkeret családonként - a közös háztartásban élő jogosultakra vonatkozóan - összevonható.
(6) A 107. § (1) bekezdésének a) és b) pontjának alkalmazásában - feltéve, hogy a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik -
a) diplomáciai képviselet tagja:
aa) a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és
ab) az aa) alpontban meghatározottal közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri;
b) a hivatásos konzuli képviselet tagja:
ba) a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24. napján aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)-e) pontjai alá tartozó természetes személy, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és
bb) a ba) alpontban meghatározottal közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri;
c) nemzetközi szervezet tisztviselője:
ca) az a természetes személy, akit a 107. § (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzetközi szerződésben meghatározottak termékek, szolgáltatások árába (díjába) rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri, és
cb) a ca) alpontban meghatározottal közös háztartásban élő családtag, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.
(7) A (6) bekezdéstől függetlenül nem jogosult adómentességre az a természetes személy, aki magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.
(8) * A 107. § szerinti adómentesség jogosulatlan igénybevétele esetében a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője köteles a rá át nem hárított adót megfizetni, vagy ha az adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg, köteles a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni.

XIX/B. Fejezet *
HARMADIK ÁLLAMBÓL IMPORTÁLT TERMÉK TÁVÉRTÉKESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOZÁS *
253/O. § * (1) Ezen fejezet alkalmazásában a harmadik államból importált termék távértékesítése alatt kizárólag a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó küldeményként importált terméket kell érteni, ide nem értve a jövedéki terméket.
(2) Ezen fejezet alkalmazásában:
a) a Közösség területén nem letelepedett adóalany: olyan adóalany, aki (amely) nem telepedett le gazdasági céllal a Közösség területén, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel a Közösség területén;
b) közvetítő: olyan belföldön gazdasági céllal letelepedett személy, szervezet,
ba) aki (amely) megfelel a pénzügyi képviselővel szemben támasztott feltételeknek, és
bb) akit (amelyet) a harmadik államból importált termék távértékesítését végző adóalany adófizetési kötelezettségének, valamint az adóalany nevében és megbízásából az e különös szabályozás tekintetében e törvényben megállapított kötelezettségek teljesítésével bízott meg;
c) adóbevallás: a különös szabályozás szerint a Közösség tagállamaiban fizetendő adó összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazó bevallás;
d) tevékenységet lezáró bevallás: az a bevallás, amelyet a különös szabályozásból kizárt vagy kilépő adóalany a kilépése hatálydátumának megfelelő időszakkal bezárólag benyújtani köteles.
(3) Az adóalany egyidejűleg csak egy közvetítőt bízhat meg ilyen tevékenység folytatására.
(4) A közvetítő az őt megbízó adóalannyal együtt egyetemlegesen felelős ezen különös szabályozás szerint fizetendő adó megfizetéséért.
(5) A harmadik államból importált termék távértékesítése esetén a teljesítés és a fizetendő adó megállapításának időpontja - feltéve, hogy az adó bevallása e különös szabályozás alapján történik - az értékesítés időpontja. E fejezet alkalmazásában a terméket a fizetés elfogadásakor kell értékesítettnek tekinteni.
253/P. § * (1) A Közösség területén nem letelepedett adóalany választhatja, hogy a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy
a) 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg, vagy
b) olyan harmadik országban telepedett le gazdasági céllal, amely harmadik ország az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvhez és a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelethez hasonló hatályú kölcsönös együttműködési megállapodást kötött az Európai Unióval.
(3) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye nem belföldön, de a Közösség területén van, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget, feltéve, hogy 253/R. § szerinti közvetítőt bízott meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítése Közösség területén történő megkezdését megelőzően kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalanyt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség valamely más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
253/Q. § * (1) Az az adóalany, akinek (amelynek) gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel, választhatja, hogy harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adófizetési és -bevallási kötelezettségének az állami adó- és vámhatóság útján tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany a harmadik államból importált termék távértékesítését megelőzően kérelmezi, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye.
(3) Ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, az adóalany választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(4) Abban az esetben, ha az adóalanyt a (3) bekezdés szerinti választása alapján az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(5) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
(6) Az (1) bekezdés szerinti adóalany közvetítővel is eljárhat az (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során.
253/R. § * (1) A közvetítő kérelmezheti, hogy őt az állami adó- és vámhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vegye, feltéve, hogy gazdasági tevékenységének székhelye belföldön van, vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban belföldön rendelkezik állandó telephellyel.
(2) Ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van, azonban a Közösség legalább két tagállamában is rendelkezik állandó telephellyel, a közvetítő választhat, hogy melyik állandó telephelye szerinti tagállamban kéri az (1) bekezdés szerinti minőségében történő nyilvántartásba vételét.
(3) Ha a közvetítőt a (2) bekezdés szerinti választása alapján az állami adóhatóság ilyen minőségében nyilvántartásba vette, az adóalanyt ezen döntése a választása évét követő második naptári év végéig köti.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a kérelmet elutasítja, ha a közvetítő gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség területén kívül van és őt a Közösség valamely más tagállamában ilyen minőségében már nyilvántartásba vették, vagy erre irányuló kérelmét a Közösség más tagállamában már benyújtotta és annak elbírálása véglegesen még nem zárult le.
253/S. § * (1) Ha az adóalanyt az állami adóhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettségére törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel, valamint az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaira tekintettel kell alkalmazni (a továbbiakban: import különös szabályozás).
(2) Ha az adóalanyt az állami adó- és vámhatóság 253/P. § vagy 253/Q. § szerinti minőségében nyilvántartásba vette, az adóalany köteles az import különös szabályozást alkalmazni minden harmadik államból importált termék távértékesítésére vonatkozó adókötelezettség teljesítésére.
253/T. § * (1) A közvetítő nélkül eljáró, belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a belföldi adóazonosító számát,
d) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését, ha a székhely nem Magyarországon található,
e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
f) az IBAN bankszámlaszámot,
g) a BIC-kódot,
h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját,
k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(2) A közvetítő nélkül eljáró, a Közösség területén nem letelepedett adóalany az import különös szabályozás alkalmazásához szükséges azonosítószám megállapítása céljából az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) az adóalany székhelye szerinti ország megnevezését,
d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
e) az IBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az adóalany adónyilvántartási számát,
h) a Közösség más olyan tagállama által az adózó részére megállapított adó azonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
i) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenysége megkezdésének időpontját, és
j) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához a részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(3) A közvetítő azt megelőzően, hogy az általa képviselt adóalany az import különös szabályozás alkalmazását megkezdi, az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) a vállalkozás nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) a vállalkozás nevétől,
b) a teljes postai címét, e-mail-címét, a cég elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) a belföldi adóazonosító számát,
d) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
e) az IBAN bankszámlaszámot,
f) a BIC-kódot,
g) az állandó telephelye szerinti, az Európai Unió más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét, és
h) a részére korábban megállapított közvetítői azonosító számot.
(4) A közvetítő az általa képviselt minden egyes adóalany tekintetében az import különös szabályozás alkalmazásának megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatósághoz elektronikus úton bejelenti:
a) az adóalany nevét, kereskedelmi nevét (neveit), ha eltér(nek) az adóalany nevétől,
b) az adóalany teljes postai címét, e-mail-címét, az adóalany elektronikus elérhetőségét (honlapját),
c) az adóalany belföldi adóazonosító számát, a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számát, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számát,
d) a közvetítő részére az (7) bekezdés b) pontja alapján megállapított közvetítői azonosító számot,
e) az adóhatósággal történő kapcsolattartásra feljogosított személy (kapcsolattartó) nevét, telefonszámát,
f) az IBAN bankszámlaszámot,
g) a BIC-kódot,
h) az adóalany állandó telephelye szerinti a Közösség más tagállamában megállapított adóazonosító számot, vagy ennek hiányában adónyilvántartási számot, valamint az állandó telephely teljes postai címét és kereskedelmi nevét,
i) a Közösség más olyan tagállama által az adóalany részére megállapított adóazonosító számot, ahol az adóalany nem telepedett le gazdasági céllal,
j) az import különös szabályozás hatálya alá eső tevékenység megkezdésének időpontját, és
k) azon egyedi azonosítószámokat, amelyeket a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2-4. szakaszának tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alkalmazásához az adóalany részére az azonosítót kiadó tagállam megállapított.
(5) A közvetítőnek az erre vonatkozó megbízását nem kell igazolnia az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság a közvetítő által regisztrált, az adóhatósági nyilvántartásban még nem szereplő adóalanyt a közvetítő által, az erre a célra biztosított elektronikus felületen megadott adatok alapján veszi nyilvántartásba.
(6) Az adóalany, vagy - amennyiben az adóalany közvetítővel jár el - az adóalany megbízásából eljáró közvetítő az import különös szabályozás hatálya alá eső adókötelezettségét érintő változást - elektronikus úton, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határidőben - bejelenti az állami adó- és vámhatóságnak. Ilyen változásnak minősül különösen valamely, az ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetése, vagy ha az adóalany a továbbiakban már nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges feltételeknek.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a bejelentés alapján
a) az adóalanyt az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásába felveszi, és ezen különös szabályozás alkalmazásához import azonosítószámot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti az adóalanyt;
b) a közvetítő számára közvetítői azonosító számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesíti a közvetítőt;
c) a közvetítő számára ezen különös szabályozás alkalmazásához szükséges import azonosítószámot állapít meg valamennyi ezen közvetítőt megbízó adóalany vonatkozásában, amelyről elektronikusan értesíti a közvetítőt.
(8) A (7) bekezdés alapján megállapított import azonosító szám kizárólag ezen különös szabályozás céljára alkalmazható.
(9) Az adóalany, valamint a közvetítő az import különös szabályozás alkalmazásának időpontjától valamennyi, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó adókötelezettséget elektronikus azonosítását követően elektronikus úton köteles teljesíteni az állami adó- és vámhatósághoz.
(10) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő nélkül eljáró adóalanyt,
a) aki (amely) ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítését befejezte,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat, vagy
e) aki (amely) nem kívánja a továbbiakban e különös szabályozást alkalmazni.
(11) Az állami adó- és vámhatóság törli azon közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot,
a) aki (amely) két egymást követő naptári negyedévben nem járt el közvetítőként az import különös szabályozást alkalmazó valamely adóalany megbízásából;
b) aki (amely) nem felel meg a közvetítőként történő eljáráshoz szükséges feltételeknek;
c) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat; vagy
d) aki (amely) a továbbiakban nem kíván közvetítőként eljárni.
(12) Az állami adó- és vámhatóság törli az import különös szabályozás hatálya alatt álló adóalanyokra vonatkozó nyilvántartásából a közvetítő által képviselt adóalanyt,
a) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy az őt megbízó adóalany befejezte ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termékek távértékesítését,
b) akinél (amelynél) feltételezhető, hogy ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítési tevékenysége befejeződött,
c) aki (amely) nem felel meg ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó feltételeknek,
d) aki (amely) rendszeresen nem tartja be ezen különös szabályozás alkalmazására vonatkozó előírásokat,
e) ha a közvetítő arról tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot, hogy nem képviseli a továbbiakban az adóalanyt, vagy
f) ha az állami adó- és vámhatóság törölte a közvetítő részére megállapított közvetítői azonosító számot.
(13) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában az adóalanyra vonatkozó
a) regisztrációs (bejelentési) adatokat az adóalany adóhatósági nyilvántartásból történő törlésének,
b) bevallási adatokat azok adóalany által történő rendelkezésére bocsátásának
naptári éve végétől számított tíz évig nyilvántartja.
253/U. § * (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő minden egyes naptári hónapra vonatkozóan, elektronikus úton adóbevallást nyújt be - függetlenül attól, hogy az adott adómegállapítási időszakban végzett-e az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítését, - azon adómegállapítási időszak végét követő hónap végéig, amelyre a bevallás vonatkozik.
(2) Az adóbevallás tartalmazza:
a) a 253/T. § (7) bekezdése szerinti import azonosítószámot, és
b) az adómegállapítási időszakban teljesített, az import különös szabályozás hatálya alá tartozó, harmadik államból importált termék távértékesítése
ba) adó nélküli teljes összegét,
bb) a vonatkozó adó-adómértékek szerint lebontott-teljes összegét,
bc) az alkalmazandó adómértéket, és
bd) a fizetendő adó teljes összegét
minden egyes olyan teljesítési hely szerinti tagállam tekintetében, amelyben az adó fizetendő.
(3) Az adóbevallást forintban kell elkészíteni, az adómegállapítási időszak utolsó napján érvényes, az EKB által az adott napra vonatkozóan közzétett átváltási árfolyamon. Ha az érintett napon nem tettek közzé átváltási árfolyamot, akkor a következő közzétételi napon kiadott árfolyamot kell alkalmazni.
(4) Az adót a bevallás benyújtásával egy időben, legkésőbb a bevallás benyújtására előírt határidőig, az állami adó- és vámhatóság által közzétett számlára forintban, átutalással kell megfizetni, hivatkozva a befizetés alapjául szolgáló adóbevallásra. Bármely, az adóalany önhibájából eredő, az adóhatóságot terhelő utalási költség, így különösen a téves, beazonosíthatatlan utalás költsége az adóalanyt terheli.
(5) Az import különös szabályozás hatálya alatti bevallás - különös szabályozás keretében történő - módosítására a módosítandó adókötelezettséget magában foglaló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő három évig van lehetőség. Az adóbevallás módosítását egy következő adóbevallásban kell szerepeltetni. E későbbi bevallásban meg kell jelölni az érintett teljesítési hely szerinti tagállamot, az adómegállapítási időszakot és a módosításból származó adó összegét (különbözetet). A tevékenységet lezáró bevallás benyújtását követően az adóbevallások - ideértve a tevékenységet lezáró bevallást is - módosítására közvetlenül a teljesítési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához benyújtott bevallásban, a tagállam által meghatározott módon van lehetőség.
253/V. § * (1) Az adóalany, vagy amennyiben az adóalany közvetítővel jár el, a közvetítő az Art. szerinti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy a teljesítési hely szerinti tagállam adóhatósága által végzett ellenőrzést is lehetővé tegye. Az adóalany a nyilvántartást felhívásra elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.
(2) A közvetítőnek az általa képviselt valamennyi adóalany tekintetében nyilvántartást kell vezetnie.
(3) A nyilvántartást az import különös szabályozás hatálya alá tartozó harmadik államból importált termék távértékesítés teljesítési időpontját magában foglaló naptári év utolsó napjától számított tíz évig kell megőrizni.
253/W. § * (1) Az adóalany 253/P. § szerinti minőségében történő belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a 253/P. § alkalmazandó és
b) az e fejezet szerinti jogállást nem kell igazolni.
(3) Az az adóalany, aki (amely) a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adóbevallási és -fizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adót a XVIII. Fejezet rendelkezései szerint jogosult visszatéríttetni, feltéve, hogy egyéb tevékenysége tekintetében belföldön adóalanyként nem vették nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett.
(4) A (3) bekezdés szerinti jogát a Közösség területén nem letelepedett adóalany az elismert harmadik államban letelepedett adóalanyra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti, azzal, hogy esetében
a) a 244. § helyett a (3) bekezdés alkalmazandó és
b) az e fejezet szerinti jogállását nem kell igazolni.
(5) Az az adóalany,
a) akinek (amelynek) gazdasági célú letelepedési helye, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem belföldön, hanem a Közösség valamely más tagállamában van,
b) akit (amelyet) belföldön adóalanyként nem vettek nyilvántartásba és egyébként belföldön adóalanyként történő nyilvántartásba vételre nem kötelezett, és
c) aki (amely) belföldön importált termék távértékesítését teljesít oly módon, hogy adófizetési kötelezettségét a gazdasági célú letelepedése, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban teljesíti azon tagállami szabályozás alapján, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglalt különös szabályozásnak,
ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó termékértékesítéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult, megilleti azonban annak a XVIII. Fejezet rendelkezései szerinti visszatéríttetése.
(6) Az (5) bekezdés szerinti jogát az adóalany azzal érvényesítheti, hogy esetében a 244. § helyett az (5) bekezdés alkalmazandó.
XIX/C. Fejezet *
A TERMÉKIMPORT UTÁNI ADÓ BEVALLÁSÁRA ÉS MEGFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK *
253/X. § * (1) Ha a 150 eurónak megfelelő pénzösszeg belső értéket meg nem haladó, harmadik államból importált termék - ide nem értve a jövedéki terméket - távértékesítése utáni adófizetési kötelezettség teljesítésére nem alkalmazzák XIX/B. Fejezet rendelkezéseit vagy azon tagállami szabályozást, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 4. szakaszában foglaltaknak, a termék címzett megbízásából belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján dönthet úgy, hogy az ezen fejezet szerinti különös szabályozást alkalmazza azon termék importálását terhelő adó bevallására és megfizetésére, amely küldeménykénti feladása vagy fuvarozása belföldön ér véget.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy
a) vámjogi szabályok szerinti halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezzen, és
b) belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést úgy kell tekinteni, hogy a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy ezen fejezet alkalmazásában a címzett megbízásából jár el, kivéve, ha a címzett a vám-árunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérő tartalmú nyilatkozatot tesz.
(4) Az (1) bekezdés szerinti döntési joggal élő személy az állami adó- és vámhatóságnak tett előzetes bejelentése alapján ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazását megszüntetheti. Ezen fejezet szerinti különös szabályozás alkalmazása a bejelentést követő naptári hónap első napjától szűnik meg.
(5) Törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
253/Y. § * (1) A 253/X. § (1) bekezdése szerinti termékimport után az adófizetésre kötelezett a termék címzettje.
(2) A termék belföldön történő szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy köteles az adót a címzettől beszedni és a befizetést az állami adó- és vámhatósághoz teljesíteni (a továbbiakban: adóbeszedésre kötelezett).
(3) Az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg a beszedni elmulasztott adót is. E fejezet alkalmazásában nem minősül az adóbeszedés elmulasztásának az, ha az adóbeszedésre kötelezett nem bocsátja a címzett rendelkezésére a terméket.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az adóbeszedésre kötelezett az adófizetésre kötelezett, ha a termék a címzett részére történő rendelkezésre bocsátását megelőzően megsemmisült, ellopták vagy elveszett. Az adóbeszedésre kötelezett mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a megsemmisülést a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy
b) az a) pontban nem említett vagyoni kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(5) Az adóbeszedésre kötelezett a címzettől beszedendő adó összegének kiszámításához a terméknek a vám-árunyilatkozaton feltüntetendő ellenértékét veszi alapul a 74-76. §-ban foglaltak sérelme nélkül.
253/Z. § * A termékimportra a 82. § (1) bekezdése szerinti adómértéket kell alkalmazni.
253/ZA. § * (1) A címzettől beszedett adót, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét az adóbeszedésre kötelezett elektronikus úton, havi gyakorisággal az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon vallja be a (2) bekezdésben meghatározott határidőig. A bevallás tartalmazza a vámjogi szabad forgalomba bocsátott termékek adóalapját és ezen termékek után fizetendő adóból a beszedett adó, valamint az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3)-(4) bekezdése szerint terhelő adó összegét. A termék adóalapját és a beszedett adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amelyikben a vámjogi szabadforgalomba bocsátott termékre jutó adó beszedése megtörtént. Ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli, a termék adóalapját és az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor az adott terméket a címzett rendelkezésére bocsátotta. Ha a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, a termék adóalapját, valamint - ha az adóbeszedésre kötelezettet a 253/Y. § (4) bekezdése szerint adófizetési kötelezettség terheli - az adót azon naptári hónapról benyújtandó bevallásban kell feltüntetni, amikor megállapították, hogy a termék megsemmisült, ellopták vagy elveszett, de legkésőbb a megsemmisült, ellopott vagy elveszett termék szabadforgalomba bocsátása időpontját követő harmadik hónapról benyújtott bevallásban.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adót havonta, az import vám megfizetésére vonatkozó határidőre vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni.
(3) Az adóbeszedésre kötelezettnek ezen különös szabályozás hatálya alá tartozó ügyletekről nyilvántartást kell vezetnie, amelyet az adófizetési kötelezettség keletkezésének évét követő öt naptári évig meg kell őriznie. A nyilvántartás tartalmazza
a) az ezen fejezet szerinti adófizetési kötelezettség alapjául szolgáló, vám-árunyilatkozaton szereplő adatokat,
b) a címzett nevét, elérhetőségét,
c) a címzett által átvett küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
d) a címzett által át nem vett, a Közösség területén kívülre igazoltan visszaküldött küldemény azonosítására vonatkozó adatokat,
e) a címzett által át nem vett, a d) pont alá nem tartozó küldemény azonosítására vonatkozó adatokat, és
f) a címzett részére történő kézbesítést megelőzően megsemmisült, elveszett vagy ellopott küldemény azonosítására vonatkozó adatokat.
(4) A nyilvántartást kérésre elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére kell bocsátani.”

2383. Import áfa könyvelése - Egzatik Tanácsadási kérdés

KÉRDÉS:
Import áfa könyvelése során az alábbi eljárással találkoztam:
"A" cég aki a vámoltatást intézi, ő kapja a vámhatározatot, ő fizeti meg az áfát és ő is vallja be, helyezi levonásba.
De az áru nem hozzá jön be, hanem "B" céghez.
"A" cég kiállít egy számlát "B"-nek: áfásan kiszámlázza az árut és az import áfát (mentesen), majd kiállít egy jóváíró számlát, ahol az árut jóváírja, tehát csak az import áfa marad kiszámlázva. A jóváíró számlán nem hivatkozik semmire, az szerepel rajta, hogy "import termék", számlaszámra sem hivatkozik.
A "B" cég, akinek számláznak, az áruként kezeli:
T814 - K454
T466 - K454
A jóváírást pedig: T454 - K814
Az "A" cég meg így kétszer fizeti meg az áfát. Egyszer az import áfát, amit vissza is igényel, majd kiszámlázza a meg nem kapott árut áfásan:
T311 - K911
T311 - K467
Aztán jóváírja: T911 - K311 áfa mentesen
Helyes ez így, illetve hogyan lenne helyes a fenti esemény könyvelése?

VÁLASZ:
Ha az ügylet jogszerű, akkor a számlázás egy "A" és "B" közti meghiúsult ügyletre vonatkozik, annak könyveléséhez értelmezni kell az azon szereplő tételeket. Az áru áfával növelt ellenértéke mellett szereplő tétel pusztán a felek elszámolását képező összeg, ami nem ellenérték, csupán rossz szokás szerint a számlán tüntetik fel, amivel megfinanszíroztatták a "B"-vel az import áfát. "B" esetében a könyvelési lépések helyesen szerepelnek, de az import áfára jutó "mentes" pénzügyi tételt nem szabad könyvelni, a kiegyenlítéskor annak könyvelése a következő:
T363 - K384

A kérdésben nem szerepel, hogy a stornózott ügylet után a fenti módon megfinanszíroztatott import áfa sorsa mi lett, de ha az ügylet meghiúsult, így az import áfára jutó összeget "A"-nak vissza kell majd fizetnie "B" felé, amit "A" így könyvel: T384 - K363.

A leírt eset visszaélésszerű magatartásra is utalhat, hiszen "A" az első forgalombahozó, ha egyből "B"-hez szállít, majd sztornóz, de az árut nem kapja vissza, azzal "B" raktárában olyan áru marad, amivel látszólag "B"-nek nem kell elszámolnia.

2396. Import szolgáltatás igénybe vétele az áfa bevallásban és az összesítő nyilatkozatban - Egzatik Tanácsadási kérdés

KÉRDÉS:
Ügyfelem harmadik országból szerez be tárhely szolgáltatást. A számla dollárban van kiállítva és áfa mentes. Az áfa bevallás mely sorába kell a számla értékét megjeleníteni.
Közösségen belüli beszerzésnél (tárhely szoláltatás) van olyan partner aki áfásan számláz. Ekkor kell-e az A60-as nyomtatványt küldeni? Van olyan aki áfa nélkül számláz akkor is kell-e az A60 nyomtatványt küldeni? Továbbá az áfa bevallás mely sorában kell megjeleníteni?

VÁLASZ:
A harmadik országból származó tárhely szolgáltatás fizetendő adóját a 1765-ös nyomtatvány 27. sorában kell feltüntetni, amennyiben a levonás feltételei fennállnak, akkor a 67. sorban kell feltüntetni a levonható adó összegét.

A tárhely szolgáltatás esetén a szolgáltatók általában a magánszemélyekre vonatkozó szabályokat alkalmazzák (Áfa tv. 45/A.§), attól tartva, hogy az igénybevevő nem is más tagországbeli vállalkozásnak nevében jár el, hanem csak a forgalmi adó felszámítását akarja elkerülni. Az eljárásuk azonban hibás! A tagországbeli adóalanynak, így a magyar vállalkozásnak is vissza kell utasítania az ilyen számlát, helyette pedig fordított adózású számlát kell kérnie. Ha kap ilyen számlát, akkor a fordított adózás szabályai szerint kell eljárnia és azt a teljesítés időszakára vonatkozó A60-as nyomtatványon fel kell tüntetnie.

Ha a vállalkozás nem foglalkozik az előbbiekkel, akkor a felszámított forgalmi adó nem lesz levonható, azt még ELEKÁFA nyomtatványon se igényelheti vissza a tagországbeli adóhatóságtól.

2621. Import szolgáltatás áfa elszámolása - Egzatik Tanácsadási kérdés

KÉRDÉS:
Az egyik ügyfelem helyszíni előadást (ingatlankezelési, értékesítési, működtetési feladatkörök) rendelt meg egy USA-ban bejegyzett vállalkozástól. A teljesítés helye USA-ban történik, de alkalmanként online konzultációs lehetőség is van a szerződésben. Az import szolgáltatás után áfa fizetési kötelezettség keletkezik-e ügyfelem részére?

VÁLASZ:
A kérdés a szolgáltatás ingatlanhoz kötődésének pontos meghatározására irányul. Bár az eset minden körülményének ismerete nélkül nem lehet pontos választ adni, de a kérdésben szereplő információk alapján - álláspontom szerint - a "helyszíni előadás" nem ingatlanhoz kötődik, az után a fordított adózás szabályai szerint kell az általános forgalmi adót megállapítani.

Az ingatlanhoz köthető szolgáltatásokkal kapcsolatosan a 282/2011/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) hatályos szövege alapján a következők szerint érdemes eljárni. A Rendelet – az Irányelvvel szemben – közvetlenül alkalmazható, azaz nem igényli a nemzeti jogba való átültetést, tehát az közvetlenül alkalmazandó. Az Áfa Irányelv alkalmazásában az alábbiak tekintendők „ingatlannak”:

- a föld bármely meghatározott területe, akár a földfelszínen vagy a földfelszín alatt, amely tulajdonjog tárgyát képezheti és amely birtokba vehető;
- bármely épület vagy építmény, amely tengerszint fölött vagy alatt a földhöz vagy a földbe rögzített, és amelyet nem lehet könnyen lebontani vagy elmozdítani;
- az épület vagy építmény szerves részét alkotó bármely olyan alkotóelem, amelyet már beépítettek, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve, mint például az ajtók, ablakok, tetők, lépcsők és liftek;
- az épületbe vagy építménybe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelem, felszerelés vagy gép, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el.

Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások csak azokat a szolgáltatásokat foglalhatják magukban, amelyek kellőképpen közvetlen kapcsolatban állnak az adott ingatlannal. A szolgáltatás az alábbi esetekben tekintendő az ingatlannal kellőképpen közvetlen kapcsolatban állónak:

- a szolgáltatás az ingatlanból ered és az ingatlan a szolgáltatás alkotóeleme, valamint a nyújtott szolgáltatás szempontjából központi és nélkülözhetetlen szerepet tölt be;
- a szolgáltatást az ingatlan érdekében vagy arra irányulva nyújtják, és célja az ingatlan fizikai vagy jogi helyzetének megváltoztatása.

Az olyan szolgáltatásnyújtásokra vonatkozó példák, amelyek ingatlanhoz kapcsolódnak:

egy meghatározott telekre szánt épület vagy épület részei terveinek elkészítése, tekintet nélkül arra, hogy az épület megépül-e;
építésfelügyeleti vagy biztonsági szolgáltatások nyújtása;
épület adott földterületen történő megépítése, valamint épületen vagy épület részein végzett építési és bontási munkák;
adott földterületen állandó szerkezetek építése, valamint állandó szerkezeteken, például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszeren végzett építési és bontási munkák;
földmunkák, ideértve a mezőgazdasági szolgáltatásokat is, például a szántást, vetést, öntözést és trágyázást;
az ingatlan állapotának és kockázatainak felmérése és értékelése;
az ingatlan értékbecslése, ideértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásra biztosítási célokból van szükség, a hitel biztosítékaként szolgáló ingatlan értékének megállapítása vagy viták esetén a kockázatok és károk felmérése érdekében;
egyes kivételeket leszámítva ingatlan bérbe vagy haszonbérbe adása, ideértve azt az esetet is, amikor a termékek tárolására az ingatlan meghatározott részét az igénybevevő kizárólagos használatára jelölik ki;
szállásnyújtás a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken, ideértve az időben megosztott használati jogok és hasonlók beváltásából eredő, meghatározott helyen való tartózkodás jogát;
az ingatlan egészének vagy részeinek használatához való jogok átengedése vagy átruházása, ideértve az ingatlan részének használatára szóló engedélyt, mint például halászati vagy vadászati jog, repülőterek váróiba történő belépéshez való jog, vagy díjköteles infrastruktúra, például híd vagy alagút használatának biztosítása;
épület vagy épület részeinek karbantartása, felújítása és javítása, ideértve az olyan munkákat is, mint a takarítás, csempézés, tapétázás és parkettázás;
állandó szerkezetek, mint például gáz, víz, szennyvíz és hasonló csővezeték-rendszerek karbantartása, felújítása és javítása;
olyan gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, amelyek a beépítést vagy összeszerelést követően ingatlannak minősülnek;
gépek vagy berendezések karbantartása és javítása, ellenőrzése és felügyelete, amennyiben a gépek vagy berendezések ingatlannak minősülnek;
kereskedelmi, ipari vagy lakóingatlan működtetésére irányuló, az ingatlan tulajdonosa által vagy megbízásából végzett ingatlankezelés, a (3) bekezdés g) pontjának hatálya alá tartozó, ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés kivételével;
ingatlan értékesítése, bérbe vagy haszonbérbe adása, valamint ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítése vagy átruházása tekintetében végzett közvetítés, a (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó közvetítés kivételével;
ingatlanon fennálló jog átruházásához, ingatlannal kapcsolatos bizonyos jogok vagy dologi jogok (függetlenül attól, hogy birtokba vehető dolognak minősülnek-e vagy sem) létesítéséhez vagy átruházásához kapcsolódó jogi szolgáltatások, mint például közjegyzői szolgáltatások vagy ingatlan adásvételére irányuló szerződés elkészítéséhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, abban az esetben is, ha az ingatlan jogi helyzetének megváltoztatását eredményező alapul szolgáló ügylet nem valósul meg.

Az olyan jellemző szolgáltatásnyújtások, amik nem kapcsolódónak az ingatlanhoz:

épület vagy épület részei terveinek elkészítése, amennyiben azokat nem meghatározott telekre szánják;
termék ingatlanban történő tárolása, amennyiben az ingatlan meghatározott részét nem jelölik ki az igénybevevő kizárólagos használatára;
hirdetési szolgáltatás nyújtása, abban az esetben is, ha ez ingatlan használatával jár;
a szállodaiparban vagy hasonló funkciót betöltő ágazatban, mint például nyári táborhelyeken vagy kemping céljára kialakított területeken történő szállásnyújtás tekintetében végzett közvetítés, amennyiben a közvetítő más nevében és javára jár el;
kiállítási stand helyének biztosítása vásárok vagy kiállítások helyszínén, a kiállító számára tárgyak bemutatását lehetővé tevő egyéb kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt, mint például a kiállítási stand megtervezése, a tárgyak fuvarozása és tárolása, gépek rendelkezésre bocsátása, kábelfektetés, biztosítás és reklámozás;
gépek vagy berendezések beépítése vagy összeszerelése, karbantartása és javítása, ellenőrzése vagy felügyelete, amennyiben a gép vagy berendezés nem képezi az ingatlan részét vagy nem válik az ingatlan részévé;
ingatlanba történt befektetésekre vonatkozó portfóliókezelés;
az előzőbekezdés szerinti a szerződésekhez kapcsolódó jogi szolgáltatások, ideértve az ingatlan adásvételi szerződés feltételeire, az ilyen szerződés végrehajtására vagy létezésének bizonyítására vonatkozó tanácsadást, amennyiben e szolgáltatások nem kifejezetten valamely ingatlanon fennálló jog átruházására vonatkoznak.

A termékexporthoz és a termékimporthoz kapcsolódó fuvarozás és egyéb szolgáltatás megítélése az áfa szempontjából - NAV tájékoztató

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 62. §-a 2019. január 1-jei hatállyal módosította az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 102. §-át.

Az Áfa tv. 102. §-a rendelkezik arról, hogy a levonási jog nélkül adómentes szolgáltatásnyújtások (például biztosítás, exporthitel) kivételével, levonási jog mellett adómentesek azok a szolgáltatásnyújtások, melyek közvetlenül olyan termékhez kapcsolódnak,

amely a következő vámeljárások bármelyikének hatálya alatt áll, illetve vámjogi helyzetben van:
vám elé állítás során átmeneti megőrzés,
vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolás,
vámraktározási, vámfelügyelet melletti feldolgozás vagy aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás,
teljes vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás,
külső vagy belső közösségi árutovábbítási eljárás;
- amely kiviteli eljárás hatálya alá vonva elhagyja a Közösség területét, és a Közösség területéről való kiléptetés tényét a kiléptető hatóság igazolja;

- amelyen az Áfa tv. 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeznek munkát (ez lényegében olyan munkát takar, amikor a munka elvégzése céljából beszerzett vagy importált terméken elvégzett munkát követően a terméket a Közösség területén kívülre viszik ki, mely a 101. §-ban részletesen meghatározott feltételek mellett lehet adómentes).

Az Áfa tv. 102. § (2) bekezdése értelmében ilyen, a termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni különösen a termék fuvarozását és a termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat. A közérthetőség érdekében ezért a továbbiakban a fuvarozási szolgáltatáson és a termékexporton keresztül mutatja be a tájékoztató, hogy miben történt változás 2018. december 31-ét követően. Értelemszerűen ugyanakkor a változás nemcsak a termékexporthoz kapcsolódó fuvarozási szolgáltatásra vonatkozik, hanem az Áfa tv. 102. §-ában felsorolt valamennyi tényállásra.

A Módtv. 62. §-a az Áfa tv. 102. §-ába beiktatott egy (3) bekezdést, melynek értelmében az adómentesség alkalmazásának feltétele, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy, szervezet részére nyújtsák, aki (amely) a termékkel az ezen §-ban leírt tényállást megvalósítja. Ez a szabály azt mondja ki, hogy amennyiben a termékfuvarozást alvállalkozó igénybevételével nyújtották a terméket exportáló részére, tehát ha például fuvarozó nyújtja a fuvarozást a szállítmányozónak (speditőrnek), a szállítmányozó (speditőr) pedig a terméket exportálónak, akkor az adómentesség kizárólag a szállítmányozó (speditőr) által a terméket exportáló részére nyújtott fuvarozásra vonatkozik, a fuvarozó által a szállítmányozó (speditőr) részére nyújtott szolgáltatásra azonban már nem.

A Módtv. ezen módosítás hatályba lépéséhez kapcsolódóan nem tartalmaz kifejezett átmeneti szabályokat, ennek megfelelően az új előírásokat fő szabály szerint azon esetekben kell alkalmazni, amikor a vonatkozó ügylet teljesítési időpontja 2018. december 31-ét követő napra esik. A Módtv. az Áfa tv. 58. §-ának hatálya alá tartozó ügyletekre vonatkozóan sem tartalmaz taxatív átmeneti szabályokat, következésképpen a módosított szabályok hatályba lépésére szintén a fő szabály az irányadó. Ez azt jelenti, hogy az Áfa tv. 58. §-a hatálya alá tartozó ügyletek esetében az Áfa tv. 102. §-ának módosított rendelkezéseit azokra az ügyletekre kell először alkalmazni, amelyek esetében a teljesítési időpont 2018. december 31-ét követi.

A 2019. január 1-je előtt teljesített ügyletek esetében nem történt változás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az alvállalkozó igazolni tudja, hogy a szolgáltatása az Áfa tv. 102. §-ában meghatározott termékekhez közvetlenül kapcsolódott, akkor arra adómentesség vonatkozik.

A gyakorlatban az alvállalkozó az adómentesség igazolásához szükséges bizonyítékokat többnyire a megrendelőjétől kaphatja meg. Amennyiben nem állnak az alvállalkozó rendelkezésére a szolgáltatása adómentességét igazoló bizonyítékok (például azért, mert azt a megrendelő nem bocsátotta a rendelkezésére), úgy az adómentesség nem alkalmazható. Ebben az esetben az alvállalkozó megrendelőjének az alvállalkozó által teljesített szolgáltatást terhelő áfa tekintetében felmerülő levonási joga – a levonási jog egyéb feltételeinek fennállása mellett – nem kérdőjelezhető meg, feltéve, hogy a megrendelő az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. §-ában foglaltaknak megfelelően, rendeltetésszerűen gyakorolta a jogait.

A termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra, így például a fuvarozásra, nem az Áfa tv. 102. §-a, hanem az Áfa tv. 74-75. §-a és 93. § (2) bekezdése vonatkozik, kivéve azt az esetet, ha a terméket nem helyezték vámjogi szabadforgalomba. E rendelkezéséket nem érintette a módosítás, vagyis az áfa szempontjából a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó szolgáltatások megítélésében nincs változás.

Az Áfa tv. 93. § (2) bekezdése alapján mentes az adó alól a szolgáltatás nyújtása akkor, ha annak ellenértéke az importált termék adóalapjába a 74. §, illetőleg a 75. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerint beépül. Az Áfa tv. 74. §-a értelmében a termékimport esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A termékimport adóalapját – amennyiben azokat egyébként a vámérték nem tartalmazza - növelik azok a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel. Így különösen a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek (Áfa tv. 75. § (1) bekezdés b) pontja). Amennyiben az első rendeltetési helyen kívül a teljesítéskor ismert olyan további rendeltetési hely is, amely a Közösség területén van, akkor az adó alapját növelik azok a járulékos költségek is, amelyek az utóbb említett rendeltetési helyig merülnek fel (Áfa tv. 75. § (2) bekezdése). A fentiekből következően a szabadforgalomba helyezett termék importjához kapcsolódó fuvarozás akkor mentesülhet az adó alól, ha az igazoltan beépül a fentiekben meghatározott módon a termékimport adóalapjába.

[Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya PM/5679/2019; Nemzeti Adó- és Vámhivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Ütf-1049/2019]

Az Európai Parlament és a Tanács 52/2013/EU Rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról

39. cikk
A státus megadása
Az engedélyezett gazdálkodó státus megadására vonatkozó kritériumok a következők:
a) vámjogszabályok és adószabályok súlyos vagy ismételt megsértésének hiánya, ideértve azt is, hogy a kérelmező gazdasági tevékenységeihez kapcsolódóan súlyos bűncselekmény nincs nyilvántartva;
b) annak bizonyítása a kérelmező részéről, hogy műveleteit és az áruforgalmat szigorúan ellenőrzi a kereskedelmi és adott esetben szállítási nyilvántartások vezetésének rendszerén keresztül, ami lehetővé teszi a megfelelő vámellenőrzést;
c) fizetőképesség, amely akkor tekinthető igazoltnak, ha a kérelmező olyan jó pénzügyi helyzetben van, amely lehetővé teszi számára kötelezettségei teljesítését az érintett üzleti tevékenységtípus jellemzőinek kellő figyelembevétele mellett;
d) a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett engedély vonatkozásában a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, a gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai képesítések; és
e) a 38. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett engedélyt illetően megfelelő biztonsági és védelmi szabványok alkalmazása, amelyek akkor tekinthetők teljesítettnek, ha a kérelmező bizonyítja, hogy a nemzetközi ellátási lánc biztonságát és védelmét biztosító megfelelő intézkedéseket alkalmaz, többek között a testi épség, a hozzáférés-ellenőrzés, a logisztikai folyamatok és bizonyos árutípusok kezelése, a személyzet és az üzleti partnerek azonosítása tekintetében.

Import önadózói engedély feltételei

Az import adót önadózással az személy állapíthatja meg, akinek (amelynek) azt kérelmére a vámhatóság engedélyezi.

Az engedély megszerzéséhez a következő feltételek teljesülése szükséges:
a) a kérelmező belföldön nyilvántartásba vett adóalany, akinek (amelynek) nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető;
b) a kérelmező a Vámkódex 39. cikk a) és c) pontjában meghatározott feltételt teljesíti, és egyúttal teljesül, hogy a kérelem benyújtását megelőző naptári évben az Áfa tv. 89., 98-109. és 111-112. §-ok szerint adómentes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - éves szinten göngyölített - összeg eléri vagy meghaladja:
o az ugyanezen időszakban az Áfa tv. 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékeként megtérített vagy megtérítendő - adó nélkül számított és éves szinten göngyölített - összeghez viszonyítottan a 67 százalékos hányadot, de legalább a 10 milliárd forintot vagy
o a 20 milliárd forintot; vagy
c) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vámvégrehajtási-rendelet) 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal vagy a Vámkódex 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel rendelkezik, vagy
d) a kérelmező a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 76. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített eljárásra vonatkozó, szabad forgalomba bocsátáshoz kiadott engedéllyel vagy a Vámkódex 182. cikke szerinti „Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába” vagy a Vámkódex 185. cikke szerinti önértékelésre vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

A meghatározott feltételek teljesülését az engedély iránti kérelemben kell igazolni.

Az engedély az adó önadózással történő megállapítására a határozat véglegessé válásának napjától
• számított 12 hónapig jogosult, ha jogosultságát a feltételek közül az a) pont mellett - a b) pont teljesülésére alapítja;
• határozatlan időtartamig jogosult, ha jogosultságát a feltételek közül - az a) pont mellett - a c) vagy d) pont teljesülésére alapítja.
• a határozat visszavonásával, valamint meghatározott időtartam elteltével szűnik meg.

Az engedélyező határozatot a vámhatóság visszavonja, ha
• azt az engedélyes kéri;
• a meghatározott feltételek közül az engedély megadását követően az engedélyesre bármelyike feltétel tekintetében a Vámkódex 39. cikk a) vagy c) pontja a (6) bekezdés a) pontjában említett esetben az ott meghatározott időtartamon belül nem teljesül;
• az engedélyes jogutód nélkül megszűnik, vagy jogutódlással szűnik meg, de a jogutódra a feltételek nem teljesülnek.

Az engedélyező határozat visszavonásáról rendelkező elsőfokú határozat elleni fellebbezésnek az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

6. Módosítás az előző változathoz képest

Jelenleg a téma hatályos.