2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (98-100 §, 153/A §, 163 § a) b), 169 §, 259 § (25)bekezdés



Adó alóli mentesség termék

Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan

98. § (1) Mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását

a) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;

b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy

a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság, vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 334. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a kiviteli hatóság igazolja, valamint

b) az a) pontban említett határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja - a 99. és 100. §-ban meghatározott eltéréssel - abban az esetben alkalmazható, ha ezzel összefüggésben a beszerző nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.

(4) A (3) bekezdéstől függetlenül nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti adómentesség abban az esetben, ha a beszerző kiránduló hajó, turista repülőgép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését (tartozékát), valamint az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el.

(5) Amennyiben a termék értékesítése során az adó alóli mentesség kizárólag a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel teljesítése hiányában nem alkalmazható, azonban a termék az értékesítés teljesítését követő 360 napon belül elhagyja a Közösség területét, és ezt a tényt a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatóság igazolja, az adóalany jogosult az ezen termékértékesítését terhelő fizetendő adóval megegyező összegben csökkenteni a fizetendő adóját. A fizetendő adó csökkentésének feltétele az ügylet teljesítését tanúsító számla megfelelő módosítása.

99. § (1) Abban az esetben, ha a beszerző külföldi utas, és az értékesített termék vagy termékek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: termék) a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részét képezik, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy

a) a termékértékesítés - adóval számított - összellenértéke meghaladja a 175 eurónak megfelelő pénzösszeget,

b)237 a külföldi utas érvényes úti okmányával vagy személye azonosítására szolgáló egyéb, Magyarország által elismert érvényes közokirattal (a továbbiakban együtt: úti okmány) igazolja jogállását,

c)238 a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság - az értékesített termék és a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányának egyidejű bemutatása mellett - igazolja.

(1a)239 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás

a) az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy más, az állami adóhatóság által engedélyezett, a (10) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány (a továbbiakban együtt: adó-visszaigénylő lap) záradékolásával és lebélyegzésével, vagy

b) a számla digitális bélyegzővel történő hitelesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás)

történik.

(2)240 Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén az adómentesség érvényesítése érdekében a termék értékesítőjének a számlakibocsátás mellett - a külföldi utas kérelmére - az adó-visszaigénylő lap kitöltéséről is gondoskodnia kell. A számlának és az adó-visszaigénylő lapnak a külföldi utas azonosítására vonatkozó adatai nem térhetnek el az úti okmányában szereplő adatoktól. A külföldi utas köteles úti okmányát a termék értékesítőjének bemutatni. Az adó-visszaigénylő lap csak 1 darab számlának a termékértékesítésre vonatkozó adatait tartalmazhatja úgy, hogy azok nem térhetnek el a számla adataitól. Az adó-visszaigénylő lapot a termék értékesítője 3 példányban állítja ki, amelyből az első 2 példányt a külföldi utasnak adja át, a harmadik példányt pedig saját nyilvántartásában őrzi meg.

(3)241 Ha az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiléptetést a vámhatóság az (1a) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint igazolja, az adó-visszaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.

(4)242 Az adómentesség érvényesítésének feltétele, hogy

a) a termék értékesítője birtokolja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát vagy rendelkezésére álljon az elektronikus igazolás, és

b) ha a termékértékesítés teljesítésekor adó felszámítása történt, a felszámított adót a termék értékesítője - az (5)-(8) bekezdések szerint - a külföldi utas részére visszatérítse.

(5) Az adó visszatéríttetését a termék értékesítőjénél személyesen a külföldi utas, illetőleg a nevében és képviseletében eljáró meghatalmazottja indítványozhatja. Abban az esetben, ha a külföldi utas

a) személyesen jár el, köteles úti okmányát bemutatni;

b) nem személyesen jár el, a nevében és képviseletében eljárónak csatolnia kell a nevére szóló írásos meghatalmazást.

(6)243 Az adó visszatéríttetése érdekében a külföldi utas, vagy meghatalmazottja a termék értékesítőjének

a) átadja az adó-visszaigénylő lap (1a) bekezdés a) pontja szerint záradékolt és lebélyegzett első példányát, továbbá bemutatja a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla eredeti példányát, vagy

b) rendelkezésére bocsátja az elektronikus igazolást.

(7) A visszatérített adó forintban illeti meg a külföldi utast, amelyet készpénzben kell kifizetni. A termék értékesítője és a külföldi utas azonban ettől eltérő pénznemben és fizetési módban is megállapodhat.

(8)244 Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén a termék értékesítője köteles egyúttal gondoskodni arról is, hogy a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla ismételt adó-visszatéríttetésre ne jogosítson. Ennek érdekében a visszaszolgáltatást megelőzően a számla eredeti példányán az "áfa elszámolva" jelölést kötelezően fel kell tüntetni, és az így megjelölt számláról a termék értékesítőjének fotómásolatot kell készítenie, amelyet köteles nyilvántartásában megőrizni.

(9)245 Abban az esetben, ha a (4) bekezdés b) pontja szerint adó felszámítása történt, és azt a termék értékesítője korábban fizetendő adóként megállapította és bevallotta, jogosult arra, hogy legkorábban abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a külföldi utas részére az adó visszatérítése megtörtént, csökkentse a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót a visszatérített adó összegével, feltéve, hogy ezt az összeget nyilvántartásában elkülönítetten mutatja ki.

(10) Az adó-visszaigénylő lap kötelező adattartalma a következő:

a) a termék értékesítőjének neve, címe és adószáma;

b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;

c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;

d) a termékértékesítés - adóval együtt számított - összellenértéke;

e) a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság záradékának és bélyegzőjének helye annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta.

(11) Az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken kell feltüntetni, és azokat magyar, angol, német vagy francia nyelven kell kitölteni.

100. § (1) Abban az esetben, ha a beszerző közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazásához szükséges az is, hogy a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket igazoltan kizárólag a Közösség területén kívül végzett humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez használja, egyéb módon hasznosítsa.

(2) Abban az esetben, ha a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet a részére értékesített terméket maga vagy - javára - más az értékesítéssel egyidejűleg nem adja fel küldeményként vagy nem fuvarozza el a Közösség területén kívülre, a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése iránti jog formájában illeti meg a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet.

(3) Az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásához fűződő, a közhasznú tevékenységet folytató személyt, szervezetet terhelő igazolási kötelezettséget, az adó-visszatéríttetése iránti kérelem kötelező adattartalmát, valamint az adó-visszatéríttetésével kapcsolatos egyéb eljárási rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.

A levonási jog gyakorlásának módja
153/A. § (1) A belföldön nyilvántartásba vett adóalany az adómegállapítási időszakban megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentheti az ugyanezen vagy az Art. szerinti elévülési időn belüli korábbi adómegállapítási időszakban (időszakokban) keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint megállapított különbözet előjele negatív, a különbözetet a belföldön nyilvántartásba vett adóalany
a) az (1) bekezdés szerinti elévülési időre figyelemmel a soron következő adómegállapítási időszakban veheti figyelembe úgy, mint az akkori adómegállapítási időszakban az (1) bekezdés szerint megállapított fizetendő adó együttes összegét csökkentő tételt, vagy
b) a 186. §-ban meghatározott feltételek szerint és módon az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
(3) Az Art. szerint el nem évült, az (1) bekezdés szerint nem érvényesített levonható előzetesen felszámított adó összegét a belföldön nyilvántartásba vett adóalany abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként, amelyben az adólevonási jog keletkezett.

(4) Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételét megelőzően keletkezett, az Art. szerint el nem évült, a XVIII. Fejezet szerint vissza nem téríttetett, levonható előzetesen felszámított adó összegét az előzetesen felszámított adó összegét növelő tételként a nyilvántartásba vétel napját magában foglaló adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni.
153/B. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany által korábban megállapított és bevallott adóalap vagy az adóalany által korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adó csökken, az adóalany a különbözetet - ha az a fizetendő adót érinti, a 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított fizetendő adót csökkentő tételként - legkorábban abban az adómegállapítási időszakban jogosult figyelembe venni, amelyben

d) a termék Közösség területéről történő kiléptetésének hatóság általi igazolása az adóalany, az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll a 98. § (5) bekezdés szerinti esetben.

163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) a 89. § szerinti termékértékesítés vagy olyan szolgáltatásnyújtás esetén, amely után az adót a Héa-irányelv 196. cikkének tartalmában megfelelő tagállami szabályozás alapján a szolgáltatást igénybevevő fizeti, a teljesítés hónapját követő hónap 15. napján belüli,

a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,

b) az a) pont alá nem tartózó olyan esetekben, ahol az ellenértéket - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,

c) egyéb, a b) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.



Számla adattartalma

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

a) a számla kibocsátásának kelte;

b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;

c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;

d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének

da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy

db) adószáma, amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették, vagy

dc) adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó az 1 000 000 forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;

e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;

h) a "pénzforgalmi elszámolás" kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;

i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;

j) az alkalmazott adó mértéke;

k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;

l) az "önszámlázás" kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;

m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;

n) a "fordított adózás" kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;

o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;

p) a "különbözet szerinti szabályozás - utazási irodák" kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;

q) a "különbözet szerinti szabályozás - használt cikkek" vagy a "különbözet szerinti szabályozás - műalkotások", vagy a "különbözet szerinti szabályozás - gyűjteménydarabok és régisek" kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;

r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.



186. § (1) A 153/A. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözet összege legkorábban az Art. -ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha

a) azt a 184. § szerinti bevallás benyújtásával egyidejűleg a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságtól kérelmezi; továbbá

b) az abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja:

ba) havi bevallásra kötelezett esetében az 1 000 000 forintot,

bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,

bc) éves bevallásra kötelezett esetében az 50 000 forintot.

(2)-(4)

(5) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontja csak több, egymást követő bevallási időszakban bevallott különbözet előjelhelyes göngyölítésével teljesül, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany legkorábban akkor kérelmezheti az (1) bekezdés a) pontja szerint az érintett bevallási időszakok között előjelhelyesen göngyölített különbözet visszaigénylését, amikor annak abszolút értékben kifejezett összege az adott bevallási időszakban eléri vagy meghaladja az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.

(6) Megszűnés esetében, ha az

a) jogutódlással történik, és a jogelőd záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja, a záróbevallásban bevallott összeggel való rendelkezés joga a jogutódra, illetőleg - több jogutód esetében - a felek által kijelölt jogutódra száll át, aki (amely) azt a rá vonatkozó rendelkezések szerint gyakorolhatja;

b) jogutód nélkül történik, a belföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözet visszaigénylését akkor is kérelmezheti, ha a záróbevallásában bevallott összegre nem teljesül az (1) bekezdés b) pontja.

Átváltási árfolyam

256. § (1)550 Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával - 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (2)551 Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 12/C. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdés a) pontjában, a 253/O. § (1) bekezdésében és a 253/X. §-ban említett esetben a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a tárgy naptári évet megelőző év október hónapjának első munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.552

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (3)553 Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 49/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összeg forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot (313,96 forint/euró) kell alkalmazni.

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (4)554 A (2) bekezdés szerinti éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő árfolyam továbbra is alkalmazható a 12/C. § (1) bekezdése, a 253/O. § (1) bekezdése és a 253/X. § szerinti értékhatár forintban történő megállapításához, ha az euróban megadott összeg átszámítása a kerekítés előtt a forintban kifejezett összeg 5%-nál kisebb változásához vagy az összeg csökkenéséhez vezet.

259 § (10) és (25) bekezdések (értelmező rendelkezések)

10. külföldi utas: az a természetes személy, aki Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyetlen tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de lakóhelye a Közösség területén kívül van.

25. új közlekedési eszköz:

a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm 3 -t, vagy teljesítménye meghaladja a 7, 2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;

b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7, 5 métert - kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;

c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot - kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ - feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;



XV. Fejezet

UTAZÁSSZERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

205. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

206. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) utazásszervezési szolgáltatás: adóalany által - saját nevében - utasnak nyújtott olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatás, amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: más adóalany) által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges;

b) utazásszervező: az utazásszervezési szolgáltatást nyújtó adóalany;

c) utas: az, aki (amely) az utazásszervezési szolgáltatást

ca) nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetőleg

cb) egyéb, a ca) alpont alá nem tartozó esetekben pedig a saját nevében és javára veszi igénybe, és erről a teljesítést megelőzően az utazásszervezőnek nyilatkozik;

(2) Az egyéb feltételek teljesülésének sérelme nélkül szintén utazásszervezési szolgáltatás az is,

a) amelynek időtartama nem haladja meg a 24 órát, illetőleg

b) amely éjszakai szálláshelyadást nem tartalmaz.

(3) E fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók az utazásközvetítő tevékenységére, aki (amely) az utazásszervező megbízásából és annak nevében köt megállapodást az utassal.

207. § Az utazásszervezési szolgáltatás egyetlenegy szolgáltatás nyújtásának tekintendő.

Teljesítés helye

208. § Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az utazásszervező gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Előleg

209. § (1) Az utazásszervező által jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely rendre az általa számított árrésnek megfelelő részt is arányosan tartalmazza.

(2) Fizetendő adót - ha e fejezet rendelkezéseiből más nem következik - az előlegből az az arányos rész tartalmaz, amely az utazásszervező által számított árrésnek felel meg.

Adó alapja

210. § (1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja az utazásszervező árrése.

(2) Az árrés az a pénzben kifejezett különbözet, amelynél a kisebbítendő tag az utas által megtérített vagy megtérítendő, pénzben kifejezett - adó nélkül számított - ellenérték, a kivonandó tag pedig az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés megtérített vagy megtérítendő, pénzben kifejezett - adót is tartalmazó - együttes ellenértéke (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer) .

(3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés szerinti számítás eredményeként a különbözet nem pozitív előjelű, árrésként nulla érték veendő figyelembe.

Adó alóli mentesség

211. § (1) Abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye a Közösség területén kívül van, az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása a 110. § (1) bekezdésének értelmében-mint közvetítői szolgáltatás nyújtása - mentes az adó alól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adó alóli mentesség csak arányos részben illeti meg az utazásszervezőt abban az esetben, ha az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítési helye részben a Közösség területén, részben azon kívül van.

Előzetesen felszámított adó levonása

212. § Az utazásszervezési szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, a 206. § (1) bekezdésének a) pontjában említett, más adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtáshoz, termékértékesítéshez kapcsolódóan az utazásszervezőre áthárított adóra - mint előzetesen felszámított adóra - az adóalany adólevonási jogot nem alapíthat.

XVI. Fejezet

HASZNÁLT INGÓSÁGOKRA, MŰALKOTÁSOKRA, GYŰJTEMÉNYDARABOKRA ÉS RÉGISÉGEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

1. alfejezet

Fogalommeghatározások

213. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) használt ingóság: olyan műalkotásnak, gyűjteménydarabnak és régiségnek nem minősülő ingó termék, amely adott, illetőleg kijavítása vagy rendbehozatala utáni állapotában eredeti rendeltetésének megfelelően használható;

b) műalkotás: a 8. számú melléklet I. részében felsorolt termékek;

c) gyűjteménydarab: a 8. számú melléklet II. részében felsorolt termékek;

d) régiség: a 8. számú melléklet III. részében felsorolt termékek;

e) viszonteladó: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében továbbértékesítési céllal használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget szerez be, importál, vagy egyébként tart tulajdonában, illetőleg e körben - megbízás alapján - bizományosként jár el;

f) nyilvános árverés szervezője: minden olyan adóalany, aki (amely) ilyen minőségében használt ingóságot, műalkotást, gyűjteménydarabot vagy régiséget nyilvános árverésre bocsát azzal a céllal, hogy azt az árverésen a legtöbbet ajánlónak értékesítse;

g) nyilvános árverés szervezőjének megbízója: minden olyan személy, szervezet, aki (amely) megbízás alapján terméket ad át azzal a céllal, hogy azt a nyilvános árverés szervezője - ellenérték fejében - nyilvános árverésre bocsássa.

(2) Az (1) bekezdés g) pontjában említett megbízásnak rendelkeznie kell arról, hogy a terméknek nyilvános árverésre bocsátásakor és annak értékesítésekor is a nyilvános árverés szervezője a saját nevében, de megbízója javára jár el.

Átváltási árfolyam
256. § (1)550 Ahol e törvény euróban meghatározott pénzösszeget említ, ott az annak megfelelő forintösszeg megállapításához a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos forint/euró devizaárfolyamot (252,19 forint/euró) kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával - 100 000 forintra, illetőleg ha az átváltás eredményeként kapott összeg nem haladja meg a 100 000 forintot, 1000 forintra kell kerekíteni.

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (2)551 Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 12/C. § (1) bekezdésében, a 99. § (1) bekezdés a) pontjában, a 253/O. § (1) bekezdésében és a 253/X. §-ban említett esetben a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a tárgy naptári évet megelőző év október hónapjának első munkanapján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.552

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (3)553 Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a 49/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összeg forintban történő megállapításához az Európai Központi Bank által a 2017/2455/EU tanácsi irányelv elfogadásának (2017. december 5.) napján közzétett forint/euró árfolyamot (313,96 forint/euró) kell alkalmazni.

[Változott bekezdés ebben az időállapotban] (4)554 A (2) bekezdés szerinti éves kiigazítás időpontjában hatályban lévő árfolyam továbbra is alkalmazható a 12/C. § (1) bekezdése, a 253/O. § (1) bekezdése és a 253/X. § szerinti értékhatár forintban történő megállapításához, ha az euróban megadott összeg átszámítása a kerekítés előtt a forintban kifejezett összeg 5%-nál kisebb változásához vagy az összeg csökkenéséhez vezet.



259 § (25). új közlekedési eszköz:

a) szárazföldi közlekedési eszköz esetében azt a gépjárművet jelenti, amelynek beépített erőgépének hengerűrtartalma meghaladja a 48 cm3-t, vagy teljesítménye meghaladja a 7,2 kilowattot, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 6 hónap telt el, vagy az általa megtett távolságból legfeljebb 6000 kilométert tett meg;

b) víziközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek hosszúsága meghaladja a 7,5 métert - kivéve: a nyílt tengeri forgalomban használt olyan járművet, amelyet kereskedelmi személyszállításra, egyéb kereskedelmi, ipari és halászati tevékenységre, valamint tengeri mentésre vagy segítségnyújtásra használnak, továbbá a partmenti halászati tevékenységre használt járművet is -, feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa hajózott órákból legfeljebb 100 órát hajózott;

c) légiközlekedési eszköz esetében azt a járművet jelenti, amelynek teljes felszállási tömege meghaladja az 1550 kilogrammot - kivéve: azt a járművet, amelyet kizárólag vagy túlnyomó részben nemzetközi légikereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás használ - feltéve, hogy az értékesítés teljesítésekor az első forgalomba helyezéstől számítva legfeljebb 3 hónap telt el, vagy az általa repült órákból legfeljebb 40 órát repült;

Külföldi utasnak értékesített termék áfamentessége
(Közzétéve: 2025. 01. 20.)
Az Áfa tv.1 – a Héa-irányelvben foglaltakkal2 összhangban – az export adómentességek köré-
ben külön szabályozást tartalmaz3 az olyan termékértékesítés adómentességére, amelynél a be-
szerző külföldi utas, és a termék a külföldi utas személyi vagy útipoggyászának részeként
hagyja el az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) területét4.
Az alábbiakban a külföldi utasnak értékesített termék áfamentességére vonatkozó legfontosabb
tudnivalókat foglaljuk össze.
1. Ki tekinthető külföldi utasnak?
2. Milyen feltételeket kell a vásárláshoz kapcsolódóan teljesíteni?
3. Mit kell tudni az adó-visszaigénylő lapról?
4. Meddig és hogyan kell a terméket a Közösség területéről kivinni?
5. Milyen további feltételei vannak az adómentességnek?
6. Mit kell tudni a személyi és útipoggyászról?
7. Hogyan érvényesíthető az adómentesség?
8. Hogyan történik az adómentesség érvényesítése adó-visszatérítéssel?
1. Ki tekinthető külföldi utasnak?
Az Áfa tv. alkalmazásában külföldi utas5 az a természetes személy, aki
• a Közösség egyetlen tagállamának sem állampolgára, és nem jogosult a Közösség egyet-
len tagállamában sem állandó tartózkodásra, továbbá az, aki
• a Közösség valamely tagállamának állampolgára ugyan, de a lakóhelye a Közösség te-
rületén kívül van.
A természetes személy lakóhelyének meghatározása során az Áfa tv. és a Héa-vhr. vonatkozó
rendelkezéseit6 is figyelembe kell venni.
1 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.).
2 A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) 147. cikk.
3 Az Áfa tv. 99. §-a a 98. § (1) bekezdése szerinti adómentesség alkalmazhatóságához kapcsolódóan állapít meg
többletfeltételeket.
4 Áfa tv. 4. § (2) bekezdés, 98. § (1) bekezdés b) pont, 99. §.
5 Áfa tv. 259. § 10. pont.
6 Áfa tv. 259. § 11. pont és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási in-
tézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Héa-vhr.).
2
Az Áfa tv. alapján lakóhely az a tartós ottlakásra szolgáló hely, amellyel a természetes sze-
mély személyes és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak – létérdekek központja –, kivéve,
ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik.
A Héa-vhr. – mint az Európai Unió kötelező jogi aktusa – 12-13. cikkei a lakóhelyre, valamint
a szokásos tartózkodási helyre vonatkozóan az alábbi szabályokat fogalmazzák meg:
„12. cikk
A 2006/112/EK irányelv alkalmazásában természetes személy – függetlenül attól, hogy adó-
alany-e vagy sem – lakóhelye az a lakcím, amelyet bejegyeztek a népesség-nyilvántartásba
vagy hasonló nyilvántartásba, vagy az említett személy által a hatáskörrel rendelkező adóható-
ságnak megadott lakcím, kivéve, ha bizonyított, hogy ez a lakcím nem felel meg a valóságnak.
13. cikk
Valamely természetes személy – függetlenül attól, hogy adóalany-e vagy sem – a 2006/112/EK
irányelvben említett szokásos tartózkodási helye az a hely, ahol a természetes személy szemé-
lyes vagy szakmai kötődései miatt rendszerint tartózkodik.
Amennyiben a szakmai kötődések más országhoz kapcsolódnak, mint a személyes kötődések,
vagy amennyiben nincsenek szakmai kötődések, akkor a szokásos tartózkodási helyet azok a
személyes kötődések határozzák meg, amelyek szoros kapcsolatra utalnak az adott személy és
azon hely között, ahol él.”
2. Milyen feltételeket kell a vásárláshoz kapcsolódóan teljesíteni?
• A termékértékesítés adót is tartalmazó ellenértékének meg kell haladnia a 175 eu-
rónak megfelelő pénzösszeget.7 Nem kell minden egyes termék árának ezt az összeget
meghaladnia, elegendő, ha ugyanazon számlán a vásárolt termékek ellenértéke együtte-
sen haladja meg a 175 eurót. Az euróban meghatározott értékhatár forintösszegének szá-
mításakor 2025-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett8, 2024 októberének
első munkanapján, azaz 2024. október 1-jén érvényes, hivatalos forint/euró devizaárfo-
lyamot kell alkalmazni. Az átváltás eredményeként kapott összeg 1000 forintra kerekí-
tendő.9 Ennek megfelelően 2025-ben a forintban meghatározott értékhatár 70 000 forint.
(Árfolyam: 397,29 forint/euró).
• A külföldi utasnak az érvényes úti okmányával vagy személye azonosítására szolgáló
egyéb, Magyarország által elismert, érvényes közokirattal – a továbbiakban együtt: úti
okmánnyal – igazolnia kell a jogállását.10
7 Áfa tv. 99. § (1) bekezdés a) pont.
8 Árfolyamok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján: mnb.hu/…
9 Áfa tv. 256. § (1)-(2) bekezdés.
10 Áfa tv. 99. § (1) bekezdés b) pont és 99. § (2) bekezdés.
3
• A vásárláskor a külföldi utasnak számlát kell kérnie. A számla, illetve egyszerűsített
adattartalmú számla és az adó-visszaigénylő lap külföldi utas azonosítására szolgáló
adatai nem térhetnek el a külföldi utas úti okmányában szereplő adatoktól.11
• Vásárláskor a termék értékesítője a külföldi utasnak a termékértékesítő felé jelzett, adó-
mentesség érvényesítésére irányuló szándékát figyelembe véve adó-visszaigénylő lapot
állít ki, melynek első két példányát a külföldi utasnak adja át, a harmadik példány az
értékesítőnél marad.12
2021. június 10-én hatályba lépett módosítás értelmében az a tény, hogy a terméket a Közösség
területéről kivitték, már nem csak az adó-visszatérítési nyomtatvány záradékolásával és lebé-
lyegeztetésével igazolható, hanem a vásárlást igazoló számla digitális bélyegzővel történő hi-
telesítésével (a továbbiakban: elektronikus igazolás) is. Ha a kiléptető hatóság elektronikus iga-
zolással igazolja a termék Közösség területéről történő kiléptetését, akkor az adómentesség ér-
vényesítéséhez a külföldi utasnak (vagy meghatalmazottjának) az elektronikus igazolást kell a
termékértékesítő részére rendelkezésre bocsátania.13
3. Mit kell tudni az adó-visszaigénylő lapról?
Az adó-visszaigénylő lapon a következőknek kell szerepelnie:14
• a termékértékesítést teljesítő adóalany neve, címe, adószáma;
• a külföldi utas – vevő – neve, címe, úti okmányának száma;
• a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;
• a termékértékesítés – adóval együtt számított – (össz)ellenértéke;
• a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság záradékának és bélyegzőjének helye
annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta.
Az adó-visszaigénylő lap rovatait legalább magyar, angol, német, francia és orosz nyelveken
kell feltüntetni, és azokat magyar, angol, német vagy francia nyelven kell kitölteni.15 Az adó-
visszaigénylő lapot a termék értékesítője tölti ki a vásárlást igazoló számla, egyszerűsített
adattartalmú számla adatainak figyelembevételével. Egy adó-visszaigénylő lap csak egy számla
adatait tartalmazhatja.16
Adó-visszaigénylő lapként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által
rendszeresített, valamint jóváhagyott „A külföldi utas adó-visszaigénylő lapja” elnevezésű
11 Áfa tv. 99. § (2) bekezdés.
12 Áfa tv. 99. § (2) bekezdés.
13 Áfa tv. 99. § (1a) bekezdés b) pont, (6) bekezdés b) pont.
14 Áfa tv. 99. § (10) bekezdés.
15 Áfa tv. 99. § (11) bekezdés.
16 Áfa tv. 99. § (2) bekezdés.
4
nyomtatvány alkalmazható. Az adó-visszaigénylő lap és kitöltési útmutatója a nagyobb pos-
tahivatalokban, illetve megrendelésre bármely postahivatalban beszerezhető. Ha a termék érté-
kesítője a NAV által rendszeresített nyomtatványtól eltérő adó-visszaigénylő lapot kíván alkal-
mazni, azt akkor teheti meg, ha az általa alkalmazni kívánt nyomtatványt a NAV17 előzetesen
jóváhagyta. A termékértékesítő által rendszeresített és a NAV által jóváhagyott adó-vissza-
igénylő lapnak a termékértékesítőnél kell rendelkezésre állnia.
4. Meddig és hogyan kell a terméket a Közösség területéről kivinni?
A termékértékesítés csak akkor lehet az Áfa tv. alapján adómentes, ha a külföldi utas a
Magyarországon vásárolt terméket a vásárlástól számított 90 napon belül a Közösség te-
rületéről a személyi vagy útipoggyászában kiviszi, a számla, illetve egyszerűsített adattar-
talmú számla eredeti példányát egyidejűleg bemutatja a vámhatóságnak, és a termék ki-
léptetését az a vámhatóság, amelynek az illetékességi területén a külföldi utas a Közösség vám-
területét elhagyja, az adó-visszaigénylő lap záradékolásával és lebélyegzésével vagy a számla
digitális bélyegzővel történő hitelesítésével igazolja.18 A vámhatóság az adó-visszaigénylő la-
pot csak akkor záradékolhatja, ha a terméket egy Európai Unión kívüli országba szállítják ki.
A termék kiléptetését az adó-visszaigénylő lapon utólagosan nem lehet igazolni. Egy vámeljá-
rásban több adó-visszaigénylő lap záradékolására is sor kerülhet. Ha a vámhatóság a termék
kiléptetését az adó-visszaigénylő lap záradékolásával és lebélyegzésével igazolja, az adó-visz-
szaigénylő lap záradékolt és lebélyegzett második példányát a külföldi utastól bevonja.19
Az Áfa tv. a termékkel kapcsolatban az adómentesség további feltételeként rögzíti, hogy a
90 napos határidőn belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb mó-
don ne hasznosítsák, ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást.20
5. Milyen további feltételei vannak az adómentességnek?
A külföldi utas részére történő termékértékesítés az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén
is csak akkor lehet az Áfa tv. 99. §-ában foglalt szabályok alapján adómentes, ha a termék
értékesítőjénél rendelkezésre áll az adó-visszaigénylő lapnak a termék határidőn belüli kivi-
telét igazoló, vámhatóság által záradékolt és lebélyegzett első példánya. Az adó visszatérítésé-
hez a külföldi utasnak vagy meghatalmazottjának a számla, vagy egyszerűsített adattartalmú
számla saját példányát is vissza kell juttatnia a termékértékesítőhöz21. Elektronikus igazolás
alkalmazása esetén a külföldi utas vagy meghatalmazottja a termékértékesítő rendelkezésére
bocsátja az elektronikus igazolást.22
17 Az alkalmazni kívánt nyomtatvány jóváhagyása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Adókap-
csolati Főosztály Különös Hatásköri Osztályának hatáskörébe tartozik.
18 Áfa tv. 99. § (1) bekezdés c) pont, 99. § (1a) bekezdés, Áfa tv. 98. § (2) bekezdés a) pont.
19 Áfa tv. 99. § (3) bekezdés.
20 Áfa tv. 98. § (2) bekezdés b) pont.
21 Áfa tv. 99. § (6) bekezdés a) pont.
22 Áfa tv. 99. § (6) bekezdés b) pont.
5
6. Mit kell tudni a személyi és útipoggyászról?
Az Áfa tv., a Héa-irányelv és a Héa-vhr. sem tartalmazza a személyi, illetve útipoggyász meg-
határozását, így e fogalom értelmezésekor annak hétköznapi jelentéstartalmát kell figyelembe
venni. A poggyász részének az a termék tekinthető, amelyet eseti jelleggel szállítanak ki, és
amelynek jellege, mennyisége magán-, személyes vagy családi használatot takar, illetve
ajándékozási célt szolgál. Fontos az is, hogy a beszerzés alkalmi, eseti jellegű legyen, és ne
kereskedelmi céllal történjen.
A külföldi utas részére történő termékértékesítés adómentességét biztosító szabályozás célját
tekintve a Közösségen kívülre irányuló utasforgalom során kivitt termékek adó alóli mentesí-
tését szolgálja, és nem általában a Közösség területén kívülre irányuló termékkivitel áfamen-
tességét. Magyarországon az exportforgalomban a külföldi utas által kivihető árukra sem meny-
nyiségi korlátozás, sem értékbeli felső korlát nincs, a termék jellege, az ügy összes körülménye
– például a beszerzés rendszeressége, sorozatos jellege – alapján, valamint a személyi vagy
útipoggyász köznapi értelmezése alapján azonban bizonyos esetek kizárhatók az Áfa tv. szerinti
mentességi körből.
Így nem lehet az Áfa tv. 99. §-a alapján adómentességet érvényesíteni például olyan esetben,
amikor egyébként a külföldi utas státuszának megfelelő személy személygépkocsit visz ki Ma-
gyarországról a Közösség területén kívülre, figyelemmel arra, hogy a személyi, illetve útipogy-
gyász körébe annak hétköznapi jelentéstartalmát és az adómentességre vonatkozó szabályozás
célját alapul véve a személygépkocsi nem tartozik bele.
Fontos kiemelni: az, hogy az utasforgalom során történő termékkivitel körében nem minden
esetben alkalmazható az Áfa tv. 98. § (1) bekezdés b) pontja és 99. §-a szerinti adómentesség,
nem jelenti azt, hogy a 98. § (1) bekezdés a) pontja szerinti – azaz a klasszikus érelemben vett
termékexportra vonatkozó – adómentesség ne lenne alkalmazható. Ez abban az esetben is igaz,
ha a vevő olyan nem adóalany természetes személy, aki nem rendelkezik adószámmal, tekintve,
hogy a Közösség területén kívülre történő értékesítés adómentességének nem feltétele, hogy a
vevő adószámmal rendelkezzen. Ez azonban a célországban – azaz azon országban, ahova a
terméket viszik – az esetek egy meghatározó részében azt eredményezheti, hogy a vevőnek a
célországban az adott termékre megállapított importadót vagy más közterhet kell fizetnie. Tehát
a belföldi adóalany által teljesített termékértékesítés mentes az áfa alól, de a vevőt a célor-
szág szabályaitól függően adófizetési vagy más közteherfizetési kötelezettség terhelheti.
Nem alkalmazható az Áfa tv. szerinti adómentesség23 – így a külföldi utas részére történő
értékesítés sem adómentes – abban az esetben, ha a beszerző kirándulóhajó, turista-repülő-
gép vagy magánhasználatra szolgáló közlekedési eszköz felszerelését, tartozékát, valamint
az üzemeltetéshez, ellátáshoz szükséges terméket maga fuvarozza el.24 Ezen rendelkezés
értelmében például a magánhasználatra szolgáló személygépkocsihoz vásárolt gumiabroncsok,
egyéb felszerelések, tartozékok értékesítésére sem vonatkozik az adómentesség.
23 Áfa tv. 98. § (1) bekezdés.
24 Áfa tv. 98. § (4) bekezdés.
6
A Héa-irányelvben meghatározott25, magáncélú közlekedési eszközök magukban foglalják a
nem természetes személyek, például a Héa-irányelv 13. cikke értelmében vett közjogi szerve-
zetek, illetve az egyesületek által nem gazdasági tevékenységre használt közlekedési eszközö-
ket.26
7. Hogyan érvényesíthető az adómentesség?27
• Az adómentesség főszabályként közvetve érvényesül, vagyis az áthárított adót a kül-
földi utasnak utólagosan térítik vissza. A külföldi utas a termékértékesítéshez kap-
csolódóan megfizetett adó visszatéríttetését utólag, a termék kivitele után, az adó-visz-
szatérítéshez szükséges – az adómentesség alkalmazásának jogszerűségét alátámasztó –
bizonylatok rendelkezésre bocsátásával kéri a termék értékesítőjétől. Elektronikus iga-
zolás alkalmazása esetén az elektronikus igazolásnak a termékértékesítő rendelkezésére
kell állnia.
A termékértékesítő a külföldi utasnak teljesített termékértékesítés során áthárított adót
a termékértékesítés teljesítési időpontját is magába foglaló adómegállapítási időszak be-
vallásában fizetendő adóként szerepelteti. A termékértékesítő a külföldi utasnak vissza-
térített adóval legkorábban abban az adómegállapítási időszakban – illetve ezen adó-
megállapítási időszakról benyújtott bevallásában – csökkentheti az adókötelezettségét,
amely adómegállapítási időszakban az adót a külföldi utasnak visszatérítette.28
• Az előzőektől eltérően a termék értékesítője – saját kockázatára – dönthet úgy is,
hogy a termékét adómentesen értékesíti a külföldi utasnak, vagyis a termékértéke-
sítésről kibocsátott számlájában eleve nem hárít át adót a külföldi utasra. A külföldi
utasnak ilyenkor is a termékértékesítő rendelkezésére kell bocsátania az adó-visz-
szaigénylő lapnak a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság által zára-
dékolt és lebélyegzett első példányát, vagy – elektronikus igazolás alkalmazása ese-
tén – a termékértékesítő rendelkezésére kell bocsátania az elektronikus igazolást.
Ha a termékértékesítő az Áfa tv. 99. §-a szerinti adómentesség alkalmazásának jogsze-
rűségét nem tudja alátámasztani – és a kérdéses ügylet az Áfa tv. egyéb előírásai alapján
sem adómentes – a termékértékesítőnek célszerű a termékértékesítés teljesítési időpont-
ját is magába foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozó önellenőrzéssel a termék-
értékesítést terhelő adót bevallania és megfizetnie. A vámhatóság által záradékolt és
lebélyegzett adó-visszaigénylő lap hiányában, vagy – ha a kiléptető hatóság elektroni-
kus igazolással igazolja a termék Közösség területéről történő kiléptetését –, amennyi-
ben az elektronikus igazolás nem áll a termékértékesítő rendelkezésére, továbbá 90 na-
pon túli kivitel esetén a termékértékesítő az ügyletre az Áfa tv. 99. §-a alapján adómen-
tességet nem alkalmazhat.
25 Héa-irányelv 146. cikk (1) bekezdés b) pont [e rendelkezésen alapul az Áfa tv. 98. § (1) bekezdés b) pontja,
valamint a 98. § (4) bekezdése].
26 Héa-vhr. 47. cikk.
27 Áfa tv. 99. § (4) bekezdés.
28 Áfa tv. 99. § (9) bekezdés.
7
8. Hogyan történik az adómentesség érvényesítése adó-visszatérítéssel?
A külföldi utas az áfa visszatérítését attól az adóalanytól kérheti, akitől/amelytől a termé-
ket vásárolta. Az áfa visszatérítéséhez a termékértékesítő rendelkezésére kell bocsátania az
illetékes vámhatóság által záradékolt és lebélyegzett adó-visszaigénylő lap első példányát, va-
lamint a kereskedő által kibocsátott számlát, vagy – elektronikus igazolás alkalmazása esetén –
a termékértékesítő rendelkezésére kell bocsátani az elektronikus igazolást.29
Az áfa visszatérítését a külföldi utas helyett, a külföldi utas nevében és képviseletében olyan
személy kérheti, akinek erre a külföldi utas írásbeli meghatalmazást ad. A külföldi utas nevében
és képviseletében eljáró személynek a termékértékesítő rendelkezésére kell bocsátania az írás-
beli meghatalmazását.30
Az adó-visszatérítés a külföldi utast főszabály szerint forintban illeti meg, a visszatérített
adót készpénzben kell kifizetni. A külföldi utas és a termékértékesítő ugyanakkor ettől eltérő
pénznemben és fizetési módban is megállapodhat.31
Adó-visszaigénylő lap alkalmazása esetén a termékértékesítőnek az adó visszatérítésével
egyidejűleg biztosítania kell, hogy a számla, egyszerűsített adattartalmú számla ismételt adó-
visszatérítésre ne legyen alkalmas, mégpedig úgy, hogy azon szerepelteti az „áfa elszá-
molva” jelölést. Mielőtt a számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát a külföldi utasnak visz-
szaszolgáltatnák, az ismételt adó-visszatérítésre alkalmatlanná tett bizonylatról a termékértéke-
sítőnek fotómásolatot kell készítenie, amelyet a nyilvántartásában kell megőriznie. 32
Az utasforgalomra vonatkozó vám- és egyéb szabályok a NAV honlapján
(nav.gov.hu), a Kiadványok menüpontban található, valamint a Vám menüpont
alatt is elérhető Utastájékoztatóban olvashatók.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
29 Áfa tv. 99. § (6) bekezdés.
30 Áfa tv. 99. § (5) bekezdés b) pont.
31 Áfa tv. 99. § (7) bekezdés.
32 Áfa tv. 99. § (8) bekezdés.