2020-tól az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (áfatörvény) beiktatásra kerül az a szabály, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos, szigorú feltételek mellett behajthatatlan követelés jogcímén lehessen csökkenteni az adóalapot. Vegyük sorra a lehetőségeket, a feltételeket.

Ki és hogyan élhet ezzel a lehetőséggel?

I. Első lépésként mérlegelni kell, hogy az adott követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés áfatörvényben meghatározott fogalmának.
Az Áfatörvény ugyan számvitelre épülő, de saját definíciót alkalmaz. tehát nem a számviteli törvény fogalma irányadó elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.

I.1 Nézzük meg,mi a behajthatatlan követelés az áfatörvény alkalmazásában?

Behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,

b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,

c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,

d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”

I.2 Behajthatatlan követelés címén az áfatörvénybeli definícióra figyelemmel az alábbi körülményekre tekintettel csökkenthető az adó alapja:

-az áfa-visszaigénylés alapja csak eredeti követelés lehet,

A „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett” és „a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el” szövegfordulatokból együttesen következik, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített ügyletnek kell a követelés alapjául szolgálni. Ha például egy adóalany, egy másiktól követelést vásárolt, és ezt a megvásárolt követelést nem tudja részben vagy egészben behajtani az adóstól, akkor a követelést megvásárló személy erre, az általa sem behajtható ellenértékre (részellenértékre) az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségével nem élhet, behajthatatlan követelésre alapozva.
-csak az Áfatörvény szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakadó követelésekre lehetséges, Nem alkalmazhat adóalap-csökkentést az adóalany, ha a követelése nem az áfatörvény szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad, hanem például elszámolási kötelezettséggel átvett pénzösszeg meg nem fizetéséből
.
- a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az áfanyilvántartásába.

„ekként számolta el” fordulatból következően az adóalapját csökkenteni kívánó adóalanynak a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az áfa nyilvántartásába.

- Az „adót is tartalmazó összege” szövegezésből következően fordított adózás alá eső ügyletek esetében nem alkalmazható a rendelkezés. Fordított adózás alá eső ügyletek esetében a nem fizető vevő kötelezett az adófizetésre, ezért ő maga nem csökkentheti az adóalapot a saját nem fizetésére hivatkozva, az ügyletet teljesítő fél kintlévősége pedig adót nem tartalmazó összeg, vagyis esetében nem merülhet fel általa megállapítandó adó, amit csökkenthetne.
- Fennálló követelésnek kell lennie
A meghatározásban szereplő „követelésként fennálló” fordulatból eredő fontos követelmény, hogy fennálló követelésről legyen szó, e tekintetben azonban nem a számviteli elszámolás a döntő. Ha egy követelés az adóalanynál ténylegesen megszűnt, mert például azt eladta, az áfatörvény alkalmazása szempontjából nem beszélhetünk fennálló követelésről, és így a behajthatatlan követelés fogalmának nem tud megfelelni.


I.3 Össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat, melyeket az önellenőrzés jóváhagyásakor az adóhatóság is ellenőrizni fog. A fogalom-meghatározásból következő körülményt, hogy véglegesen nem térült meg a követelés, a következő dokumentumokkal lehet alátámasztani:.

- a nemleges foglalási jegyzőkönyv,
- az eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e törvényekben foglalt követelményeknek
megfelelő egyezségi megállapodás,
- a felszámoló igazolása, nyilatkozata,

E feltétel teljesüléséhez fontos az is, hogy a folyamatban levő felszámolási eljárás kezdő időpontjától – felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napjától – legalább 2 év teljen el.

- az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratok.
A behajthatatlan követelés áfa-visszatérítéséhez szükséges a behajthatatlanság végleges voltának igazolása, és annak a ténynek a bizonyítása, hogy az adóalany mindent megtett a követelés behajtása érdekében.

Ezek a dokumentumok az adott eljárásra jellemző, annak során keletkező dokumentumok.

II. Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni az adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt további feltételeknek.

Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény határozza meg.

II.1 „Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,

b) az adóalany a termék adóalany beszerzőjét, szolgáltatás adóalany igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,

c) az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,

d) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, kivéve, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra vonatkozó polgári jogi igényekre alkalmazandó elévülési idő nem haladja meg az egy évet,

e) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg


II.2 Hogyan lehet ezeknek megfelelni ?

Az eladó és a vevő független felek legyenek az adott értékesítés viszonylatában. Ebből a szempontból az áfatörvény szerinti meghatározásra kell figyelemmel lenni. Eszerint nem független felek az olyan – jogilag egyébként egymástól független felek –, akik (amelyek):
egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások [a kapcsoltság fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja határozza meg, tovább utalva a társasági adó törvényre];
közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
közöttük az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
közöttük az áfatörvény 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony) áll fenn;
egymás közeli hozzátartozói, vagy a felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozója.
Ennek a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek – az eladó és a vevő – jelenleg már független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak.

II.3 Az adóalap-csökkentés feltétele
II.3.1 a partner előzetes írásbeli értesítése
Ebből következően nem elegendő sem a szóbeli értesítés, sem az utólagos tájékoztatás. Az értesítés alapján az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany adós partnerének csökkentenie kell a levonható adóját az általa teljesen vagy részlegesen ki nem fizetett ügyletre tekintettel. A partner értesítésére vonatkozó feltétel teljesül, ha azt feladták, amit az eladónak megfelelően dokumentálnia kell (ehhez az áfatörvény nem határoz meg kritériumokat). Az értesítést nem kell feltétlenül tértivevénnyel kísérni, de hasznos lehet az ajánlott feladás. Fontos, hogy ha az üzleti kapcsolat már nem áll fenn, akkor is meg kell kísérelni a partner értesítését, ilyen esetben a legutolsó ismert címére kell az értesítést megküldeni. Nem elfogadható, ha az adóalany tudottan nem valós címre küldi meg az értesítést. (Sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis nem teljesülnek az adóalap-csökkentés feltételei.) Az adóalap-csökkentést – az egyéb feltételek fennállása esetén – nem zárja ki automatikusan, ha a vevő időközben megszűnt, tekintettel arra, hogy az értesítési kötelezettség alól kivételt jelent, ha ismert, hogy a vevő jogutód nélkül megszűnt (törölték a cégnyilvántartásból).

II:3.2 nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt .
Az adóalap-csökkentést elszámolni készülő adóalannyal kapcsolatos követelmény (személyi feltétel), hogy a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában (mivel ez önellenőrzéssel végezhető, e feltétel az ezzel kapcsolatos önellenőrzés benyújtásának időpontját jelenti) nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt . Ha valamelyik eljárás az említettek közül már megindult az adóalannyal szemben az önellenőrzés benyújtásakor, behajthatatlan követelés címén nem jogosult az adóalapot csökkenteni. A végelszámolási eljárás ugyanakkor nem zárja ki a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentést.
II.3.3. az ellenérték megfizetésének esedékessége óta legalább egy év elteljen .

II.3:4 az adóalany számára az ellenérték nem térül vagy térült meg,
azaz más módon nem jutott vagy jut(hat) hozzá a behajthatatlan követelésnek minősülő összeghez, sem a múltban, sem a jövőben. Ha az adóalany számára például kezességvállalás vagy bankgarancia, vagy biztosítás révén megtérül, megtérülhet a követelés, nem teljesül ez a feltétel.
E feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az adóhatóság felé . Erre az áfabevallásban, a behajthatatlan követelés elszámolásához kapcsolódó nyilatkozatok céljára kialakított nyomtatvány-részben, annak erre rendszeresített rovatában van mód. Ennek kitöltését útmutató segíti.
II.3.7 nem adódhat adóalap-csökkentési lehetőség abban az esetben sem, ha a teljesítés után az adóalany az általános forgalmi adót nem vallotta be és fizette meg a költségvetés felé.

II.4.1A partnernek küldött előzetes írásbeli értesítés adattartalma a következő :

a.) A behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka. Az értékesítő adóalanynak az ekként való könyvelés indokát kell feltüntetni. Fontos itt is kiemelni, hogy ez alatt csak az áfatörvény értelmező rendelkezései között nevesített ok valamelyike fogadható el (így pl. a követelés elévülése – amely számviteli szempontból a követelés behajthatatlanságát jelenti – nem lehet ilyen ok az áfatörvény alkalmazásában).
b.) Azon számla sorszáma, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza.
c.) A behajthatatlan követelés összege, amelyet meg kell bontani ellenérték (részellenérték), valamint az arra jutó adó összegére.
d.) nyilatkoznia kell az értesítésben arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adó alapját utólag csökkenti.

Fontos, hogy az áfatörvényben előírt összes feltételnek együttesen teljesülnie kell ahhoz, hogy az adóalap-csökkentést ezen a jogcímen az értékesítő adóalany megvalósíthassa, elszámolhassa.

E mellett figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, visszaélésszerűen nem kerülhet sor a csökkentésre.

Az áfatörvény rendelkezései az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak.

Fontos, hogy a behajthatatlan követelésen alapuló adóalap-csökkentés gyakorlása során a fizetendő adó alapja nem módosítható elévült időszakot érintően.

III. Harmadik lépés – Az adóalap-csökkentés elszámolása, bevallása, nyilatkozat teljesítése

Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti el, hanem önellenőrzés keretében.

IV. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezés

A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása is a vevő részéről.

Átmeneti szabály rögzíti, hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik.

Vagyis lehetőség nyílik már 2016 évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalap-csökkentés elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.

Az adóalap-csökkentés az új szabályok szerint önellenőrzés keretében valósítható meg és elszámolása eladói oldalon érinti az adóalanyt és másik oldalról annak partnerét, az adóalany vevőt is.
Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai
Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti el, hanem önellenőrzés keretében. Ennek oka, hogy az áfatörvény adóalap és fizetendő adó utólagos csökkentésének elszámolására vonatkozó (önellenőrzés mellőzését és az aktuális/megjelölt adómegállapítási időszakban történő elszámolást lehetővé tevő) rendelkezései között nem szerepel ez a tényállás. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. A felek között a teljesítés, a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége ugyanis változatlanul fennáll. A partner korrekciójának alapját megfelelően szolgálja az előzőekben említett előzetes írásbeli értesítés.



Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020 évi, a 2065 számú bevallás, hanem a 2016 – 2019 évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell :

a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
az adóalap-csökkentés összegéről,
a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.
Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy abból következően, hogy a nyomtatványon a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

Mi a teendő, ha utóbb, az adóalap-csökkentés elszámolását követően a vevő mégis fizet?



Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Erre utal az áfatörvény ezzel kapcsolatos rendelkezése, melynek megfogalmazása szerint a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-részben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie.



A levonható adó korrekciója a vevő oldalán



Az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésének következményeként szükségessé válik, hogy a másik oldalon, a vevőnél, vagyis a nem fizető adóalanynál az ügylethez kapcsolódóan eredetileg levonható adó is kiigazításra kerüljön.

Emiatt írja elő az áfatörvény, hogy amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén utólag csökkenti az adóalapját, ez a vevő szempontjából az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül.
Az áfatörvény a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó, jelen esetben is alkalmazandó rendelkezése alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezik.
Ebből következően a partner (a vevő) az eredetileg levonható előzetesen felszámított adónak a csökkenését ebben az esetben – fizetendő adót növelő tételként – az adóalap-csökkentést érintően kapott értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles bevallani.

Fontos feltétel továbbá, hogy a partner (a vevő) e különbözet elszámolásakor köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az áfabevallásban, annak erre szolgáló nyomtatvány-részében nyilatkozni

a különbözet összegéről, valamint
az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról, aki (amely) e különbözet alapjául szolgáló, behajthatatlan követelés címén az adóalap-csökkentést elszámolta.
Ha a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértéket akár részben, akár egészben, utólag a partner bármely oknál fogva mégis megtéríti az értékesítést teljesítő félnek, akkor ez számára (vevőként) is maga után vonja az adózásbeli következmények érvényesítését. Ezt úgy számolhatja el, hogy a levonható előzetesen felszámított adó – értesítés alapján történt – utólagos csökkenése miatti fizetendő adót növelő tétel elszámolását tartalmazó adóbevallást önellenőrzés keretében helyesbíti.
Az adóalap-csökkentésre főszabály szerint a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után keletkező adó megállapításához való jognak az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti elévülési idején belül van lehetőség, önellenőrzés keretében.

2021. június 10-étől azonban az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kérelem útján érvényesítheti a behajthatatlan követelésre eső, általa megfizetett adó visszatérítését, ha a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok az elévülési idő eltelte után következik be.

Amikor a követelés behajthatatlanná vált,akkor értékvesztésként számoltuk el a követelés teljes ( áfát is magába foglaló részét ) a ráfordítással szemben. A követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész összege társasági adóalap csökkentő tételként volt figyelembe vehető legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig (Tao tv. 7.§. (1) bekezdés n. pont). Ezen logika mentén haladva a visszaigényelhető adó visszairt értékvesztés.

Nem értelmezhető.

nem értelmezhető

nem értelmezhető

A visszatérített áfát abban az esetben, amennyiben a visszatérítés pénzügyi rendezéssel történt
T 384 - K 9699 könyvelési tétellel egyéb bevételként kell kimutatni.
Amennyiben a a fizetendő áfa csökkentése történik,
T 467 - K 9699
Amennyiben a az előzetesen felszámított áfát növelik:
T 466 - K 9699 könyvelési tétel alkalmazható
Nem kifogásolható, ha értékvesztést számoltunk el korábban a behajthatatlan követelés miatt, a megtérülést
értékvesztés visszaírásával rendezzük, nem egyéb bevételként. Ebben az estben a 9662 főkönyvi számlát használjuk az egyéb bevétel számla miatt.
A fizetendő, illetve az előzetesen felszámított áfa alapja az a követelés, amely követelés áfája visszatérítésre kerül. A könyvelés bizonylata az áfabevallás. (Az áfa alapja számviteli bizonylatokkal kell, hogy alátámasztott legyen.)

A visszatérített áfa összege adóköteles bevétel lesz.
Amennyiben a visszatérítés pénzügyi rendezéssel történt
Bankszámla bevétel nő
Adóköteles bevétel nő
Amennyiben a a fizetendő áfa csökkentése történik,
Fizetendő áfa csökken
Adóköteles bevétel nő
Amennyiben a az előzetesen felszámított áfát növelik:
Előzetesen felszámított áfa nő
Adóköteles bevétel nő

Nem értelmezhető.

Módosítás az előző változathoz képest nincs