197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya
a) az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriákba sorolható elektromos, elektronikus berendezésre,
b) az a) pont szerinti hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre,
c) az a) pont szerinti elektromos, elektronikus berendezések visszavételére, valamint
d) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására
terjed ki.
(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya
a) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos, elektronikus berendezést,
b) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés Polgári Törvénykönyv szerinti alkotórészeként lett tervezve és beszerelve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját, valamint
c) az izzólámpára.

2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. aktív beültethető orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 4. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti elektromos vagy elektronikus berendezés;
2. elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
3. elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka: olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amely a háztartásban képződik, továbbá amely kereskedelmi, ipari, intézményi vagy egyéb forrásból származik, ha jellegénél és mennyiségénél fogva az elektromos, elektronikus berendezések olyan hulladékához hasonló, amely háztartásból származik, továbbá az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amelyet feltehetően háztartások és egyéb felhasználók egyaránt használnak;
4. eltávolítás: olyan kézi, gépi, vegyi vagy kohászati eljárás útján végzett kezelés, amelynek eredményeképpen a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a veszélyes anyagok, valamint azok keverékei és összetevői egy elkülöníthető anyagáramba kerülnek vagy valamely anyagáram egy elkülöníthető részévé válnak; egy anyag, keverék vagy összetevő akkor tekinthető elkülöníthetőnek, ha ellenőrzés útján igazolható, hogy a kezelés környezetvédelmi szempontból biztonságos;
5. export: az elektromos, elektronikus berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú, az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő szállítása;
6. finanszírozási megállapodás: valamilyen elektromos, elektronikus berendezéssel kapcsolatos hitel-, bérleti, haszonbérleti vagy részletfizetési szerződés vagy megállapodás, függetlenül attól, hogy a szerződés vagy megállapodás, illetve bármely kiegészítő szerződés vagy megállapodás rendelkezik-e az elektromos, elektronikus berendezés tulajdonjogának átruházásáról vagy annak lehetőségéről;
7. forgalmazó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott forgalmazó, amely az elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségét biztosítja;
8. forgalomba hozatal: valamely elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségének első alkalommal történő üzletszerű biztosítása Magyarország területén;
9. gyártó: a Ht. 2. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott gyártó, aki (amely)
a) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt elektromos, elektronikus berendezéseket gyárt, vagy elektromos, elektronikus berendezéseket terveztet vagy gyártat, és a gyártott, illetve terveztetett vagy gyártatott berendezéseket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza,
b) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekintendő gyártónak abban az esetben, ha a berendezés gyártójának márkaneve az a) pontban foglaltaknak megfelelően a berendezéseken megjelenik,
c) Magyarország területén letelepedett, és Magyarországon harmadik országból vagy egy másik tagállamból származó elektromos, elektronikus berendezéseket hoz üzletszerűen forgalomba, vagy
d) Magyarországon távközlő eszközök révén elektromos, elektronikus berendezéseket értékesít közvetlenül háztartások vagy egyéb felhasználók részére, de egy másik EGT-tagállamban vagy harmadik országban telepedett le;
nem tekintendő gyártónak az, aki (amely) valamely finanszírozási megállapodás értelmében kizárólagos finanszírozást nyújt, kivéve, ha egyúttal az a)-d) pontok szerinti gyártóként is működik;
10. hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés: a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti hulladék, ideértve valamennyi alkatrészt, készülékrészt és fogyóanyagot, amely a berendezés részét képezi, amikor attól megválnak;
11. import: elektromos, elektronikus berendezés vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala;
12. in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: az az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESZCSM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti orvostechnikai eszköz és a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tartozék, amely elektromos vagy elektronikus berendezésnek minősül;
13. közvetítő szervezet: az a Ht. 2. § (1) bekezdés 38a. pontja szerinti közvetítő szervezet, amely törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatokat lát el, kivéve azokat a feladatokat, amelyek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban:Ktdt.) hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékekre vonatkoznak;
14. nagyméretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezés: különböző típusú készülékek vagy eszközök nagyméretű összessége,
a) amelyek összeszerelését, beüzemelését és leszerelését szakemberek végzik,
b) amelyeket állandó jelleggel egy előre meghatározott és kifejezetten e célra kijelölt területen lévő épület vagy egyéb létesítmény részeként kívánnak használni, és
c) amelyek kizárólag ugyanolyan speciális kialakítású berendezésekkel helyettesíthetők;
15. nagyméretű, rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;
16. nem közúti mozgó gép: fedélzeti energiaforrással rendelkező gép, amelynek működtetése folyamatos vagy részben folyamatos mozgást követel meg meghatározott munkavégzési helyek között;
17. orvostechnikai eszköz: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § h) pontja szerinti eszköz vagy tartozék, amely elektromos vagy elektronikus berendezésnek minősül;
18. piaci hozzáférhetőség biztosítása: Magyarország piacán egy termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, függetlenül attól, hogy az fizetés ellenében vagy ingyenesen történik;
19. történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napján vagy azt megelőzően gyártott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés;
20. vásárlási utalvány: olyan nyomtatott vagy elektronikus formában kiállított elismervény, számla, amely új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az új termék árából a jogosultat az e rendeletben meghatározott összegű árengedmény igénybevételére jogosítja fel.
(2) E rendeletben az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmak is alkalmazandóak.

2/A. § (1) A 2. § (1) bekezdés 9. pont a) alpontja szerinti gyártó gondoskodik arról, hogy az elektromos, elektronikus berendezést úgy tervezze meg, úgy alakítsa ki és úgy állítsa elő, hogy abból a használt elemet és akkumulátort vagy az elem- és akkumulátorhulladékot a fogyasztó és a forgalmazó, vagy ha az elektromos, elektronikus berendezés fajtája ezt nem teszi lehetővé, akkor szakemberek könnyen és biztonságosan el tudják távolítani.
(2) Ahhoz az elektromos, elektronikus berendezéshez, amelybe elemet vagy akkumulátort építenek, a gyártó használati utasítást mellékel arra vonatkozólag, hogy a használt elemet és akkumulátort vagy az elem- és akkumulátorhulladékot a fogyasztó és a forgalmazó vagy szakemberek hogyan tudják könnyen és biztonságosan eltávolítani. A gyártó a fogyasztót és a forgalmazót tájékoztatja az elektromos, elektronikus berendezésbe épített elem vagy akkumulátor típusáról.

3. A gyártó visszavételi, átvételi, gyűjtési és kezelési kötelezettsége
3. § (1) A gyártó
a) az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, valamint
b) a más gyártó által forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,
- különösen a használt elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatának biztosítása érdekében - a fogyasztótól visszaveszi, ha azt a fogyasztó a részére visszavételre felajánlja (visszavételi kötelezettség).
(1a) Ha a természetes személy fogyasztó az (1) bekezdés szerinti használt elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyszínén a gyártónak visszavételre felajánlja, a gyártó a fogyasztó részére új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott összegű vásárlási utalványt ad a következő feltételek szerint:
a) a vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fogyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a gyártó több árengedményt vagy kedvezményt kíván a fogyasztó részére biztosítani;
b) egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektromos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a gyártó egyszerre több vásárlási utalványt is elfogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berendezésnek a vásárlásához;
c) a vásárlási utalvány csak a használt elektromos, elektronikus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén használható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfogadását nemcsak az átadás napján és helyszínén kívánja biztosítani;
d) a vásárlási utalvány összege nem áthárítható.
(2) A gyártó a fogyasztótól visszavett használt elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét - ha annak újrahasználata nem biztosítható - a 2. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint gyűjtési mennyiségként elszámolhatja.
(3) A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kötheti.
(4) A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadhatja, ha az elektromos, elektronikus berendezés az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent.
(5) Ha a gyártó a (4) bekezdésben meghatározott eset valamelyikére hivatkozva a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadja, a berendezést hulladéknak kell tekinteni. Ebben az esetben a Ht. 31. § (2) bekezdése alapján gondoskodni kell a hulladék kezeléséről.

4. § (1) A gyártó
a) az általa forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést,
b) a más gyártó által forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,
c) a történelmi hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, valamint d) az új, az azonos vagy az azonos jellegű és funkciójú termékkel helyettesített történelmi hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát
- a hulladék átadásának ösztönzése érdekében - a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti, ha a hulladékbirtokos azt a részére átvételre felajánlja (átvételi és gyűjtési kötelezettség).
(1a) Ha a természetes személy hulladékbirtokos az (1) bekezdés szerinti hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyszínén a gyártónak átvételre felajánlja, a gyártó a hulladékbirtokos részére új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az 1. melléklet 2. pontjábanmeghatározott összegű vásárlási utalványt ad a következő feltételek szerint:
a) a vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fogyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a gyártó több árengedményt vagy kedvezményt kíván a hulladékbirtokos részére biztosítani;
b) egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektromos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a gyártó egyszerre több vásárlási utalványt is elfogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berendezésnek a vásárlásához;
c) a vásárlási utalvány csak a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén használható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfogadását nem csak az átadás napján és helyszínén kívánja biztosítani;
d) a vásárlási utalvány összege nem áthárítható.
(2) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét - a 25. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a hulladékbirtokost terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kötheti.
(3) A gyártónak a hulladékot abban az esetben is át kell vennie, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az elektromos, elektronikus berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket nem tartalmazza vagy az elektromos, elektronikus berendezést megbontották. Ezekben az esetekben a gyártónak nem kell a hulladékbirtokos részére vásárlási utalványt adnia.
(4) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét abban az esetben tagadhatja meg, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az emberi egészségre, testi épségre vagy a környezetre súlyos veszélyt jelent.
(5) Ha a gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadja, jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, továbbá az átvétel megtagadásának indokát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a gyártónak és a hulladékbirtokosnak alá kell írnia. A gyártó az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a hulladékbirtokosnak átadja.
(6) Ha a gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét a (4) bekezdés szerinti indok valamelyikére hivatkozva megtagadja, a hulladékbirtokost a helyszínen tájékoztatja arról, hogy a hulladék hol és kinek adható át annak környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése érdekében. Szükség esetén a gyártó a környezetvédelmi hatóságot, illetve egy - a hulladék kezelésére jogosult - gazdálkodó szervezetet a hulladék elszállítása és annak környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése érdekében haladéktalanul tájékoztatja.
(7) Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (4) bekezdésben foglaltak bizonyítása a gyártót terheli. Ha az eljárásban a gyártó az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem mutatja be, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.
(8) A gyártó a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtéséről elektromos-, elektronikusberendezés- kategóriánként legalább a 2. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározott gyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodik.
(9) A gyártó a tárgyévben gyűjtendő hulladékmennyiséget a tárgyév február 20. napjáig elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként maga állapítja meg.

5. § (1) Ha a gyártó az átvétel helyén megállapítja vagy - a 3. melléklet szerinti minimumkövetelményekre figyelemmel - a körülményekhez képest alapos okkal feltételezi, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata - újrahasználatra történő előkészítés útján - gazdaságosan biztosítható, a gyártó az újrahasználatra történő előkészítésnek a hasznosítással és az újrafeldolgozással szemben elsőbbséget biztosít.
(2) Ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata - újrahasználatra történő előkészítés útján - gazdaságosan nem biztosítható, a gyártó a hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos- és elektronikusberendezés-kategóriánként - legalább a 2. melléklet 2.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodik (hasznosítási kötelezettség).
(3) Az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórésze esetében, amelynek hasznosítására Magyarországon nem áll rendelkezésre hasznosítási kapacitás, a hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórészének az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerint igazolt hasznosítása is.
(4) Az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórésze esetében, amelynek hasznosítására Magyarországon nem áll rendelkezésre hasznosítási kapacitás, a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórészének hasznosítási célú exportja abban az esetben tekinthető a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet alapján igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű vagy jobb feltételekkel történik.
(5) Ha a gyártó a hulladék kezeléséről nem saját maga gondoskodik, a visszavitt használt és újrahasználatra nem alkalmas elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét, illetve az átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét elkülönítetten és hiánytalanul kell átadnia az átvételre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező jogosult részére.

6. § Ha az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatra alkalmatlan, illetve a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hasznosítása, újrafeldolgozása gazdaságosan nem biztosítható, a gyártó gondoskodik a hulladék ártalmatlanításáról (ártalmatlanítási kötelezettség).

4. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége
7. §
(2) A gyártó gondoskodik arról, hogy a 2005. augusztus 13. napját követően gyártott elektromos, elektronikus berendezésen vagy - ha azon a termék mérete vagy rendeltetése miatt nem lehetséges - a termék csomagolásán, a használati útmutatóban vagy a garanciajegyen
a) a 4. mellékletben feltüntetett ábra,
b) a gyártó azonosításra alkalmas megjelölés,
c)
jól látható, felismerhető, olvasható és letörölhetetlen legyen.
(3) A gyártó a fogyasztókat magyar nyelven tájékoztatja arról, hogy
a) az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően használják, működtetik;
b) az elektromos, elektronikus berendezés tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne;
c) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el azonos gyűjtőedényben, továbbá települési hulladékként nem ártalmatlanítható;
d) a 4. mellékletben szereplő ábra azt a jelentést hordozza magában, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni;
e) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemet, akkumulátort tartalmazó elektromos, elektronikus berendezés milyen típusú elemet, akkumulátort tartalmaz, és az milyen módon távolítható el az elektromos vagy elektronikus berendezésből biztonságosan;
f) a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyén, illetve valamennyi olyan forgalmazónak, amely a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos elektromos, elektronikus berendezést értékesít, térítésmentesen átadható;
g) tevékenységével milyen szerepet vállal az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatában, újrahasználatra történő előkészítésében, valamint a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségének csökkentésében, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban; valamint
h) a 12. § (1)-(5) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket viseli, és a költségek viselésére kötelezettséget vállal.
(4) A gyártó a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét a fogyasztók részére a következő módon teljesíti:
a) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó hirdetést tartalmazó nyomtatott szórólapon, reklámújságban, továbbá katalógusban (ha ilyeneket a gyártó előállít) annak az internetes címnek a közzététele útján, amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető;
b) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben, vagy a nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben elhelyezett internetes címnek a közzététele útján (ha ilyeneket a gyártó előállít), amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető;
c) a honlapján vagy egy más gyártóval vagy gyártókkal közösen üzemeltetett honlapon; valamint
d) a fogyasztók részére elektronikusan küldött hírlevélben és az általa üzemeltetett webáruház honlapján (ha a gyártó webáruházat üzemeltet).
(5) A tájékoztatást, a tájékoztatásra történő hivatkozást, valamint az internetes címet a (4) bekezdés szerinti sajtótermék magyar nyelvű felületén mindenki számára könnyen elérhető és felismerhető helyen, jól olvasható módon kell elhelyezni.
(5a) A (4) bekezdés a) pontja szerinti sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig kell megjeleníteni, amíg az adott elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó bármilyen jellegű hirdetés abban szerepel. A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig kell megjeleníteni, amíg az adott berendezést a gyártó gyártja, illetve forgalmazza.
(6) A gyártó az új elektromos, elektronikus berendezés értékesítésekor a gyűjtéssel, a szállítással és a kezeléssel kapcsolatban felmerülő becsült költségeiről a fogyasztókat a számlán, a terméken, illetve annak csomagolásán tájékoztathatja. Ebben az esetben a ténylegesen felmerülő költségek nem haladhatják meg a tájékoztatás szerinti becsült költségeket.
(7) A gyártó kezelési kötelezettségével összefüggő, az elektromos, elektronikus berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyes anyag tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt, kezelési utasítást az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított 1 éven belül az átvállalónak, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetnek, továbbá a hasznosítást végző hulladékkezelőnek elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.

8. § (1) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalát követő 1 éven belül az Európai Unió területén első alkalommal forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés valamennyi típusát illetően az újrahasználatra, az újrahasználatra előkészítésre és a kezelésre vonatkozó ingyenes tájékoztatást mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A tájékoztatást különösen kézikönyvekben, valamint az elektronikus hírközlés szolgáltatásain keresztül kell biztosítani.
(2) A tájékoztatásnak legalább a következőkre kell kiterjednie:
a) az elektromos, elektronikus berendezésben található különböző alkatrészek és anyagok meghatározására, ideértve a berendezés működése szempontjából nem jelentős tartó és hordozó alkatrészeket is;
b) az elektromos, elektronikus berendezésben található veszélyes anyagok és keverékek meghatározására; valamint
c) arra, hogy a kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot és legalább a 26. § (1) bekezdése szerinti anyagot, alkatrészt, tartozékot, összetevőt el kell távolítani.

5. A gyártó kötelezettségeinek átruházása
9. § (1) A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételére vonatkozó kötelezettségének teljesítését - a forgalmazás helyén történő visszavételi kötelezettség kivételével - a Ktdt. hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés vonatkozásában
a) megállapodás alapján a 10. § (1) bekezdése szerinti átvállalóra (a továbbiakban: átvállaló) vagy
b) közvetítő szervezetre
átruházhatja.
(2) A gyártó az átvételi és gyűjtési, valamint kezelési kötelezettségének teljesítését - a forgalmazás helyén történő átvételi és gyűjtési kötelezettség kivételével - a Ktdt. hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezésből képződött hulladék vonatkozásában
a) megállapodás alapján azt részben vagy együttesen átvállalóra vagy
b) közvetítő szervezetre
átruházhatja.
(3) A gyártó a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles elektromos, elektronikus berendezésből képződött hulladék gyűjtésére, kezelésére vonatkozó kötelezettségének a Ktdt.-ben meghatározott
a) egyéni teljesítés,
b) állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül történő kollektív teljesítés vagy
c) termékdíjátalány-fizetés
útján tehet eleget.

10. § (1) Átvállaló - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - lehet, aki (amely) az átruházni kívánt hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére hulladékgazdálkodási engedélye folytán jogosult.
(2) Nem lehet átvállaló az, aki (amely) gazdasági tevékenységével vagy gazdasági tevékenysége körében a gyűjtési, kezelési kötelezettség átruházása céljából a gyártóval megkötött megállapodást megelőző 3 éven belül
a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, valamint
b) a Ht.
előírásainak megsértésével kapcsolatban meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el.
(3) Az átruházott kötelezettség tekintetében az átvállalóra a gyártóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) Ha a gyártó a gyűjtési, kezelési kötelezettségének teljesítését az átvállalóra átruházza, a gyártó és az átvállaló között létrejött megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:
a) az átvállalt kötelezettség megjelölését,
b) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriát,
c) az átvállalt kötelezettséggel érintett elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét (kilogrammban), valamint
d) az átvállalóra átruházott kötelezettség ellátásához kapcsolódó tevékenységének leírását.
(2) A gyártó az átvállalóval kötött megállapodást a megállapodás létrejöttét követő 15 napon belül az Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: OKTF) jóváhagyásra megküldi.
(3) A gyártó a megállapodás módosítását vagy megszűnését a módosítást vagy megszűnést követő 15 napon belül az OKTF-nek bejelenti.
(4) Az OKTF a megállapodást vagy annak módosítását határozatban jóváhagyja, ha a megállapodás vagy a megállapodás módosításának tartalma megfelel a 10. §-ban és az (1) bekezdésben előírt követelményeknek.

6. A gyártó által viselt költségek
12. § (1) A gyártó - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott eltéréssel - viseli a visszavételre, az átvételre, a gyűjtésre és a kezelésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket.
(2) Ha a gyártó a forgalmazóval értékesítési szerződést kötött, a gyártó a 22. §-ban és a 23. §-ban foglaltaknak megfelelően
a) a forgalmazó által visszavett elektromos, elektronikus berendezés tárolásának és a forgalmazótól történő elszállításának,
b) a forgalmazó által átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtésének,
c) a gyűjtőedények elhelyezésének, valamint
d) az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának a háztartásokból a gyűjtőhelyre, továbbá a gyűjtőhelyről a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállításának
költségeit viseli.
(3) A gyártó viseli a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezésből képződött, nem háztartásból származó elektromos, elektronikus berendezés hulladékának gyűjtésével, környezetkímélő kezelésével kapcsolatban felmerült költségeket.
(4) A gyártó a forgalmazó kérésére az értékesítési szerződésben meghatározott mennyiségnek megfelelő elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a forgalmazótól átveszi, és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket.
(5) Ha az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, a gyártó a történelmi hulladék átvételének, gyűjtésének és kezelésének költségeihez az adott kategóriába tartozó elektromos, elektronikus berendezés - amelyből a történelmi hulladék képződött - forgalomba hozatalának arányában járul hozzá.
(6) A gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy a gyártó által viselt költségek visszatérítésére visszafizetési eljárást alakíthat ki abban az esetben, ha az adott elektromos, elektronikus berendezést forgalomba hozatal céljából Magyarországon kívülre szállítják.

7. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége
13. § (1) A gyártó a gyűjtési, kezelési kötelezettségei ellátásának biztosítására - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - vagyoni biztosítékot képez.
(2) A vagyoni biztosíték mértékét és számításának módját az 5. melléklet határozza meg.
(3) A tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot a tárgyév február 20. napjáig kell képezni. Ha a gyártó a tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a vagyoni biztosítékot a tárgyév végéig havonta kell képeznie.
(4) A gyártónak nem kell vagyoni biztosítékot képeznie:
a) ha a gyűjtési, kezelési kötelezettségének közvetítő szervezet útján tesz eleget vagy
b) a Ktdt. hatálya alá tartozó termékdíjköteles termékek vonatkozásában.

14. § (1) A vagyoni biztosíték típusa a következő lehet:
a) a gyártói részvétel a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel történő gazdálkodásra szolgáló finanszírozási rendszerben,
b) környezetvédelmi biztosítás,
c) hitelintézet vagy biztosító intézet által vállalt garancia vagy ezzel egyenértékű banki kötelezettségvállalás,
d) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény,
e) hitelintézetnél garanciavállalás céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg vagy
f) biztosítási szerződés.
(2) A vagyoni biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg megküldi az OKTF részére.
(3) A gyártó a tárgyévi vagyoni biztosíték felett az OKTF által kiadott engedély birtokában rendelkezhet. A vagyoni biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti.
(4) A tárgyévi vagyoni biztosítékkal az OKTF jóváhagyását követően a gyártó szabadon rendelkezhet.
(5) A tárgyévi vagyoni biztosíték feletti rendelkezés jogát az OKTF a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor engedélyezi, ha a gyártó
a) a tárgyévi visszavételi, átvételi, gyűjtési, kezelési, valamint
b) az éves adatszolgáltatási
kötelezettségét teljesítette.

8. A gyártók és a közvetítő szervezetek nyilvántartásba vétele
15. § (1) A gyártó a 6. melléklet szerinti adattartalommal az OKTF-nél kérelmezi a nyilvántartásba vételét, és az adataiban bekövetkezett változásokat - a változás bekövetkezését követő 15 napon belül - az OKTF-nek az adatváltozás tényét igazoló dokumentum egyidejű csatolásával bejelenti. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet legkésőbb az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának megkezdéséig kell benyújtani. A nyilvántartásba vétel iránti kérelem és bejelentés módjára a 18/C. §-ban meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A 2. § 10. pont d) alpontja szerinti gyártót az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalának helye szerinti európai uniós tagállamban kell nyilvántartásba venni.
(3) Ha a gyártó a gyűjtési, kezelési kötelezettségének teljesítését az átvállalóra vagy a közvetítő szervezetre átruházza, a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - csatolni kell az átvállalóval vagy a közvetítő szervezettel kötött megállapodást is.
(4)
(5) A gyártó e rendelet szerinti tevékenysége megszüntetését az OKTF-nek bejelenti, és ezzel egyidejűleg a tárgyévre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti. A bejelentést és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követően az OKTF a gyártót a nyilvántartásból törli.

16. § (1) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek közvetítését végző közvetítő szervezetnek a tevékenysége megkezdéséhez, folytatásához szükséges nyilvántartásba vétel iránti kérelmét az OKTF részére kell benyújtania.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:
a) a gyártó és a közvetítő szervezet cégjegyzékszáma;
b) a kötelezettség teljesítésének módja;
c) az üzletszabályzat tervezete, ideértve az általános szerződési feltételeket is;
d) a közvetítő szervezettel szerződésben álló gyártók és forgalmazók listája; valamint
e) igazolás a (3) bekezdésben foglaltakról.
(3) A nyilvántartásba az a Ktdt. hatálya alá nem tartozó nonprofit gazdasági társaságként bejegyzett közvetítő szervezet vehető,
a) amelynek szolgáltatásait bárki igénybe veheti az alapszabályában vagy az alapító okiratában meghatározott feltételek teljesítése esetén;
b) amely az alaptevékenységéhez szükséges mértékű - legalább 30 millió forint összegű - alaptőkével rendelkezik; valamint
c) amely gazdasági tevékenységével vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény előírásainak megsértésével kapcsolatban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül meghozott jogerős hatósági határozatban vagy bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést nem követett el.
(4) Az OKTF a közvetítő szervezet nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közvetítő szervezetnek nyilvántartási számot ad.
(5) A közvetítő szervezet a nyilvántartásba vételt követően a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokban vagy körülményekben bekövetkezett változásokat - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - az OKTF-nek a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával egyidejűleg bejelenti. A bejelentés tényéről az OKTF a bejelentéstől számított 30 napon belül a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőséget (a továbbiakban: felügyelőség) tájékoztatja.
(6) Az OKTF a közvetítő szervezetet törli a nyilvántartásból, ha a nyilvántartás feltételei már nem állnak fenn.
(7)

9. A gyártó, az átvállaló és a közvetítő szervezet nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége
17. § (1) A gyártó a 7. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és arról a tárgyév február 20. napjáig az OKTF részére adatot szolgáltat.
(2) Ha a gyártó termékdíjátalány-fizetés vagy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezeten keresztül történő kollektív teljesítés útján tesz eleget a gyűjtési, kezelési kötelezettségének, kizárólag a 7. melléklet 1. pontjában, valamint a 2. pont a)-c) és h) alpontjában foglaltakról kell adatot szolgáltatnia.

18. § (1) A közvetítő szervezet a 8. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
(2) A közvetítő szervezet a vele szerződésben álló gyártók összesített adatairól a tárgyév február 20. napjáig az OKTF részére a 8. melléklet 1. pontja szerinti adattartalommal adatot szolgáltat.
(3) A közvetítő szervezet a (2) bekezdésben foglaltakon túl az OKTF részére a tárgyév február 20. napjáig a következőkről szolgáltat adatot:
a) a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján visszavett elektromos, elektronikus berendezés tömegéről (kilogrammban);
b) a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján átvett és gyűjtött hulladék tömegéről (kilogrammban);
c) arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel milyen mennyiségre kötött megállapodást visszavételre, átvételre, gyűjtésre, kezelésre.

18/B. § (1) Az átvállaló a 8. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és arról a tárgyév február 20. napjáig az OKTF részére adatot szolgáltat.
(2) Az átvállaló az (1) bekezdésben foglaltakon túl az OKTF részére a tárgyév február 20. napjáig a következőkről szolgáltat adatot:
a) a tárgyévet megelőző évben az általa kötött megállapodások alapján visszavett elektromos, elektronikus berendezés tömegéről (kilogrammban);
b) arról, hogy mely gyártókkal, forgalmazókkal, gazdálkodó szervezetekkel milyen mennyiségre kötött megállapodást visszavételre, átvételre, gyűjtésre, kezelésre.

18/C. § (1) A nyilvántartást valamennyi kötelezettnek úgy kell vezetnie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.
(2) Az adatszolgáltatás a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő.

19. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.
(2) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus úton, az elektronikus aláírásról szóló törvényben meghatározottak szerinti minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető.

20. § (1) Az OKTF minden év szeptember 1-jéig feldolgozza a teljesített adatszolgáltatások adatait. Az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatok nyilvánosak, és az OKTF honlapján keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők. A gyártók és a nevükben eljáró harmadik személyek nyilvántartásba vételének megkönnyítése érdekében, az OKTF az európai uniós tagállamok nyilvántartási rendszeréhez történő hozzáférés lehetőségét az elérhetőség megjelölésével a honlapján biztosítja.
(2) A tartalmilag vagy formailag hibás adatot szolgáltató kötelezettet az OKTF az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belül történő hiánypótlásra szólítja fel.

10. A meghatalmazott képviselő
21. § (1) Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban székhellyel rendelkező gyártó az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét meghatalmazott képviselője útján teljesíti, ha Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, és a meghatalmazott képviselő a tevékenységét nem a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti valamelyik letelepedési formában végzi.

11. A forgalmazó kötelezettségei
22. § (1) A forgalmazónak felajánlott használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételére a 3. § rendelkezéseit, a forgalmazónak felajánlott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételére és gyűjtésére a 4. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A forgalmazó a hulladékbirtokos által felajánlott olyan elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, amelynek egyik oldala sem haladja meg a 25 cm-t, a hulladékbirtokostól a legalább 400 m2 alapterületű elektromos, elektronikus berendezés értékesítésére alkalmas eladótérrel rendelkező kiskereskedelmi tevékenységet végző üzletében vagy az üzlet előtt, mellett kialakított speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényben, vagy az üzletben közvetlenül veszi át.
(3) A gyűjtőedényt jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
(4) Ha a fogyasztó a forgalmazótól új elektromos, elektronikus berendezést vásárol, és azt a forgalmazó a fogyasztónak házhoz szállítja, a forgalmazó a fogyasztó által felajánlott, a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a nem természetes személy fogyasztótól (hulladékbirtokostól) legalább ingyenesen, a természetes személy fogyasztótól, hulladékbirtokostól vásárlási utalvány ellenében átveszi és elszállítja.
(5) Ha a forgalmazó a hulladék kezeléséről nem saját maga gondoskodik, a visszavitt elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét, illetve az átvett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét elkülönítetten és hiánytalanul át kell adnia a gyártó vagy az átvételre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező jogosult részére.
(6) A forgalmazó a vásárlási utalvány, a kedvezmény összegét a gyártóra nem háríthatja át.

23. § (1) A forgalmazó az e rendelet szerinti kötelezettségéről a fogyasztót, a hulladékbirtokost tájékoztatja.
(2) A fogyasztók, hulladékbirtokosok forgalmazó általi tájékoztatására a 7. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

12. Az újrahasználatra vonatkozó szabályok
24. § (1) Használt elektromos, elektronikus berendezés kizárólag a 3. mellékletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hozható ismételten forgalomba.
(2) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés csak azt követően hozható forgalomba, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést tisztítás, javítás és ellenőrzés útján újrahasználatra megfelelően előkészítettek, és az a Ht. 9. § (1) bekezdésében és 3. mellékletében meghatározott valamennyi feltételt teljesíti.
(3) Ha a 3. mellékletben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az újrahasználatra előkészíteni kívánt használt elektromos, elektronikus berendezést hulladéknak kell tekinteni, és a Ht. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodni kell annak kezeléséről.

13. A gyűjtésre, a szállításra és a kezelésre vonatkozó szabályok
25. § (1) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést - különösen az ózonlebontó anyagokat és fluorozott, üvegházhatást okozó gázokat tartalmazó hőcserélő berendezések hulladékát, a higanyt tartalmazó fénycsövek hulladékát és a fotovoltaikus panelek hulladékát - elkülönítetten kell gyűjteni.
(2) Ha az elektromos, elektronikus berendezés nem háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, és a nem természetes személy hulladékbirtokos a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú elektromos, elektronikus berendezéssel, a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet által üzemeltetett gyűjtőhelyen a jogosultnak átadja, és annak kezelési költségeit megfizeti.
(3) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést az átvételi helyhez, valamint az átvételi helytől a hulladék kezelésének helyére történő szállítása során nem kell veszélyes hulladékként szállítani.
(4) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítását és gyűjtését úgy kell végezni, hogy a berendezésben lévő veszélyes anyagok elkülönítése, újrahasználatra előkészítése, újrafeldolgozása maradéktalanul biztosítható legyen. Az újrahasználatra előkészítés és az újrafeldolgozás különösen akkor biztosítható, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítása és gyűjtése során a hulladék nem károsodik, szennyeződik, és nincs kitéve az időjárás hatásainak.
(5) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítását a 9. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően kell végezni.

26. § (1) A kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot és legalább a következő anyagokat, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket kell eltávolítani (eltávolítás):
a) a PCB, valamint PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott PCB-t tartalmazó berendezéseket;
b) a higanyt tartalmazó összetevőket, így különösen a kapcsolókat, a háttérvilágítást biztosító lámpákat;
c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemeket, akkumulátorokat;
d) a mobiltelefonok nyomtatott áramköri lapjait általánosan, továbbá egyéb eszközök nyomtatott áramköreit, ha a nyomtatott áramköri lap felülete nagyobb, mint 10 cm2 ;
e) a tonereket (a folyadékos, zselés és színes tonereket egyaránt);
f) a brómtartalmú gyulladásgátló szert tartalmazó műanyagokat;
g) az azbeszthulladékot, valamint az azbeszttartalmú összetevőket;
h) a katódsugárcsöveket;
i) a fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), a részlegesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (HCFC), a fluorozott szénhidrogéneket (HFC), a szénhidrogéneket (HC);
j) a gázkisülés elvén működő lámpákat;
k) a 100 cm2 -nél nagyobb felületű folyadékkristályos kijelzőket (lehetőség szerint burkolattal együtt), valamint az összes olyan kijelzőt, amelynek háttérvilágítását gázkisüléses lámpával oldották meg;
l) a külső elektromos vezetékeket;
m) a külön jogszabály szerint meghatározott nehezen feldolgozható kerámiaszálakat tartalmazó összetevőket;
n) a radioaktív alkotókat tartalmazó összetevőket, kivéve a határérték alattiakat;
o) a 25 mm-nél nagyobb magasságú, 25 mm-nél nagyobb átmérőjű vagy hasonló méretű, veszélyes anyagokat tartalmazó elektrolitikus kondenzátorokat.
(2) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a következő alkatrészeket és összetevőket kell eltávolítani:
a) a katódsugárcsövek esetében a fluoreszkáló réteget;
b) az ózont lebontó gázokat tartalmazó elektromos, elektronikus berendezések és az olyan elektromos, elektronikus berendezések esetében, amelyek globális felmelegedési potenciálja a 15-ös értéket meghaladja, így különösen a habokat és hűtőberendezéseket, a gázokat ki kell vonni és azokat kezelni kell; az ózont lebontó gázokat az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletében előírtaknak megfelelően kell kezelni;
c) a gázkisüléses lámpák esetében a higanyt.
(3) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kizárólag az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előkezelést követően kezelhető.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az ne akadályozza az elektromos, elektronikus berendezés vagy a berendezés egyes összetevőinek környezetvédelmi szempontból megfelelő újrahasználatát és újrafeldolgozását.
(5) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően meg kell mérni.
(6) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelése során az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

27. § A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelésére - a tárolást is ideértve - szolgáló helyen a következő feltételeket kell biztosítani:
a) mérleg a kezelt hulladék tömegének mérésére,
b) át nem eresztő felületek és víz-, illetve időjárásálló borítás a megfelelő területeken, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, szükség esetén ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,
c) megfelelő hulladéktároló hely a szétszerelt alkatrészekhez, összetevőkhöz,
d) megfelelő tartályok a szárazelemek, a PCB/PCT tartalmú kondenzátorok és egyéb veszélyes hulladék, így különösen a radioaktív hulladék tárolására, valamint
e) vízkezelő berendezések, az egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően.

14. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok
28. § A gyártó az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek teljesítését, valamint az átvállalónak és a közvetítő szervezetnek az e kötelezettségek átvállalása alapján végzett tevékenységét az OKTF ellenőrzi.

29. § Ha a gyártó és az átvállaló között létrejött megállapodás alapján a gyártó, az átvállaló a tárgyévi átvételi és gyűjtési kötelezettséggel érintett hulladékmennyiséget nem igazolja, az átvételi, gyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségét nem teljesíti, az OKTF a kötelezettséggel érintett hulladék kezeléséről a gyártó vagy az átvállaló által nyújtott vagyoni biztosíték terhére, az arra feljogosított hulladékkezelő útján gondoskodik.

15. Tájékoztatás a tagállamok részére és jelentés az Európai Bizottság felé
30. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezések olyan hulladékára vonatkozó információknak az Európai Unió tagállamainak részére történő ingyenes átadásáról, amelyet
a) a gyártók, illetve a nevükben eljáró harmadik személyek,
b) a forgalmazók vagy
c) gyűjtőhelyek és hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői vettek át, illetve gyűjtöttek össze.
(2) Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (5) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról - a 2004/249/EK bizottsági határozat, valamint a 2005/369/EK bizottsági határozat alapján - a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

16. Igazgatási együttműködés és információcsere
31. § (1) Annak érdekében, hogy a kötelezettek megfeleljenek e rendelet előírásainak, a környezetvédelemért felelős miniszter együttműködik az Európai Unió tagállamaival és az Európai Unió Bizottságával.
(2) Az együttműködés különösen a környezetvédelmi hatóság részére szolgáltatott adatokhoz, valamint a kötelezettek ellenőrzésének eredményeihez történő hozzáférés engedélyezésére terjed ki.

17. Záró rendelkezések
32. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 36-39. §, a 10. melléklet és a 11. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 40-43. §, a 12. melléklet és a 13. melléklet 2018. január 1-jén lép hatályba.

33. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

34. § (1) A gyártó 2015. december 31-éig biztosítja, hogy az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának tekintetében az összegyűjtött hulladékmennyiség lakosonkénti éves átlagos aránya elérje a tárgyévet megelőző 3 évben összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegét, ha az éves gyűjtési arány meghaladja a 4 kilogramm mennyiséget.
(2) A gyártó 2016. január 1-jétől biztosítja, hogy az összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömege eléri a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 45%-át. A gyártó biztosítja továbbá, hogy ez a gyűjtési arány 2018. december 31-éig folyamatosan növekedjen.
(3) A gyártó 2019. január 1-jétől biztosítja, hogy az összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömege eléri
a) a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 65%-át vagy
b) a Magyarországon képződött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések legalább 85%-át.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében a gyártónak gondoskodnia kell a hasznosítási arányok teljesítéséről az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban.

35. § (1) Ez a rendelet
a) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
d) az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének és az azt módosító 2013/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a rendelet
a) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/312/EK tanácsi határozat 1. cikkének;
b) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 2004. március 11-i 2004/249/EK bizottsági határozat 1. cikkének;
c) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. május 3-i 2005/369/EK bizottsági határozat 1. cikkének, 2. cikk (1)-(3) bekezdésének, 3. cikkének, valamint mellékletének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(4) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

35/A. § A 7. § (2) bekezdését az elektromos, elektronikus berendezésnek minősülő nyomtatópatronokra 2015. december 31-ig nem kell alkalmazni.

37. § (1)
(2) A 22. § (4) bekezdésében a "fogyasztótól, hulladékbirtokostól átveszi és elszállítja" szövegrész helyébe a "nem természetes személy fogyasztótól (hulladékbirtokostól) legalább ingyenesen, a természetes személy fogyasztótól, hulladékbirtokostól vásárlási utalvány ellenében átveszi és elszállítja" szöveg lép.

38. § Az 1. melléklet helyébe a 10. melléklet lép.

44. § Hatályát veszti az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez
1. Elektromos, elektronikusberendezés-kategóriák:
1. háztartási nagygépek;
2. háztartási kisgépek;
3. információs (IT) és távközlési berendezések;
4. szórakoztatóelektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek;
5. világítótestek;
6. elektromos és elektronikus szerszámok, kivéve nagyméretű, rögzített ipari szerszámok;
7. játékok, szabadidős és sportfelszerelések;
8. orvostechnikai eszközök, kivéve beültetett és fertőzött termékek;
9. ellenőrző és vezérlőeszközök;
10. adagoló automaták.
2. Az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák és a részüket képező egyes berendezések nem teljes listája (vámtarifaszámok alapján), valamint a vásárlási utalvány összegének legkisebb mértéke*:
1. Háztartási nagygépek:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási
utalvány értéke:
Nagyméretű hűtőberendezések 700 Ft
8418 10 20 Kombinált hűtő-fagyasztó gép, külön
külső ajtókkal, 340 litert meghaladó
űrtartalommal 700 Ft
Hűtőszekrények 700 Ft
8418 10 80 Kombinált hűtő-fagyasztó gép, külön
külső ajtókkal, 340 litert meg nem haladó űrtartalommal 700 Ft
21 Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép 700 Ft
29 00 Más háztartási hűtőgép 600 Ft
69 00 Más hűtőkészülék 700 Ft
Fagyasztók 700 Ft
8418 30 20 Fagyasztóláda legfeljebb 800 liter
űrtartalommal 700 Ft
40 20 Fagyasztószekrény legfeljebb 900
liter űrtartalommal 700 Ft
69 00 Más fagyasztókészülék 700 Ft
Élelmiszerek hűtésére, konzerválására és tárolására
szolgáló egyéb nagyméretű
berendezések 700 Ft

8418 50 11 Hűtött kirakat és pult (a
hűtőegységgel vagy elpárologtatóval együtt), fagyasztott élelmiszer tárolására 700 Ft
50 19 Hűtött kirakat és pult (a
hűtőegységgel vagy elpárologtatóval együtt), nem fagyasztott élelmiszer tárolására 700 Ft
50 90 Más hűtőberendezési tárgy 500 Ft
Mosógépek 700 Ft
8450 11 Háztartásban vagy mosodában
használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is; legfeljebb 10 kg szárazruha- kapacitású, teljesen automata 700 Ft
12 00 Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az
olyan gépet is, amely mos és szárít is; legfeljebb 10 kg szárazruha- kapacitású mosógép beépített centrifugális szárítóval 600 Ft
19 00 Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az
olyan gépet is, amely mos és szárít is; legfeljebb 10 kg szárazruha- kapacitású más mosógép 700 Ft
20 00 Háztartásban vagy mosodában
használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is;
10 kg-ot meghaladó szárazruha- kapacitású mosógép 500 Ft
Ruhaszárító gépek 600 Ft
8421 12 00 Centrifugális ruhaszárító 700 Ft
8451 21 00 Legfeljebb 10 kg szárazruha-
kapacitású szárítógép 500 Ft
Mosogatógépek 700 Ft
8422 11 00 Háztartási mosogatógép 700 Ft
Tűzhelyek és sütők
Elektromos sütők
Elektromos főzőlapok 700 Ft
8516 60 Sütő, tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély 500 Ft
Mikrohullámú sütők 300 Ft
8516 50 00 Mikrohullámú sütő 300 Ft
Főzésre és élelmiszer-feldolgozásra szolgáló egyéb nagyméretű
berendezések 700 Ft
Elektromos fűtőberendezések 300 Ft
8516 29 50 Folyadékkal töltött radiátor 300 Ft
29 91 Más elektromos fűtőkészülék
beépített ventilátorral 300 Ft

Elektromos fűtőtestek 300 Ft
8516 21 00 Hőtárolós radiátor 300 Ft
Helyiségek, ágyak, ülőbútorok
fűtésére szolgáló egyéb háztartási nagygépek 500 Ft
8418 61 00 Hőszivattyúk A 8415 alá tartozó berendezések 500 Ft
8516 29 99 Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos gép 300 Ft
Elektromos ventilátorok 100 Ft
8414 51 00 Asztali, padlóra állítható, falra,
ablakra, mennyezetre vagy tetőre szerelhető ventilátor, beépített elektromotorral, legfeljebb 125 W teljesítménnyel 100 Ft
59 Más ventilátor 100 Ft
Légkondicionáló berendezések
8415 Légkondicionáló berendezés
motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható A gépjármű részeként beépített
berendezések 700 Ft
Egyéb szellőztető-, elszívó- és
légkondicionáló berendezések 500 Ft
Egyéb háztartási nagygépek 500 Ft
8543 70 51 Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt
felszerelések ultraibolya A sugarat felhasználó, legfeljebb 100 cm hosszúságú fénycsővel 500 Ft
70 55 Más napozóágyak, napozólámpák és
hasonló, napozáshoz használt felszerelések ultraibolya A sugarat felhasználó más fénycsővel 500 Ft
70 59 Más napozóágyak, napozólámpák és
hasonló, napozáshoz használt felszerelések 500 Ft
2. Háztartási kisgépek:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány
értéke:
Porszívók 100 Ft
8508 Porszívó A 8508 70 alá tartozó alkatrészek 100 Ft

Szőnyegseprűk 100 Ft
Egyéb takarítóberendezések 300 Ft
8451 80 80 Folyékony tisztítóoldatot a szőnyegre
fecskendező, ezután az oldatot szívással eltávolító szőnyegtakarító berendezés, amely nem a száraz- és nedves-porszívók kombinációja 200 Ft
8509 80 00 Más elektromechanikus háztartási készülék beépített elektromotorral 200 Ft
Varró-, kötő-, fonó- és egyéb, textil feldolgozására használt gépek 300 Ft
8452 10 Háztartási varrógép 300 Ft
8447 20 Síkkötő gép; hurkológép 300 Ft
Vasalók és ruhanemű vasalására, mángorlására és egyéb kezelésére
szolgáló más berendezések 100 Ft
8516 40 Villanyvasaló 100 Ft
Kenyérpirítók 50 Ft
8516 72 00 Kenyérpirító 50 Ft
Olajsütők 300 Ft
8516 79 20 Olajsütő 300 Ft
Darálók, kávéfőzőgépek és
tárolóedények vagy csomagolások lezárására vagy felnyitására szolgáló berendezések 100 Ft
8509 Elektromechanikus háztartási
készülék, beépített elektromotorral A 8509 90 alá tartozó
alkatrészek 100 Ft
8516 71 00 Kávé- vagy teafőző 100 Ft
Elektromos kések 100 Ft
Hajvágó eszközök, hajszárítók,
elektromos fogkefék, borotváló-, masszírozó- és egyéb, testápolásra szolgáló berendezések 100 Ft
8510 Villanyborotva, -hajnyíró gép és
szőreltávolító készülék beépített elektromotorral A 8510 90 alá tartozó alkatrészek 100 Ft
8516 31 Hajszárító 100 Ft
32 Más fodrászati készülék 100 Ft
33 Kézszárító készülék 100 Ft
79 70 Más elektrotermikus készülék 100 Ft
9019 10 10 Elektromos vibrációs masszírozó
készülék 100 Ft
Órák és karórák, időmérésre, -
jelzésre és az idő nyilvántartására szolgáló egyéb berendezések 100 Ft
9101 Karóra, zsebóra és más hasonló óra
(stopperóra is), nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal 100 Ft
9102 Karóra, zsebóra és más hasonló óra
(stopperóra is) A 9104 alá tartozó berendezések 100 Ft

9103 Óra, kisóraszerkezettel A 9104 alá tartozó berendezések 100 Ft
9104 00 00 Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz A gépjármű részeként beépített berendezések 100 Ft
9105 Más óra 100 Ft
9106 Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére szolgáló készülék, óraszerkezettel, kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló) 200 Ft
9107 Óraszerkezettel, kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló 100 Ft
9108 Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt 100 Ft
9109 Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt 100 Ft
Mérlegek 100 Ft
8423 10 Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg Nem elektromos eszközök 100 Ft
Egyéb háztartási kisgépek 100 Ft
8516 10 Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló 300 Ft
8516 80 Elektromos fűtőellenállás 100 Ft
3. Információs (IT) és távközlési berendezések:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Központi adatfeldolgozás:
a) Nagyszámítógépek 700 Ft
8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 700 Ft
b) Miniszámítógépek 500 Ft
8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 500 Ft

c) Nyomtatók 300 Ft
8443 31
32
39 Nyomtatók, másológépek és faxgépek (kombinálva is) Nyomdaipari gép, amely nyomólapok, nyomóhengerek és más, a 8442 alá tartozó más nyomóalkatrész segítségével működik 300 Ft
Személyi informatikai eszközök:
a) Személyi számítógépek (központi feldolgozó egység, egér, monitor és billentyűzet is) 500 Ft
8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 500 Ft
8528 41 00 Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 300 Ft
51 00 Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 300 Ft
b) Hordozható számítógépek (központi feldolgozó egység, egér, monitor és billentyűzet is) 500 Ft
8471 30 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 500 Ft
c) Kisméretű hordozható számítógépek 500 Ft
8471 30 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 500 Ft
Elektronikus jegyzettömbök 300 Ft
8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 300 Ft

Nyomtatók 300 Ft
8443 31
32 39 Nyomtatók, másológépek és faxgépek (kombinálva is) 300 Ft
Másolóberendezések 500 Ft
8443 32 91 Szkenneralapú másológép elektrosztatikus nyomtatóval 500 Ft
32 93 Más, optikai rendszerrel ellátott másológép 500 Ft
Elektromos és elektronikus írógépek 300 Ft
8469 00 91 Elektromos és elektronikus írógép 300 Ft
Zseb- és asztali számológépek, továbbá információk elektronikus eszközökkel történő összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására, bemutatására, illetve továbbítására szolgáló egyéb termékek és berendezések 100 Ft
8470 10 00 Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő-gép 100 Ft
21 00 Más elektronikus számológép nyomtatószerkezettel 100 Ft
29 00 Más elektronikus számológép 100 Ft
50 00 Pénztárgép 100 Ft
90 00 Elektronikus könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadógép és hasonló gép számoló szerkezettel 100 Ft
8528 61 00 Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor 300 Ft
69 10 Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítő (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével működő más projektor 300 Ft
8542 32 Tárolók 100 Ft
8543 33 Erősítő 100 Ft
Felhasználói terminálok és rendszerek 100 Ft
8471 Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó-, adatátírógép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, máshol nem említett gépi adatfeldolgozáshoz 500 Ft

8528 41 00 Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 500 Ft
51 00 Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 300 Ft
Faxberendezések (faxok) 300 Ft
8443 32 30 Telefax (képtávíró) 300 Ft
8517 Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit A 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek, továbbá a 8517 70 alá tartozó alkatrészek 300 Ft
Telexek Telefonok Nyilvános telefonok Vezeték nélküli telefonok Mobiltelefonok 100 Ft
8517 Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit A 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek, továbbá a 8517 70 alá tartozó alkatrészek 100 Ft
Üzenetrögzítő-rendszerek, továbbá hang, kép vagy más információk távközlési eszközökkel történő továbbítására szolgáló egyéb termékek és berendezések 100 Ft
8519 81 51 Diktafon, amely csak külső áramforrással működik 100 Ft
81 11 Szövegismétlő-készülék telefonhoz 100 Ft
50 00 Telefonüzenetrögzítő-készülék 100 Ft
8518 29 30 Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300Hz és 3,4 kHz közötti, átmérője legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus 100 Ft
4. Szórakoztatóelektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Rádiókészülékek 100 Ft
8527 Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is* 100 Ft
Televíziókészülékek 500 Ft
8528 Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang-, képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is A 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek 500 Ft
Videokamerák 300 Ft
8525 80 Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők A 8525 80 11 alá tartozó berendezések 300 Ft
9007 Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó, készülékkel vagy anélkül A 9007 11 00 alá tartozó berendezések, valamint a 9007 91 és a 9007 92 alá tartozó alkatrészek és tartozékok 300 Ft
Videomagnók 300 Ft
8521 Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is
Hifiberendezések 300 Ft
8519 Hangfelvevő- vagy hanglejátszókészülék A gépjármű részeként beépített berendezések 300 Ft
Audioerősítők 300 Ft
8518 Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység A 8518 90 00 és a 8518 90 alá tartozó alkatrészek 300 Ft

Hangszerek, továbbá a hang, illetve kép (beleértve a szignálokat is) rögzítésére vagy reprodukálására szolgáló egyéb termékek és berendezések, illetve a hang és kép továbbítására szolgáló nem távközlési technológiák 300 Ft
9207 Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 300 Ft
8518 Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység A 8518 40, 8518 50 00 alá tartozó berendezések és a 8518 90 alá tartozó alkatrészek 300 Ft
8543 70 30 Antennaerősítő 300 Ft
9006 10 00 Fényképezőgép, nyomólemez vagy -henger készítésére A 8539 alá tartozó kisülési cső, továbbá a nem elektromos eszközök, a 9006 10 00, a 9006 30 00, a 9006 61 00 és a 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és a 9006 99 alá tartozó tartozékai 300 Ft
30 00 Víz alatti használatra, légi felvételekre tervezett speciális fényképezőgép; törvényszéki vagy kriminológiai célra összehasonlító fényképezőgép 300 Ft
40 00 Azonnal előhívó (polaroid) fényképezőgép 300 Ft
51 00 Más fényképezőgép közvetlen keresővel [egylencsés visszatükrözés (SLR)], legfeljebb 35 mm szélességű filmtekercshez 300 Ft
52 00 Más fényképezőgép más, 35 mm-nél kisebb szélességű filmtekercshez 300 Ft
53 Más fényképezőgép más, 35 mm szélességű filmtekercshez 300 Ft
59 00 Más fényképezőgép 300 Ft
9008 10 00 Diavetítő 300 Ft
Fotovoltaikus panelek 200 Ft
8541 40 90 Fotovoltaikus elem 100 Ft
5. Világítótestek:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Fénycsöves világítótestek A háztartási világítótestek 50 Ft
9405 Lámpa és világító-felszerelés, beleértve a keresőlámpát és a sportlámpát is; továbbá megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve; fénycsöves világítótest A közterület vagy a közlekedési útvonal világítására szolgáló termékek, a háztartási világítótestek, a 9405 10 21, a
9405 10 91, a
9405 20 11, a
9405 20 91, a
9405 40 31 és a
9405 40 91 termékek 50 Ft
Egyenes fénycsövek 50 Ft
8539 31 10 Fénycső izzókatóddal, kettős végű foglalattal 50 Ft
Kompakt fénycsövek 50 Ft
8539 31 90 Más fénycső izzókatóddal 50 Ft
Nagy intenzitású kisülő lámpák, beleértve a nagynyomású nátriumlámpákat és a fém halogénlámpákat 50 Ft
8539 32 Higany- vagy nátriumlámpa; fémhalogén lámpa 50 Ft
Kisnyomású nátriumlámpák 50 Ft
Egyéb világítótestek, illetve fényszóró vagy fényszabályozó berendezések Izzólámpa 50 Ft
8512 10 00 Kerékpár világítókészüléke 50 Ft
20 00 Világítókészülék gépjárműhöz A gépjármű részeként beépített berendezések 50 Ft
8513 10 00 Hordozható elektromos lámpa saját energiaforrással 50 Ft
8539 49 10 Ultraibolya lámpa 50 Ft
49 30 Infravörös lámpa 50 Ft
8541 40 10 Fénykibocsátó dióda, beleértve a lézerdiódát 20 Ft
9405 10 Csillár és más mennyezeti vagy fali elektromos világítófelszerelés A közterület vagy a közlekedési útvonal világítására szolgáló termékek, és a fénycsöves termékek 50 Ft
20 Elektromos asztali, íróasztali, éjjeliszekrény- vagy állólámpa Fénycsöves termék 50 Ft
30 00 Karácsonyfaégő-készlet Fénycsöves termék 50 Ft
40 Más elektromos lámpa és világító felszerelés Fénycsöves termék 50 Ft
60 Megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók Fénycsöves termék 50 Ft
6. Elektromos és elektronikus szerszámok, kivéve nagyméretű, rögzített ipari szerszámok:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Fúrók 200 Ft
8459 10 00 Hordozható elektromos fúrógép 100 Ft
29 00 Más fúrógép Numerikus 100 Ft
Fűrészek 200 Ft
8467 22 00 Fűrész 200 Ft
Varrógépek 300 Ft
8452 21 00 Más automata varrógép 300 Ft
29 00 Más varrógép 300 Ft
Fa, fém és egyéb anyagok esztergálására, aprítására, csiszolására, őrlésére, fűrészelésére, vágására, nyírására, fúrására, lyukasztására, perforálására, hajtogatására, hajlítására és hasonló megmunkálására szolgáló berendezések A nagyméretű helyhez kötött berendezések 300 Ft
8458 19 00 Más vízszintes fémipari eszterga 300 Ft
99 00 Más eszterga 300 Ft
8459 39 00 Furatmegmunkáló marógép Numerikus 200 Ft
40 90 Furatmegmunkáló gép Numerikus 200 Ft
69 Marógép Numerikus 200 Ft
70 00 Más menetfúró vagy menetvágó gép 200 Ft
8467 Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő A 8467 91, a 8467 92, és a 8467 99 alá tartozó alkatrészek 200 Ft
Szegecselésre, szegezésre, csavarásra, illetve szegecsek, szögek, csavarok eltávolítására vagy hasonló célokra szolgáló szerszámok 300 Ft
8467 Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő A 8467 91, a 8467 92 és a 8467 99 alá tartozó alkatrészek 300 Ft
Hegesztésre, forrasztásra és hasonló célokra szolgáló szerszámok 400 Ft
8468 Elektromos hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is A 8468 90 alá tartozó alkatrészek 400 Ft
8515 11 00 Forrasztópáka és -pisztoly 100 Ft
Szórásra, kenésre, diszperzióra, illetve folyadékok vagy gázok másfajta kezelésére szolgáló berendezések 300 Ft
8424 Folyadék vagy por kilövésére, szórására vagy porlasztására szolgáló elektromos gép, készülék A 8424 90 alá tartozó alkatrészek 200 Ft
Fűnyírók és egyéb kertészeti szerszámok 200 Ft
8432 Elektromos talaj-előkészítésre vagy -megmunkálásra szolgáló gép A 8432 90 alá tartozó alkatrészek 300 Ft
8433 Elektromos fűkaszálógép 200 Ft
8413 70 21 Egyfokozatú centrifugális búvárszivattyú 200 Ft

7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Villanyvonatok vagy autóversenykészletek 100 Ft
9503 00 30 Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű, méretarányos összeszerelhető modell készletben, működő is 100 Ft
9504 90 10 Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű 100 Ft
Kézi videojáték-konzolok 100 Ft
9504 90 90 Kézi videojátékok, konzolok 100 Ft
Videojátékok 100 Ft
9504 10 00 Tévéhez kapcsolható videojáték 100 Ft
Számítógépek kerékpározáshoz, búvárkodáshoz, futáshoz, evezéshez stb. 200 Ft
8470 Számítógépek kerékpározáshoz, búvárkodáshoz, futáshoz, evezéshez stb. 200 Ft
Elektromos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó sportfelszerelések 100 Ft
Érmével működő játékautomaták 1000 Ft
9504 30 Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetőeszközökkel működő elektromos, elektronikus más játék A tekepálya felszerelés, továbbá a 9504 30 90 alá tartozó alkatrészek 1000 Ft
9503 00 75
79 Beépített motorral működő más játék és modell 100 Ft
8. Orvostechnikai eszközök, kivéve a beültetett és fertőzött termékek:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Sugárterápiás berendezések 500 Ft
9022 Röntgen-, vagy alfa-, béta- vagy gammasugárzással működő berendezés orvosi, sebészeti, fogászati vagy állatorvosi célra is, radiográf vagy radioterápiai készülék A 9022 90 alá tartozó alkatrészek és tartozékok, valamint az állatorvosi berendezések és tartozékaik 500 Ft
Kardiológiai berendezések 500 Ft
Dializáló berendezések 500 Ft
Lélegeztetőgépek 500 Ft
Nukleáris medicina berendezései 500 Ft
Laboratóriumi berendezések in vitro diagnózishoz 500 Ft
9027 Fizikai vagy vegyi analízisre szolgáló orvosi, sebészeti, fogászati vagy állatorvosi elektromos, elektronikus készülék és műszer A 9027 90 alá tartozó alkatrészek és tartozékok, valamint az állatorvosi készülékek, műszerek és tartozékaik 500 Ft
Analizálóberendezések 500 Ft
Fagyasztók 500 Ft
8418 30 Fagyasztóláda, legfeljebb 800 liter űrtartalommal Nem orvosi 500 Ft
40 Fagyasztószekrény, legfeljebb 900 liter űrtartalommal Nem orvosi 500 Ft
50 90 Más hűtőberendezési tárgy 500 Ft
69 00 Más hűtő- vagy fagyasztókészülék Nem orvosi 500 Ft
Megtermékenyítési tesztek 100 Ft
Betegségek, sérülések vagy rokkantság kimutatására, megelőzésére, megfigyelésére, kezelésére és enyhítésére szolgáló egyéb berendezések Nem elektromos 300 Ft
9006 30 00 Belső szervek orvosi vagy sebészeti vizsgálatára tervezett speciális fényképezőgép; törvényszéki vagy kriminológiai célra összehasonlító fényképezőgép 300 Ft
9018 Elektromos, elektronikus orvosi, sebészeti, fogászati vagy állatorvosi műszer és készülék, szcintigráf készülék is Állatorvosi műszerek, készülékek és tartozékaik 500 Ft
9. Ellenőrző és vezérlőeszközök:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Füstjelző berendezések 100 Ft
8531 10 Tüzet jelző riasztókészülék és hasonló A 8512 és a 8530 alá tartozó berendezések 100 Ft
Fűtésszabályozók 100 Ft
9027 Háztartási vagy laboratóriumi mérő és szabályozó elektromos, elektronikus készülékek, berendezések 100 Ft
Termosztátok 100 Ft
9032 10 20 Elektronikus termosztát 100 Ft
Háztartási vagy laboratóriumi mérő- és szabályozó berendezések 100 Ft
8423 Mérleg, beleértve a súllyal működtetett számláló- vagy ellenőrzőmérleget is A 8423 10 10 alá tartozó berendezések, és az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg 100 Ft
8537 10 Ellenőrző és vezérlőeszközök (pl. vezérlőpultok) 200 Ft
Ipari létesítményekben használt egyéb ellenőrző és vezérlőeszközök (pl. vezérlőpultok) 300 Ft
8423 Mérleg, beleértve a súllyal működtetett számláló- vagy ellenőrzőmérleget is A 8423 10 10 alá tartozó berendezések, és az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg 100 Ft
8512 30 10 Gépjárműhöz használt hangjelző riasztóberendezés A gépjármű részeként beépített berendezés 100 Ft
8531 Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést jelző riasztókészülék) A 8531 10, a 8512, továbbá a 8530 alá tartozó berendezések, valamint a 8531 90 alá tartozó alkatrészek 100 Ft
10. Adagolóautomaták:

Vámtarifaszám: Megnevezés: Kivételek: Vásárlási utalvány értéke:
Melegital-automaták 1000 Ft
8476 21 00 Automata italárusító-gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel 1000 Ft
Szilárdtermék-automaták 1000 Ft
8476 81
89 Más árusítóautomata 1000 Ft
Pénzkiadó automaták 1000 Ft
8472 90 Bankjegykiadó automata 1000 Ft
Termékek automatikus kiadására szolgáló mindenfajta berendezés 1000 Ft
8476 21 29 Automata italárusító-gép 1000 Ft
* Abban az esetben, ha a gyártó, a forgalmazó olyan használt elektromos, elektronikus berendezést vesz vissza vagy olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést vesz át, amelyet az 1-10. pontban foglalt táblázatokban meghatározott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák nem tartalmaznak, a gyártó, a forgalmazó az adott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriához tartozó legalacsonyabb értékű vásárlási utalványt állítja ki.

2. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez
A gyűjtési és a hasznosítási arány mértéke
1. A gyűjtési arány mértéke:
1.1. A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó minimális gyűjtési arány mértéke elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként:
Elektromos-, elektronikusberendezés-kategória: 2015-től:
1. Háztartási nagygép 48 %
2. Háztartási kisgép 27 %
3. Információs (IT) és távközlési berendezések 45 %
4. Szórakoztatóelektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek 40 %
5. Világítótestek 7 %
5a. Gázkisülésű lámpák 40 %
6. Elektromos és elektronikus szerszámok, kivéve nagyméretű, rögzített ipari szerszámok 8 %
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 7 %
8. Orvostechnikai eszköz, kivéve beültetett és fertőzött termékek -
9. Ellenőrző és vezérlőeszközök 7 %
10. Adagolóautomaták 7 %

1.2. Az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként meghatározott tárgyévi minimális gyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:
B = F x K
ahol:
B: a tárgyévben az adott elektromos, elektronikus berendezés-kategóriából minimális gyűjtési kötelezettséggel érintett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);
F: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben Magyarországon forgalmazott, adott kategóriába tartozó elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);
K: a táblázatban az adott kategóriához, elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális gyűjtési arány mértéke (százalékban megadva).
1.3. Az Információs (IT) és távközlési berendezések (3. kategória): az "F" szerinti mennyiség gyűjtéséből származó berendezések esetében legalább 12%-ot képcsöves berendezésből kell teljesíteni.
1.4. Szórakoztatóelektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek (4. kategória): az "F" szerinti mennyiség gyűjtéséből származó berendezések esetében legalább 15%-ot képcsöves berendezésből kell teljesíteni.



2. A hasznosítási és az újrafeldolgozási arány mértéke:
2.1. A minimális újrahasználatra előkészítési, valamint hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke 2017. december 31-ig:
Elektromos-, elektronikusberendezés- kategória: Hasznosítási arány
(R): Újrafeldolgozási arány (A):
1. Háztartási nagygépek 80% 75%
2. Háztartási kisgépek 70% 50%
3. Információs (IT) és távközlési berendezések 75% 65%
4. Szórakoztatóelektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek 75% 65%
5. Világítótestek 70% 50%
5a. Gázkisülésű lámpák 70% 80%
6. Elektromos és elektronikus szerszámok,
kivéve nagyméretű, rögzített ipari szerszámok 70% 50%
7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 70% 50%
8. Orvostechnikai eszközök, kivéve beültetett és fertőzött termékek 70 % 50%
9. Ellenőrző és vezérlőeszközök 70% 50%
10. Adagolóautomaták 80% 75%

2.2. A hasznosítási kötelezettség megállapítására - elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:
H = T x R
ahol:
H: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség (kilogrammban megadva);
T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);
R: a táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke (százalékban megadva).
2.3. Az újrahasználatra előkészítési és az újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:
U = T x A
ahol:
U: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően újrahasználatra előkészítendő, újrafeldolgozandó mennyiség (kilogrammban megadva);
T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);
A: a táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrahasználatra előkészítési, újrafeldolgozási arány mértéke (százalékban megadva).

3. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez
Az újrahasználattal kapcsolatos minimumkövetelmények
1. Általános követelmények:
1.1. A használt elektromos, elektronikus berendezésnek és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek, amelyet újrahasználatra előkészítettek (a továbbiakban együtt: berendezés) működőképesnek kell lennie. A berendezés akkor működőképes, ha valamennyi funkcióját, amellyel eredetileg rendelkezett, maradéktalanul teljesíteni képes, és rendeltetésszerűen üzemel.
1.2. A berendezésnek valamennyi olyan alkotórésszel, illetve alkotóelemmel rendelkeznie kell, amely a működőképességhez szükséges.
1.3. A berendezésnek és alkotórészeinek, illetve alkotóelemeinek jó állapotúnak kell lenniük. Az alkotórészek, illetve alkotóelemek akkor tekinthetők jó állapotúnak, ha azok sértetlenek (pl. nem töröttek, nem rozsdásak, az anyaguk nem kopott és nem használódott el), tiszták (pl. nem porosak és nem szennyezettek) és nem hibásak.
1.4. Ha a berendezés rendelkezik szigeteléssel, annak sértetlennek kell lennie és a berendezésnek hiánytalanul, teljes egészében részét kell képeznie.
1.5. Ha a berendezés rendelkezik fűtőelemekkel, azoknak jó állapotúaknak kell lenniük, meszesedésre utaló nyomot nem mutathatnak. Az elmeszesedett fűtőelemekkel rendelkező berendezés csak akkor hozható ismételten forgalomba, ha a benne lévő használt fűtőelemeket sértetlen és teljes egészében ép fűtőelemekre cserélik.
1.6. A berendezésnek az eredeti vagy az eredetivel azonos minőségű burkolattal kell rendelkeznie.
1.7. A berendezésnek biztonságosnak kell lennie. A berendezés nem lehet sugárveszélyes.
2. Környezetvédelmi követelmények:
2.1. A berendezés nem tartalmazhatja a következő veszélyes anyagokat:
2.1.1. poliklórozott bifenil (PCB),
2.1.2. poliklórozott terfenil (PCT),
2.1.3. polibrómozott bifenil (PBB),
2.1.4. polibrómozott bifenil-éter (PBDE),
2.1.5. higany,
2.1.6. kadmium,
2.1.7. azbeszt,
2.1.8. ólom,
2.1.9. hat vegyértékű króm.
2.2. A berendezés nem tartalmazhatja a következő szénhidrogéneket:
2.2.1. klórozott-fluorozott szénhidrogén (CFC),
2.2.2. részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC).

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].

50.§ (5) A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi.

51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek

a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,

b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

81.§. (4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni:

c) a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - adók és adójellegű tételek összegét.

65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.



70. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazandó abban az esetben is, ha a járulékos díj és költség áthárítása külön megállapodáson alapul.



72. § Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adó alapjának megállapítására a 65-67., 70. és 71. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni, amelyek az ahhoz hasonló termékértékesítésre lennének alkalmazandók.



74. § (1) Termék importja esetében az adó alapja az importált terméknek a teljesítéskor hatályos vámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke.



75. § (1) Termék importja esetében az importált termék adóalapjába beletartoznak a következők, feltéve, hogy azokat a 74. § szerint megállapított érték egyébként nem tartalmazza:

a) az adók, vámok, illetékek, járulékok, hozzájárulások, lefölözések és más, kötelező jellegű befizetések, amelyek egyrészt az importáló közösségi tagállamon kívül merülnek fel, másrészt, amelyeket a termék importjához kapcsolódóan vetnek ki, kivéve magát az e törvényben szabályozott adót;

b) a járulékos költségek, amelyek az importáló közösségi tagállamon belül az első rendeltetési helyig merülnek fel, így különösen: a bizományi vagy egyéb közvetítői költségek, a csomagolási, fuvarozási és biztosítási költségek.



80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely

a) termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint a 60. §-ban említett esetekben a fizetendő adó megállapításakor,

b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,

c) egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes.

(2) Az alkalmazandó árfolyam az az utolsó, az (1) bekezdésben meghatározott időpontban érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett ára, amelyet

a) belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyez; vagy

b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalosan közzé tesz, feltéve, hogy a forintra történő átszámításra kötelezett (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) így dönt, és erről a döntéséről az állami adóhatóságnak előzetes bejelentést tesz.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti választási jog úgy gyakorolható, hogy az valamennyi olyan termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra és termék Közösségen belüli beszerzésre kiterjed, amely esetében az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett.

(4) Az a kötelezett, aki (amely) élt a (2) bekezdés b) pontjában említett választási jogával, attól a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.

(5) Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek nincs - a (2) bekezdés a) pontja szerint - jegyzése, a forintra történő átszámításhoz a külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet az MNB vagy az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) az (1) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény céljának elérése érdekében környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) kell fizetni.
(2) E törvény hatálya a termékdíjköteles termékre és a termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenységre terjed ki.
(3) E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:
a) az akkumulátor;
b) a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);
c) az egyéb kőolajtermék;
d) az elektromos, elektronikai berendezés;
e) a gumiabroncs;
f) a reklámhordozó papír.
g) az egyéb műanyag termék;
h) az egyéb vegyipari termék;
i) az irodai papír.
(4) A (3) bekezdés szerinti termékdíjköteles termékek vámtarifaszámok alá osztályozott körét a 2010. január 1-jén hatályos Kombinált Nomenklatúra szerint az 1. melléklet határozza meg. A termékdíjköteles termékek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben szereplő kódszámokkal kerülnek azonosításra.
(5) Új termékdíjköteles termék jön létre, ha a feldolgozás, megmunkálás következtében a termék 1. mellékletben meghatározott vámtarifaszáma, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi termékdíjkódjának vagy csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus szerinti kódszámának első három jegye megváltozik.

2. Értelmező rendelkezések
2. § E törvény alkalmazásában:
1. anyagában történő hasznosítás: a hulladéknak a hulladékról szóló törvény (a továbbiakban: Ht.) szerinti anyagában történő hasznosítása;
1a. alapanyagként történő felhasználás: a termékdíjköteles termék oly módon történő felhasználása, amely során a termékdíjköteles termék a technológiai eljárás szerint épül be egy másik termékbe, elveszítve az eredeti tulajdonságait;
2. anyagáram: az egyes termékáramokon belül elkülönülő önálló hasznosítási kötelezettséggel rendelkező anyag, illetve termék;
3. ártalmatlanítás: a hulladéknak a Ht. szerinti ártalmatlanítása;
4. belföld: a Magyarország területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket, valamint a vámszabad raktárakat is;
6. csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben
a) 30 kg akkumulátort,
b) csomagolószer termékkör esetén
ba) 3000 kg üveget,
bb) 300 kg - a műanyag bevásárló-reklám táska nélkül számított - műanyagot,
bc) 75 kg műanyag bevásárló-reklám táskát,
bd) 300 kg társított vagy rétegzett csomagolószert,
be) 500 kg papír, fa, természetes alapú textil csomagolószert,
bf) 300 kg fém csomagolószert,
bg) 300 kg egyéb csomagolószert,
azonban a bb)-bg) alpontok esetén mindösszesen legfeljebb 1000 kg csomagolószert,
c) 40 kg egyéb kőolajterméket,
d) elektromos, elektronikai berendezés termékkör esetében,
da) 40 kg háztartási nagygépet,
db) 40 kg háztartási kisgépet,
dc) 40 kg információs (IT) és távközlési berendezést, kivéve a rádiótelefon készüléket,
dd) 40 kg szórakoztató elektronikai cikket,
de) 40 kg barkácsgépet, szerszámot,
df) 10 kg játékot, szabadidős és sportfelszerelést,
dg) 10 kg ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközt,
dh) 10 kg adagoló automatát,
di) 5 kg rádiótelefon készüléket
mindösszesen legfeljebb 100 kg elektromos, elektronikai terméket;
e) 60 kg gumiabroncsot,
f) 100 kg reklámhordozó papírt
g) 2 kg egyéb műanyag terméket,
h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,
i) 200 kg irodai papírt
meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket - kizárólag végfelhasználó vevő részére - belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó, vagy készletre vevő kötelezett;
12. egyéni hulladékkezelés: az 1. § (3) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontja szerinti termékdíjköteles termék termék- és anyagáramából keletkezett hulladék
a) végfelhasználó vevőtől a kötelezett telephelyén történő saját gyűjtése, ideértve a kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel ténylegesen, közösen, az értékesítés helyén történő gyűjtését,
b) saját célú felhasználás esetén a kötelezett telephelyén történő gyűjtése, vagy
c) végfelhasználó vevőtől csomagolószer hulladékának hajléktalan-ellátó szervezettel vagy intézménnyel ténylegesen, közösen a szervezet, intézmény épületében elhelyezett gyűjtőautomatával történő gyűjtése
és az a)-c) pont szerint gyűjtött hulladék hasznosítása vagy hasznosíttatása;
13. elektromos, elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;
14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,
b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,
ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;
15. harmadik ország: az Európai Közösségen kívüli állam;
16. hasznosítás: a termékdíjköteles termékből képződő hulladéknak a Ht. szerinti has znosítása;
17. hasznosíttatás: a kötelezett 1. § (3) bekezdés a), b), d), e) pontja szerinti termékdíjköteles terméknek a termék- és anyagáramából keletkezett - 12. pont szerint gyűjtött - hulladéka vállalkozási szerződés keretében más, erre feljogosított gazdálkodó szervezetnél történő hasznosítása;

18. ipari termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék előállítható, feldolgozható, újbóli felhasználásra előkészíthető és készletezhető;
20a. kereskedelmi termékdíj raktár: az e törvény alapján, az állami adóhatóság engedélyével üzemeltett belföldi ingatlan, ahol az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a termékdíjköteles termék tárolható;
21. kiskereskedelmi értékesítés: a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység;
22. környezetvédelmi termékdíj nettó összege: a termékdíj megállapítási időszakban keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettség és a visszaigényelhető termékdíj különbözete;
24. külföld: az Európai Közösség Magyarországon kívüli állama és a harmadik ország;
29. termékdíj-kötelezettség: termékdíjköteles termékkel, illetve a termékdíjjal összefüggő
a) bejelentkezési,
b) bejelentési, változás-bejelentési,
c) termékdíj-megállapítási, termékdíj-előleg megállapítási,
d) termékdíj-bevallási, termékdíj-előleg bevallási,
e) termékdíj-fizetési, termékdíj-előleg fizetési,
f) bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési,
g) nyilvántartás-vezetési,
h) adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószer katalógusban szereplő árukra vonatkozóan is,
i) nyilatkozattételi
kötelezettség
30. termékdíjátalány: a csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett számára meghatározott díjfizetési kötelezettség;
31. újrahasználat: a termékdíjköteles termék Ht. szerinti újrahasználata;
32. újbóli felhasználásra előkészítés: a hulladékká nem vált termékdíjköteles termék, illetve alkotórészének vagy tartozékának ellenőrzése, tisztítása, valamint javítása az eredeti felhasználási célra való alkalmassá tétel érdekében;
33. Végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.

3. A termékdíj-kötelezettség általános szabályai
3. § (1) A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén keletkezik.
(2) A termékdíj-kötelezettség
a) az első belföldi forgalomba hozót vagy első saját célú felhasználót,
b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét, vagy a saját célú felhasználót,
c) bérgyártás esetén a bérgyártatót (a továbbiakban a)-c) pontok együtt: kötelezett)
terheli.
(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a termékdíj megfizetése nélkül vagy a termékdíj visszatérítését követően a termékdíj raktárban tárolt, feldolgozott, előállított, újbóli felhasználásra előkészített termékdíjköteles termék, termékdíj raktárból belföldre - a tulajdonjog átruházásával - történő kiszállítása, első belföldi forgalomba hozatalnak minősül.
(3) Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíjköteles termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, továbbá a csomagolószer esetében a csomagolás részeként:
a) a kötelezett saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása;
b) a számvitelről szóló törvényben meghatározott
ba) alapkutatás,
bb) alkalmazott kutatás,
bc) kísérleti fejlesztés,
bd) beruházás,
be) felújítás,
bf) karbantartás keretében való felhasználása;
c) megsemmisítése, alaktalanítása, elfogyasztása;
d) minden más, az a)-c) pontokban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is, ami nem a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi.
(3a) A termékdíjköteles termék alapanyagként történő felhasználása esetében a gyártási folyamat során keletkező gyártási selejt, hulladék nem minősül saját célú felhasználásnak. A gyártási selejt, hulladék a hulladékkezelési teljesítményben nem számolható el.
(4) A külföldön előállított csomagolás esetén a csomagolószer saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a termékről, kivéve a belföldi gazdálkodó tulajdonában lévő újrahasználható csomagolószer elválasztását.
(5) Saját célú felhasználás címén keletkezik termékdíj-kötelezettség:
a) a kötelezett jogutód nélküli megszűnése esetében, ha a kötelezett
aa) felszámolás esetén a felszámolási zárómérleg fordulónapján,
ab) végelszámolás esetén a végelszámolást lezáró beszámoló fordulónapján, vag
ac) a kötelezett felszámolás vagy végelszámolás nélküli megszűnése esetén a megszűnés időpontjában
ad) kényszertörlési eljárás esetén a kényszertörlés időpontjában
olyan termékdíjköteles terméket tart tulajdonában, amelyre a termékdíj nem került megfizetésre,
b) a termékdíjköteles termék éves kibocsátási mennyiségéből 0,5%-ot meghaladó mennyiségű ténylegesen bekövetkezett hiány mennyiségére, vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése esetén - az elháríthatatlan külső okból bekövetkezett megsemmisülés kivételével - a megsemmisült mennyiségre.
(6) A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy
d) a termékdíjköteles terméket termékdíj raktárba szállítja be.

4. § (1) A termékdíjköteles termék tulajdonjogának
a) természetes személy által, nem gazdasági tevékenység keretében végzett átruházása,
b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktárba való beraktározás keretében és az adóraktáron belüli átruházása,
c) vámjogi szabadforgalomba kerülését megelőző átruházása
nem minősül forgalomba hozatalnak.
e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása
(2) Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség
a) a termékdíjköteles termék igazolt külföldre kiszállítása esetén, ideértve a termékdíjköteles termék változatlan állapotban más termék alkotórészeként, tartozékaként, illetve a csomagolást alkotó csomagolószer igazolt külföldre kiszállítását is;
b) természetes személy esetén a termékdíjköteles termék személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználása során;
c) a technológiai folyamatba visszavezetett maradék anyag vagy a selejt felhasználása esetén;
d) a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer saját célú felhasználása során, ha a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a kötelezettség keletkezésének időpontja szerinti termékdíj-megállapítási időszakban közvetlenül külföldre vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállították;
e) az újrahasználható csomagolószer csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása esetén, ha az újrahasználható csomagolószer az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvételre került, és a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti betétdíjas rendszerben használják fel;
f) az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába a felhasználó kérelmére felvett újrahasználható raklapnak a beszerzéstől számított legalább 365 napig újrahasználható csomagolóeszközként csomagolás létrehozására céljából történő felhasználása esetén;
g) a termékdíjköteles termék nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utasok részére történő értékesítése esetén; vagy
h) belföldön lévő termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön gazdasági céllal letelepedett, vagy belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodó részére történő átruházása esetén, ha a tulajdonjog átruházója a termékdíjköteles terméket külföldi rendeletetési helyre fuvarozásra vagy küldeményként feladja, és a termék igazolt módon külföldre kiszállításra került.
(3) Az állami adó- és vámhatóság és a környezetvédelmi hatóság
a) a (2) bekezdés d) pontja szerinti felhasználónál a termékdíjköteles termék külföldre történő kiszállítására,
b) a (2) bekezdés e) pontja szerinti felhasználónál és a 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozónál a betétdíjas újrahasználható csomagolószer felhasználására
vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti.

4. A termékdíj-kötelezettség keletkezésének időpontja
5. § (1) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik.
(3) A termékdíj-kötelezettség - ha e törvény másként nem rendelkezik - saját célú felhasználás esetén
a) a saját célú felhasználás költségként való elszámolásának napján,
b) ha az a) pont alapján nem határozható meg időpont, az ügylet teljesítésének napján
c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján
keletkezik,
(4) A termékdíj-kötelezettség
a) a 3. § (5) bekezdés a) pontja esetén az aa)-ac) alpontokban meghatározott időpontban,
b) a 3. § (5) bekezdés b) pontja esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülése tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján
keletkezik.

6. § (1) A kötelezett ilyen tartalmú bejelentése esetén a tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre történő felvételének napján keletkezik (a továbbiakban: készletre vétel). A készletre történő felvétel napja
a) termékbeszerzés esetén a termék beszerzéséről kiállított számlán, számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb bizonylaton feltüntetett teljesítés napja vagy ennek hiányában
b) az a nap, amelyen a terméket a számviteli szabályoknak megfelelően a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
(2) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítésének a naptári év fordulójával történő választása esetén a kötelezett köteles a tárgyév első napján készleten lévő termékdíjköteles termékeiről leltárt készíteni, amely egyben a termékdíjköteles termékek nyitókészlete, és a termékdíjat - a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével - tárgyév első termékdíj megállapítási időszakának bevallásában bevallani és megfizetni.
(3) A termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítése esetén a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg.
(4) Ha a kötelezett a termékdíj-kötelezettsége keletkezésének időpontját e §-ban foglaltak alkalmazását követően ismét az 5. §-ban foglaltak alapján állapítja meg, az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt készít és ezen készleten levő termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levő termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie.

5. A termékdíj alapja, összetevői, mértéke
7. § (1) A termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege.
(2) A termékdíj tételeit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. melléklet állapítja meg (kollektív teljesítés).
(3) Egyéni hulladékkezelés esetén a termékdíj tételeit és kiszámításának módját a törvény 3. melléklete tartalmazza.

7. Képviselet
9. § Ha a kötelezett gazdasági céllal harmadik országban telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye harmadik országban van, a termékdíjjal kapcsolatos ügyének intézéséhez az Art. szerinti pénzügyi képviselő megbízása kötelező.

7/A. Termékdíj raktár
9/A. § (1) Termékdíj raktár üzemeltetése kérelemre annak a gazdálkodó szervezetnek, egyéni vállalkozónak engedélyezhető
a) aki vagy amely a termékdíj raktár működésére szolgáló ingatlan jogszerű használója,
b) aki vagy amely olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, amelynek alapján a felhasznált, előállított, feldolgozott, újbóli felhasználásra előkészített, raktározott termékdíjköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
c) akinek vagy amelynek az állami adó- és vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása - kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek -, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
d) amely nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
e) amely - ipari termékdíj raktár esetében - a termékdíj raktári engedély kiadásának évét követő évtől vállalja, hogy független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik,
f) aki vagy amely termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkezik vagy ilyen szakképesítéssel rendelkező ügyintézőt foglalkoztat, képviselőt alkalmaz a termékdíj raktár ügyeinek intézésére, és
g) amelynek vezetője, vezető tisztségviselője, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó
ga) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
gb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt nem áll jogerős ítélet hatálya alatt vagy mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(2) Az engedély legfeljebb öt évre adható, amely az engedélyezés feltételeinek fennállása esetén újabb öt évre meghosszabbítható.
(3) Termékdíj raktár üzemeltetése olyan belföldi ingatlanra engedélyezhető, ahol az e törvény végrehajtási rendeletében megállapított feltételek szerint termékdíjköteles termék tárolható, illetve feldolgozható, előállítható.
(4) A termékdíj raktár üzemeltetésének feltételeit - az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak alapján - az engedélyben kell meghatározni.
(5) A termékdíj raktár engedélyesére e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a kötelezettre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A termékdíj raktár engedélyese felelős a termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.
(6) A termékdíj raktárban
a) nem termékdíjköteles termék tárolása, előállítása, feldolgozása, ha az elkülönítés a nyilvántartások alapján biztosított, és
b) a termékdíjköteles termék kereskedelmi termékdíj raktárban történő, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kezelése
is végezhető.
(7) Az engedélyt vissza kell vonni, ha
a) a termékdíj raktár engedélyese az ellenőrzés során megállapított hiányosság megszüntetésére vonatkozó felszólításban meghatározott határidőn belül a megállapított hiányosságot nem szüntette meg;
b) a termékdíj raktár engedélyes vezetőjét, vezető tisztségviselőjét, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozót ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt, 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
bb) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték vagy még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól;
c) a termékdíj raktár engedélyezésének feltételei már nem állnak fenn.
(8) A termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó hatósági bizonyítvánnyal igazolja az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállását, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az állami adóhatóság részére - a termékdíj raktár üzemeltetéséhez szükséges engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az adatigénylés során az állami adóhatóság az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan igényelhet adatot a bűnügyi nyilvántartó szervtől.
(9) Az állami adóhatóság a termékdíj raktár üzemeltetésének időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a vezető, vezető tisztségviselő vagy egyéni vállalkozó tekintetében fennáll-e a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott körülmény. A hatósági ellenőrzés céljából az állami adóhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azt tartalmazhatja, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennáll-e.
(10) A (8) és (9) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami adóhatóság
a) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig, vagy
b) a termékdíj raktár üzemeltetésének engedélyezése esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(11) Az engedélyesnek a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát vagy az engedély visszavonását követő napon saját célú felhasználással termékdíj kötelezettsége keletkezik azon raktárkészlet után, amely esetében a termékdíj nem került megfizetésre vagy korábban visszatérítésre került.
(12) A termékdíj raktárban kiskereskedelmi értékesítés - a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag nem csomagolási célú felhasználója, továbbá a nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló tranzit területen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra értékesítést végző üzletben, végső úti céllal külföldre utazó utas részére történő értékesítés kivételével -, továbbá bizományosi értékesítés nem végezhető.

8. A bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség
10. § (1) A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy
a) a hulladékhasznosítási kötelezettségét kollektív teljesítéssel vagy egyéni hulladékkezelést teljesítőként, illetve termékdíj-átalány fizetőként, továbbá
b) a termékdíj-kötelezettségét a készletre vételre vagy a forgalomba hozatalra, illetve a saját célú felhasználásra vonatkozó szabályok szerint
teljesíti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a kötelezett az átalányfizetésre, a készletre vételre, továbbá az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó szabályokat nem alkalmazhatja.
(3) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan egyéni hulladékkezelés teljesítést választó termékdíj-kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie termék- és anyagáramonként.
(3a) A tárgyévet megelőzően az állami adóhatóság nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíjátalány-fizetést választó kötelezettnek az (1) bekezdés szerinti bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie. E bekezdés szerinti bejelentést a kötelezettnek tárgyévenként nem kell megismételnie, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíjátalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak.
(4) A 6. § (1) vagy (4) bekezdésében foglaltak tárgyévtől történő alkalmazását választó kötelezettnek január 31-ig kell bejelentést tennie, amennyiben a kötelezettségét a bejelentést megelőzően a bejelentésében foglaltaktól eltérő időpontban keletkeztette.
(5) A (3) és (4) bekezdésben előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye és a (3) vagy (4) bekezdésben meghatározottak nem alkalmazhatók.
(6) Az állami adóhatóság által az (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezettekről vezetett nyilvántartás - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít- közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(7) A kötelezett a termékdíj-kötelezettségre kiható bármely változást, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni.
8/A. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség
(8) Az egyéni hulladékkezelést választó kötelezett az (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést termék- és anyagáramonként, tárgyévre vonatkozóan teszi meg.
(9) A kötelezett az e § szerinti bejelentését az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adattartalommal, elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság felé. A termékdíj-kötelezettségre kiható változásnak minősül, ha az adatok bármelyike módosul.

10/A. § (1) A kötelezett - e törvényben, a Hgt.-ben, valamint ezek felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint - a termékdíjköteles termékekkel, hulladékaikkal, továbbá a nem csomagolószerként forgalomba hozott, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott csomagolószer-katalógusban szereplő árukkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrizhetősége céljából a valóságot (tényhelyzetet) tükröző nyilvántartást vezet.
(2) A kötelezett a befizetendő termékdíj nettó összegét negyedéves bontásban tartja nyilván.

9. A bevallási kötelezettség
11. § (1) A kötelezett - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a nyilvántartása alapján az állami adóhatósághoz - annak honlapján közzétett - elektronikusan támogatott formanyomtatványon, elektronikus úton és formában, negyedévente a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig bevallást nyújt be.
(2) A termékdíjátalány-fizetésre jogosult kötelezett, a tárgyévet követő év január hónap 20. napjáig teljesíti bevallási kötelezettségét.
(3) A termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelőt a (2) bekezdés szerinti bevallási, nyilvántartási, továbbá számlazáradékolási kötelezettség nem terheli, tárgyévi átalány megfizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év április 20-ig teljesíti.
(4) A kötelezett a bevallás adatait forintban, a tömeg adatokat pedig - két tizedesjegy pontossággal - kilogrammban tünteti fel.

(5) A kötelezettnek az e § szerinti bevallási kötelezettségét számviteli bizonylattal, és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilvántartás szerinti adattartalommal megegyezően kell teljesítenie az állami adóhatóság felé.

10. A befizetési kötelezettség
12. § (1) A kötelezett a termékdíjat a bevallás benyújtására meghatározott határidőig az e célra vezetett központi költségvetési számlaszámra (a továbbiakban: termékdíj számla) forintban fizeti be.
(2) Ha a bevallásban a termékdíj összege az ezer forintot nem éri el, továbbá az Art. szerinti ellenőrzés vagy önellenőrzés során a termékdíj-különbözet az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az ezer forintot el nem érő termékdíj-visszatérítést nem utalja ki.
(3)

10/A. Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség
12/A. § (1) A kötelezettet - a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével - a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve termékdíj-előleg megállapítási, bevallási és megfizetési kötelezettség terheli.
(2) A termékdíj-előleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a, amelyben figyelembe kell venni az erre az időszakra vonatkozóan elfogadott önellenőrzés, pótlólag benyújtott bevallás alapján befizetett vagy visszafizetett összeget is.
(3) A kötelezett a termékdíj-előlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.
(4) A kötelezett a termékdíj-előleget a tárgyév december 20-ig fizeti meg.
(5) A termékdíj-előleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.

11. A számlán történő termékdíj-feltüntetési kötelezettség
13. § (1) A számlán
a) a számlán vagy szerződéssel történő átvállalás esetén,
b) a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben,
c) csomagolószer, illetve reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor
d) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén
- a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott számla záradékkal megegyező szöveget kell feltüntetni.
(2) A termékdíj-átalányfizetést választó kötelezett a 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti számlazáradékot - az átalánytermékdíj-fizetéssel teljesített termékdíj-kötelezettség esetében - nem tüntethet fel a számlán.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a visszaigénylésre jogosult vevő igénye alapján a kötelezettnek, illetve a kötelezett vevőinek a számlán fel kell tüntetni a termékdíjköteles termék környezetvédelmi termékkódját (a továbbiakban: KT kód), csomagolószer esetében a csomagolószer-katalógus kódját (a továbbiakban: CsK kód), a termékdíj mértékét és összegét, továbbá a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait. Megfizetést igazoló dokumentumok adatai közül - legalább a termék első belföldi forgalombahozatalakor - a kötelezett által kibocsátott számla számát, keltét, a kötelezett nevét, címét, adószámát a számlának tartalmaznia kell.
(4) Nem kell a számlán záradékot feltüntetni - a 3. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában foglaltak alkalmazása kivétellel - a csomagolószer kiskereskedelmi értékesítése esetén.

12. A termékdíj-kötelezettség átvállalása
14. § (1) A termékdíj-kötelezettség számla vagy szerződés alapján, az e törvényben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon átvállalható.
(2) A termékdíj-kötelezettséget e § alapján átvállalót kötelezettnek kell tekinteni és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.
(3) A termékdíj-kötelezettség
a) számlán történő átvállalása esetén, vagy
b) szerződéssel történő átvállalás esetén a szerződés hatályosságának időszaka alatt,
az 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra.
(3a) Hibás teljesítés esetén a termékdíj-kötelezettség nem száll át az átvállalóra. Hibás a teljesítés, ha az átvállalás nem a kötelezettől történt, a záradékszöveg nem kerül a számlán feltüntetésre vagy a termékdíj nem a hatályos díjtétellel került kiszámításra. Nem minősül a követelmény hibás teljesítésének a betűhiba, ide nem értve a záradékszövegben történő jogszabályi helyre való hivatkozást.
(4) Számla alapján a termékdíj-kötelezettséget belföldi előállítású termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó, annak a kibocsátott számlán történő feltüntetésével a kötelezettől átvállalhatja.
5) Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől
a) a termékdíjköteles termék
aa) első belföldi vevője, vagy
ab) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha a megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át külföldre értékesíti,
b) a bérgyártó,
c) a 1234/2007/EK rendelet szerinti mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékdíjköteles termék esetén a termelői szerveződés,
d) csomagolószer esetében az azt változatlan formában és állapotban vagy más kiszerelésben továbbértékesítő első belföldi vevő,
e) a csomagolószer
ea) első belföldi vevője vagy
eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,
f) csomagolóanyag esetében az azt anyagában, méretében, megjelenésében továbbfeldolgozott csomagolóanyag, csomagolóeszköz, illetve csomagolási segédanyag előállítására felhasználó
fa) első belföldi vevő vagy
fb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,
g) a 3920 vámtarifaszám alá tartozó csomagolóanyag esetében az azt változatlan formában és állapotban, vagy más kiszerelésben, kiskereskedelmi értékesítés keretében továbbértékesítő
ga) első belföldi vevő vagy
gb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője
átvállalhatja.
(6) Átvállalás esetén a termékdíj-kötelezettség az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor vagy saját célú felhasználáskor keletkezik.
(7) Szerződés alapján legfeljebb 3 év időtartamra vállalható át a kötelezettség.
(8) Az (5) bekezdés a) pontja szerint tárgynegyedévben átvállalt termékdíjköteles termék mennyisége 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától, legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani, ellenkező esetben a 366. napon a termékdíj-kötelezettség - az átvállalás napján hatályos szabályok szerint - beáll az átvállalónál, a ki nem szállított mennyiség tekintetében. A kiszállítás mértékének elmaradása esetén az állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki.

14/A. § Az átvállalási szerződés hatályosságához, ideértve annak módosítását is, a szerződésnek az állami adó- és vámhatóság részéről történő nyilvántartásba vétele szükséges. A nyilvántartásba vételre, módosításra vagy a nyilvántartásból történő törlésre vonatkozó kérelmet a szerződés vagy a szerződésmódosítás, továbbá a szerződés megszűnésére vonatkozó dokumentum keltétől számított 15 napon belül kell elektronikus úton megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak. A szerződés nyilvántartásba vételéről szóló kérelemhez a szerződést nem kell csatolni. A szerződés az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vételének napjától, vagy ha a felek a szerződésben későbbi időpontban állapodnak meg, a szerződésben megjelölt időponttól hatályos. Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételről mindkét szerződő felet értesíti.

13. Termékdíjátalány
15. § (1) E törvény II. Fejezete szerinti termékdíj-kötelezettség teljesítését e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A csekély mennyiségű kibocsátó, továbbá a (4) bekezdésben foglalt éves értékesítési nettó árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett termékdíjátalány fizetésére jogosult.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:
a) akkumulátor termékáram esetén 2 000 Ft/év;
b) csomagolószer termékáram esetén 12 000 Ft/év;
c) egyéb kőolajtermék termékáram esetén 4 000 Ft/év;
d) elektromos, elektronikai berendezés termékáram esetén 10 000 Ft/év;
e) gumiabroncs termékáram esetén 3 000 Ft/év;
f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;
g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;
i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.

14. A termékdíj-kötelezettséggel kapcsolatos hulladékkezelési teljesítmény
16. § (1) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő és a 19. § szerinti szervezet - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feltételek szerinti - hulladékkezelési teljesítményének meghatározása során - a hasznosításának helyétől függetlenül - kizárólag azt a Magyarország területén gyűjtött hulladékot veheti figyelembe, amelynek hasznosításra történő átvételét az átvevő hasznosító a tárgyévben folyamatosan, a teljesítéssel egyidejűleg kiállított és átadott átvételi elismervénnyel igazol és a tényleges hulladékhasznosítás megtörténtét a tárgyévet követő év február 20-ig a kötelezett számára leigazol. Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő saját maga hasznosít, az erre vonatkozó adatokat a saját nyilvántartása tartalmazza.
(2) Az anyagában történő hasznosítás mértéke termék- és anyagáramonként legalább 75%-ot el kell érjen.
(3) Termék- és anyagáramonként az energetikai hasznosítás legfeljebb 25%-os arányban vehető figyelembe.

14/A. Az egyéni hulladékkezelés
16/A. § (1) Egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezettnek a termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen, közösen történő gyűjtést jelenti, ha erre a célra közösen finanszírozott és működtetett gyűjtőrendszert hoznak létre, és ezt az ellenőrzés során igazolni is tudják.
(2) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett jogosult a magánszemély vevőtől lakossági gyűjtésben a 3. mellékletében meghatározott kategóriák szerinti azonos anyagáramú homogén hulladékok visszagyűjtésére, ideértve azon csomagolási hulladékok visszavételét is, amelyet más hozott forgalomba.
(3) Az e törvényben meghatározott egyéni hulladékkezelés teljesítése során a kötelezett az általa tárgyévben elsőként belföldi forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét veszi alapul. A gyártási selejt vagy hulladék nem vehető figyelembe a hulladékhasznosítási teljesítményben, ha arra a környezetvédelmi termékdíj nem került megfizetésre.
(4) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett saját célú felhasználás mellett a telephelyén végfelhasználó vevőtől is végez gyűjtést, az azonos típusú hulladékok tekintetében a saját célú felhasználás és forgalomba hozott termékdíjköteles termék együttes mennyiségeire vonatkozóan az összes gyűjtött hulladékból összesítve teljesítheti a kötelezett a hulladékkezelést.
(5) Az egyéni hulladékkezelők adott termék- és anyagáramra vonatkozóan teljesíthetik kötelezettségüket begyűjtést végző teljesítésben közreműködőn keresztül is.
(6) A teljesítésben közreműködők az általuk gyűjtött hulladék mennyiségének az ugyanezen hulladéknak a termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékok gyűjtését és hasznosítását közvetítő, valamint a hulladékról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott egyes gyűjtési és hasznosítási célok elérését szolgáló szervezet (a továbbiakban: állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet) felé elszámolt mennyiségével csökkentett mennyiségét számolhatják el a szerződött egyéni hulladékkezelők felé.
(7) A teljesítésben közreműködők a szerződött egyéni hulladékkezelők (6) bekezdésben meghatározott termékeire vonatkozó kibocsátási arányának megfelelően osztják el az egyéni teljesítők között az általuk begyűjtött és hasznosításra átadott mennyiséget.
(8) Az egyéni hulladékkezelést végző kötelezett negyedéves bevallásában a tárgyév befejezett negyedéveinek és a bevallás benyújtásáig hasznosításra történő, igazolt átvételének mennyiségeit összesítve, valamint kibocsátásainak mennyiségeit összesítve veszi figyelembe, és ennek megfelelően számolja ki a 3. mellékletben meghatározott eljárás szerint a lezárt negyedévek összesített kötelezettségét, amelyből a tárgyévben lezárt negyedévek után megfizetett termékdíjat levonja. Az így számított különbözet képezi az adott negyedév után megfizetendő termékdíjat. Amennyiben a számítás eredménye negatív, akkor az adott negyedévben a megfizetést nem kell teljesíteni.
(9) Amennyiben a tárgyévben hulladékhasznosításra átadott mennyiség tényleges hasznosítása a hasznosítást végzők tárgyévet követő február 20-ig kiadott igazolásai alapján maradéktalanul nem teljesült, akkor az egyéni hulladékkezelést végzőnek a tárgyévi hulladékkezelési számítást el kell végezni a (8) bekezdésben meghatározott eljárás szerint, de a ténylegesen hasznosított, a (3) bekezdés szerinti mennyiség figyelembevételével. A termékdíjkülönbözetet a tárgyév utolsó negyedévi bevallásának önellenőrzésével kell bevallani és megfizetni.

25. § (1) A befizetett termékdíj, az átalány-termékdíj kivételével
a) a termékdíjköteles tennék külföldre történő igazolt kiszállítása;
b) a termékdíjköteles termék változatlan formában, illetve változatlan formában és állapotban más termékbe beépített külföldre történő értékesítése;
c) a nemzetközi szerződés szerint köztehermentes beszerzéssel összefüggő tevékenység;
d) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósításával összefüggő tevékenység;
e) a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként (alapanyag) felhasznált termékdíjköteles termék felhasználása;
f) a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott csomagolószer termékdíj-megállapítási időszakon túli külföldre történő igazolt visszaszállítása,
g) egyéb csomagolószer esetében, annak - a továbbforgalmazás kivételével - nem csomagolás előállítására való felhasználása,
esetén visszaigényelhető.
(3) A külföldre történő értékesítés számlával vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirattal és szállítólevéllel vagy fuvarokmánnyal igazolható. A visszaigénylés további feltétele a termék beszerzéséről kiállított számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat, amely tartalmazza a termék első belföldi forgalomba hozatalakor a kötelezett által kibocsátott számla vagy az ügylet teljesítését igazoló egyéb okirat számát, azonosító adatát, a kötelezett nevét, címét, adószámát, és a kötelezett által kiállított számlán vagy annak mellékletében, illetve az ügylet teljesítését igazoló egyéb okiraton feltüntetett termékdíj mértékét és összegét.
(5) A termékdíj visszaigénylése szempontjából külföldre történő kiszállítással, külföldre történő ingyenes vagy visszterhes tulajdonjog-átruházással esik egy tekintet alá a termékdíjköteles termék ipari termékdíj raktárba történő betárolása.

25/A. § (1) A termékdíjat azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése ténylegesen és igazolható módon megtörtént.
(2) A termékdíj visszaigénylésére - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével - a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó bevallásban kerülhet sor.
(3) A visszaigénylés mértéke - a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés és a termékdíj-előleg visszaigénylése kivételével - a termékdíjköteles termék forgalomba hozója által az árban felszámított és a kiállított számlán feltüntetett termékdíj.
(4) Külföldre történő értékesítés esetén nem lehet a termékdíjat visszaigényelni a használt vagy hulladékká vált termékdíjköteles termék után, kivéve
a) az újrahasználható csomagolószer-nyilvántartásban található csomagolószer, illetve
b) az egyéb kőolajtermék
esetében.
(5) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylés a tárgynegyedévben hasznosításra átadott használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségére vehető igénybe. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.
(6) A 25. § (2) és (2a) bekezdésében meghatározott esetben a negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített összege nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített összegét.

24. Termékdíjbírság
31. § (1) Termékdíjbírságot kell megállapítani a termékdíj
a) hiányos megfizetése, illetve megfizetésének elmulasztása,
b) jogellenes visszaigényelése, jogosulatlan visszatérítése,
c) egyéni hulladékkezelés teljesítését választó kötelezett nem teljesítése
esetén.
(2) A termékdíjbírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a hiány 100%-a;
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék mennyisége után e törvény 2. mellékletében meghatározott díjtételének háromszorosával számított termékdíj;
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében az egyéni hulladékkezelést végző az általa bevallott gyűjtési és hasznosítási mennyiség és a valóságos teljesítmény különbözetével, azaz a nem teljesített mennyiséggel, valamint az 2. mellékletben meghatározott díjtételek figyelembevételével kiszámított termékdíj háromszorosa szerinti összeg.

(3) Csomagolószer termékdíjának hiányos megfizetése vagy megfizetésének elmulasztása esetén az egyéb anyagok díjtételének alapulvételével szabja ki az állami adó- és vámhatóság a termékdíjbírságot, ha a kötelezett nyilvántartásaiból a csomagolószer anyagárama tételesen nem állapítható meg.
(4) Nincs helye a termékdíjbírság mérséklésének, ha a termékdíjhiány a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

25. Mulasztási bírság
32. § Amennyiben a kötelezett e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeit nem az előírtak szerint teljesíti, az állami adó- és vámhatóság mulasztási bírságot szabhat ki. Az állami adó- és vámhatóság az e törvényben, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségnek az Art. 172. §-ban nem szabályozott megszegése miatt a kötelezettet 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.

28. Felhatalmazó rendelkezések
38. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a termékdíj-kötelezettség, a termékdíj átvállalásának, visszaigénylésének, a készletre vétel részletes szabályait,
b) a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait,
c) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által folytatott ellenőrzések, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet ellenőrzésekben szakértői, szaktanácsadói részvételére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a közvetítésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet és az egyes hatóságok közötti együttműködés, adat-, és információcsere részletes szabályait,
d) a veszélyes hulladéknak minősülő csomagolási hulladékok hulladékkezelési rendszerében a közvetítői feladatok ellátására jogosult szervet és a közvetítői feladatok ellátásának rendjét,
e) a csomagolószerként is felhasználható áruk katalógusát (csomagolószer-katalógus) és a besorolás és alkalmazás részletes szabályait,
f) a hulladékhasznosítási szolgáltatások körébe tartozó, és az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett által teljesített ügyletek megvalósulására, azok végrehajtása szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzési szempontrendszer szabályait,
g) az egyéni hulladékkezelésre, annak bejelentésére, bevallására, illetve teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat.
h) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének részletes szabályait.
i) a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtési hasznosítási célok elérése érdekében a pályáztatás, illetve közbeszerzés útján történő szolgáltatás-megrendelés, szerződéskötés, felbontás, felmondás részletes szabályait.
(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezetet rendeletben jelölje ki.
(2) Felhatalmazást kap a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a hulladékkezelési teljesítmény megállapításának részletes szakmai feltételeit és elfogadásának rendjét,
b) a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos előírások érvényesítése érdekében kötelezően alkalmazandó vizsgálati, mérési, értékelési módszereket, eljárásokat, továbbá az anyagmérleg készítésének és elfogadásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg,
c) az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv részletes tartalmi követelményeit és előkészítésének eljárási rendjét,
d) az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet által a válogatott, illetve szelektív települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatást ellátó szervezetekkel kötendő szerződések feltételeit,
e) a Termékdíj Bizottság működésével kapcsolatos részletszabályokat.

29. Hatályba léptető rendelkezések
39. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-18. §-a, 19. § (3) és (4) bekezdése, 23-37. §-a, 43. §-a, valamint 1., 2. és 3. melléklete 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)
30. Átmeneti rendelkezések

40. § (1) Az OHÜ a 2012. évre vonatkozó OGyHT-t - a vámhatóság, környezetvédelmi hatóság által rendelkezésére bocsátott adatok, valamint saját adatgyűjtése alapján - készíti el. A törvény 21. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő 75%-os arányt a 2012. évre vonatkozó tervezés és az OGyHT végrehajtása során nem kell figyelembe venni. A 2012. évre vonatkozó OGyHT-t a 2012. év első félévének tényadatai alapján az OHÜ felülvizsgálja, és az OHÜ vezetője - saját hatáskörében, a környezetvédelemért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - az év során módosíthatja.
(2) Az OHÜ 2011. december 31-ig írja ki a 2012. évi induló értékre vonatkozó pályázatokat, illetve szolgáltatás-megrendeléseket.
(3) A 2012-es teljes évre vonatkozó pályázaton nyertes pályázókat és a közbeszerzési eljárás nyerteseit 2012. február 28-ig kell kihirdetni.
(4)
(5) Az e törvény szerinti egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett 2012-ben január 15-ig bejelentést tesz a vámhatóságnál. A 2012. január 15-i határidő elmulasztása jogvesztő. A további kötelezettek a bejelentést 2012. április 20-ig teljesítik.
(6) A 2012. január 1. előtt kiadott mentességi engedélyek 2012. január 1-jén érvényüket vesztik.
(7) A 2012. január 1. előtt megkötött termékdíj-kötelezettség szerződéses átvállalása esetén, ha a mentességgel rendelkező koordináló szervezet nem teljesíti a mentességi engedélyben foglalt kötelezettségét, az eredeti kötelezett a befizetési kötelezettség időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles a termékdíjat 2012. február 15-ig befizetni. A fizetendő termékdíjból levonható a mentességi engedély érvényességi idejéig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.
(8) E törvény szerinti kötelezettnek tekintendő az is, aki 2012. január 1. előtt szerezte be és 2012-ben vagy azt követően fogja forgalomba hozni, felhasználni a csomagolószert - kivéve a külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószert -, illetve a reklámhordozó papírt. Termékdíj befizetési kötelezettségét - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - úgy kell teljesítenie, hogy a 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti, ténylegesen megfizetett termék-, és hasznosítási díjat a 2012. évi termékdíjtételek alapján számított és fizetendő termékdíjból - legfeljebb 2012. első negyedévében - levonhatja és csak a különbözetet köteles megfizetni.
(9) A 2012. január 1. előtt hatályos jogszabályok szerinti csomagolásra vonatkozó számlás átvállalás esetére a (8) bekezdés rendelkezéseit - a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.
(10) A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) hatálya alá tartozó kötelezett a 2011. évre vonatkozó, de 2012-ben teljesítendő termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségét a Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti tartalommal, határidőre és fizetési kötelezettség mértékével teljesíti.
(11) A Kt. és végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint a külön jogszabályok szerinti hasznosítást koordináló szervezet a 2011. évre vonatkozó és 2011-ben hatályos jogszabályok szerinti kötelezettségét ezen jogszabályok szerinti tartalommal és határidőre teljesíti. Az adatszolgáltatási, tájékoztatási, bevallási kötelezettséget - ezen határidőn belül - az OHÜ felé is teljesíti.
(12) Az a kötelezett, aki a termékdíj-kötelezettség készletre vétellel történő teljesítését választja, a 2012-es naptári évben bejelentési és bevallási kötelezettségét a 2012. január 1-jén készletén lévő termékdíjköteles termékek után április 20-ig teljesíti.

40/A. § (1) E törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2013. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (ideértve a bevalláspótlást és az önellenőrzést is) 2013. február 14-éig a vámhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat a vámhatóság látja el. 2013. február 14-éig a befizetéseket a vámhatósághoz kell teljesíteni.
(2) 2013. február 14-ét követően a környezetvédelmi termékdíj bevallásokat (bevalláspótlást, önellenőrzést) az állami adóhatósághoz kell benyújtani, melyekkel kapcsolatos nyilvántartási, javítási feladatokat az állami adóhatóság látja el. 2013. február 14-ét követően a befizetéseket az állami adóhatósághoz kell teljesíteni.
(3) A környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult ügyekben a vámhatóság jár el.
(4) 2013. január 1-jét megelőzően a vámhatóság által indított eljárásokat - az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés, a 2013. február 14-éig benyújtott bevallások feldolgozásával, javításával kapcsolatos eljárások, továbbá a környezetvédelmi termékdíj bejelentésekkel kapcsolatban 2012. december 31-éig indult eljárások kivételével - az állami adóhatóság folytatja le. Az elsőfokú vámhatóság döntése - ide nem értve az egyes adókötelezettségek ellenőrzése, az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során hozott döntéseket - ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet (fellebbezést, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet) a kérelem benyújtásakor az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve bírálja el, illetve jár el a hivatalból indult jogorvoslati eljárások és a bírósági eljárások során. Amennyiben az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve új eljárásra utasító döntést hoz, az új eljárás lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóságot utasítja. A vámhatóság által folytatott ellenőrzés esetében felülellenőrzés lefolytatására az adózó adóügyeiben illetékes adóigazgatóság felettes szerve jogosult. Az eljárás alanyának változását az illetékes bíróságnak az állami adóhatóság köteles bejelenteni.

40/D. § (1) A csekély mennyiségű kibocsátó a 2014. év tekintetében a 10. § (3a) bekezdésében meghatározott bejelentést 2014. április 20-ig teheti meg. E bekezdés szerinti bejelentéssel a 2014. év tekintetében más jogcímre való bejelentés megváltoztatható.
(2) A Módtv. 1. hatálybalépésekor csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó kötelezettként az állami adóhatósághoz bejelentkezett kötelezettet úgy kell tekinteni, hogy bejelentését csekély mennyiségű kibocsátóként tette meg.
(3) A csekély mennyiségű kibocsátó - a (2) bekezdésben foglalt kötelezett kivételével - a termékdíjátalány-fizetést a 2014. évi tárgyév (adóév) utolsó három negyedévében forgalomba hozott, saját célra felhasznált, vagy készletre vett termékdíjköteles termék tekintetében veheti igénybe, legfeljebb a 2. § 6. pontjában foglalt mennyiség erejéig, a 15. § (2) bekezdésében foglalt termékdíjátalány megfizetése mellett.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett a termékdíjátalány-fizetést a teljes tárgyév (adóév) tekintetében igénybe veheti azzal, hogy a 2014. évi tárgyév (adóév) első negyedévében kibocsátott csomagolószer a 2. § 6. pontjában foglalt teljes mennyiségbe beszámít.
(5) A (2) bekezdésben foglalt kötelezett, ha a 2. § 6. pontja szerinti, a csomagolószeren kívüli mennyiséget a 2014. évben túllépi, a 2014. év tekintetében a csomagolószerre vonatkozó termékdíjátalány-fizetésre jogosult marad.

40/E. § A 2014. július 1-jét megelőzően az állami adó- és vámhatóságnak jogszerűen bejelentett szerződéses átvállalások hatályosak a bejelentett átvállalási időszak végéig, és nem kell az átvállalási szerződés nyilvántartásba vételét kérni, ha az adatokban változás nem következik be.

40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíjköteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei



f) Elektromos, elektronikai berendezés



A
B
1
Termékáram
Termékdíjtétel
(Ft/kg)
2
Nagygépek
57
3
Kisgépek
57
4
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék
57
5
Szórakoztató elektronikai cikkek
114
6
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok
57
7
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
57
8
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
57
9
Adagoló automaták
114
10
Rádiótelefon-készülék
304


3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qáhksz, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

A qf és qáhksz értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

c) Elektromos, elektronikai berendezés


A B C
1 Termékáram qf felső hasznosítási arány qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad
2 Nagygépek 0,65 0,33
3 Kisgépek 0,65 0,18
4 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 0,65 0,33
5 Szórakoztató elektronikai cikkek 0,65 0,30
6 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 0,65 0,05
7 Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 0,65 0,05
8 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 0,65 0,05
9 Adagoló automaták 0,65 0,05
10 Rádiótelefon-készülék 0,65 0,20

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

c) Elektromos, elektronikai berendezés
A B
1 Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
2 Nagygépek 34
3 Kisgépek 34
4 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 34
5 Szórakoztató elektronikai cikkek 68
6 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 34
7 Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 34
8 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 34
9 Adagoló automaták 68
10 Rádiótelefon-készülék 160

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe


qf – qe

E1 = --------- * E

qf


képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B
1 Termékáram Fajlagos externális alapköltség (Ft/kg)
2 Nagygépek 24
3 Kisgépek 24
4 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 24
5 Szórakoztató elektronikai cikkek 46
6 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 24
7 Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 24
8 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 24
9 Adagoló automaták 46
10 Rádiótelefon-készülék 120

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe< qáhksz

A megfizetendő kezelési költség (K 1) számítása a qe<qáhksz<qf esetben a

K1=1,13 qáhksz- qe
--------
qáhksz • K

Képlettel történik, a qe&lt;qáhksz és qáhksz&#8805;qf esetben a

K1=1,13 qf - qe
--------
qf • K
minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:


c) Elektromos, elektronikai berendezés

A B
1 Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
2 Nagygépek 30
3 Kisgépek 30
4 Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék 30
5 Szórakoztató elektronikai cikkek 70
6 Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 15
7 Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 15
8 Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 15
9 Adagoló automaták 70
10 Rádiótelefon-készülék 100

1. A termékdíjköteles termékek azonosításával kapcsolatos szabályok
1. § (1) A termékdíjköteles termékek azonosítására szolgáló kódokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az 1. melléklet szerinti környezetvédelmi termékkód (a továbbiakban: KT kód) és csomagolószer-katalógus kód (a továbbiakban: CsK kód) olyan 7 számjegyből álló azonosítószám, amely a termékdíjköteles termékek azonosítására szolgál, a termékdíj-kötelezettség megállapítása érdekében.

2. A termékdíj-kötelezettség keletkezése
2. § (1)
(2) A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezett vevője írásban tesz nyilatkozatot, amelyet teljesíthet alkalmanként az egyes ügyletek során (eseti nyilatkozat) vagy időszakra szólóan. A nyilatkozat szövegét a 3. melléklet tartalmazza.
3) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése szerinti kötelezett vevője írásban tesz nyilatkozatot, melyet teljesíthet alkalmanként az egyes ügyletek során (eseti nyilatkozat) vagy időszakra szólóan. A nyilatkozat szövegét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Ktdt. 3. § (6) bekezdés szerinti esetben a kötelezett negyedéves bevallásában az állami adóhatóság részére adatot szolgáltat a nyilatkozóról, mely tartalmazza annak cégszerű adatait, és összesítetten azt a mennyiséget, amely után ilyen jogcímen nem fizetett termékdíjat. A kötelezett negyedéves gyakorisággal részletes nyilvántartást vezet az egyes nyilatkozók felé történő forgalomba hozatalról.

2/A. Termékdíj raktár
2/B. § (1) A termékdíj raktár engedélyezése feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.
(2) A termékdíj raktár engedély iránti kérelem elektronikus úton, az állami adóhatóság által közzétett - a (3) bekezdésben meghatározott tartalmú - elektronikus formanyomtatvány alkalmazásával nyújtható be.
(3) A termékdíj raktár engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét, adószámát,
b) ipari termékdíj raktár esetén a tevékenység megnevezését (feldolgozás, előállítás, újbóli felhasználásra előkészítés) és a feldolgozni, előállítani, újbóli felhasználásra előkészíteni kívánt, kereskedelmi termékdíj raktár esetén a tárolni kívánt termékdíjköteles termékek termék- és anyagáramának megnevezését,
c) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását,
d) a termékdíj raktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát,
e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy
ea) a termékdíj raktár működésére szolgáló terület, épület jogszerű használója,
eb) ipari termékdíj raktár üzemeltetése esetén vállalja az engedély kiadását követő évtől a Ktdt. 9/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott mérleg-hitelesítési kötelezettséget, és
f) a termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező foglalkoztatott vagy képviselő nevét, adóazonosító jelét, bizonyítványának számát.
(4) Az állami adó- és vámhatóság a termékdíj raktár engedélyezésére vonatkozó kérelmet 30 napon belül bírálja el.
(5) A termékdíj raktár engedélyese a tevékenység, a termék- és anyagáram bővítését vagy szűkítését az engedély módosítására irányuló kérelem útján, a (2) bekezdésben meghatározott módon kezdeményezheti.
(6) Az engedély módosítására irányuló (5) bekezdés szerinti kérelmet az állami adó- és vámhatóság 30 napon belül bírálja el. Az állami adó- és vámhatóság a kérelem elbírálása során az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni vizsgálatot végezhet.

2/C. § (1) Az ipari termékdíj raktárban más tulajdonát képező termékdíjköteles termék termékdíj raktár engedélyes általi előállítása, feldolgozása, készletezése, újbóli felhasználásra való előkészítése is végezhető, feltéve, hogy erről a felek írásban megállapodtak.
(2) Az ipari termékdíj raktárból a felek írásbeli megállapodása alapján ideiglenesen kiadható a termékdíjköteles termék, ha
a) az előállítás, feldolgozás, újbóli felhasználásra való előkészítés egyes részfeladatainak elvégzésére az ipari termékdíj raktár területén nincs lehetőség vagy
b) az újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének szabályairól szóló kormányrendelet szerint engedélyezett bérletes csomagolószert a bérlő részére rendelkezésre bocsátják.
(3) A (2) bekezdés szerinti ideiglenes kiadás lehetőségét és az e címen végezni kívánt, technológiailag indokolt tevékenység (tevékenységek) megnevezését az engedélyezés során kérelmezni kell.
(4) Az ideiglenes kiadás időszaka alatt a raktárengedélyes felelős a termékdíj raktárba betárolt termékdíjköteles termékkel kapcsolatos kötelezettségek és az engedélyben meghatározott feltételek teljesítéséért.

2/D. § A kereskedelmi termékdíj raktárban a termékdíj raktár engedélyesének saját tulajdonú termékdíjköteles terméke tárolása mellett más tulajdonát képező termékdíjköteles termék termékdíj raktár engedélyes általi tárolása is végezhető, feltéve, hogy erről a felek írásban megállapodtak.

2/E. § (1) A termékdíj raktárban tárolt, feldolgozás, előállítás vagy újbóli felhasználásra előkészítés alatt álló, készletezett termékdíjköteles termékeket elektronikus úton kell nyilvántartani. A termékdíj raktár nyilvántartásának naprakésznek, eseményszerűnek kell lennie, amelyet az engedélyes a termékdíj raktár helyszínén vezet, vagy elektronikus úton történő elérhetőségét a raktár üzemeltetésének teljes időtartama alatt, ellenőrzés céljából folyamatosan biztosítja.
(2) A termékdíj raktár nyilvántartásának adattartalmát, továbbá a termékdíj raktár üzemeltetésének rendjét, a termékdíj raktárban végezhető szokásos kezelések megnevezését a 7. melléklet tartalmazza. A termékdíj raktár nyilvántartásának a termékdíj raktár engedélyese felelőssége körébe tartozó aktuális raktárkészletet kell mutatnia.
(3) A termékdíj raktár nyilvántartásának vezetését azzal a programmal kell végezni, amelyet a termékdíj raktár engedélyese az engedélyezési eljárás során az adóhatóságnak bemutatott.
(4) A nyilvántartó programnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:
a) felhasználókat és azok jogosultságát, továbbá az ezekben bekövetkezett változásokat nyilvántartsa (naplózza);
b) a felhasználó által végzett munkafolyamatokat (tevékenységeket/műveleteket) bármely időszakra vonatkozóan rögzítse (naplózza);
c) a program biztosítsa a nyilvántartás hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adattartalommal való vezetését;
d) a nyilvántartás adatainak utólagos módosítását a program naplózza;
e) a program mentett adatainak visszatöltése bármikor ellenőrizhető legyen az alábbi adattartalommal:
ea) a visszatöltés időpontja,
eb) a visszatöltés indoka,
ec) a visszatöltést végző felhasználó neve, jogosultsága,
ed) a visszatöltött adatok archiválásának időpontja;
f) a program tegye lehetővé, hogy a felsorolt paraméterek bármikor lekérdezhetőek és kinyomtathatóak legyenek.
(5) A termékdíj raktárba a tárgyhónap alatt betárolt és kitárolt termékdíjköteles termékekről, továbbá a raktárkészletről a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal elektronikus úton adatot kell szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.
(6) A termékdíjköteles termékek tulajdonjog változás nélküli termékdíj raktárak között történő mozgatása esetén a kitárolás és a betárolás - e rendeletben meghatározott - szabályait kell alkalmazni (áttárolás).

2/F. § (1) A termékdíj raktár engedélyese köteles tételes leltárral alátámasztani
a) a nyitó termékdíj raktári készletet a termékdíj raktár létesülésének napjára,
b) a záró termékdíj raktári készletet a termékdíj raktár megszűnésének napjára,
c) egyéb esetekben pedig a nyitó és záró termékdíj raktári készletet naptári évente, a naptári év végének utolsó napjára vonatkozó mennyiségi felvétellel.
(2) A leltározásra a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Abban az esetben, ha a leltározás a nyilvántartáshoz képest mennyiségi eltérést mutat, a mennyiségi eltérés körébe tartozó többletet a tulajdonjog figyelembevételével - amennyiben a tulajdonjog nem állapítható meg, a termékdíj raktár engedélyese részére - be kell tárolni, hiány esetén pedig saját célú felhasználásként kell elszámolni az engedélyes részére.

3. A termékdíj-kötelezettség bejelentése, bevallása
3. § (1) A Ktdt. szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adattartalmat a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A Ktdt. szerinti bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adattartalmat a 4. melléklet tartalmazza.

4. A nyilvántartás szabályai
4. § A Ktdt. 10/A. §-ában meghatározott nyilvántartásnak legalább az 5. mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

6. A számlán való feltüntetés szabályai
7. § (1)
(5) A termékdíjköteles termék ipari termékdíjraktár engedélyese részére, a termékdíj-visszaigénylés igénybevételével történő értékesítése esetén az eladó köteles a számla tételeire hivatkozva feltüntetni "a termékdíj visszaigénylését az eladó igénybe veszi" szöveget, továbbá a termékdíjköteles termék KT vagy CsK kódját, mennyiségét, díjtételét és a visszaigénylés összegét.

7. Az átvállalás szabályai
9. § (1)
(2) A termékdíj-kötelezettség szerződés alapján való átvállalása esetén a szerződés
a) a szerződő felek nevét, címét adószámát vagy adószám hiányában adóazonosító jelét,
b) a termékdíjköteles termék megnevezését, vámtarifaszámát, KT vagy CsK kódjának első három jegyét,
c) az átvállalás időszakának a meghatározását,
d) az átvállalás jogcímének pontos jogszabályi helyét
tartalmazza.
(3)
(4) A termékdíj-kötelezettség a szerződés érvényességének időszaka alatt, a Ktdt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban száll át az átvállalóra, amennyiben a (3) bekezdés szerinti bejelentés megvalósult, és a (7) bekezdés szerinti záradékszöveg a számlán feltüntetésre került.
(5) Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését
a) külföldre történő értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal, fuvarokmány hiányában a vevő átvételt igazoló nyilatkozatával,
(6) Átvállalás esetén az átvállalót kötelezettnek kell tekinteni, és a termékdíj-kötelezettséggel összefüggő jogok az átvállaló felet illetik, továbbá a kötelezettségek az átvállaló felet terhelik.
(7) Szerződéses átvállalás esetén a belföldi forgalombahozatalról szóló számlán a következő szöveget kell feltüntetni: "a termékdíj-kötelezettség a Ktdt. 14. § (5) bekezdés ...) pontja ...) alpontja alapján a vevőt terheli".
(8) A (7) bekezdésben meghatározott záradékszöveg hiányában a számlán értékesített termékre vonatkozó termékdíj-kötelezettség nem száll át a vevőre.

12. A termékdíj visszaigénylése
23. § (1)
(2) Az állami adóhatóság jár el a hulladékká vált egyéb kőolajtermék anyagában történő hasznosítása után történő termékdíj visszaigénylése során. Az anyagában történő hasznosítás esetében a hasznosítás tényére, körülményeire vonatkozó szakkérdések eldöntése érdekében az állami adóhatóság megkeresi a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget.
(5) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjai szerinti jogcímeken történő visszaigénylések esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj visszaigénylőjének nevét, adószámát,
b) a termékdíjköteles termék megnevezését CsK, KT kódját,
c) amennyiben a visszaigénylő nem azonos a kötelezettel, a beszerzett termékdíjköteles termék mennyiségét,
d) a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait,
e) a termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, adószámát,
f) a külföldre kiszállított vagy ipari termékdíj raktárba beszállított termékdíjköteles termék mennyiségét, értékesítés esetén az ellenértékről szóló számlát, ha a kiszállításhoz szükséges a vámokmányt, az áruk külföldre szállítását igazoló fuvarokmányt, fuvarokmány hiányában a külföldi vevő átvételre vonatkozó igazolását, ipari termékdíj raktárba történő beszállítás esetén a raktárengedélyes által a beszállítás tényéről kiállított igazolását.
(6) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés c) és d) pontjai szerinti jogcímen történő visszaigénylések esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj visszaigénylőjének nevét, adószámát,
b) a termékdíjköteles termék megnevezését CsK, KT kódját,
c) a beszerzett termékdíjköteles termék mennyiségét,
d) a termékdíj megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait,
e) a termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, adószámát,
f) a visszaigénylés jogalapját alátámasztó iratot.
(7) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jogcímen történő visszaigénylés esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj visszaigénylőjének nevét, adószámát,
b) a közvetlen anyagként (alapanyagként) felhasznált termékdíjköteles termék
ba) megnevezését CsK, KT kódját,
bb) mennyiségét,
c) a felhasznált termék termékdíjának megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait,
d) a felhasznált termék utáni termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, adószámát,
e) az előállított termékdíjköteles termék
ea) megnevezését CsK, KT kódját,
eb) mennyiségét,
f) az előállított termék termékdíjának megfizetését (bevallását) igazoló dokumentumok adatait,
g) a gyártási tevékenység és a felhasznált anyagok rövid leírását,
h) anyagmérleget, amely pontosan bemutatja a gyártáshoz közvetlen anyagként felhasznált termékdíjköteles termékek mennyiségét, illetve a létrejött termékdíjköteles termék mennyiségét és az egységnyi termékdíjköteles termék létrehozásához felhasznált anyagok mennyiségét (anyagnormáját).
(8) A Ktdt. 25. § (1) bekezdés g) pontja szerinti jogcímen történő visszaigénylés esetén a visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj visszaigénylőjének nevét, adószámát,
b) a beszerzett termékdíjköteles csomagolóeszköz vagy egyéb csomagolószer
ba) megnevezését CsK kódját,
bb) mennyiségét,
bc) a kötelezett által kiállított számla számát, keltét a bevallott (befizetett) termékdíj tételét és összegét,
bd) a beszerzett termék utáni termékdíj befizetőjének (bevallójának) nevét, címét, adószámát,
c) a nem csomagolási célú felhasználás megnevezését.
(9) Termékdíjköteles termék alapanyagként felhasználása esetén a visszaigénylésre jogosult nyilvántartást vezet az alapanyagként felhasználás időpontjáról és az alapanyagként felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségéről.

24. § (1)
(4) A Ktdt. 25. § (2) bekezdésében meghatározott visszaigénylő kötelezett nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj bevallását igazoló dokumentumok adatait,
b) a hasznosításra átadott, illetve átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségét, az eredeti hulladéktulajdonosok szerinti bontásban, nevük, címük és adószámuk feltüntetésével;
c) a szállító, valamint a begyűjtő nevét, címét, adószámát, a veszélyes hulladék szállításához, valamint begyűjtéséhez szükséges engedély számát, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló Korm. rendeletben meghatározott „SZ”, valamint a „K” kísérőjegyek másolatát;
d) a hasznosításra átvevő nevét, címét, adószámát, engedélyének számát;
e) az átvevő által adott igazolást (ha kötelezett a hasznosítást maga végzi, akkor az átvételt igazoló dokumentumokat), amely tartalmazza a kötelezett nevét, címét, adószámát, a tárgynegyedévben a kötelezett nevében hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyiségét és az átvétel tényét igazoló „SZ” kísérőjegyek sorszámát;
f) lakosságtól történő visszagyűjtés esetén a hasznosításra átadó nyilatkozatát az átadott mennyiség lakossági eredetéről.
(5) A Ktdt. 25. § (2a) bekezdésében meghatározott visszaigénylő nyilvántartásának tartalmaznia kell
a) a termékdíj megfizetésének adatait,
b) a hulladékkezelésre átadott növényvédőszerrel szennyezett csomagolást alkotó csomagolószerek HKT kódját, tömegét,
c) a szállító, valamint a begyűjtő nevét, címét, adószámát,
d) a kezelésre átvevő nevét, címét, adószámát, engedélyének számát,
e) az átvevő által adott igazolást (ha kötelezett a hasznosítást maga végzi, akkor az átvételt igazoló dokumentumokat), amely tartalmazza az átadó nevét, címét, adószámát, a tárgynegyedévben az átadótól átvett növényvédőszerrel szennyezett csomagolásból képződött hulladék HKT kódját, mennyiségét, és
f) a hasznosítási díj megfizetésével kapcsolatban a megfizetés napját és a számla számát.

15. Az egyéni hulladékkezelés szabályai
27. § (1) A Ktdt. szerinti egyéni hulladékkezelést végző bejelentésének tartalmaznia kell azt, hogy a tevékenység milyen termék- és anyagáramra vonatkozik, azok tárgyévre elszámolni tervezett mennyiségét - az egyéni hulladékkezelés alapját és a kezelt mennyiséget -, továbbá a hulladékkezelés során együttműködő szerződött partnerek, és a gyűjtési pontként felhasznált telephelyek felsorolását.
(2) Amennyiben az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítésében közreműködők személyében, tevékenységében változás áll be, - különösen a gyűjtési pontok, a hulladékkezelők személye esetében - azt a kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatóság felé.
(7) Az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett és együttműködő partnerei nyilvántartásukat úgy vezetik, hogy azokból megállapítható legyen a teljesítés időpontja, a kezelt hulladék termékdíjköteles termékből képződő hulladék termékdíjkódja (a továbbiakban: HKT kód) és mennyisége. A hulladékkezelőkkel történt elszámolásokat és a cégszerűen aláírt igazolásokat a kötelezett a székhelyén gyűjti.

29. § (1)
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott hasznosításra történő átvétel igazolásának legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az átadó egyéni hulladékkezelő nevét, címét, adószámát,
b) az átvevő hasznosító nevét, címét, - amennyiben rendelkezésre áll - adószámát, KÜJ számát,
c) a termékdíjköteles termékből képződött hulladék termék- és anyagáram megnevezését, EWC, HKT kódját és mennyiségét,
d) keltezést és az átadó, átvevő aláírását.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott hasznosításról szóló igazolásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) az egyéni hulladékkezelő nevét, címét, adószámát,
b) a hasznosító nevét, címét, - amennyiben rendelkezésre áll - adószámát, KÜJ számát,
c) a termékdíjköteles termékből képződött hulladék termék- és anyagáram megnevezését, EWC, HKT kódját, Ht. szerinti hasznosítási kódját és mennyiségét,
d) keltezést és a hasznosító aláírását.

32. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

33. § (1) A kötelezett dönthet úgy, hogy a Ktdt. 40. § (8) bekezdés szerinti kötelezettsége 2012. január 1-jén keletkezzen.
(2) A Ktdt. 40. § (8) bekezdése szerinti levonás mértékénél nem vehető figyelembe a csomagolási termékdíj tekintetében korábban a kötelezett által, a bevallásban alkalmazott levonás mértéke.
(3) A Ktdt. 40. § (8) bekezdésében kivételként meghatározott külföldről behozott áru csomagolásának részét képező csomagolószer után a Ktdt.-ben meghatározott általános szabályok szerint keletkezik a termékdíj-kötelezettség.
(4) A Ktdt. 40. § (9) bekezdése szerinti termékdíj-különbözetnél nem vehető figyelembe a csomagolási termékdíj tekintetében korábban a számlán kötelezettként átvállaló által a bevallásban alkalmazott levonás mértéke.
(5) A kötelezett a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában levonhatja a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált csomagolószer után a számlán átvállaló által igazoltan megfizetett hasznosítási díj összegét, ha az ügylet az átvállalás időpontjában hatályos rendelkezéseknek megfelelt.
(6) A (4) és (5) bekezdések szerinti esetekben a számlán átvállaló a vevőjének igazolást állít ki a megfizetett csomagolási termékdíj összegéről és a megfizetett hasznosítási díj összegéről.
(7) A Ktdt. meghatározása szerinti reklámhordozó papír után a Ktdt. szerinti első belföldi forgalomba hozó első vevője a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában termékdíj különbözetet fizet a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált reklámhordozó papír után a 2012. évi díjtétel és a 2012. január 1-je előtti megállapítási időszakban a 2011. évre vonatkozó készletre vétele időpontjában bevallott és megfizetett termékdíjtétel különbözetével, ha a készletrevételre vonatkozó - a megállapítási időszakban hatályos - rendelkezéseknek eleget tett.
(8) A reklámhordozó papír után az első belföldi forgalomba hozó első vevője a 2012. első negyedévében benyújtott bevallásában levonhatja a 2012. első negyedévében forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált reklámhordozó papír után a 2012. január 1-je előtti megállapítási időszakban a 2011. évre vonatkozó készletre vétele időpontjában bevallott és megfizetett termékdíj összegét, ha a készletrevételre vonatkozó - a megállapítási időszakban hatályos - rendelkezéseknek eleget tett.
(9) Az újrahasználható csomagolási összetevő után nem keletkezik a Ktdt. szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség, ha az első belföldi forgalombahozatal vagy első saját célú felhasználás a csomagolási összetevőre vonatkozóan a csomagolás részeként a Ktdt. hatálybalépését megelőzően megtörtént.
(10) A 2012 előtt belföldi forgalomba hozott csomagolási összetevők 2012. évben csomagolás részeként történő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása után a csomagolás első belföldi forgalomba hozóját vagy első saját célú felhasználóját terheli a csomagolás részét képező csomagolószer termékdíj-kötelezettsége.
(11) Nem keletkezik a 2011. évi csomagolószer árukészlete utáni termékdíj-kötelezettsége annak, aki a Ktdt. 2. § (6) bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat meg nem haladó mértékeben - a Ktdt. hatálybalépése előtt - beszerzett csomagolószert csomagolás részeként 2012. január 1-jét követően forgalomba hozza vagy saját célra felhasználja.

34. § (1) A 7. § (2) és (4) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésében, továbbá a 9. § (7) bekezdésében meghatározott számlazáradék szövege 2012. június 30-ig a számla mellékletén is feltüntethető.
(2) A 9. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentés érvényes, ha a 2012. január 1-je és 15-e között megkötött szerződést az átvállaló 2012. január 31-ig bejelenti a vámhatóságnak és a bejelentést a vámhatóság befogadta.
(3) Az e rendelet 23. § (4) bekezdésében meghatározott visszaigénylés során a 2012. január 1. napja előtt keletkezett termékdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan a 2012. évet megelőzően megfizetett termékdíjtétel mértékét kell alkalmazni. Amennyiben a kötelezett az egyéb kőolajtermékek hulladékait a termékdíj-fizetési kötelezettség keletkezésének időpontjai szerint nem tudja külön nyilvántartani, úgy a 2012. évben a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény díjtételeivel számított összeget igényelheti vissza.
(4) A 2012. január 1-jét követően benyújtott bejelentéseken, bevallásokon - a pótlólagos bejelentést, bevallást, önellenőrzést is ideértve - a benyújtó, képviselő GLN számát nem szükséges feltüntetni.
(5) A Ktdt. 40. § (10) bekezdésében meghatározott, 2012. évben teljesítendő kötelezettségek alá a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 8. § (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(6) A Ktdt. 40. § (11) bekezdésében meghatározott hulladékhasznosítási teljesítményt a koordináló szervezetek vámhatóságnak történő bevallás adatainak a vámhatóság által, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet részére történő átadással történik.
(7) Nem kell e rendelet szerint bejelenteni a 2012. január 1-jét megelőzően, szabályosan bejelentett
a) képviselőt, ha a képviseletre vonatkozó, továbbá
b) az elektronikus úton történő bejelentés, bevallás benyújtására vonatkozó bejelentőt (Egységes Ügyfél Címtár) regisztrációt,
amennyiben az adatokban és a megbízás, meghatalmazás körülményeiben változás nem következett be.
(8) A 23. § (10) bekezdésében meghatározott újrahasználható csomagolószer nyilvántartást a Főfelügyelőség 2012. január 2-tól teszi közzé honlapján.
(9) A rendelet hatálybelépését megelőzően egyéni mentességgel rendelkezők esetében az egyéni mentesség feltételeinek teljesítése során igazoltan felmerült hulladékkezelési költségeket is megfizetett hasznosítási díjnak kell tekinteni a Ktdt. 40. § (8) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során.

34/B. § (1) A 2/B. § (2) bekezdés f) pontjában és (3) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat legkésőbb 2015. július 1-jéig kell a 2015. július 1-jét megelőzően engedélyezett termékdíj raktár engedélyesének bejelentenie az állami adó- és vámhatóság részére.

35. § E rendelet
1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése, és
2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.