Copyright © 2024 Egzatik Szakkiadó Kft. - Minden jog fenntartva. Ez a dokumentum a Könyvelői Praktikum nevű szakmai kiadványból származik.
Megállapodás egészségügyi ellátás biztosítására
Időállapot: 2016-10-01 - 2016-12-31
Szerző: Dr. Zatik Zsuzsanna, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2016-11-14 11:31:17
Tartalomjegyzék:
- Megállapodás egészségügyi ellátás biztosítására
- Adózás
- Könyvviteli elszámolás
- Iratminták, nyomtatványok
- Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
- Módosítás az előző változathoz képest
A téma rövid leírása
Magyarországon az egészségbiztosítás szolgáltatásaira a következő módokon lehet jogosultságot szerezni:
- Biztosítottként
- Jogosultként
- Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettként
- Megállapodás alapján
Témánk a megállapodáson alapuló egészségbiztosítás szabályaival foglalkozik.
1. Megállapodás egészségügyi ellátás biztosítására
Az a személy, aki valamilyen, a törvényben meghatározott jogcím alapján nem jogosult az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait igénybe venni, lehetősége van az egészségbiztosítóval ennek érdekében megállapodást kötni, mely alapján a törvényben meghatározott járulékot kell megfizetnie. Fontos kiemelni, hogy a megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátást biztosít a jogosultnak, mint az egyéb jogviszony alapján járó egészségbiztosítási ellátások és bizonyos „türelmi időnek” kell eltelnie, hogy ezen szűkebb egészségbiztosítási ellátási kört a megállapodást kötő személy igénybe tudja venni.
1.1. A megállapodás megkötésére jogosult:
- Az a személy, aki egészségügyi ellátásra más jogcímen nem jogosult, saját magának
- Ellátásra más jogcímen nem jogosult személy, a vele együtt élő gyermekének
- Bármely más személy, illetve szerv annak a személynek, aki egészségügyi ellátásra más címen nem jogosult, illetve az azzal együtt élő gyermekének, mint kedvezményezett javára.
A fentiekből következik, hogy a díjfizető és a kedvezményezett személye eltérhet egymástól, így a kedvezményezett javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti a megállapodást.
1.1.2. Passzív jogon való ellátási jogosultság kérdése
Fontos kiemelni, hogy a megállapodás megszűnését követően nem él a passzív jogon járó, további 45 napig fennálló egészségügyi ellátásra való jogosultság, amely az egyéb biztosítási jogviszonyok esetében még megilleti a jogosultat, ebben az esetben azonban nem.
1.2. A megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok:
A megállapodás megkötését a tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatait ellátó osztálynál lehet kezdeményezni, melyhez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- A személyazonosság igazolására: személyi igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély. A kedvezményezett személyt is igazolni kell ezen iratok valamelyikével.
- A kedvezményezett lakó-, tartózkodási-, illetve szálláshelyét igazoló dokumentum.
- Külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kibocsátott, tartózkodásra jogosító okmány
- Nappali tagozatos hallgató esetében iskolalátogatási igazolás.
A kormányhivatalok elérhetőségei az alábbi linkre kattintva érhetőek el: kormanyhivatal.hu/…
1.3. A megállapodás alapján fizetendő járulék összege
Amennyiben a megállapodást kötő személy:
- nagykorú, akkor a szerződéskötés napján érvényes minimálbér 50 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 55.500,- Ft havi járulékot kell fizetni
- 18 évesnél fiatalabb személy esetében a minimálbér 30 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 33.300,- Ft havi járulékot kell fizetni.
- Magyarország területén oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a szerződéskötés napján érvényes minimálbér 30 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 33.300,- Ft havi járulékot kell fizetni.
1.4. A járulék megfizetésének szabályai
Az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésével egyidejűleg kell befizetni és a későbbiekben havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig.
1.5. A megállapodás alapján igénybe vehető ellátás szabályai
A megállapodás a megkötését követő hónap első napjától lép életbe, azonban csak a szerződéskötést követő 24. hónap első napjától jogosít egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A megállapodás megkötését követő első hónaptól a 24. hónapig a megállapodás csak a sürgősségi ellátás igénybevételére jogosít és a 24. hónap első napjától lehet igénybe venni az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait. El kell telnie tehát a 24 hónapos ún. „türelmi időnek”. Fontos kiemelni, hogy a megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, tehát nem vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatások teljes köre. A 24. havi járulék megfizetése után kerül csak kiállításra a TAJ kártya, addig a sürgősségi ellátásra való jogosultságot egy külön igazolással lehet bizonyítani. Lehetőség van a 24 hónapos várakozási idő megváltására az arra az időszakra számított járulék egyösszegű megfizetésével.
1.5.1. A türelmi idő megváltása
Amennyiben a megállapodás megkötésekor visszamenőleg megváltja a „türelmi időt” (24 + 1 havi összeget fizet be), akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jogosulttá válik az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait igénybe venni.
1.6. A megállapodás alapján igénybe vehető egészségügyi ellátások köre
A megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, mint az egyéb jogviszony alapján járó egészségbiztosítási ellátások.
- a fogászati ellátások közül támogatással csak sürgősségi ellátást vehet igénybe.
- Nem jogosult az EGT tagállamban vagy egyezményes államban egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a magyar egészségbiztosító terhére és így az esetlegesen igénybe vett ellátások utólagos megtérítésére, illetve a transzplantációs várólistára kerülésre sem.
- Továbbá nem veheti igénybe a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárásokat a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt, az ún. jogviszony-ellenőrzés során a szűkebb ellátási körre való jogosultságot a rendszer „sárga lámpával” jelzi.
1.7. A megállapodás megszűnésének szabályai
A megállapodás két módon szűnhet meg. Felmondással, illetve ha a járulékot nem fizetik meg.
A megállapodás megszűnése esetén ezen a jogcímen megszűnik az ellátásra való jogosultság, ezért a megszűnést követő 3 napon belül a TAJ kártyát a kormányhivatalnál le kell adni.
Ha utólag okirattal igazolják, hogy a megállapodás időtartama alatt volt fennálló biztosítási jogviszony, akkor a megállapodás alapján megfizetett járulék összege visszajár, még a megállapodást kötő személy (elhalálozása esetén örököse) részére is.
1.7.1. Elmaradt befizetés
Az esedékes járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot (esedékesség szerinti hónap utolsó napján), mert azt előre, a tárgyhónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Azonban ebben az esetben sem szűnik meg a megállapodás, amennyiben a hónap utolsó napjáig rendezik a tartozást.
1.7.2. Felmondás
A megállapodást bármelyik fél jogosult írásban felmondani. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a megállapodás felmondása esetén is annak a hónapnak az utolsó napjáig áll fenn, amelyre a járulékot megfizették. A megállapodást kötő személynek nem kell megindokolni a felmondást, az egészségbiztosító pedig akkor jogosult a megállapodás felmondására, ha a megállapodást kötő személy jogi helyzetében olyan változás áll be, amely alapján már nem köthetné meg a megállapodást.
1.1. A megállapodás megkötésére jogosult:
- Az a személy, aki egészségügyi ellátásra más jogcímen nem jogosult, saját magának
- Ellátásra más jogcímen nem jogosult személy, a vele együtt élő gyermekének
- Bármely más személy, illetve szerv annak a személynek, aki egészségügyi ellátásra más címen nem jogosult, illetve az azzal együtt élő gyermekének, mint kedvezményezett javára.
A fentiekből következik, hogy a díjfizető és a kedvezményezett személye eltérhet egymástól, így a kedvezményezett javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti a megállapodást.
1.1.2. Passzív jogon való ellátási jogosultság kérdése
Fontos kiemelni, hogy a megállapodás megszűnését követően nem él a passzív jogon járó, további 45 napig fennálló egészségügyi ellátásra való jogosultság, amely az egyéb biztosítási jogviszonyok esetében még megilleti a jogosultat, ebben az esetben azonban nem.
1.2. A megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok:
A megállapodás megkötését a tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatait ellátó osztálynál lehet kezdeményezni, melyhez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- A személyazonosság igazolására: személyi igazolvány, érvényes útlevél, kártyaformátumú vezetői engedély. A kedvezményezett személyt is igazolni kell ezen iratok valamelyikével.
- A kedvezményezett lakó-, tartózkodási-, illetve szálláshelyét igazoló dokumentum.
- Külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kibocsátott, tartózkodásra jogosító okmány
- Nappali tagozatos hallgató esetében iskolalátogatási igazolás.
A kormányhivatalok elérhetőségei az alábbi linkre kattintva érhetőek el: kormanyhivatal.hu/…
1.3. A megállapodás alapján fizetendő járulék összege
Amennyiben a megállapodást kötő személy:
- nagykorú, akkor a szerződéskötés napján érvényes minimálbér 50 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 55.500,- Ft havi járulékot kell fizetni
- 18 évesnél fiatalabb személy esetében a minimálbér 30 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 33.300,- Ft havi járulékot kell fizetni.
- Magyarország területén oktatási intézmény nappali rendszerű oktatása keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a szerződéskötés napján érvényes minimálbér 30 %-át – 2016. évben a 111.000,-Ft-os minimálbér alapul vételével – 33.300,- Ft havi járulékot kell fizetni.
1.4. A járulék megfizetésének szabályai
Az első hónapra esedékes járulékot a megállapodás megkötésével egyidejűleg kell befizetni és a későbbiekben havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig.
1.5. A megállapodás alapján igénybe vehető ellátás szabályai
A megállapodás a megkötését követő hónap első napjától lép életbe, azonban csak a szerződéskötést követő 24. hónap első napjától jogosít egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. A megállapodás megkötését követő első hónaptól a 24. hónapig a megállapodás csak a sürgősségi ellátás igénybevételére jogosít és a 24. hónap első napjától lehet igénybe venni az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait. El kell telnie tehát a 24 hónapos ún. „türelmi időnek”. Fontos kiemelni, hogy a megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, tehát nem vehető igénybe az egészségügyi szolgáltatások teljes köre. A 24. havi járulék megfizetése után kerül csak kiállításra a TAJ kártya, addig a sürgősségi ellátásra való jogosultságot egy külön igazolással lehet bizonyítani. Lehetőség van a 24 hónapos várakozási idő megváltására az arra az időszakra számított járulék egyösszegű megfizetésével.
1.5.1. A türelmi idő megváltása
Amennyiben a megállapodás megkötésekor visszamenőleg megváltja a „türelmi időt” (24 + 1 havi összeget fizet be), akkor a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jogosulttá válik az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásait igénybe venni.
1.6. A megállapodás alapján igénybe vehető egészségügyi ellátások köre
A megállapodáson alapuló jogosultság szűkebb ellátási kört biztosít, mint az egyéb jogviszony alapján járó egészségbiztosítási ellátások.
- a fogászati ellátások közül támogatással csak sürgősségi ellátást vehet igénybe.
- Nem jogosult az EGT tagállamban vagy egyezményes államban egészségügyi szolgáltatások igénybevételére a magyar egészségbiztosító terhére és így az esetlegesen igénybe vett ellátások utólagos megtérítésére, illetve a transzplantációs várólistára kerülésre sem.
- Továbbá nem veheti igénybe a Magyarországon nem hozzáférhető gyógyító eljárásokat a magyar egészségbiztosítása terhére egy másik országban.
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt, az ún. jogviszony-ellenőrzés során a szűkebb ellátási körre való jogosultságot a rendszer „sárga lámpával” jelzi.
1.7. A megállapodás megszűnésének szabályai
A megállapodás két módon szűnhet meg. Felmondással, illetve ha a járulékot nem fizetik meg.
A megállapodás megszűnése esetén ezen a jogcímen megszűnik az ellátásra való jogosultság, ezért a megszűnést követő 3 napon belül a TAJ kártyát a kormányhivatalnál le kell adni.
Ha utólag okirattal igazolják, hogy a megállapodás időtartama alatt volt fennálló biztosítási jogviszony, akkor a megállapodás alapján megfizetett járulék összege visszajár, még a megállapodást kötő személy (elhalálozása esetén örököse) részére is.
1.7.1. Elmaradt befizetés
Az esedékes járulék meg nem fizetése miatt a megállapodás annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben először nem fizették meg a járulékot (esedékesség szerinti hónap utolsó napján), mert azt előre, a tárgyhónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Azonban ebben az esetben sem szűnik meg a megállapodás, amennyiben a hónap utolsó napjáig rendezik a tartozást.
1.7.2. Felmondás
A megállapodást bármelyik fél jogosult írásban felmondani. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság a megállapodás felmondása esetén is annak a hónapnak az utolsó napjáig áll fenn, amelyre a járulékot megfizették. A megállapodást kötő személynek nem kell megindokolni a felmondást, az egészségbiztosító pedig akkor jogosult a megállapodás felmondására, ha a megállapodást kötő személy jogi helyzetében olyan változás áll be, amely alapján már nem köthetné meg a megállapodást.
2. Adózás
2.1 ÁFA
Nem értelmezhető!
2.2 Társasági adó
Nem értelmezhető!
2.3 SZJA
2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó)
Nem értelmezhető!
2.3.2 Magánszemély
Nem értelmezhető!
2.4 EVA
2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany
Nem értelmezhető!
2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany
Nem értelmezhető!
2.5 Egyéb adók és járulékok
Nem értelmezhető!
3. Könyvviteli elszámolás
3.1 Kettős könyvvitel
Nem értelmezhető!
3.2 Egyszeres könyvvitel
Nem értelmezhető!
3.3 Szja szerinti adózás
Nem értelmezhető!
4. Iratminták, nyomtatványok
Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok.
5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások
1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről: 12§, 16§, 34§, 35§
12. § A 11. §-ban meghatározott személyek társadalombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.
16. § 157 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki
p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
34. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
b) a biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
(3)
(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,
b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.
(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével
a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
b)
(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.
(12) A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.
(15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.
35. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.
(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.
(3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
(4) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egy idejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
(6) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.
(7)
16. § 157 (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki
p) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
34. § (1) Az a belföldi nagykorú természetes személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és
a) az 5. § és a 13. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll, vagy a 11. § szerint a biztosítás nem terjed ki rá, vagy
b) a biztosítása szünetel,
nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást köthet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg.
(3)
(4) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. Amennyiben a megállapodást a minimálbér összegének figyelembevételével kötik meg, annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot, a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. Ha a megállapodást kötő személy, kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett a megállapodás időtartama alatt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, a megállapodás alapján történő járulékfizetési kötelezettség szünetel.
(5) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodást köthet a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésével az a nagykorú személy, aki
a) felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányoknak (ideértve a doktorandusz-képzést is) a Tny. 41. §-a szerint figyelembe vehető idejét,
b) a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz a Tny.-ben meghatározott húsz év szolgálati idő, vagy - az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén - az öregségi résznyugdíjhoz előírt tizenöt év szolgálati idő elérése érdekében kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idejét, legfeljebb azonban öt naptári évet
kívánja szolgálati időként elismertetni.
(6) A (5) bekezdés szerinti esetekben a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a szolgálati időként elismerhető időszak naptári napjainak és a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér harmincad részének szorzata. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást a minimálbér alapján kötötték és a minimálbér változik, a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni.
(7) Az (5) bekezdés b) pont szerinti esetben a megállapodás megkötése a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat elleni jogorvoslatra meghatározott idő lejártáig kezdeményezhető és a nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő tizenöt napon belül egy összegben kell megfizetni. A megállapodást kezdeményező személy az addig elismert szolgálati idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával igazolja. Az elismert szolgálati idő figyelembevételével az ellátás az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén is legkorábban a járulék megfizetésének napjától állapítható meg. A járulékfizetés határideje indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A 2000. január 1-je előtt jogerős határozattal elbírált igények esetében újabb szolgálati idő szerzésére megállapodás nem köthető.
(8) Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján, a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék megfizetésével
a) 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
b)
(9) A (8) bekezdés a) pontja alkalmazásánál a járulékfizetést a megállapodás megkötése napján érvényes járulékmértékek figyelembevételével a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
(10) Az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.
(11) A (10) bekezdésben említett megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.
(12) A Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár egészségügyi szolgáltatására a (4) bekezdésben meghatározott minimálbér 30 százalékának megfelelő havi összegű egészségbiztosítási járulék megfizetésének vállalása esetén köthet megállapodást.
(13) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem, illetőleg a szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatás szerzése érdekében kötött megállapodást a kedvezményezett személy javára a járulékfizetés átvállalásával más személy vagy szerv is megkötheti. Az előzőekben említett megállapodások alapján fizetendő járulékokat Magyarország hivatalos pénznemében és a megállapodás megkötése utáni mértékváltozások figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(14) A köztársasági elnök saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő házastársa biztosítottnak minősül arra az időre is, amelyre a fennálló biztosítással járó jogviszonyában a biztosítása szünetel, vagy nem rendelkezik az 5. § szerinti biztosítással járó jogviszonnyal.
(15) A járulékfizetés alapja a (14) bekezdés szerinti esetben a biztosítás szünetelésének kezdetét vagy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző hónapban elért járulékalapot képező jövedelem, ilyen jövedelem hiányában a minimálbér kétszerese.
35. § (1) A megállapodásnak tartalmaznia kell a szerződő felek megnevezését, címét, valamint a megállapodást kötő személynek, illetőleg a kedvezményezettnek a nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések szerinti adatait, a fizetendő járulék alapját vagy összegét, a szerződés keltét, s ha a járulékfizetési kötelezettség (a szerződés hatálya) ettől eltér, ennek időpontját.
(2) Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodás csak a megállapodás megkötését követő hónap első napjától kezdődő hatállyal, az első hónapra esedékes járulék egyidejű befizetése mellett köthető. Ezt követően a járulékot havonta előre, a tárgyhónapot közvetlenül megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetési határidő elmulasztása esetén a megállapodás megszűnik a járulék esedékességének napját magában foglaló naptári hónap utolsó napján, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a megállapodás megszűnéséig áll fenn.
(3) A 34. § (1) bekezdése és a (8) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
(4) A megállapodás alapján megszerzett jogosultságra - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Tny.tv., illetve az Eb.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A (4) bekezdés rendelkezéseitől eltérően a 34. § (10) és (12) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egy idejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
(6) Megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult külföldi részére az igazolást a vele megállapodást kötő igazgatási szerv adja ki.
(7)
1997. évi LXXXIII. törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól: 7§, 12§ (2) bek., 20§ (5) bek.,
7. § Azok a személyek, akik az egészségbiztosítás körébe tartozó egyes ellátásokra a Tbj. szerint megállapodást kötöttek, a megállapodás tárgyát képező ellátás tekintetében a Tbj.-ben, illetőleg az e törvényben foglalt kivételekkel a biztosítottal esnek egy tekintet alá.
12§ (2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.
20§ (5) A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:
a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
b) a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, ide nem értve a Tbj. 16. § (1) bekezdés p) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat,
c) az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét az uniós rendeletek, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.
12§ (2) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.
20§ (5) A transzplantációs várólistára való felvételre jogosult:
a) a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
b) a Tbj. 16. § (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, ide nem értve a Tbj. 16. § (1) bekezdés p) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat,
c) az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek egészségbiztosítója az ellátás igénybevételét az uniós rendeletek, illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben meghatározottak szerint engedélyezte.
217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról: 12/A§ (10) - (11) bekezdés.
12/A§
(10) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére a kormányhivatal
a) a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjáig a sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyításához igazolást állít ki,
b) a TAJ-t hatósági igazolványon igazolja, ha az előírt járulék befizetése hat hónapra megtörtént.
(11) A Tbj. szerint külföldinek minősülő, TAJ-jal rendelkező személy köteles a változástól számított 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal részére a természetes személyazonosító adataiban, valamint a lakóhelyére, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatokban és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó jogviszonya adataiban bekövetkező változásokat.
(10) A megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részére a kormányhivatal
a) a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjáig a sürgősségi ellátásra való jogosultság bizonyításához igazolást állít ki,
b) a TAJ-t hatósági igazolványon igazolja, ha az előírt járulék befizetése hat hónapra megtörtént.
(11) A Tbj. szerint külföldinek minősülő, TAJ-jal rendelkező személy köteles a változástól számított 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal részére a természetes személyazonosító adataiban, valamint a lakóhelyére, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatokban és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot megalapozó jogviszonya adataiban bekövetkező változásokat.
6. Módosítás az előző változathoz képest
Nincs.
Kulcsszavak: megállapodás, egészségbiztosítás, egészségügyi ellátás, járulék, egészségbiztosító, passzív jogon járó jogosultság, türelmi idő, 24 hónap, járulékfizetés, minimálbér 50%-a, 30%, TAJ kártya,