Fejlesztési adókedvezmény

Meghatározott nagyságú, az ország számára fontos fejlesztések elősegítésére az állam adókedvezményben részesíti ezen fejlesztések megvalósítóit, természetesen nagyon szigorú feltételek mellett. A feltételeket részletezi az anyagunk. Fontos melléklete az anyagnak "A fejlesztési adókedvezmények részletezése" című melléklet.

Fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból igénybevett adókedvezmény.

Az ország számára fontos fejlesztések elősegítésére az állam adókedvezményben részesíti ezen fejlesztések megvalósítóit, természetesen nagyon szigorú feltételek mellett.

1.1. Az adókedvezmény mértéke

A társasági adóból az egyéb címen igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a fejlesztési adókedvezmény.

Az igénybe vett adókedvezmény, valamint a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett vagy egyéb formában igénybe vett, a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás összege jelenértéken nem haladhatja meg a fejlesztési programra vonatkozóan a határozatban meghatározott, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült beruházási érték, költség, ráfordítás együttes összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket (számszerűsítve "A fejlesztési adókedvezmények csoportosítása" címmel az iratmintákban található).

1.2. Igénybevétel

1.2.1. Jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházási érték esetén, az adózó az adókedvezményt a miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe. A kérelmet legkésőbb a tervezett beruházás megkezdése előtti napon kell benyújtani.

Ha a bejelentés nem az előírt határidőben történik, nincs mód pótlólagos benyújtásra, a beruházás megkezdését követően a bejelentés nem egészíthető ki, és nem módosítható.

A határozatot a kérelem benyújtását követő 30 napon belül kell meghozni.

1.2.2. Ha a beruházás a fenti összeget nem haladja meg, az adókedvezmény a miniszterhez történő bejelentéssel vehető igénybe.

1.2.3. Előírás, hogy az adókedvezmény alapjául szolgáló beruházási értékben nem vehető figyelembe

- a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, illetve létesítmény felvásárlásakor a vételára;

- a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

- pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget;

- az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

- a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke

- a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás; mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásnál az Európai Bizottság által a bejelentési eljárás keretében hozott, támogatást engedélyező határozat keltének napja előtt felmerült költség, ráfordítás;

- a személygépkocsi bekerülési értéke;

- nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét;

- a támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja.

Elszámolható viszont

- tárgyi eszköznek a számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke,

- tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor,

- immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, - a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a szoftver, a licenc és a know-how (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa) és/vagy az ab) alpontok szerint elszámolható költség 50 százalékáig,

- a munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva

Az adókedvezmény az adózó választása szerint 10 adóévre elosztva vehető igénybe vagy a beruházás üzembe helyezése, vagy az azt követő évtől kezdődően, de ez maximum a kérelem benyújtását követő tizennegyedik év lehet. Ezzel a gyors üzembe helyezésre ösztönzi a törvény a társaságot.

1.3. Jogcímei

2010. évben az alábbi jogcímeken lehet fejlesztési adókedvezményt igénybe venni:

1. Jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás

2. Kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás

3. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

4. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás

5. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,

meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy
2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló, szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
6. A jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

7. Jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás

8. Munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

9. A jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra történő bevezetésének a napját követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén. Feltétel, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

10. Jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

Az adókedvezmény igénybevételének kedvezményenkénti csoportosítását "A fejlesztési adókedvezmények" iratminta tartalmazza.

1.4. Kedvezményezett önkormányzatok

Jelenleg a következő önkormányzatok tartoznak a kedvezményezett körbe:

Az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban lévő települési önkormányzat.

1.5. A jelenérték és számítása

A jelenérték fogalma: egy jövőben megkapott pénz jelenlegi értékének meghatározása.

A több éves fejlesztésnél a jelenértéket a következők szerint számítjuk ki:

A beruházás jelenértéke

PV=å[Ön x 1/(1+r)n]

ahol

n fejlesztési időszak (ez lehet év, vagy hónap)

Ön Az n.-k időszakban végzett fejlesztés értéke

R éves referenciaráta (ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel, így kapjuk az egy hónapra jutó kamatlábat. Ekkor az „n” értékét is hónapban kell megadni)

A támogatás jelenértéke

PV=å[Ön x 1/(1+r)n]

ahol

n a támogatási időszak (ez lehet év, vagy hónap)

Ön Az n.-k időszaki támogatás értéke

R éves referenciaráta (ha hónap az időszak, akkor az éves kamatlábat osztani kell 12-vel, így kapjuk az egy hónapra jutó kamatlábat. Ekkor az „n” értékét is hónapban kell megadni)

A jelenérték számításhoz használt referenciaráta jelenleg: 7,03 % . Uniós csatlakozásunktól kezdődően a referenciarátát az Európai Bizottság állapítja meg.

Nem érinti

Az adókedvezmény a társasági adóból vehető igénybe az egyéb jogcímen igénybevett adókedvezménnyel csökkentett adó 80 %-ig.

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

Nem érinti

2. § (1) A társasági adó alanya a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott személy.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is), az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet

b) a szövetkezet,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),

f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,

g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár.

h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon.

i) európai területi együttműködési csoportosulás,

j) az egyéni cég.



(3) Nemzetközi szerződéssel összhangban, belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld, feltéve, hogy az illetőségét nem a székhely határozza meg.

(4) Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.



4. § E törvény alkalmazásában

2. adózó: a 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;

9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában:

24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;



22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,

ea)meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy

eb)2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,

szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,

f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás

i) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,

j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.



(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt

a) a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,

b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a miniszter határozata alapján vehető igénybe.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a bejelentés nem egészíthető ki, illetve nem módosítható.

(5) Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő öt évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket a tényleges kibocsátási mutató ne haladja meg.

(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.



(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával, ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő bérköltségét.



(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni.

(12) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c), valamint h)-i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.

(13) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy

a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;

b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;

c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az - adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő - elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;

d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.



(14) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 20 fővel, középvállalkozásnál legalább 50 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét.

(15) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(16) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(17) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(18) Az adóhatóság a rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(19) Ha a miniszter határozatban engedélyezi az adókedvezményt, azt a feladatkörükben érintett miniszterek véleményét figyelembe véve hozza meg. Az engedély kiadása előtt - ha szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. A határozatot a kérelem benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(20) Az e § alapján folyó valamennyi eljárás tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.



23. § (1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése, a 22/B. § 2003. évben hatályos rendelkezése és a 29. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.

(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény.

(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

(5) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.

(6) Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.



5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

1. a Magyar Nemzeti Bank,

2.a büntetés-végrehajtásáért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,

3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

6. az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság,

7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók,

8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,

9.a pártok.

10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság.

11.a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság.

12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül.

13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon,

47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].

(3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,

ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá

c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint

d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

(5) Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

(6) Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

(7) A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalékalkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

(9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.



48. § (1) A tárgyi eszköznél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét is).

(2) A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdőfelújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

(3) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

(4) Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

(5) Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. A köz- és magánvámraktárból történő beszerzés a vámjogszabályokban rögzített feltételek szerint minősül importbeszerzésnek.

(6) Nem minősül importbeszerzésnek az exportértékesítéshez kapcsolódóan a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - egyébként szolgáltatásimportnak tekintendő - devizában, valutában vagy forintban számlázott, fizetett szállítási és rakodási-raktározási díj. Ha a vámjogszabályok eltérően nem rendelkeznek, nem minősül importbeszerzésnek a vámszabad és a tranzitterületen levő vállalkozótól történő közvetlen beszerzés, továbbá a vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozóknak az egymástól történő beszerzése sem.

(7) Az importbeszerzés értéke:

a) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték az importtermék, illetve az importszolgáltatás értéke;

b) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának, valutának az importbeszerzéskor, az importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor). érvényes, a 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke;

c) ha az (5) bekezdés szerinti importbeszerzés devizában meghatározott ellenértékének kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forintértékét a 75. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni.



51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek

a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

(2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek

a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,

b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá

c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók

(együttesen: közvetlen önköltség).

(3) Az előállítási költségek között kell elszámolni [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

(4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket - az eszközértékelés alapjául szolgáló - közvetlen önköltség nem tartalmazhat.



79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.

(2) Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

(3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

(4) Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 30 §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a fejlesztési adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény) részletes feltételeiről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról a következőket rendeli el:



Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás.

2. Elszámolható költség:

a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48 §-ai, 51 §-a szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköznek a vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, - a 13/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a szoftver, a licenc és a know-how (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az aa) és/vagy az ab) alpontok szerint elszámolható költség 50 százalékáig,

b) a Tao. törvény 22/B § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén a beruházás megkezdését követően az üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79 §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva,

3. Nem elszámolható költség:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, illetve létesítmény felvásárlásakor a vételára;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján az adózó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha a szerződés nem tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget;

d) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet az adózó nehéz helyzetben lévő, csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

e) a szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke, a 2. pont d) alpontjában foglaltak kivételével;

f) a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás; mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházásnál az Európai Bizottság által a bejelentési eljárás keretében hozott, támogatást engedélyező határozat keltének napja előtt felmerült költség, ráfordítás;

g) a személygépkocsi (Tao. törvény 4 § 31/c. pont) bekerülési értéke;

h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét;

i) a 2. pont ac) alpont szerinti támogatható immateriális javak bekerülési értéke, ha azt az adózó nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja.

4. Létesítmény felvásárlása: a termék előállításához és/vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló adózó nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.

5. A beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének a napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja.

6. Kedvezményezett települési önkormányzat: az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban lévő települési önkormányzat; amelynek az adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában kell a felsorolt tervezési-statisztikai régióba tartoznia.

7. Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat; annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget; ez alapján a nagyberuházás értékét úgy kell meghatározni, hogy a kérelemben, illetve a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül megkezdett, olyan gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértéken számított értékét, amely(ek)hez az adózó igénybe vett (igényelt) állami támogatást.

8. Nehéz helyzetben lévő társaság: az a társaság, amelynek a saját tőkéje a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét.

9. Referencia ráta: a támogatástartalom és az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához használt, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet 9. cikke szerint meghatározott mutatószám, amelyet a pénzügyminiszter is közzétesz a Pénzügyi Közlönyben. Az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes referencia rátát kell figyelembe venni. Az adókedvezmény jelenértékét az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet] 2. számú mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni.

10. Saját forrás: az adózó által a fejlesztési programhoz igénybe vett (igényelt), állami támogatásnak nem minősülő forrás.

11. Szinten tartást szolgáló eszközök: szinten tartást szolgálnak azok az eszközök, amelyek az adózó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.

12. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.

13. Kis- és középvállalkozás: a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában a Tao. törvény 4 §-ának 24. pontjában foglaltaknak megfelelő vállalkozás.

14. Támogatástartalom: az adózó számára nyújtott állami támogatásnak a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke.

15. Szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúra: amelynek legalább

a) a garantált minimum sebessége a szolgáltatótól az előfizető irányába 128 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 32 kbps, ugyanakkor képes, a hálózati forgalomtól függően, a szolgáltatótól az előfizető irányába 512 kbps, az előfizetőtől a szolgáltató irányába 96 kbps sebesség elérésére, és

b) időben korlátlan hozzáférést biztosít, legalább havi 99,5 százalékos rendelkezésre állási idővel.



A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya a Tao. törvény 4 § 2. pontjában megnevezett adózóra terjed ki.



Az adókedvezmény igénybevételének általános feltételei

3. § (1) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvényben és az e rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek.

(2) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket nagyvállalkozás az üzembe helyezést követő öt évig, kis- és középvállalkozás három évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének a Tao. törvény 22/B § (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy az adózó azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, az első alkalommal történő betöltésük időpontját követően nagyvállalkozás öt, kis- és középvállalkozás három éven keresztül az érintett régióban fenntartja.

(4) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának napjától a kötelező üzemeltetési időszakban vagy - ha az későbbi időpont - az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

a) az adózónál az állami, önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság adótartozás miatt - ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást - végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de annak keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta;

b) az adózót közigazgatási hatóság határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt.

(5) Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha

a) a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás;

b) a beruházás megkezdésének a napját megelőzi a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának a napja;

c) közvetlen támogatás igénylése esetén az eljáró hatóság a közvetlen támogatásra való elvi jogosultságról szóló írásbeli visszaigazolása kézhezvételének napját követi a beruházás megkezdésének napja.

(6) Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz, nem jogosult adókedvezményre. Ha az adózó a kötelező üzemeltetési időszak alatt bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alá kerül vagy végelszámolását bejelenti a bírósághoz, a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(7) Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózók a Tao. törvényben, az e rendeletben és - kérelemre hozott határozat esetén - a határozatban foglalt bármely feltételt külön-külön is teljesítik. Ha az egyik adózó nem teljesíti az említett bármely feltételt, akkor a másik adózó sem jogosult adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(8) Az adókedvezmény igénylésekor az elszámolható költség jelenértékének kiszámításához a kérelem, illetve a bejelentés benyújtásának időpontjában érvényes diszkont kamatlábat kell figyelembe venni. Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása a 6. számú mellékletben meghatározott módszerrel történik.

(9) Az adókedvezmény jelenértékét 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott módszerrel kell meghatározni.

Az adókedvezmény igénybevételének különös szabályai

4. § (1) Nem vehető igénybe adókedvezmény

a) nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházáshoz, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert meghaladja;

b) e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez;

c) a hajóépítő iparnak nyújtott támogatások új szabályairól szóló, 1998. június 29-i 1540/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében meghatározott tevékenységhez;

d) feketeszén-bányászat fejlesztéséhez;

e) e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

f) a halászati tevékenységet, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

g) szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz, ha

ga) az infrastruktúra olyan település(rész) en létesül, ahol bármely szolgáltató már szélessávú internetszolgáltatásra képes infrastruktúrát üzemeltet, épít, és

gb) a beruházás nem az ellátottak számának növelését, növelhetőségét szolgálja;

h) az EK-Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységekre, továbbá a 4502, 4503, 4504 KN-kód alá tartozó parafatermékekre és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletben említett, tejet és tejterméket utánzó vagy helyettesítő termékek gyártására és forgalmazására;

i) azon beruházáshoz, amelynek üzembe helyezése érdekében az adózó e rendelet kihirdetését megelőzően költséget, ráfordítást számolt el.

j) mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz, ha annak elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha az igényelt támogatás jelenértéken több, mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az Európai Bizottság a beruházási támogatást bejelentési eljárás keretében hozott határozatával nem hagyja jóvá;

k) a szerencsejátékkal és fogadással összefüggő tevékenységhez.

(2) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-c) és h)-j) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletben, a Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendeletben foglalt feltételeknek történő megfelelés, figyelembe véve az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló (2006/C 319/01) közösségi iránymutatások, 2007-2013-ban foglaltakat is.

Az adókedvezmény mértéke és igénybevétele

5. § (1) Az adókedvezmény és a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás jelenértéken nem haladhatja meg a kérelem alapján engedélyezett adókedvezmény esetében a határozatban megállapított, bejelentés alapján igénybe vett adókedvezmény esetében a bejelentett, de mindkét esetben legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült elszámolható költség (2)-(8) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitással számított értékét.

(2) A támogatás intenzitás mértéke a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30 §-ának (1) bekezdésében meghatározott érték.

(3) Ha az adózó

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik.

(4).

(5) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, a jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásakor - az 1. § 7. pont alapján - a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) elszámolható költségét is figyelembe véve kell a támogatástartalmat meghatározni. Ennek során a kérelem, bejelentés tárgyát képező beruházás és az annak megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) jelenértéken meghatározott elszámolható költsége együttes összegének alapulvételével kell meghatározni a régióra érvényes - az érintett beruházás megkezdésekor hatályos - támogatási intenzitással a maximálisan adható állami támogatás összegét. Az így meghatározott összegből kell levonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megkezdett beruházás(ok) elszámolható költségéhez megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (első korlát). Abban az esetben, ha az adózó csak jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kéri az állami támogatás megítélését, akkor a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban megítélt (járó) állami támogatás jelenértéken meghatározott összegének különbsége minősül az első korlátnak. Amennyiben az így meghatározott összeg kisebb, mint a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás (második korlát), akkor ez a kisebb összeg lesz a jelenértéken meghatározott nyújtható/igénybe vehető állami támogatás felső korlátja. Fordított esetben, a kérelemben vagy a bejelentésben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás. Ha a kérelemben, bejelentésben szereplő beruházás különböző településeken valósul meg, akkor a különböző támogatási intenzitás alapjául szolgáló elszámolható költséget az egyes településeken megvalósítani tervezett beruházás jelenértéken kimutatott elszámolható költsége arányában kell megosztani.

(7)

(8) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdésben meghatározott mérték, amely 40 százalékra növelhető, ha az adózó kis- vagy középvállalkozás.

(9) Kérelem esetén az adókedvezmény a kérelemben bemutatott, változatlan tartalmú tényállás esetén vehető igénybe. Tényállásváltozásnak minősül az is, ha az adózó a beruházást a kérelemben beruházási kezdőnapként megjelölt napot követő 1 éven belül nem kezdi meg. Nem minősül tényállásváltozásnak a számítási hiba vagy az elírás.

(10) A beszámolót, a könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a kérelem, illetve a bejelentés adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - a kérelem, illetve a bejelentés benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha az átszámítás forintról euróra történik.

(11) Nagyberuházás esetén a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő maximálisan engedélyezhető állami támogatás és a kérelemben, bejelentésben jelenértéken szereplő elszámolható költség hányadosaként, százalékban (két tizedesjegyre számítva) kifejezett mértéket.

Az adókedvezmény igénylése kérelemre

6. § (1) Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás kérelemben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt, e rendelet 3. számú mellékletében előírt tartalommal, két példányban, papír alapon nyújthatja be az adópolitikáért felelős miniszterhez és egyidejűleg más állami támogatási igény esetén az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásának tekinteni.

(2)

(3) Szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén a kérelemhez mellékelni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn.

(4) Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat az e bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Az adózóknak a nagyberuházásra be kell nyújtaniuk az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt az e rendelet 3. számú mellékletben előírt tartalommal, továbbá ugyanezen mellékletet a nagyberuházás megvalósításában részt vevő adózóknak külön-külön is be kell nyújtaniuk a nagyberuházásból az általuk megvalósítani tervezett beruházásra. A kérelmekhez mellékelni kell az adózók nyilatkozatát arról, hogy a nagyberuházáshoz igénybe vehető adókedvezményből jelenértéken, százalékos arányban hogyan kívánnak részesedni.

(5) Amennyiben az adózó nem csatolja a 3. számú melléklet V. pont 1. alpontja szerinti adatot, az adópolitikáért felelős miniszter az adat beszerzése céljából megkeresi az adatot nyilvántartó bíróságot.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter a határozatban az adókedvezmény összegét ezer forintban állapítja meg.

Az adókedvezmény igénylése bejelentés alapján

7. § (1) Az adózónak a beruházás bejelentésben megjelölt tervezett kezdőnapja előtt e rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalommal, két példányban, papír alapon az adópolitikáért felelős miniszterhez be kell jelentenie a mellékletben szereplő adatokat, és - szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás esetén - mellékelnie kell a nyilatkozatát arról, hogy a beruházás vonatkozásában a 4. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn. Amennyiben az adózó a beruházáshoz az adókedvezményen kívül más állami támogatást is igénybe kíván venni, az arra vonatkozó igényét a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtania az eljáró hatósághoz. Az egyidejű benyújtás elmulasztása esetén a legkésőbbi időpontot kell az adókedvezmény iránti bejelentés benyújtásának tekinteni.

(2) Ha a nagyberuházást több adózó valósítja meg, akkor az (1) bekezdésben foglaltakat az e bekezdésben foglalt eltérésekkel alkalmazza. Az adózóknak a nagyberuházásra be kell nyújtaniuk az adókedvezmény iránti bejelentést a beruházás megkezdése előtt az e rendelet 4. számú mellékletben előírt tartalommal, továbbá ugyanezen mellékletet a nagyberuházás megvalósításában részt vevő adózóknak külön-külön is be kell nyújtaniuk a nagyberuházásból az általuk megvalósítani tervezett beruházásra. A bejelentéshez mellékelni kell az adózók nyilatkozatát arról, hogy a nagyberuházáshoz igénybe vehető adókedvezményből jelenértéken, százalékos arányban hogyan kívánnak részesedni.

Az adózó nyilvántartási kötelezettsége

8. § (1) Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi tárgyi eszköz, támogatható immateriális javak

a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

b) bekerülési értékét,

c) hasznos élettartamát,

d) az állományból történő kikerülés időpontját.

(2) Amennyiben az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Adatszolgáltatási kötelezettség

9. § (1) Az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a beruházás megnevezését, határozattal engedélyezett adókedvezmény esetében a határozat számát, más esetben a bejelentés időpontját (év, hónap, nap);

b) az adóévben igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

c) az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezményt jelenértéken;

d) a beruházáshoz engedélyezett és igénybe vett, a támogatáshalmozódásnál figyelembe veendő állami támogatás támogatástartalmát.

(2) Az adókedvezmény első igénybevételének adóévében a társaságiadó-bevallásban az adózónak a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás esetén a következő adatokat kell beruházásonként szerepeltetnie:

a) az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;

b) az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken;

c)

(3) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-b) és j) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben a társaságiadó-bevallásban a következő adatokat kell az adózónak beruházásonként szerepeltetnie:

a) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4. § 16/a. pont] és a beruházás megkezdését megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát vagy

b) a bérköltséget, és a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő évesített bérköltségét attól függően, hogy az adózó a Tao. törvény 22/B. § (9) és (14) bekezdésében foglalt feltételek közül melyiknek a teljesítését vállalja.

(4) A Tao. törvény 22/B § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházásnál az adózónak

a) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóévről benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók számát;

b) az adókedvezmény igénybevételének első adóévében és az azt követő adóévekben, utoljára a beruházás üzembe helyezését követő ötödik adóévben benyújtott társaságiadó-bevallásban kell szerepeltetnie az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók tekintetében összesen elszámolt elszámolható költséget jelenértéken;

c)

d) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát [Tao. törvény 4 § 16/a. pont] az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik és az azt követő négy adóévben benyújtott társasági adóbevallásban kell szerepeltetnie.

10. § (1)

(2) Ha az adózó a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hiánypótlásra hívja fel.

(3) Az adókedvezmény iránti kérelem díjköteles, a díj mértékét pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem engedélyezhető.

(4) A kérelem visszavonása vagy elutasítása esetén a befizetett díj nem utalható vissza.

(5) A kérelem elbírálásához - szükség szerint - az adópolitikáért felelős miniszter más minisztert is megkeres. Ha a miniszter a megkeresést követő 10 napon belül nem válaszol, úgy kell tekinteni, mintha a megkeresésben (határozat-tervezetben) foglalt álláspontot fogadta volna el.

(6) Az adópolitikáért felelős miniszter a fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére irányuló bejelentést 30 napon belül megvizsgálja, és a hiányos vagy a jogosulatlan bejelentésről tájékoztatja az adózót. Ha az adópolitikáért felelős miniszter a bejelentést követő 30 napon belül nem válaszol, akkor - a (7) bekezdésben foglalt eljárás kivételével - úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést nyilvántartásba vette.

(7) A mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházás tárgyában az adópolitikáért felelős miniszter az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, aki intézkedik az Európai Bizottság részére történő bejelentési eljárást illetően. A Bizottságnál kezdeményezett bejelentési eljárás eredményéről az agrárpolitikáért felelős miniszter a Bizottság határozatának közlését követő 8 napon belül tájékoztatja az adózót és az adópolitikáért felelős minisztert. A Bizottság jóváhagyó határozata esetén az adózó bejelentését az adópolitikáért felelős miniszter a tájékoztatást követő napon nyilvántartásba veszi.

11. § Új kérelemnek minősül, ha az adózó a kérelem benyújtása és elbírálása közötti időszakban megváltoztatja a beruházás tárgyát, helyszínét vagy az elszámolható költség összegét (jelenértéken) legalább 20 százalékkal módosítja.

12. § Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelemről és a bejelentésről külön nyilvántartást vezet, amely

a) kérelem esetén tartalmazza

1. az adózó azonosító adatait,

2. a kérelem érkezésének időpontját,

3. a kérelem tárgyát,

4. a kérelem elbírálásában részt vevő megnevezését (minisztérium, Európai Bizottság),

5. hiánypótlás esetén a hiánypótlási felhívás időpontját,

6. az eljárási határidő meghosszabbítását, az eljárás felfüggesztését,

7. a határozat számát és meghozatalának időpontját,

8. a kérelem visszavonásának időpontját,

9. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont aa)-ab) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

10. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés a)-g) és i)-j) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pont a) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

11. a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés h) pontja szerinti beruházás esetén az 1. § 2. pontja b) alpontja szerinti elszámolható költséget jelenértéken,

12. az adókedvezmény tervezett ütemezését folyó áron és jelenértéken;

b) bejelentés esetén tartalmazza az adópolitikáért felelős miniszterhez beérkezett bejelentés másolatát.

13. § Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.

A kis- és középvállalkozások regionális beruházási támogatására vonatkozó szabályok

13/A. § (1) Az adókedvezmény a Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha a beruházás megfelel a Tao. törvény és e rendelet - (2) bekezdés szerinti eltéréssel megfogalmazott - valamennyi feltételének.

(2) A Tao. törvény 22/B. § (1) bekezdés j) pontja szerinti beruházás esetén nem minősül elszámolható költségnek az immateriális javak közül a szoftver Sztv. 47-48. §-ai, 51. §-a a szerinti bekerülési értéke.

Záró rendelkezések

14. § (1)

(2) Az e rendelet kihirdetését követően benyújtott - és 2006. december 31-éig el nem bírált - kérelmek esetében e rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a már benyújtott kérelem az e rendelet szerinti feltételek szerint módosítható és az e rendelet 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

(3)

15. § Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.



6. számú melléklet a 206/2006. (X. 16.) Korm. rendelethez

Az elszámolható költség jelenértékének meghatározása



ahol

EJ - az elszámolható költség jelenértéken;

Q1 - az adókedvezménnyel érintett, több adóév alatt megvalósított beruházás első adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak (az első adóév a kérelem, a bejelentés benyújtásának adóéve);

Q2 - az adókedvezménnyel érintett, több év alatt megvalósított beruházás második adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak;

Qn - az adókedvezménnyel érintett, több év alatt megvalósított beruházás n-edik adóévi részösszege, vagyis a beruházási számla tartozik oldalán szereplő azon tételek összege, amelyek az adókedvezménnyel érintett beruházáshoz tartoznak;

i - diszkont kamatláb.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkv. tv.) 3. § (4) bekezdésének 2005. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint nem minősül mikro-, kis-, illetve középvállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön külön vagy együttesen meghaladja a 25 %-ot. E bekezdésben foglaltakra nem kell figyelemmel lenni a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők részesedése esetén Kkv. tv. 3. § (5) bekezdés.

Kiemelve a 19. § 1. d) pontja szerinti szabályozást, az a következő "függetlenségi feltételt" tartalmazza: befektetőnek minősülnek az évi 10 millió eurót, illetve az annak megfelelő forintösszeget meg nem haladó költségvetéssel és kevesebb, mint 5000 lakossal rendelkező helyi önkormányzatok (amelyek a besorolásnál figyelmen kívül hagyandók). Ennek megítélése, illetve e határértékeket meghaladó adatok számbavétele a kővetkezők szerint történhet.

A helyi önkormányzatok forgalmi szemléletben működnek, ezért esetükben a legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg költségvetés szerinti vizsgálatakor az utolsó jóváhagyott költségvetési év bevételi oldalát kell figyelembe venni. Ez tehát 2005. év elején a 2003. évi, míg a 2004. évről szóló zárszámadási rendelet elfogadását követően a 2004. évi bevételi összeget jelenti.

Az önkormányzatok lakosságszámára vonatkozóan a minden év január 1. napján meglévő állapotot rögzíti a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala az általa vezetett Személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, vagyis az önkormányzatok erről a napról rendelkeznek ellenőrizhető adattal. Ennek alapján vizsgálható, illetve ellenőrizhető, hogy az önkormányzat területén lakók száma eléri-e az 5000 főt. A Kkv. tv. alkalmazása során azt az elvet kell követni, hogy olyan adat alapján történjen a besorolás, amely a lehető legfrissebb, de végleges és igazolható. E szerint az adott év január 1 napján rögzített állapotnak megfelelő, 2005-ben tehát a 2005. január 1-jei lakosságszámot kell tekintetbe venni.

Abban az esetben ha a Belügyminisztérium az önkormányzat számára még nem közölte a január 1-jei lakosságszámot, akkor - a hivatkozott elv érvényesítésével a közlésig a megelőző év első napján, vagyis 2005-ben a 2004. január l-jén ismert lakosságszámot kell figyelembe venni. Ilyen eset felmerülhet, ha valamely jogszabály, - például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés y) pontja a "létszámnövelési" kedvezmény igénybevételéhez - a 2005. január 1-jén (az adóév első napján) fennálló állapot szerinti besorolást írja elő.

(PM. Jövedelemadók főosztálya 6527/2005. -APEH Adójogi főosztály 1228807561/2005.)

[Tao. tv. 22/B. § (1), (7) bekezdés, 4. § 9. pont]

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 22/B. § (1) bekezdése szerint a beruházás megkezdése napjának a Tao. tv. 4. § 9. pontjában meghatározott nap minősül. Ez a nap az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja. Abban az esetben, ha az adózó munkahelyteremtést szolgáló beruházást valósít meg, akkor az e célt szolgáló első tárgyi eszköz átvételének a napját kell a beruházás megkezdésének tekinteni. A beruházás megkezdését követően azokat a tárgyi eszközöket kell a beruházás részének tekinteni, amelyek a munkahelyteremtéshez és a munkavégzéshez szükségesek.

A fejlesztési adókedvezmény bejelentés alapján történő igénybevétele esetén a Tao. tv. 22/B. § (7) bekezdése szerinti döntésnek minősül az adózó éves beszámoló elfogadásáról hozott döntése.

(PM Jövedelemadók főosztálya 5085/2006. APEH Adójogi főosztály 8429866014/2006.)

[Tao tv. 22/B §]

Egy vállalkozás épület beruházását több ütemben valósítja meg. A már meglévő üzemcsarnok bővítését követően egy új üzemcsarnok építését tervezi.

Abban az esetben, ha első lépésként a készáruraktár építése (ami a jelenlegi üzemcsarnok bővítésével jár), második lépésként pedig egy teljesen új üzemcsarnok építése ugyanannak a programnak a része, akkor azokat együtt lehet kezelni a fejlesztési adókedvezményre jogosító, jelenértéken legalább egymilliárd forint értékű beruházási érték meghatározása szempontjából.

(PM Jövedelemadók főosztálya 18291/2005. - APEH Adójogi főosztály 8429603419/2005.)

V. A területfejlesztési célok érvényesítését szolgáló intézmény- és eszközrendszer fejlesztési irányai

1. A területfejlesztési intézményrendszer megerősítése a szubszidiaritás, hatékonyság és partnerség jegyében:

a) Országos szinten a területi koordináció és a területfejlesztési politikai célok érvényesítésében érintett intézmények közti együttműködés javítása az alábbi tevékenységekben:

- a területfejlesztési politika kialakítása és érvényesítése az Európai Uniós együttműködésekben;

- területfejlesztési beavatkozások, melyek az ország egésze szintjén jelentkező legsúlyosabb térszerkezeti feszültségek oldását célozzák;

- a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló, regionális és kistérségi szinten működő intézmények tevékenységének koordinálása, minőségbiztosítása, munkájának szakmai támogatása, minőségbiztosítása;

- a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése a szakpolitikákban, azok programjaiban, a szakpolitikák területi koordinációja;

- az ország területi folyamatainak, a programok területi hatásainak nyomon követése, értékelése.

b) A regionális szint fejlesztéspolitikában betöltött szerepének bővítése szükséges. Ennek fő lépései a következők:

- középtávon a regionális fejlesztési programok révén a regionális szintű döntési kompetenciák bővítése, valamint a programok végrehajtására alkalmas kapacitás folyamatos fejlesztése;

- regionális szinten működő intézmények, vállalkozások, civil szervezetek közti hálózatos együttműködések és a partnerségi kapcsolatok bővítése;

- regionális demokrácia kialakításához szükséges feltételek megteremtése.

c) A megyei szint szerepének változtatása a fejlesztések koordinációjában:

- közreműködés a regionális programok tervezésében és végrehajtásában;

- részvétel a közszolgáltatások ellátásának támogatására vonatkozó programok lebonyolításában, illetve a kistérségi szintű tervezés, fejlesztés szakmai támogatása;

- hosszú távon integrálódás a regionális szintű intézményrendszerbe.

d) A kistérségi szint megerősítése:

- a fejlesztések térségi szinergiáját biztosító, integrált kistérségi tervezésével;

- térségi léptékben integrált projektek megvalósításával, a fejlesztések programalapú támogatásának megteremtésével;

- a közszolgáltatások ellátásának racionális szervezésével a kistérségi együttműködések keretében;

- a települési szintű érdekek térségi összefogásával és célszerűen intézményi integrációval fejlesztve a kistelepülések lakosságmegtartó erejét.

e) Az országosan kiemelt térségek és tématerületek fejlesztésének koordinálása:

- A Balaton-térség és a Tisza-térség, a Duna-mente, valamint a termál potenciál kiemelt kezelése, intézményrendszereinek felkészítése programok megvalósítására. A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanács kompetenciáját illeszteni kell a Közép-Magyarországi régió tervezési rendszerébe. Mind a négy térség esetében, valamint a termálvíz kincs koordinált kiaknázása érdekében cél a minisztériumok, az érintett régiók, kistérségek, valamint a térségi gazdasági és társadalmi szereplők partneri együttműködése.

2. A területi tervezés megújítása egységes iteratív tervezési rendszer kialakításával

A tervezési rendszer összhangjának fokozása és a tervek megalapozásának javítása érdekében:

a) egységes országos és területi tervezési rendszert kell létrehozni, a tervek egymáshoz való viszonyának egyértelmű meghatározásával és a tervek érvényesülésének biztosításával;

b) tovább kell erősíteni a gazdaságpolitikai és költségvetési tervezés regionális, térbeli megalapozottságát, a regionális és területi programok szerepének növelésével összefüggésben;

c) a területi terveket az ágazati (szakpolitikai) tervekkel kölcsönösen összehangoltan, iteratív módon kell elkészíteni;

d) a fejlesztési és rendezési tevékenységeket jobban össze kell hangolni;

e) a területi szemléletet erősíteni kell az ágazati tervezésben és a végrehajtásban;

f) a tervezésnek a társadalmi, gazdasági szereplők bevonásával a társadalmi konszenzust kereső partnerségi folyamatként kell megvalósulnia;

g) a tervezés multidiszciplináris szakmai kapacitásainak és tudományos megalapozásának erősítése szükséges, a tervezési módszertanok és a tervezést segítő kutatások támogatásával;

h) a területi tervezés és végrehajtás minőségi színvonalát garantáló és javító komplex rendszert kell kialakítani.

3. Programozáson alapuló finanszírozási rendszer megteremtése

a) A finanszírozási rendszer eredményességének, átláthatóságának és összehangolásának javítása érdekében szükséges:

- a decentralizált költségvetési források arányának további növelése, a területi-települési saját források bővítése;

- a decentralizált fejlesztési források racionális felhasználása érdekében a Kormány és a regionális szereplők közötti több évre szóló közszerződések (tervszerződések) rendszerének kialakítása;

- területi forráskoncentráció fokozása a területfejlesztési politikai célok szerint;

- átlátható, stabil, összehangolt fejlesztési-támogatási rendszer kialakítása, mely a stratégiai tervezésen alapul;

- a tisztán hazai forrásból és a nemzetközi támogatással megvalósuló programok fejlesztési céljainak és végrehajtásának, valamint monitoringjának összehangolása;

- a közcélú regionális és kistérségi programok megvalósításába a magánszféra finanszírozásának bevonása;

- a területi felzárkóztatás szempontjából kedvezményezett, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek koncentrált támogatása valamennyi releváns program, támogatási rendszer keretében.

b)

4. A területi fejlődést és az állami fejlesztések területi hatásait követő, átláthatóságot és visszacsatolásokat biztosító, a hatékonyságot szolgáló területi monitoring és értékelési rendszer kialakítása, amely kiterjed:

a) az állami fejlesztési tevékenységek, országos programok egységes monitoring-rendszerének kialakítására, mely részletes területi nyilvántartást tartalmaz;

b) a területi (társadalmi, gazdasági, környezeti) folyamatok monitoringjára és értékelésére;

c) a területi tervezés folyamatának, tervdokumentumainak előzetes értékelésére;

d) az OTK megvalósulásának értékelésére, a térségi, regionális programok értékelésére.



VI. Régiók fejlesztési irányai

Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket. Az ország tervezési-statisztikai régiói - amelyek főbb fejlesztési irányait a mellékletként szereplő OTK tartalmazza - a következők:

- Dél-Alföld (Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye)

A régió közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határ menti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával megalapozza a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait, és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosít.

- Dél-Dunántúl (Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye)

A Dél-Dunántúli Régió célja olyan kulturális, környezet- és természetvédelmi értékeket szem előtt tartó, oktatási, tudományos és kutatási központokon alapuló fejlődés, mely integrálja a régió leszakadó térségeit, kiegyensúlyozott településszerkezetre épít. A régió sikeresen fordítja jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé azáltal, hogy megőrzött természeti és kulturális értékeit, építészeti örökségét és termálvíz kincsét fenntartható módon hasznosítja, magas színvonalú kiegyensúlyozott életfeltételeket biztosít. A Dél-Dunántúli Régió kihasználja kedvező geopolitikai helyzetének előnyeit, elsősorban a határ menti (horvát, észak-olasz és osztrák) térségekkel való kapcsolatépítés lehetőségét.

- Észak-Alföld (Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Az Észak-Alföldi Régió földrajzi elhelyezkedésére, valamint a meglévő és mobilizálható erőforrásaira támaszkodóan, hazai és európai szinten is versenyképes gazdaságával, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával biztosítja a minőségi élet feltételeit az itt élők számára.

- Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye)

A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket.

- Közép-Dunántúl (Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye)

A Közép-Dunántúl, mint európai szinten versenyképes régió az innováció régiójává válva magtérségként meghatározó szerepet tölt be a hazai modernizációban. Mindez az innováció, a megújulás régión belüli kiterjesztésével, és ezáltal a régióban élők életminőségének folyamatos javításával párosul.

- Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye)

A Közép-Magyarországi Régió stratégiai célja, hogy a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen. Nemzetközi vezető szerepe a Kárpát-medence fő szervező erejét jelenti. A tudásalapú emberi erőforrás- és gazdaságfejlesztés az üzleti szolgáltatásokra, a kutatás-fejlesztésre, a kulturális és szabadidő gazdaságra koncentrál.

- Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye)

Nyugat-Dunántúl az élénk helyi és nemzetközi együttműködési hálózatok régiója, amely európai dinamikus gazdasági, közlekedési, tudás és kommunikációs tengelyek aktív formálójaként, az ember és környezete kiegyensúlyozott kapcsolatára építve Magyarország - gazdaságilag, szervezetileg és kulturálisan is megújuló - zöld jövőrégiójává válik.

Nincs