Egyszerűsített foglalkoztatás

A normál munkaviszonytól egyszerűbb foglalkoztatási forma. Alkalmi és időszaki foglalkoztatásra használható, kevés adminisztrációval járó foglalkoztatási forma. A Munka törvénykönyvének csak bizonyos, meghatározott pontjai vonatkoznak e foglalkoztatási formára.

Olyan feltételekkel létesített munkaviszony, mely a Munka törvénykönyve által szabályozott, szigorú feltételekhez kötött munkaviszonytól egyszerűbb feltételekkel, azaz egyszerűsített módon létesíthető 2010. április 1-től kezdődően. Ez az egyszerűsített foglalkoztatási forma váltja fel a 2010. március 31-ig élő Alkalmi Munkavállalói Könyvet. A 2010. április 1-től érvényes szabályozás 2010. július 31-ig élt. 2010. augusztus 1-től teljesen átalakult ez a foglalkoztatási forma.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében

- alkalmi munkára

- mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára

lehet munkavállalót foglalkoztatni.

1.1. Alkalmi munka

1.1.1. Az alkalmi munkavégzés feltételei

A munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az alkalmi munkára egy naptári napon a foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg

- főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt

- egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt

- hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt

- húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát

A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a fel nem használt létszámkeret a következő évre nem vihető át.

Az alkalmi munkára foglalkoztatható munkavállalók létszámát a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszám alapján kell meghatározni.

Példa:
Egy teljes évet (2024) figyelve meg kell nézni, hogy 2024.01. hónapját megelőző hat hónapban (2023.07.01 – 2023.12.31.) hány főállású munkavállalót foglalkoztatott az adózó. Ha ez négy fő, akkor naponta 2 főt alkalmazhat alkalmi munkára 2024. első félévében. Júliusban meg kell nézni, hogy az előző hat hónapban (2024.01.01 2024.06.30) hány főállású munkavállaló volt foglalkoztatva. Ha ez 15 fő, úgy naponta 4 főt alkalmazhat alkalmi munkára.

Így összesen 182 napon át 2 főt, azaz 364 napot, 183 napon át 4 főt, azaz 732 napon át, összesen 1 096 napon át lehet alkalmi munkavállalót foglalkoztatni.

Az 1096 napi foglalkoztatottsági lehetőség éves keret, melyet egyenlőtlenül is fel lehet használni.

Ha 5 napon át 15 főt alkalmazott, akkor 1 096 - (5 * 15) = 1 021 napi foglalkoztatási lehetősége maradt. Ha 10 napon át további 20 főt alkalmazott, akkor 1 021 - (10 * 20) = 821 napi foglalkoztatási lehetősége maradt.

Ha az alkalmi foglalkoztatás egyik nap 22.00 órakor kezdődik és másnap 2.00 óráig tart, két napra kell a munkavállalót bejelenteni és két napi közterhet kell megfizetni, két nap kerül felhasználásra az 1. pontban írt keretből.

A fenti korlátozások a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén nem kell alkalmazni.

Filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.

Ha a munkáltató az egyszerűsített foglalkozás engedélyezett időtartamát túllépi, a túllépés napjától ezt az alkalmazási formát nem folytathatja, illetve a túllépés napjára visszamenőlegesen át kell térnie a normál munkaviszonyos foglalkoztatásra.

A munkáltató az érintett munkavállalót a normál munkaviszonyos jogviszonyban még legalább addig az időtartamig tovább kell foglalkoztatnia, mint amennyi ideig a szabálytalan foglalkoztatása fennállt. A munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásának bejelentését először törölni kell a XXT1042E nyomtatványon, majd bejelenteni a XXT1041-es nyomtatványon.

1.1.2. Az alkalmi munka közterhei
• filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelemének maximum a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 %-a lehet, tehát 32.000 Ft/nap.
• a filmipari statiszta napi közterhe a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 %-a lehet, tehát 8.000 Ft/nap.
• mezőgazdasági és turisztikai idénymunka napi közterhe a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a lehet, tehát 1.300 Ft/nap.
• az alkalmi munka napi közterhe a hónap első napján érvényes minimálbér 1 %-a lehet, tehát 2.700 Ft/nap.

Az összegeket minden esetben 100 forintra kell kerekíteni.

Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a közterhek mértékét, a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelmét és a nyugellátás meghatározott alapját.

A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni.

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve
- ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 %-át, vagy ha részére garantált bérminimum jár, akkor a garantál bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 %-át (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2024-ben 12.270 Ft/nap, 130 %-a 15.951 Ft/nap, a garantált bérminimum 14.990 Ft/nap, 130 %-a 19-487 Ft/nap.

Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

Ez az előírás érvényes az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban is.

A filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak.

1.2. Mezőgazdasági idénymunka

1.2.1. A mezőgazdasági idénymunka feltételei

A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,

1.2.2. A mezőgazdasági idénymunka közterhei

• mezőgazdasági idénymunka napi közterhe a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a lehet, tehát 1.300 Ft/nap.

A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni.

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve
- ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 %-át, vagy ha részére garantált bérminimum jár, akkor a garantál bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 %-át (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2024-ben 12.270 Ft/nap, 130 %-a 15.951 Ft/nap, a garantált bérminimum 14.990 Ft/nap, 130 %-a 19-487 Ft/nap.

Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

Ez az előírás érvényes az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban is.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak.

1.3. Turisztikai idénymunka

1.3.1. A turisztikai idénymunka feltételei

A kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

A hivatkozott törvény értelmében kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

1.3.2. A turisztikai idénymunka közterhei

• turisztikai idénymunka napi közterhe a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 %-a lehet, tehát 1.300 Ft/nap.

Az összegeket minden esetben 100 forintra kell kerekíteni.

A közteher megfizetésével mentesül a munkáltató a társadalombiztosítási járulék, rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól. Nem kell Szja-előleget vonni.

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve
- ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 %-át, vagy ha részére garantált bérminimum jár, akkor a garantál bérminimum napibérként meghatározott összeg 130 %-át (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A minimálbér 2023-ban 10.670 Ft/nap, 130 %-a 13.871 Ft/nap, a garantált bérminimum 13.630 Ft/nap, 130 %-a 17.719 Ft/nap.

Ha a magánszemélynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell (mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet szerzett), jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.

Ez az előírás érvényes az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban is.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy foglalkoztatása nem felel meg a fenti szabályoknak, úgy a foglalkoztatott személy után a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a normál munkaviszonyban foglalkoztatottakra előírt szabályok vonatkoznak.
.
1.4.1. Az alkalmazás feltételei

Ha a munkáltató és a munkavállaló alkalmi munkára és idénymunkára is létesít egymással munkaviszonyt, akkor ezek együttes időtartama sem haladhatja meg az évi 120 napot.

2010-ben az új törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az új törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.

A törvény szabályai nem zárják ki, hogy az egyszerűsített módon létesített munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítse.

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel akár az egyszerűsített foglalkoztatásból, akár az általános szabályok szerinti foglalkoztatásból származó adókból, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti, eddig az időpontig nem alkalmazhatja kedvezményes közteher fizetési lehetőséget.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony

- a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével

- nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszony egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létrejöhet, de a bejelentési kötelezettségnek ekkor is eleget kell tenni. Az egyszerűsített munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni.

Amennyiben azt a munkavállaló kéri, az egyszerűsített munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszony már fennáll.

Ha a munkaviszony eredetileg nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas, a munkavállaló esetleges testi vagy egészségügyi fogyatkozása a biztonságos munkavégzést és a munkavállaló testi épségét nem veszélyezteti.

Fő szabály, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnak nem feltétele az előzetes foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, kivéve:

- fiatalkorú (18 év alatti) foglalkoztatása esetében

- idősödő (nyugdíjkorhatárt elérte) munkavállaló foglalkoztatása esetében

- terhes nő foglalkoztatása esetében

- szoptató anya foglalkoztatása esetében

- ha a munkakör ellátásához személyi higiénés orvosi vizsgálat szükséges (élelmiszer forgalmazás, pultos)

Elsőre kedvezőnek tűnik ez a megoldás, de egy baleset esetén felmerülhet a kérdés, a munkáltató tényleg meg tudta állapítani, hogy a munkavállaló alkalmas volt a munkára? Javasoljuk, hogy legalább a rendszeresen visszatérő munkavállalók alkalmi orvosi vizsgálatát végeztesse el a munkáltató.

Függetlenül attól, hogy mennyi időre történik a foglalkoztatás, a munka és tűzvédelmi oktatást meg kell tartani. Az oktatást a munkáltató is megtarthatja (nem kell feltétlenül külső szakembert erre felkérni). Fontos azonban az oktatás dokumentálása az oktatási naplóban.

Ennél a foglalkoztatási formánál is kötelező védőeszközt biztosítani a munkavállalónak. Ez főleg az építőiparban jelent problémát, mert a védőeszközök egy része egészségügyi okokból nem cserélhető a munkavállalók között. Ez adott esetben nagyon megdrágítja a foglalkoztatást.

A munkahelyre vonatkozó kockázatértékelést ki kell egészíttetni az alkalmi munkavállalók által végzett tevékenységgel.

A tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet.

1.4.2. Eltérés az Mt. szabályaitól

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Mt. előírásai közül nem kell alkalmazni

- A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a megkötött munkaszerződésben nem lehet hátrányos jogkövetkezményeket kikötni.

- A munkáltatónak nincs olyan kötelezettsége, hogy tájékoztatja a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.

- A munkavállaló nem köteles a munkaszerződést módosítani a munkavállaló kérésére.

- A munkáltató a munkavállaló ajánlatára nem köteles a gyermek hároméves koráig a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

- A munkáltató a munkavállaló kérelmére munkájáról nem köteles írásban értékelést adni.

- A munkaidő-beosztást nem kell előre közölni.

- A vasárnapi rendes munkaidő alkalmazásának nincsenek előzetes feltételei.

- Ha a munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra is rendes munkaidő osztható be.

- A határozott idejű munkaviszony meghosszabbításának nincsenek korlátai.

- Nem vonatkoznak e munkaviszonyra a vezető állású munkavállalóra vonatkozó speciális szabályok.

- Nincs korlátozva a munkáltató felmondási lehetősége pl. várandóság, szülési szabadság miatt.

- A munkáltató általi felmondást nem kell indokolni.

- A munkáltató által történő felmondásra nem vonatkoznak a felmondási tilalmi idők.
- Készenléti jellegű munkakör szabályai nem alkalmazandók

- A szabadság kiadásának szabályai nem alkalmazandók

- A szülési szabadság nincs

- A betegszabadság nincs

- A fizetés nélküli szabadság nincs

Alkalmi munkavállalás esetében továbbá

- a munkaidő-beosztás az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető

- munkaidőkeret hiányában is elrendelhető az egyenlőtlen munkaidő-beosztás

- munkaviszony megszűnése esetén nem kell kiadni a jogszabályban előírt igazolásokat

- a minta munkaszerződés használata esetében nem kell külön nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkavégzés időtartamár, a készenlétet és a szabadságot

- a minta munkaszerződés használata esetében nem kell a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.

1.4.3. Jövedelem, adatszolgáltatás

Az előírt korlátok betartásával történő foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

E foglalkoztatási forma keretében megállapított keresetre is alkalmazni kell a minimálbér, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó előírásokat azzal az eltéréssel, hogy 2012.01.01-től az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Ha a magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból szerzett jövedelmét (a mentesített összeget meghaladó jövedelmet), a bevallásban a jövedelmet bérként kell szerepeltetni, így utólagos Szja-fizetési kötelezettség keletkezhet.

Az így alkalmazott munkavállaló nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, de nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Ha az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott személy más jogon nem biztosított és egészségügyi ellátásra sem jogosult, ez a foglalkoztatás nem mentesíti az egészségügyi szolgálati járulék megfizetése alól.

1.4.4. Költség elszámolási korlátok

Költségkén figyelembe nem vehető kiadások, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség

- az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére a magánszemély által az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés

1.4.5. A nyugellátás számítási alapja
• a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén fizetett közteher naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, tehát 3.700 forint.
• alkalmi munka és filmipari statiszta közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, tehát 7.500 forint.
azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

1.5. Bejelentési, bevallási szabályok

1.5.1. Bejelentési kötelezettség

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a

a) a munkavállaló nevét

b) a munkáltató adószámát

c) a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ számát

d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét

e) a munkaviszony napjainak számát

A bejelentési kötelezettség történhet

- elektronikus kapcsolattartás útján

- az országos telefonos ügyfélszolgálaton

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén

- az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy

- ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosításra a módosulás napján délelőtt 9 óráig van lehetőség.

Ha a munkáltató a módosítást a fenti időpontig nem jelentette be, a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

Az elektronikus bejelentéshez a XXT1042E nyomtatványt kell használni.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon, a 185-ös hívószám felhívásával, helyi tarifával az alábbiak szerint intézhetőek:

- A telefonon történő bejelentés során a bejelentős első alkalommal kap egy regisztrációs számot, melyet a következő alkalmak során használni kell.

- A bejelentés során közölni kell a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, a foglalkoztatás jellegét (alkalmi munka, turisztikai, illetve mezőgazdasági idénymunka) valamint a munkaviszony napjainak számát.

- A bejelentést követően a telefonos ügyfélszolgálat tájékoztatja a bejelentőt a bejelentő regisztrációs számáról, melyet, amennyiben lehetséges rövid szöveges üzenetben (SMS) is megküld a bejelentőnek.

- Az ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat megküldi az adóhatóság részére.

- A korábbi bejelentést a regisztrációs szám ismeretében lehet módosítani.

A bejelentés során jelezni kell, hogy

- új bejelentést kíván tenni, vagy korábbi bejelentést kíván módosítani

- a munkáltató által foglalkoztatni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma a bejelentés időpontjában és a bejelenteni kívánt munkavállalók létszámát figyelembe véve meghaladja-e a törvényben foglalt korlátot

- a munkáltató a tárgyhónapban felhalmozott-e 300 eFt összegű kiegyenlítetlen adótartozást

A bejelentés megkezdésekor az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy korábban tett-e már bejelentést.

Megítélésünk szerint a mezőgazdasági idénymunkák esetében, amikor a munkavállalók létszáma, illetve a munkavégzés megkezdése több napra előre nem látható biztosan, javasolt a naponkénti telefonos bejelentés alkalmazása. Ebben az esetben nem merülhetnek fel a korábban bejelentett adatok módosításából eredő problémák, illetve az indokolatlan közteherfizetés is elkerülhető.


1.5.2. Bevallási kötelezettség

A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét

- ha elektronikus bevallásra kötelezett, az ügyfélkapun keresztül XX08-as bevalláson

- ha elektronikus bevallásra nem kötelezett, papír alapon XX08E bevalláson teljesíti

A bevallást mindkét esetben a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell teljesíteni

1.5.3. Közteher befizetési kötelezettség

A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.

A közterhet a NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763).

1.5.4. Igazolások kiadása

Alkalmi munkavállalónak a munkavégzés befejeztekor csak adóigazolást kell kiadni. Ez nem vonatkozik az idénymunka keretében foglalkoztatottakra, számukra a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó igazolásokat is. A kifizetett összegről szóló igazolásból ki kell derülni, hogy az összegből mennyi a rendkívüli munkavégzésért (túlóra), az ügyeletért, a készenlétért kapott összegnek. Ez utóbbi rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogviszony munkaszerződéssel jött létre.

1.6. Az egyszerűsített foglalkoztatás és az álláskeresési járadék kapcsolata

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső kereső tevékenységet 90 napot meghaladóan folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetét.

Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat, kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetét.

1.7. Az egyszerűsített foglalkoztatás díjának kifizetése

Az egyszerűsített foglalkoztatás munkabérének kifizetésére az Mt. szabályai érvényesek, sem az Mt. sem az Efo tv. nem tartalmaz eltérő szabályokat.

Így tehát a munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedig napjáig ki kell fizetni.

A munkaviszony hó közbeni megszűnésekor a munkabért a munkaviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni.

Ezek a szabályok vonatkoznak az idénymunkára is, tehát az idénymunkával foglalkoztatottak részére a ledolgozott napokra járó munkabért nem kell naponta kifizetni, az több ledolgozott nap egyszeri utólagos kifizetésével teljesíthető.
A mellékletben szereplő „Egyszerűsített foglalkoztatás díjának kifizetését igazoló bizonylat” alkalmas a munkáltatónál töltött napok és az egy napra jutó munkabér (mentesített keretösszeg figyelése) összesített nyilvántartására.

Nem érinti

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bérek a minimálbér napi összegének kétszereséig, és közteher az adó alapját csökkenti.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bérek a minimálbér napi összegének kétszereséig, és közteher az adó alapját csökkenti.

Ha az egy napra elszámolt összeg a mentesített keretösszeget meghaladja, a felettes rész munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és a magánszemély bevallásában az erre jutó adót bevallja és megfizeti.

Fizetendő közteher az 1. pontban részletezettek szerint.

A jövedelem elszámolása és kifizetése a munkavállalónak

T543 Egyéb bérköltség
K4711 Kereset elszámolási számla

T4711 Kereset elszámolási számla
K381 Pénztár vagy 384 Elszámolási betétszámla


Egyszerűsített foglalkoztatás közterhének elszámolása és befizetése

T569 Egyéb bérjárulékok
K473 Társadalombiztosítási kötelezettség

T473 Társadalombiztosítási kötelezettség
K3841 Elszámolási betétszámla

A jövedelem kifizetése a munkavállalónak

NF - Pénztár kiadás
NF - Munkabér

A közteher megfizetése

NF - Bankszámla kiadás
NF - Munkabér közterhei

A jövedelem kifizetése a munkavállalónak

PK - Alkalmazott bére és közterhei

A közteher megfizetése

PK - Alkalmazottak bére és közterhei

28. § (1) Megszűnik az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) kéri, a kérelemben megjelölt időponttól,
b) megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá, a jogosultság kezdő napjától,
c) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
d) meghalt, a halál bekövetkezését követő naptól,
e) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette, a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
f)
g) kereső tevékenységet folytat - kivéve a (2) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdés d) pontjábanfoglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjábanfoglalt alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében folytatott kereső tevékenységet - a kereső tevékenység kezdő napjától.
(2) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha
a) az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból, a nyilvántartásból való törlés napjától,
b) az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és a 36. § (1) bekezdéseszerinti bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a kereső tevékenység kezdő napjától, ha ez nem állapítható meg, a kereső tevékenység megállapításának napjától.
(3) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a (2) bekezdés b) pontjábanmeghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.

29. § (1) Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az álláskereső
a) csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától,
b) letartóztatásban van, szabadságvesztést - kivéve, ha a szabadságvesztés büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg -, valamint elzárást tölt, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától
c) a 25. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamú közfoglalkoztatás alatt, a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
d) rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat - az 58. § (5) bekezdés n) pontjábanmeghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett - a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
e)
f) az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít, ezen időszak teljes időtartamára.
(2) Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésébenmeghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.
(3)

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és
b) a kérelem benyújtásának időpontjában
ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv - keresőtevékenység miatt - megszüntette.
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
(2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1) bekezdésébenmeghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része.
(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.
(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtásának napja. Ha az álláskereső a személyes adatait - az állami foglalkoztatási szerv részére - a személyes jelentkezését megelőzően - elektronikus levél útján küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
(5) Megszűnik az álláskeresési segély folyósítása a 28. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetben. Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (2) bekezdésében meghatározott esetben..
(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (3) bekezdésébenfoglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(7) Szünetel az álláskeresési segély folyósítása
a) a 29. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint f) pontjában meghatározott esetben,
b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,
c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésébenmeghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.
(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

58. § (5) E törvény alkalmazásában
n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

2. § E törvény alkalmazásában:
8. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység;

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás) végzett
a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
b) alkalmi munkára.
(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.
(4) Ha a munkáltató és a munkavállaló
a) idénymunkára, vagy
b) idénymunkára és alkalmi munkára
létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.
(4a) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.
(5) E törvény szabályai nem zárják ki, hogy az (1) bekezdésben foglalt esetekben a munkáltató és a munkavállaló az Mt. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt.

2. § E törvény alkalmazásában:
1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,
3. alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony,
4. külföldi személy: a magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy,
5. harmadik országbeli állampolgár: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár,
6. tagállam: az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
7. idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.
8. filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 64. § (1) bekezdés szerinti filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony

3. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény Melléklete szerinti szerződés megkötésével is lehet létesíteni, a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. A munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.
(2)-(3)
(4) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. § e) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

4. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
(2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, amely összeget száz forintra kerekítve kell meghatározni.
(3) – (4)

5. § (1) Harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi
a) az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint
b) az állami adóhatóságot az adóazonosító jel
kiadása érdekében.
(3) Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.
(4) A (2) bekezdés szerinti kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát.

6. § Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.

Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

7. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a) a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,
b) a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben
az Szja.tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

8. § (1) A munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.
(2) Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka,
b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka,
c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka,
azzal, hogy a mértéket száz forintra kerekítve kell meghatározni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a) a munkáltatót szociális hozzájárulási adó és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
b) a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
(4) Ha a munkáltató a (2) bekezdésben szereplő közteherrel terhelt munkára az 1. § (2)-(4) bekezdésében, a 2. § 1-3. pontjában és a 4. § (2) bekezdésében meghatározott létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn e törvény szerinti munkaviszonyt, attól a naptól, hogy az előzőek szerinti feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit. A munkáltató a 7. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat köteles továbbá alkalmazni az előzőek szerinti feltételek megsértése feltárásának időpontjától annyi ideig, ameddig az (1)-(3) bekezdést jogosulatlanul alkalmazta.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha
a) a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított és
b) a 11. § (3) bekezdés szerinti igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik,
a munkáltató közterhet nem fizet.
(6) Az állami adó- és vámhatóság a minimálbér változásának napját magában foglaló hónap 10. napjáig honlapján közzéteszi a 8. § (2) bekezdése szerinti közterhek mértékét, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti összeget és a nyugellátás 10. § (2) bekezdés szerint meghatározott alapját.

9. § (1) E törvény alkalmazásában a 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos
a) kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy
b) - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum
napibérként meghatározott összege 130 százalékának szorzatát (a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésétől eltérően a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett - e törvény hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania.

Ellátásra való jogosultság

10. § (1) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló e törvény szerinti foglalkoztatása alapján
a) nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak,
b) nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
(2) A nyugellátás számítási alapja
a) a 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka,
b) a 8. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közteher fizetése esetén naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka,
azzal, hogy az ellátási alapot száz forintra kerekítve kell meghatározni.

Bejelentési és bevallási szabályok

11. § (1) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni a (2) bekezdés szerinti adatokat. A munkáltató bejelentési kötelezettségét
a) elektronikus azonosítását követő elektronikus kapcsolattartás útján, vagy
b) országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon
teljesíti.
(2) A munkáltató bejelentési kötelezettségét az (1) bekezdésben meghatározott módon, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra vonatkozó alábbi adatok közlésével teljesíti:
a) a munkavállaló neve,
b) a munkáltató adószáma,
c) a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
d) az egyszerűsített foglalkoztatás 1. § (1) bekezdés szerinti jellege,
e) a munkaviszony napjainak száma.
(3) Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyarország által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.
(4) A munkáltató az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig elektronikusan teljesíti.
(5) Az a munkáltató, aki a 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel a 8. § (2) bekezdésében és/vagy a 8. § (3) bekezdés a) pontjában szereplő adók tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
(6) Az egyszerűsített foglalkoztatás (1) bekezdés b) pontja szerint történő bejelentése a jogszabályban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentést a jogszabályban meghatározott módon rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. Az országos telefonos ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. Az országos telefonos ügyfélszolgálat ezen törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot a feladat teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(7) Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására
a) az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül, vagy
b ) ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 9 óráig
van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az (1) bekezdésben foglaltak szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.

12. § (1) A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) havi adó- és járulékbevallásra vonatkozó szabályai szerint elektronikusan teljesíti.

13. § (1) A munkáltató a közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig, az állami adóhatóság által erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti.
(2) Az adóhatóság a 8. § (1) bekezdése alapján fizetett közteher összegéből 91,8%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 6,8%-ot a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak utal át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott átutalást naponta, ettől eltérően a magánnyugdíjpénztárnak történő átutalás esetén a bevallás feldolgozását követően haladéktalanul kell teljesíteni.

14. § Az e törvényben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art., az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény és az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell alkalmazni az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendelet azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek.

Záró rendelkezések

15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, a bejelentett adatok rögzítésének, állami adóhatóság részére történő átadásának, valamint törlésének módját és technikai feltételeit,
b) elektronikus úton, kormányzati azonosítási szolgáltatáson keresztül, mobil rádiótelefonon, illetve telefonon teljesíthető bejelentéssel használt alkalmazással összefüggő azonosítást, az alkalmazással szemben támasztott biztonsági követelményeket, valamint az alkalmazás használatának biztonsági és egyéb feltételeit,
c) a 2. § 6. pontja szerinti tagállam állampolgára egyszerűsített foglalkoztatására előírt bejelentési kötelezettség részletszabályait
rendeletben szabályozza.
(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem és közteher bejelentésére, befizetésére vonatkozó eljárási szabályokat rendeletében meghatározza.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2)
(3) E törvény hatálybalépését követően az alkalmi munkavállalói és egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó adóbevallási és -befizetési kötelezettségre egységesen e törvény, a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségre a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) 2010-ben az e törvény hatálybalépéséig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásban és egyszerűsített foglalkoztatásban eltöltött napok számát az e törvény szerinti időtartamok számításánál nem kell figyelembe venni.
(5) Az Eftv. szerinti egyszerűsített foglalkoztatás e törvény hatálybalépésével megszűnik, e törvény hatálybalépését követően egyszerűsített foglalkoztatásra csak e törvény rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. Ettől eltérően az e törvény hatálybalépését megelőzően közhasznú szervezet által az Eftv. alapján létesített munkaviszonyt az Mt. hatálya alá tartozó, megszakítás nélkül fennálló munkaviszonynak kell tekinteni azzal, hogy a 2010. március 31-éig tartó adómegállapítási időszakra vonatkozóan az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény, a 2010. április 1.-július 31. közötti adómegállapítási időszakra vonatkozóan az Eftv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az Eftv. alapján a növénytermesztési idénymunkát végeztető munkáltató az Eftv. rendelkezései szerint megfizetett közteher-előleg figyelembevételével teljesíti az e törvény szerinti fizetési kötelezettségét, illetve ha a megfizetett közteher-előleg összege magasabb, mint a 2010. évre fizetendő közteher összege, a különbözetről az Art. túlfizetésre vonatkozó szabályai szerint rendelkezhet.

16/A. § Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeknek a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCXVI. törvény 16. §-ával megállapított 9. § (2)-(4) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2012. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.

17. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.

18. § Ha az eljáró hatóság az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra ezen törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni

19. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CLXI. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdését a 2017. évben megszerzett jövedelem személyijövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni kell.

20. § E törvénynek az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított 2. § 8. pontja, 4. § (2) bekezdése és 8. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések a 2020. december 31-ét követően megszerezett bevétel adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal.

21-24. §

25. § Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-ai 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.

80. § (2) A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.

90. § A munkáltató tevékenysége
c) idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik.
89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony

155. § (1) A munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.

157. § (1) A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.

201. § (1) A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek. Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn.
(2) A felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják.

202. § (1) A munkaszerződésre a 44. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni. A felek munkaszerződést törvényben meghatározott minta-munkaszerződés felhasználásával is köthetnek.
(2) A munkaviszony a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre.

203. § (1) A munkaviszonyra
a) a 49. § (2) bekezdésében,
b) az 53. §-ban,
c) az 56. §-ban,
d) az 59. §-ban,
e) a 61. §-ban,
f) a 81. §-ban,
g) a 97. § (4) és (5) bekezdésében,
h) a 101. §-ban,
i) a 122-124. §-ban,
j) a 126-133. §-ban,
k) a 192. § (4) bekezdésében, valamint
l) a 208-211. §-ban
foglaltak nem alkalmazhatók.
(2) A munkaviszony megszűnésekor a 80. §-ban meghatározott igazolásokat nem kell kiadni.
(3) A napi munkaidő - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is - beosztható egyenlőtlenül.
(4) Nem kell alkalmazni a 134. §-ban és a 155. § (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést.

[az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 9. § (2) bekezdés]

Az Efo tv. módosításáról szóló 2017. évi CLXI. törvény 2017. november 24-étől módosította az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem összegét, azaz a mentesített keretösszeget.
Az átmeneti rendelkezés értelmében e szabályt már a 2017. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazni kell.
A módosítás eredményeként a magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelme 2017-ben minimálbér esetén 7631 forint, míg garantált bérminimum esetén 9633 forint. 2018-ban a mentesített keretösszeg minimálbér esetén napi 8255 forint, garantált bérminimum esetén pedig 10 790 forint.
Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése alapján a magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele a mentesített keretösszeget nem haladja meg.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály; ÜTF-6245/2017.; 2161520558; AVÉ 2018/2.]

[az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 2. § 3. pont]
Az Efo tv. hatálya az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyban végzett mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára terjed ki.
Az Efo tv. alkalmazásában
Alkalmi munka: a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig
létesített, határozott időre szóló munkaviszony (Efo tv. 2. § 3. pont).
Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az Efo tv.-ben meghatározott mértéket [Efo tv. 2. § 8. pont].
Az Efo tv. 1. § (2) bekezdése értelmében az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg
a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
Az előzőekben meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja a 2. § 3. pontjára is figyelemmel. Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át [Efo tv. 1. § (3) bekezdés].
Az Efo tv. a filmipari statiszta munkavégzésével összefüggésben az alábbi speciális rendelkezéseket tartalmazza:
- Az Efo tv. 1. § (4a) bekezdése szerint az Efo tv. fent hivatkozott 1. § (2) és (3) bekezdésében foglalt létszámkorlátokat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására nem kell alkalmazni.
- Az Efo tv. 4. § (2) bekezdése alapján a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.
- A munkáltató által fizetendő közteher napi összege filmipari statiszta alkalmi munkája esetén személyenként 3 000 forint, melyhez kapcsolódóan az ellátások alapja is magasabb [Efo tv. 8. § (2) bekezdés, 10. § (2) bekezdés].
- A természetes személynek továbbá a filmipari statisztaként végzett - Efo tv. hatálya alá tartozó - alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania [Efo tv. 9. § (4) bekezdés].
Fentiekre tekintettel tehát az Efo tv. a filmipari statiszta foglalkoztatását az alkalmi munka egyik válfajaként nevesíti, így abban az esetben, ha az Efo tv. a filmipari statiszta munkavégzésével összefüggésben nem tartalmaz speciális szabályt, akkor az alkalmi munkára vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ebből az is következik, hogy filmipari statiszta foglalkoztatása esetén az Efo tv. 2. § 3. pontja szerinti időbeli korlátozásra is figyelemmel kell lenni, vagyis azonos munkáltató és munkavállaló egy naptári hónapban legfeljebb 15 naptári napig létesíthet egymással az Efo tv. szerinti határozott idejű munkaviszonyt.
[Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-3930/2018.; AVÉ 2018/10.]

4. § 9. Járulék: a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.

22. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki
a) csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesül,
b) az 5. § (3) bekezdése szerinti nyugellátásban részesül,
c) mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesül,
d) nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesül,
e) bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesül,
f) gyermekgondozást segítő ellátásban részesül,
g) egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
h) az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban, időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,
i) a következő feltételek valamelyikének megfelel:
ia) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
ib) a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
ic) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott,
id) az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért, a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
ie) az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,
k) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát,
l) kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
m) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
n) fogvatartott,
o) a Szoctv. 54. §-a alapján szociálisan rászorult,
p) táncművészeti életjáradékban részesül,
q) a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban áll, kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát,
r) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesül,
s) hajléktalan,
t) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül,
u) egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
v) a 43. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget teljesítette.
(2) A 3. § hatálya alá tartozó külföldi személy a 3. §-ban hivatkozott jogszabály, valamint nemzetközi egyezmény szerint jogosult egészségügyi ellátásra.
(3) Az (1) bekezdés a)-k), továbbá o), p), r), és t) pontja esetében - az (1) bekezdés i) pontjában meghatározott ösztöndíjas és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alatt álló, nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában résztvevő hallgató kivételével - az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság további feltétele, hogy az érintett személy belföldinek minősüljön.

25. § (3) Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.

43. § (1) Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett
a) az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a 3. § és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (9) bekezdése szerint sem jogosult,
b) tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet e tagja után,
c) a központi költségvetés a 22. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott - foglalkoztatottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő - személyek, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a 22. § (1) bekezdés a)-f), h)-p) és r)-t) pontjában meghatározott személyek után.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adó- és vámhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet.
(3) Ha a biztosítási kötelezettség megállapítására utólag kerül sor, a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt az e § alapján előírt járulékot a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtása mellett az állami adó- és vámhatóság törli.

Az Efo tv. 4. § (1)-(1a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
Az Efo tv. 7. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A hivatkozott jogszabályhely (2) bekezdése alapján a személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén
a 2. § 1. és 2. pontjában meghatározott mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén,
a 2. § 3. pontjában meghatározott alkalmi munka eseteiben
az Szja tv. és a Tbj. rendelkezéseit a 8-9. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Efo tv. 8. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató a 7. § (2) bekezdésében meghatározott egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony alapján a (2) bekezdésben meghatározott közterhet fizet.
Az Efo tv. 8. § (1)-(2) bekezdései értelmében a munkáltató a fennálló munkaviszonyra, kizárólag annak alapján teljesített munkavégzés ellenszolgáltatásaként, a munkabérfizetéshez kapcsolódóan jogosult a kedvezményes közteherfizetésre.
Az Efo tv. 9. § (1) bekezdése szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.
Az Efo tv. tehát az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony alapján a magánszemélyt megillető alapbér, illetve teljesítménybér minimális összegét határozza meg, továbbá azt, hogy annak teljes egésze jövedelemnek minősül, amely után a munkáltató közterhet fizet.
A munkáltató által természetben biztosított juttatások (szállás, étkezés) nem minősülnek kifizetett nettó munkabérnek, így az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak nyújtott természetbeni juttatásokat nem lehet az Efo tv. szerinti jövedelemnek tekinteni, azokat a mentesített keretösszeg meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni és a vonatkozó általános szabályok szerint kell megítélni e juttatások után fizetendő közterheket.
[Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály ÜTF-3581/2018; PM/497/2019; AVÉ 2019/3.]

54. § (8) A tanulmányi célú vagy hallgatói mobilitási tartózkodási engedéllyel, illetve a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb harminc órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon teljes munkaidőben végezhet.

A Kormány az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva következőket rendeli el:

1. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentése az országos telefonos ügyfélszolgálaton, a 185–ös hívószámon intézhető
(2) A bejelentés megkezdésekor az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 42. § b) pontja szerinti országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy korábban tett-e már bejelentést.
(3) Ha a bejelentő a (2) bekezdés alapján tett nyilatkozata szerint még nem tett bejelentést, a bejelentőt tájékoztatni kell
a) a bejelentésről készített hangfelvétel megőrzésének tényéről és a törlés időpontjáról,
b) arról, hogy a hangfelvételt a közigazgatási hatósági vagy a bírósági eljárás szabályai alapján bizonyítékként lehet felhasználni, valamint
c) a 2. § (3) bekezdésében meghatározott körülményről.

2. § (1) A bejelentőnek az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) 11. § (7) bekezdésben meghatározott adatának felvételét követően a bejelentőt nyilatkoztatni kell arról, hogy
a) új bejelentést kíván tenni, vagy korábbi bejelentést kíván módosítani,
b) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma a bejelentés időpontjában és a bejelenteni kívánt munkavállalók létszámát figyelembe véve meghaladja-e az Efo.tv. 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott létszámot,
c) a munkáltató a tárgyhónapban felhalmozott-e az Efo.tv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott kiegyenlítetlen adótartozást.
(2) Azonos munkáltató tekintetében a korábbi regisztrációs szám alapján is lehet a korábbi bejelentést módosítani.
(3) A bejelentő (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozata alapján a korábbi bejelentés módosítását - ha a módosítani kívánt bejelentést is telefonon tették - az ügyfélszolgálat csak akkor fogadja el, ha arra az Efo.tv. 11. § (8) bekezdésében meghatározott időpont bekövetkezése előtt kerül sor. A bejelentés elutasításának tényét és időpontját az ügyfélszolgálat elektronikusan rögzíti. Az ügyfélszolgálat tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy a bejelentést a határidőt követően tette, a munkáltató a foglalkoztatás utáni közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

3. § (1) Az ügyfélszolgálat
a) az állami adóhatóság által rendelkezésére bocsátott elektronikus űrlapon rögzíti az Efo.tv. 11. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, valamint a bejelentő 2. § (1) bekezdés alapján tett nyilatkozatait,
b) tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés regisztrációs számáról, majd
c) a telefonbeszélgetés lezárását követően - ha erre a bejelentő oldalán lehetőség van - rövid szöveges üzenetben is megküldi a regisztrációs számot.
(2) Korábbi bejelentés módosítása esetén, ha annak regisztrációs számát a bejelentő a módosításkor az ügyfélszolgálattal közölte, az ügyfélszolgálat az (1) bekezdés alkalmazásával jár el azzal az eltéréssel, hogy az állami adóhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus űrlapon csak a megadott regisztrációs szám alapján azonosított korábbi bejelentésben közölt adatoktól eltérő adatokat rögzíti. A bejelentő által meg nem adott adatokat az ügyfélszolgálat azzal a bejelentéssel azonos tartalommal rögzíti, amely alapján a regisztrációs számot előállították.

4. § Az ügyfélszolgálat hivatali kapun keresztül haladéktalanul továbbítja az elkészített elektronikus dokumentumot az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság az elektronikus dokumentum hozzá történő megérkezéséről visszaigazolást küld az ügyfélszolgálat számára.

5. § (1) Az ügyfélszolgálat a nála létrejövő adatállományokat - beleértve a digitális hangfelvételt is - titkosított fájlrendszerben menti, és kizárólag védett környezetben tárolja.
(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat a rögzítéstől számított 5 év elteltével helyreállíthatatlanul törli a hangfelvételt és a hangfelvétel alapján rögzített adatokat
(3) Az adatok törlése azok különleges mintákkal történő felülírásával történik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában:
a) titkosított fájlrendszer: a tárolt adatállomány meghatározott algoritmussal történő felülírása illetéktelen személy számára való hozzáférhetetlenné tétele érdekében,
b) védett környezetben tárolás: az adatállomány más szerverektől, alkalmazásoktól elkülönített szerveren, alkalmazások felhasználásával történő tárolása, amelyhez csak külön jogosultsággal rendelkező felhasználói kör férhet hozzá,
c) különleges mintákkal történő felülírás: a tárolt adatok speciális jelsorozatok alkalmazásával felismerhetetlenné, helyreállíthatatlanná tételére szolgáló technikai eljárás.

6. § Az Efo.tv. 11. § (4) bekezdése szerinti esetben a munkáltató bejelentésében közli a társadalombiztosítási azonosító jel kivételével az Efo.tv. 11. § (3) bekezdésében felsorolt adatokat, valamint azt, hogy a munkavállalója igazolta részére a másik tagállamban, illetve egyezményben részes másik államban fennálló biztosítását.

7. § Ez a rendelet 2010. augusztus 1-jén lép hatályba.

8. § Hatályát veszti
a) az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos adatok telefonon történő bejelentéséről szóló 87/2010. (III. 26.) Korm. rendelet és
b) az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény növénytermesztési idénymunkára vonatkozó egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 88/2010. (III. 26.) Korm. rendelet.

9. § (1) A rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti a 8. §.
(2) Ez a § az (1) bekezdésben meghatározott napot követő napon hatályát veszti.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 15. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 3. §, valamint az 1. melléklet tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont do) alpontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti erőforrás miniszterrel egyetértésben -, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:

1. § (1) Ha a munkáltató bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül teljesíti, ahhoz az állami adóhatóság által e célra rendszeresített elektronikus űrlapot köteles alkalmazni.
(2) A közterheket
a) a magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatottak után a 10032000-06057770 számú, az „APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla”,
b) a nem magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatottak után a 10032000-06057763 számú, az „APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla”
javára kell teljesíteni.

2. § (1) Ez a rendelet 2010. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § és az 1. melléklet 2010. augusztus 31-én hatályát veszti.
(3) A (2) bekezdés, valamint ez a bekezdés 2010. szeptember 1-jén hatályát veszti.

[2010. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés, és 2. § 2. pont]
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efotv.) szabályozott egyszerűsített foglalkoztatás a rugalmas foglalkoztatás egyik formája.
Az Efotv. - a rugalmasabb foglalkoztatás érdekében - számos könnyítést tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) alapján történő munkavégzéshez képest. Az Efotv. célja az átmeneti, idényjellegű és alkalomszerű foglalkoztatás elősegítése, illetve az, hogy a munka esedékességéhez és a szezonális igényekhez igazítva kerülhessen sor a munkaviszony létesítésére. Az Efotv. hatálya alatt idénymunka (mezőgazdasági, turisztikai) és alkalmi munka végezhetők a törvény által meghatározott tartamban (120 nap vagy 90 nap/év).
Az idénymunka és az alkalmi munka kivételes foglalkoztatási formának tekinthetők az Mt. szabályai szerint megvalósuló foglalkoztatáshoz képest.
Az Efotv. hatálya alá tartozó turisztikai idénymunkának csak a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Ker. tv.) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.
A Ker. tv. 2. § 8. pont alapján kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshelyszolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.
A hatályos törvény tehát két kritériumot határoz meg: egyfelől, hogy azzal a munkáltatóval létesítsék a jogviszonyt, amely kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytat, másfelől, hogy a munka idényjellegű legyen, vagyis olyan munka legyen, amely a nyújtott szolgáltatás tennészete miatt - a munka-szervezés körülményeitől függetlenül, vagyis munkaszervezéssel nem kiküszöbölhető módon - évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ha a két feltétel megvalósul, akkor lehet az Efotv. szabályait alkalmazni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak alkalmazási területén kívül eső idényjellegű tevékenység esetén - mint például a vendéglátásban is - az Mt. az általánostól eltérő szabályok alkalmazását teszi lehetővé. Ezek a foglalkoztatás rugalmasságát célozzák, és kellő mozgásteret biztosítanak a munkáltató számára a munka megszervezésében az adott munkáltató sajátosságaihoz, a munkavégzés körülményeihez igazodóan. így például az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkaidő hat havi munkaidőkeretben is beosztható, vasárnapra rendes munkaidő beosztható, a tizenegy óra egybefüggő piheidő helyett jogszerű a legalább nyolc óra napi pihenőidő biztosítása is (2017. január 1-jei hatállyal ún. kompenzáló pihenőidő biztosításával), egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztásakor a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot nem kötelező beosztani. Ezen túlmenően idényjellegű tevékenység esetén több atipikus foglalkoztatási forma is alkalmazható, úgymint például a munkakör-megosztás, a munkavégzés behívás alapján, a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű munkaviszony létesítése, illetve munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás. Ezek célja - az egyszerűsített munkaviszonyhoz hasonlóan - is az, hogy a munka megszervezése rugalmasan megoldható legyen.
[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály3156713952/2017.]

A Kormány
a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) bekezdésében, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § (2)–(3) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, valamint köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.

2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 61 340 forint, napibér alkalmazása esetén 12 270 forint, órabér alkalmazása esetén 1534 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 950 forint, napibér alkalmazása esetén 14 990 forint, órabér alkalmazása esetén 1874 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) az (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2023. december 1-jétől 266 800 forint,
b) a (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2023. december 1-jétől 326 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.

3. § Ez a rendelet 2023. december 1-jén lép hatályba.

4. § (1) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2023. december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a minimálbér vagy a garantált bérminimum összege alapján meghatározott, 2024. január hónapjára járó juttatások, támogatások (ide nem értve a jogszabály alapján nyújtott, intézmények működéséhez, szolgáltatások nyújtásához adott költségvetési támogatást), ellátások megállapításánál, valamint a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság 2024. évi szüneteltetése tekintetében kell alkalmazni.
(3) 2024. január 1. napjáig a (2) bekezdés szerinti esetben a 2023. november 30-án hatályos, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazandó.

5. § Hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 573/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet.

[Efo tv. 9. § (1)-(3) bekezdései]
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 9. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka keretében történő foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekintetni. Az Efo tv. 7. § (1) bekezdése rögzíti továbbá, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Efo tv.-ben nevesített kivételekkel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Efo tv. az általános szabályokhoz képest eltérően rendelkezik a közteher mértékét illetően, és ebből következően előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy az Efo tv. szerinti közteher megfizetése milyen más adó- és járulékfizetési kötelezettség alól mentesít. Ugyanakkor az Efo tv. nem tartalmaz előírást azzal összefüggésben, hogy az utólag kifizetett jövedelem vonatkozásában hogyan szükséges eljárni, ezért ilyen esetben alkalmazható az Szja tv. 9. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezés. Az előzőekből következően az Efo tv. szerinti foglalkoztatás alapján utólag kifizetett jövedelem esetében tehát a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a munkavállaló vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a munkavállaló javára fizetési számlán jóváírták.
Az Efo tv. 9. § (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).
Az Efo tv. 9. § (3) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a 9. § (1) bekezdés szerinti összegnek a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.
Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján utólag (tehát nem a foglalkoztatás évében) kifizetett jövedelem esetén a mentesített keretösszeg meghatározásakor a foglalkoztatás évében hatályos minimálbérrel kell számolni, vagyis az Efo tv. szerinti foglalkoztatás szabályai szerinti munkavégzésre a foglalkoztatás évében irányadó szabályokat szükséges figyelembe venni, ideértve a mindenkori minimálbér mértékét is.
A magánszemélynek tehát az utólag kifizetett bevételhez tartozó naptári napok számát a tényleges foglalkoztatás évében hatályos minimálbérrel/garantált bérminimummal kell megszoroznia, és a mentesített keretösszeget meghaladó részt a kifizetés adóévéről benyújtandó bevallásban kell feltüntetnie.
Természetesen, ha a magánszemély a tényleges foglalkoztatás évében több alkalommal is dolgozott egyszerűsített foglalkoztatottként, akkor az adóév egészére nézve kell a foglalkoztatási napok száma és a napi minimálbér/garantált bérminimum szorzata alapján meghatározni a mentesített keretösszeget. Ha a tényleges foglalkoztatás évében megszerzett, valamint az utólag kifizetett jövedelem együttes összege nem haladja meg az éves szinten meghatározott mentesített keretösszeget, úgy arról a magánszemélynek nem kell a személyi jövedelemadó bevallásában számot adnia.
Amennyiben pedig a magánszemély az utólagos kifizetés mellett a tárgyévben is szerez egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt, akkor a mentesített keretösszeget külön-külön kell az adott évekre meghatározni. Bevallást azonban csak azon évre tekintettel megszerzett egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről kell teljesíteni, amely meghaladja az adott évi mentesített keretösszeget.
[NGM/17651/1/2016; NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216927267]

2011.07.29.

A 2011. évi CV. törvény 2011. augusztus 1-jétől módosítja az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Efo tv.) egyes szabályait.

- Az Efo.tv. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.”

A módosítás eredményeképpen az alkalmi foglalkoztatás szabályait könnyebben tudják a munkáltatók alkalmazni azáltal, hogy a foglalkoztatható alkalmi munkások száma, mint viszonyítási alap egyszerűsödik, nem kell azt minden hónapban újra megállapítani.

- Meghatározásra került a mezőgazdasági idénymunka valamint az idénymunka fogalma.

Az Efo.tv. 2. § 1. pontja szerint

[E törvény alkalmazásában:]

„1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,”

Az Efo.tv. 2. §-a a következő 7. ponttal egészült ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„7. idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”

A változás egyszerűsítette a mezőgazdasági idénymunka fogalmának meghatározását, eltörölte a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

- Az Efo.tv. 3. § (1) bekezdése a következők szerint változott:

„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”

A jogszabályalkotó a munkaszerződés írásba foglalása esetében kiegészíti a korábbi szabályt, amely a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig, az adminisztrációt csökkentve azzal, hogy a személyes adatok rovatai a nap végéig is kitölthetők.

- Az Efo.tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”

(2) Az Efo.tv. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,

b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,

d) nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat,

e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.”

A változás folytán a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem tiltott, ha például a munkaviszony 120 napra jön létre, ezen időszak alatt indokolt lehet a szabadság kiadása. Emellett a rövid időtartamú munka esetén az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható teszi a jogalkotó a munkaidő-nyilvántartás és bérelszámolás kiadásának kötelezettségét.

Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos részletes szabályok a 2011. évi információs füzetek 46. számában találhatók.

Forrás:apeh.hu

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) alkalmazásában alkalmi munkának a munkáltató és a munkavállaló között

a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,

határozott időre szóló munkaviszony minősül.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

a) az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetében az egy főt,
b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,
c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,
d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.

Az előzőek szerint meghatározott napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, de a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át.

Az előzőekből következik, hogy például az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az évi alkalmi munkavállalói létszámkeret 365 nap. Az egyenlőtlen beosztással történő felhasználás keretében tehát a tárgyévben 365 nap alapulvételével munkavállalóként egy napot számítva több munkavállaló is foglalkoztatható a munkáltatónál egy nap, feltéve, hogy alkalmi munkának minősül a határozott időre szóló munkaviszony. Ha tehát főállású munkavállaló foglalkoztatására nem kerül sor, akkor egy nap egy alkalmi munkavállaló vehető fel az év minden napján.

A munkáltató ily módon egy évben 365-ször (idén – az Efo.tv. hatálybalépésére tekintettel – 2010. augusztus 1-je után 153-szor) foglalkoztathat alkalmai munkavállalót. Ennek a keretszámnak a beosztása a munkáltató belátására van bízva, akár egy nap is alkalmazhat 153 embert, de akkor az év többi 152 napján ilyen módón már nem foglalkoztathat.

Egy másik példát nézve nincs akadálya annak, hogy a munkáltató az Efo.tv. alapján több tíz fő alkalmai munkavállalót foglalkoztasson heti kettő-három napra évente négy-öt alkalommal. Tíz fő foglalkoztatása három napon keresztül a 2010. évi 153 napos létszámkeretből 30 napot vesz el, és ha ez a foglalkoztatás az év során még négy alkalommal ismétlődik, akkor az összesen 150 nap a 2010. évi 153 nap terhére a tíz fővel számolva.

Több, például húsz fő foglalkoztatása esetén három napon keresztül összesen 60 napot vesz el a 2010. évi 153 napos létszámkeretből, amely két alkalom esetén 120 napot tesz ki a 153 felhasználható keretből. Ha a munkáltatónak a 153 napos kereten túlmenően több munkavállalóra lenne szüksége, akár egy napos határozott időre is felvehet további embereket, teljes közteherfizetés mellett, a Munka Törvénykönyve általános szabályai szerint.

(Nemzetgazdasági Minisztérium 10826/4/2010., APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227867784)

Forrás: apeh.hu

2024.01.01-től változik a mentesített keretösszeg nagysága, tekintettel arra, hogy ebben az esetben az év elején érvényes minimálbért és garantált bérminimumot kell figyelembe venni. Így módosult az 1.1.2. pont.

Törlésre került a 2023. évi minimálbér rendelet.

Az anyag kiegészült a következővel: A 223/210. sz. Korm. rendelet módosítása értelmében a bejelentés megkezdésekor az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 42. § b) pontja szerinti országos telefonos ügyfélszolgálat (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy korábban tett-e már bejelentést (1.5.1. pont)
Beillesztettem a 2023. év XC. tv szakaszát arról, hogy a hallgatói mobilitási igazolással rendelkező harmadik országbeli állampolgár munkát a szorgalmi időszakban, illetve szorgalmi időszakon kívüli hogyan vállalhat (1.4.1. pont).

Hatályosság nem változott.