A hatályos Szja tv. 72. § (4) bekezdés b) pontja a munkabérelőleg folyósításához nem fűz folyamatos visszafizetési kötelezettséget. Erre való tekintettel, ha a munkabérelőleg levonása bármely okból megszakadt, s csak később folytatódik, a hivatkozott törvényhely továbbra is alkalmazható, s kamatkedvezményből származó jövedelem nem keletkezik.

(PM Jövedelemadók Főosztálya 5574/1999. - APEH Adónemek Főosztálya 1222602450/1999.; AEÉ 1999/11.)

8. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóalap 15 százaléka.
(2) Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

72. § (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani.
(2) A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadóelőleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.
(3)
(4) A jövedelem megállapításánál - az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül - nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:
g) olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik, azzal, hogy ha a munkáltató az általa az előzőek szerint folyósított munkabérelőleg visszafizetése előtt újabb munkabérelőleget folyósít, arra ez a rendelkezés nem alkalmazható;

1. § (1) Szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: adó) fizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után.
(4) Az (1)-(3) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül
a) a béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
b) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §],
c) a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét.

2. § (1) Az adó mértéke az adóalap 17,5 százaléka, az 1. § (4) bekezdésben foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 17,5 százaléka.

26. § Az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A dolgozók és vezetők részére kifizetett prémiumelőleg nem rendszeres bérjövedelemnek tekintendő és ennek megfelelőek az adóelőleg levonási szabályok.

A Szja tv. 72. §-a a hitelként kapott összeg adózási szabályait foglalja össze. E szakasz (4) bekezdés b) pontja olyan munkabérelőlegről szól, melynek visszafizetési kötelezettsége fennáll. A prémiumelőleg - a neve szerint is - olyan jövedelem, mely a magánszemély jövedelme lesz "csak" a végleges összeg még nem ismert, ezért a kifizetett részt előlegnek nevezik.

Természetesen az adóelőleg levonására a nem rendszeres jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy a számviteli törvény előírásai szerint milyen módon kell ezt nyilvántartani.

(PM Jövedelemadók főosztálya 7132/1997. - APEH Adónemek főosztálya 9270202318/1997.; AEÉ 1997/13.)